Híres sörivók 9. – André Roussimoff, az Óriás

A leghíresebb sörisszákról szóló sorozatunk mostani részében egy szó szerinti óriásról mesélünk. Ő volt André René Roussimoff (1946–1993), avagy közismertebb nevén André the Giant (André az Óriás). A francia nemzetiségű Andrét, aki pankrátorként és színészként kereste a mindennapi betevőjét, egy időben nem másként, mint „a világ nyolcadik csodájaként” reklámoztak. Valóban egy csodának számított, hiszen egyes információk szerint 224 cm magasra nőtt meg, melyhez nem kevesebb mint 236 kg testtömeg társult…legalábbis a korántsem hitelesített mérési adatok szerint. Ezt a hatalmas termetet persze nem természetes módon érte el, jóval inkább a növekedési hormon túltermelődésének köszönhette. De ha már egyszer így alakult, akkor igyekezte kimaxolni a matuzsálemi életkor elérésével nem kecsegtető sorscsapása adta pozitívumokat is. El kezdett sportolni és így vált az 1970-es, 1980-as évek pankrációjának egyik legismertebb alakjává.

Az ismertsége gyorsan átlépte az országhatárt és hamar nemzetközi sztárrá vált. Európában, Japánban és szinte természetesen Észak-Amerikában is fellépett. Már 1973-ban egy valódi profi amerikai pankrátor viadalon mutatta meg tehetségét majd a leghíresebb mérkőzései közé tartozott az 1987-es WrestleMania III-on Hulk Hogan elleni összecsapása. Később a WWF világbajnoki címét is megszerezte. Színészként Fezzik, a jólelkű óriás szerepével vált ismertté az 1987-es The Princess Bride című filmben. Sok róla szóló érdekes történet maradt fenn vele kapcsolatban, de minket most csak a sörhöz fűződő bensőséges viszonya érdekel. Ugyanis Andrét a sörhöz igencsak legendás történetek kötik. Pályatársai visszaemlékezései szerint rendkívül sokat tudott inni, és a közös sörözések lelkes szereplője volt. Mike Graham pankrátor elmesélése szerint André egyszer nem kevesebb, mint 156 sört ivott meg szünetet nem tartva; más beszámolók pedig 125-nél is több sörről szólnak. Ő maga 1984-ben André David Letterman beszélgetős műsorában arról beszélt, hogy egyszer nem kevesebb, mint 117 sört ivott meg. A visszaemlékezések szerint volt, amikor egy ilyen hatalmas ivászat után André a szálloda előcsarnokának padlóján aludt el. És mivel esély se volt rá, hogy megmozdítsák így jobb híján ott hagyták reggelig. Egyes hírek szerint kötélkordonnal kerítették körül, más meseváltozatokban zongoratakaróval fedték le. Óriás termet ide vagy oda az elfogyasztott sörmennyiségeket csak erős távolságtartással szabad kezelni, hiszen szinte kizárt, hogy egy ember akárcsak 40 liter sört meg tudjon inni egy nap alatt. De itt úgysem az igazság, hanem a legenda, a mese számít, így tekintsünk Andréra, az Óriásra, mint a valahol volt legszomjasabb sörivóra!

Halloween a sörözőkben

A mai nap különleges mind a hívők, mind a nem hívő, ám a kissé hátborzongató mulatságokat kedvelő emberek számára. Október 31-e a reformátusok egyik, ha nem a legnagyobb ünnepe. 1517-ben Luther Márton ezen a napon küldte el a búcsúról szóló 95 tételét Albrecht mainzi érseknek és a hagyomány szerint ezeket a wittenbergi vártemplom kapujára is kiszegezte. Ezzel kezdetét vette a nyugati kereszténységet átformáló mozgalom. Október 31-e a rákövetkező Mindenszentek napja előestéje ugyanakkor mások számára teljesen eltérő ünnepet jelent. Ez az ünnep ugyanis az ír gyökerekkel rendelkező (Samhain, az évszakváltás), majd Észak-Amerikában és az angolszász területeken elterjedt Halloween, amely napjainkban már egyre inkább teret nyert egész Európában, így hazánkban is.

Maga a Halloween szó az angol All Hallows’ Eve, vagyis „mindenszentek előestéje” kifejezés rövidülése, és az ősi elképzelések szerint ezen a napon kerül egymáshoz legközelebb a holtak és az élők világa. Az idők során számos hagyomány kapcsolódott a Halloweenhez. Az egyik a „csokit vagy csalunk” magyarosított mondókáról ismert jelmezes házról házra járás, amely persze elsősorban a gyermekek kedvelt szórakozása. Ilyenkor, akárcsak a húsvéti locsolás alkalmával a beöltözött látogatók énekkel, verssel vagy más rövid előadással, vagy csak a csokit vagy csalunk felkiáltással érdemlik ki a csokit, a gyümölcsöt vagy pénzt. A másik kevéssé ismert angolszász szokás a souling, melynek során a házakat felkeresők az ételért (pl. speciális léleksütemény) cserébe imádkoztak az elhunytakért. A harmadik fő szokás a legismertebb, ez pedig a töklámpás faragása és a mécsesektől világító töklámpások kihelyezése a kapukra. Itt csak a fantázia ad határt annak, hogy milyen töklámpás csodákat is készítenek a szülők, persze a gyerekek bevonásával. A Halloween mára leginkább egy ízig vérig világi szórakozás, így is vonult be Magyarországra is. Megjelenik az iskolai rendezvényeken, a családi eseményeken és így természetesen a különféle vendéglátóhelyeken is. Van ahol jelmezes partikat rendeznek, akad olyan sörfőzde, ahol éjszakai sörpince túrát szerveznek, sőt máshol még élőhalottakat eljátszó szereplőket is bevonnak egy-egy speciális halloweenes rendezvénybe. Ezen a napon a sörözők egy része pedig tök hozzáadásával készült sört is csapra ver. Nálunk a Jaromírokban mindezekre ugyan nem számíthatnak, de ígérjük, mind a rémísztő külsejű, mind a maskara nélküli vendégeink is ugyanabban a remek kiszolgálásban részesülnek!

Egy sörgyár bezárás hatása I. – Gazdasági hatások

A napokban röppent föl a hír: jövő év elején újabb sörgyárat zárnak be Csehországban. Miközben az elmúlt évtizedekben a csehországi sörfőzés a kisüzemi főzdék százainak megnyitásának köszönhetően a korábbiaknál sokkal változatosabbá vált, addig az igények túlnyomó részét kielégítő mennyiségi sörfőzés terén szomorú folyamatok mentek végbe. A 90-es évek eleje óta mindazon sörgyárak, amelyek nagyobb mennyiségben termeltek sorra tűntek el, számuk lényegében lefeleződött. Egy részük nem bírták a gazdasági versenyt sem a multi cégekkel, sem a megemelkedett alapanyag beszerzési és működési költségekkel, esetleg nem volt kellő saját erejük a modernizálásra, másokat maguk a multicég tulajdonosok zártak be, ki tudja mi alapján számított rentabilitás hiányára hivatkozva. Napjainkban még a korábbiakhoz képest is nagyobb úr a pénz és persze annak hiánya, így egyfelől érthetőek vagy inkább megmagyarázhatóak a bezárások. Ám az ezzel járó nem számszerűsíthető, vagy szándékosan nem felmért és számszerűsített veszteség nagyon összetett és hatalmas. Vegyük sorra mik is ezek a veszteségek:

Kezdjük a sort gazdasági hatásokkal:

1. Munkahelyek és jövedelmek elvesztése. Egy gyár megszűnése nem csak közvetlenül a sört főző szakembereket érinti, hiszen mellettük ott vannak még pl. a karbantartók, a laboránsok, a raktárosok, a sofőrök és az irodai dolgozók is. Egy kisebb, vagy közepes sörgyárban 30-150 ember veszíti el a munkáját, és a speciális szaktudással rendelkező vagy idősebb munkavállalók nehezebben találhatnak hasonló munkát a környéken. A jövedelem csökkenése ugyanakkor nem csak a gyár dolgozóinál jelentkezik, hanem többek között a beszállítóknál, az alapanyag-termelőknél, a malátázóknál, a fuvarozóknál, a csomagolóanyag-gyártóknál és számos más helyi szolgáltatónál is. És a jövedelem kiesések persze még tovább gyűrűzhetnek, hiszen a pénz hiányában csökkenhet az azt igénybe vevő boltok, az éttermek, más szolgáltatók forgalma is.

2. A gyárbezárás hatással lehet az adott város önkormányzati bevételeire illetve a turisztikai forgalmára is. Nem kérdés, hogy a turisták számára vonzerőt jelentenek a működő sörgyárak, az általuk termelt sörök mellett a különféle extra szolgáltatások (pl. sörgyárlátogatás, sörkóstolók stb.) Ennek következtében elmaradhatnak jelentősebb adóbevételek, sörfesztiválok valamint az ezekhez kapcsolódó vendégéjszakák.

3. A sörgyár bezárását követően üresen marad maga az ipari terület. Üresen, funkció nélkül maradhat egy ideig, de az épületek állagmegóvása, a berendezések őrzése, vagy eladása, elszállítása esetlegesen az iparterület kármentesítése mind jelentős költséggel járhat. Persze mindezt a multi már előzetesen be szokta árazni, legalábbis a saját szemszögéből nézve, de szinte minden esetben jelentkeznek a várost, az önkormányzatot érintő közvetett költségek is.

4. A helyi sörgyár megszűnése gyakorta szűkülő versennyel és választékkal jár. A bezárás jellemzően piaci koncentrációval jár, tévedés azt gondolni, hogy a korábbi helyére majd sokkal jobb minőségű, kisüzemi sör érkezik, hiszen azok jellemzően sokkal drágábbak vagy nem is képesek sokkal nagyobb termelésre. Szimplán a vendéglátóhelyek még kevesebb nagyobb beszállító közül választhatnak, és ezáltal tovább romolhat az alkupozíciójuk. Jobb sört a bezárt gyár is képes lenne készíteni, ha a tulajdonosi körnek is ez lenne az érdeke.

Ennyit a gazdasági hatásokról, hamarosan folytatjuk a sörgyár bezárások társadalmi és kulturális vonatkozásokkal.

Az ét- és itallapok története

Napjainkban, ha éhségünkben vagy szomjúságunkban egy vendéglátóhelyre térünk be, vagy akárcsak megállunk falatozni egy büfénél a legtermészetesebb dolgok közé tartozik, hogy végigböngésszük az étel-, és italválasztékot. Vagy megnézzük a közzétett étel-, italsorokat a kirakott táblákon, vagy megkapjuk, elkérjük az adott hely étel- és/vagy itallapját. De mióta is vannak étlapok és mi volt előtte? Ennek jártunk utána. Az írásbeliség, az olvasni tudás elterjedése előtt természetesen csak vajmi keveset segített volna egy étlap megléte ám választásra azért sok esetben volt kisebb lehetőség. Ilyen korai vendéglátóhelyek voltak a rómaiaknál a kész meleg ételt és italt áruló thermopoliumok, mint afféle korabeli kifőzdék, bisztrók. Feltehetőleg már ők is jelezték valahogy a választékot, ha másképp nem hát szóban, de klasszikus étlapokról még sokáig nem beszélhetünk. Kínában a 10-13-ik században már léteztek egyes helyeken ételkínálati felsorolások és talán ezek álltak a legközelebb a mai étlapokhoz. A középkori európai vendéglátásban ilyenről nem maradt fenn információ, de volt példa a table d’hote rendszerre, mikor egy adott ház meghatározott ételkínálattal várta adott időben a falatozni vágyó embereket. Összességében elmondható, hogy valódi ét- és itallap megszületésére még sokáig, egészen a 13. század végéig kellett várni. Az első étlap emlékek Franciaországból maradtak fenn. Ugyan a közkeletű, ám téves elképzelés szerint a modern étterem megszületése a már szabad étel választást segítő étlapokkal egy ember, bizonyos Boulangerhez kötődik de ez nem igaz, a folyamat sokszereplős volt. Ugyanakkor az 1700-as évek utolsó évtizedeiben egyre elterjedtebbé váltak az étlapok.

Kezdetben az étlapok csak egyszerű, egy lapra felírt ételfelsorolások voltak, de a 19. század közepén az elegáns szállodák és éttermek megjelenésével együtt az ét- és itallapok is egyre impozánsabbá váltak. Díszes keretek, kötött füzetek, pazar illusztrációk tovább emelték a hely ázsióját, sőt ekkortájt Franciaországban már külön borlapokat is készítettek. Az 1800-as évek második felében a minőségi vendéglátóhelyeknél már grafikus által tervezett, színes étlapok is megjelentek és gyakorta már reklámokat is tartalmaztak. 

Az említett borlapokon kívül az egyre bővülő italválaszték miatt a 20. század elején már külön itallapokat is készítettek. Az étlapok és itallapok így z 1900-as években fokozatosan elterjedtek és immáron többségében nem táblákra írt ételfelsorolásokból és/vagy nem csak a vendéglős szóbeli közléséből tájékozódhattak a vendégek. Napjainkban az ét-, és itallapok már az interneten, akár egy applikációban is megjelennek. Nap, mint nap böngésszük őket ezért nem csak a meglétük, hanem kinézetük is fontos. Egy digitális étlap már akár az adott étel képét, részletesebb bemutatását is tartalmazza, ezzel is segítve a választásunkat. Persze a valóság és a kép/leírás erősen különbözhet, de ez már más kérdés. A lényeg, hogy ét- és itallapok a mindennapjaink fontos elemei, melyek nélkül már nem beszélhetnénk vendéglátásról.

Szent Vencel söre, erősen limitált kiadás!

Ahogyan azt a törzsvendégeink már megszokhatták, idén is részesülünk a Szent Vencel nap áldásából, azaz a cseh sörfőzdék eme neves napra lefőzött söreinek egyike ismét eljutott hozzánk. Szent Vencel a csehek legendás államalapító fejedelme és egyúttal a sörfőzők védőszentje 935. szeptember 28-án lett családi merénylet áldozata. Tiszteletére főznek speciális söröket, ahogyan ezt immáron kilencedik alkalommal tette a dél-csehországi strakonicei sörgyár is. Az idei főzet felettébb kellemesre sikeredett. Az extrakt tartalma vagy más néven Balling foka 11,9%, azaz ez egy igazi 12-es ležák sör. A keserűsége (IBU) 32 és ezt a kellemes, pilseni típusú ízvilágot idén az új típusú Plutó komló biztosítja. Ez a komlófajta a kellemes keserűség mellett enyhe gyümölcsös (ananász, banán) jelleget is hordoz, de senki nem ijedjen meg, mindezt csak nagyon finom vonalakban. A tavaly szüretelt komló mellett, az ideiből is jutott bele egy kis hidegkomlózás révén. A sörfinomság alkoholtartalma éppen tökéletes egy kellemes sörözéshez, 4,6%.

Az idei Szent Vencel sör erősen limitált kiadásban készült el, ezért külön öröm, hogy mindhárom Jaromír egységünkbe jutott belőle. Ám figyelem a készlet nagyon, de nagyon korlátozott, így érdemes minél hamarabb felkeresni minket! Kezdjétek a hetet Szent Vencel sörével!

Különleges sörök 2. – Pito és burukutu

Nem, kedves olvasóink, nem tévesztették el az oldalt és mi sem döntöttünk úgy, hogy hirtelen eltávolodva a sörök világától kis mesefigurákról kezdünk el történeteket írni. Pito és burukutu ugyanis nem két cuki kis mesehős, hanem a tradicionális afrikai és azon belül is a nigériai (és részben ghánai illetve benini) sörök két remek példája. Nigéria sörtörténete 1946-ot, az első helyi láger sör lefőzését követően ugyan gyökeresen megváltozott, ám az azt megelőző évszázadok, évezredek során sem szenvedtek hiányt a lakosok a sörből, vagy mai szemmel inkább csak sörszerűnek mondható alkoholos folyadékból.

Az afrikai erjesztett gabonaitalok közül a pito és a burukutu főzése ugyanis az országban lakó népek történetével egyidős lehet. Mindkét ital elsősorban cirokból készül, de a helyi szokásoktól függően kukorica vagy más gabona is kerülhet az alapanyagok közé. A két sör annyira közel áll egymáshoz, hogy nem is mindig könnyű közöttük éles határt húzni, de amint azt látni fogjuk némi hivatalos megkülönböztetéssel azért élhetünk. Az elnevezések és a készítési módszerek térségenként változhatnak, ezért ugyanaz a név sem feltétlenül pontosan ugyanazt az italt jelenti mindenhol, ám ezeknek a helyi változatoknak az ismertetése meghaladná a cikkünk terjedelmét. A lényeg, hogy a pito készítésénél a gabonát és beáztatják és csíráztatják. A hagyományos eljárásban a csírázó gabonát gyakran nedves banánlevelekkel bélelt kosarakban tartják. A megszárított malátát ezután megőrlik, vízzel keverik, majd a cefrét hosszabb ideig főzik. A leszűrt folyadékot ezt követően állni hagyják, majd újra felforralják, hogy sűrűbb koncentrátumot kapjanak. Ezután következik az erjesztés, amelyben élesztőgombák és baktériumok egyaránt dolgoznak. Végeredményként egy barnás vagy vörösesbarna, zavaros és meglehetősen friss hatású ital kapunk, melynek íze savanykás, gabonás és enyhén édeskés lehet, alkoholtartalma pedig általában nem különösebben magas, úgy nagyjából 3% körüli. Hagyományosan frissen fogyasztják, így sokszor még akkor is élő, változó ital, amikor a pohárba kerül.

A burukutu még karakteresebb világot képvisel. Ezt is elsősorban cirokból készítik, de az alkalmazott recept és technológia területenként jelentősen változhat. A burukutu egyik jellegzetessége, hogy a cefréhez gari, vagyis erjesztett maniókából készült termék is kerülhet. A gabonás keveréket erjesztik, főzik, majd további érlelés következhet. A burukutu jellemzően sűrűbb, zavarosabb és savasabb ital, mint a pito. Ízében a savanyúság mellett akár ecetes jegyek is megjelenhetnek, különösen akkor, ha hosszabb ideig érlelik, mert itt az Acetobacter bacik is szerephez jutnak. Alkoholtartalma változó, de általában 3-6 százalék körül alakul. A pito és a burukutu inkább egy közös nyugat-afrikai sörhagyomány két közeli változatának tekinthető. A hagyományos sörkészítés a mai napig is a mindennapi élet és a társasági alkalmak része és emellett megélhetést is jelenthet, főként a sörfőző nők számára.

Túl a félmillión, új foglalási e-mail címek és közeledik a cseh sör napja!

Az elmúlt időszakban több olyan dolog is történt a Jaromir háza táján, amelyek egyrészt örömmel töltött el minket, másrészt a jövőre nézve reményeink szerint egy kis könnyebbséget hozhat. Először is kezdjük a Jaromír Krónikákkal, a kis blog alapú magazinunkkal, amely már hosszú évek óta igyekszik a Jaromír Sörözők vendégeit és más, sörök iránt érdeklődők kíváncsiságát kielégíteni. Örömmel jelenthetjük be, hogy a sör- és Jaromír hírcentrikus blog oldalunk a nyár folyamán szépen csendben átlépett egy határt. Immáron nem kevesebb, mint félmillió, azaz 500 ezer alkalommal kattintottak az oldalra és azóta még majdnem 40 ezren! Ez bizony már igen szép szám, örülünk, hogy oly sokan néztek rá híreinkre, vagy olvasták cikkeinket. Persze tudjuk, hogy a rögzített látogatások egy számottevő része különféle külföldi keresőrobotok, misztikusan hangzó AI-crawlerek, SEO vagy más biztonsági robotok és különböző adatgyűjtő rendszerektől származik, ám még így is nagyon nagy számról beszélünk. És ez minket valóban hatalmas örömmel tölt el, hiszen ez azt jelenti, hogy hazánkban is nagyon sokakat érdekel mind a minőségi sörfogyasztás, mint a Jaromír Sörözők. Köszönjük!

A másik hírünk egy változás, mégpedig a vendégeinkkel folytatott kommunikáció terén. Kisebb, nagyobb akciók révén immáron a Jaromír rendelkezik a jaromír.hu domainnel így már nem volt akadálya, hogy az egyes vendéglátó egységeinknek jaromiros végződésű e-mail címet helyezzünk működésbe. Így mostantól fogva reményeink szerint már mindenki a megfelelő egységünkbe tud asztalfoglalást küldeni.
A Jaromír Sörbisztró új e-mail címe: sorbisztromarvany@jaromir.hu,
a Jaromír Sörpince e-mail címe: sorpincecsengery@jaromir.hu,
a Jaromír a Templomhoz címe pedig a templomhoz@jaromir.hu lett!
Ezekre írjanak ha szeretnének foglalást küldeni!

És még egy aktuális hír. Ahogyan korábbi cikkeink egyikében már megírtuk Csehországban minden év szeptember 28-án emlékeznek meg az általuk nagy becsben tartott Szent Vencel halálának évfordulójáról. Ehhez kapcsolódóan egy nappal korábban pedig a Cseh Sör Napját ünneplik. Mivel Szent Vencel többek között a sör védőszentjének is számít, így ebből az alkalomból a sörgyárak és kisebb sörfőzdék sokasága készíti el a maga Szent Vencel sörét. Így lesz ez idén is, mind a rakovníki, mind a strakonicei sörgyárban is. Az ünnepi söröket jellemzően csak igen korlátozott mennyiségben főzik le és ezért is külön öröm a számunkra, hogy a strakonicei gyár Szent Vencel söréből idén is jut el hozzánk Magyarországra és ezeket a Jaromírokban meg is lehet majd kóstolni, az ünnepnaphoz képest egy pici késéssel a jövő hét folyamán. A mennyiség nagyon korlátozott lesz, így mindenkit bíztatunk arra, hogy igyekezzen, ne maradjon le róla.

A világ legerősebb sörei – 2. rész

Előző cikkeink egyikében a világ legerősebb, hagyományos eljárással készített söreiről írtunk, de most következzenek az igazi nagyvadak. Az extrém alkoholtartalom elérése érdekében immáron nem csak az erjesztést vetik be, hanem más koncentráló technológiákat. Vesznek alapul egy igen testes alapsört, melyet többször lefagyasztanak, és a kivált jég eltávolításával koncentrálják az alkoholt. Ez a „freeze distillation” módszer fokozza a sör testességét, aromáját és komlós keserűségét, miközben extrém alkoholtartalmat eredményez.

F: internet

A 10-es listánk utolsó helyén szerepel a skót Brewdog Sink the Bismarck nevű négyszer fagyasztott söre, mely 41%-os alkoholtartalmával hadba szállt a német Schorschbrau sörfőzdével, amely 43-as és 57-es söre egyaránt az alkoholszintjére utal. Ez utóbbi már kifejezetten sokkoló, ám még így is csak a világ hatodik legerősebb sörének számít. A két Schorschbock sör között foglal el helyet a holland Koelschip Obilix (45%) és a Brewdog The end of history (55%) nevet viselő söre. Ez utóbbiból mindösszesen 12 palackkal főztek le és az üveget igen megosztó módon ürge, mókusbőrbe öltöztették. A határok feszegetése azonban még nem ért véget. A német és a skót versengés végül egy kollaborációban érte el a csúcspontját. A kétfőzde egymás tudását kiegészítve főzte le az 57,8%-os Strength in Numbers sörét. Ez az eisbock 10 éven át csücsül egy viszkis hordóban. A holland vetélytárs sem akart azonban lemaradni, így született meg a Koelschip Start the Future söre (60%), de még ezzel sem sikerült a listánk harmadik helyére feljutnia. Felbukkant ugyanis egy újabb skót versenyző a Brewmeister, mint a Keith Sörfőzde egyik ága, mely fagyasztás mellett még extra etanol hozzáadásával jutott el az extrém magasságokba. Előbb az Armageddon nevet viselő 65%-os italt készítették el, majd még ezt is felülmúlva álltak elő a 67,5%-os Snake Venommal, amely tényleg mindennek nevezhető, csak sörnek nem. Már a tömény alkoholos italok között is extrémnek számítva inkább egy technológiai kísérlet végeredménye, mint valódi élvezeti termék. 

F: amazon.de

De jól sejtik, itt még mindig nincs vége a történetnek. A közelmúltban jelent meg a piacon a szintén skót 88 Brewery ahol csak maga a főzési folyamat két hónapon át tart. Háromszori szűrés, skót tömény különlegességek hozzáadásával és megannyi egyéb „trükk” révén születik ez a nem is tudjuk, hogy pontosan minek is nevezhető specialitás, amely mellett még egy erősebb pálinka is elbújhat. És nem ez túlzás, hiszen a Beithir Fire nevet viselő sör nem kevesebb, mint 75%-os! Meglepő módon a világ legerősebb söre nem tartozik a legdrágábbak közé, korlátozott mennyiségben még hazánkban is kapható. De figyelmeztetünk mindenkit! A listán szereplő egyik italra se tekintsen senki úgy, mint ahogyan egy sörre szokott. Hatásában, fogyasztási élményében is sokkoló újdonságot jelent, melyre nehéz felkészülni, és egyáltalán nem biztos, hogy megkóstolását élvezni fogjuk!

 

Sörfőzde sikerekkel indul a 2026-as ősz!

Megérkezett az évszakváltó front, így ugyan fájó felismerni a tényt, de vége van a nyárnak és ismét itt az ősz. Ám az ősz nem csupán a hűvösebb idő, a lombhullás, a télre való felkészülés idejének eljövetelét jelenti, hanem számos örömteli esemény beköszöntét is. Ez különösen igaz a sör, a sörgyártás mezsgyéjén. A napokban, egészen szeptember közepéig nagyban zajlik a friss komló betakarítása, amely a jövőben is biztosítja számunkra a kiváló söröket. Ugyanakkor a hónap elején rendeznek meg több sörminősítő versenyt is, melyre a Jaromírokban forgalmazott cseh sörfőzdék termékeit is rendszeresen beneveznek. Idén a legnevesebb žateci Dočesná viadalon, a hagyományos komlófesztiválon 25 sörfőzde (itt jellemzően nagyobb sörgyárak, sörfőzdék) vett részt csaknem 130 sörrel. A söröket összesen 14 kategóriába sorolták és egymással összevetve ítélték a legjobbaknak a különböző díjakat, helyezéseket. A sörös zsűri tagjait persze idén sem kellett sajnálni, hiszen szinte kivétel nélkül remek söröket kellett megkóstolniuk, és nagy nehezen dönteniük. Lássuk, ha nem is az összes, hanem néhány kategória esetében, hogy mire is jutottak!

Mindjárt kezdjük a sort a világos vyčepní, azaz a maximum 10-es Balling fokú sörök kategóriájával, melyben nagy örömünkre a rakovníki Bakalář sörgyár Pražačka söre vitte el a pálmát. Hiába, a prágai lányka ismét meghódította az ítészek szívét. Ugyancsak első helyezést ért el a világos prémium (12-es Balling fokú) kategóriában a rakovníkiak ležákja. Csak egy kicsivel maradt alul és ért el második helyet a könnyed barna sörök között a Bakalář barna söre és a nagyobb tesója a Černovar barna. Ez utóbbi a barna ležákok között szerezte meg az ezüstérmet. De a sikereknek ezzel még nincs vége. A rakovníki sörgyár immáron hagyományosan sikeres az alkoholmentes sörök kategóriájában is. Idén sincs ez másként, ugyanis a hidegkomlós mentes sörük a második helyen végzett. Végül, de nem utolsó sorban meg kell említenünk azt, hogy a strakonicei sörgyár sem zárt helyezés nélkül. Az alkoholmentes gyümölcsös sörök között ugyanis a citromos radlerjük a remek harmadik helyet szerezte meg. A verseny további kategóriáiban főleg a Svijany, a Primátor, a Lobkowitz csoport főzdéi, Polička sörgyára és közismert Bernard sörgyár zárt az első helyeken. Gratulálunk a remek eredményeket elérő sörgyári dolgozóknak és vezetőiknek.

Nyári hírcsokor: felújítások, sörfőzde hírek

Közeleg az augusztus hónap, amikor a Jaromír Krónikák szerzője minden évben, így idén is egy hónapos szünetet tart. Ám a szünet előtt még következzék néhány aktuális információ részben a Jaromír Sörözők háza tájékáról, részben a sörözőinkben forgalmazott fő söreink szülőhelyéről, a sörfőzdékről. Kezdjük azzal, hogy idén korlátozás nélkül, mondhatni non stop várja vendégeit a Jaromír a Templomhoz vendéglátóegységünk. Mind a Lőrinc pap tér szabadtéri asztalai, székei, mind a kellemesen hűvös pince egyaránt várja a kiváló csehes étkek és cseh sörök rajongóit! Foglalás mindenképpen ajánlott! A Csengery utca Sörpincéje és a Márvány utca Sörbisztrója ugyanakkor az augusztus hónapját felhasználja a szükséges ráncfelvarrásokra, azaz az elkerülhetetlen javításokra, felújításokra. A Jaromír Sörpince augusztus 15-től legalább a hó végéig, de lehet, hogy még a szeptemberi hónap első pár napjáig zárva tart. Az újranyitás pontos dátumáról a Facebook oldalon értesítjük a vendégeinket. A budai Jaromír Sörbisztró pedig augusztus 9. és 23. között kezdi el a konyha felújítását, majd ezt követően visszatér a normális kerékvágásba. De ennyit rólunk, szóljunk most pár mondatot a sörfőzdékről.

A rakovníki Bakalář sörgyár a nyár elején egy remek kis helyi zenés, sörös fesztivált szervezett és szeptember 5-én pedig ismét helyet ad a hagyományos gyárudvari sörkóstolós programjának. A gyár munkatársai megalkották a kiváló nyári sörüket, melyhez idén amerikai Citra komlót használtak fel. A Strakonicei sörgyár (Pivovar Strakonice 1649) pedig a forró nyári napokra nem egy sörrel hanem egy finom mangós limonádéval ajándékozta meg az ízek rajongóit. Ezzel kívánunk minden kedves olvasónknak nagyon kellemes augusztust, pihenjen mindenki minél többet, mert hamarosan újból hűvösebb napok várnak ránk. És persze nem feledkezzünk meg a megfelelő folyadékpótlásról, melybe azért egy kis sörözés is bőven belefér!

A világ legerősebb sörei – I. rész

Egy korábbi cikkünkben már említettük, hogy napjaink kísérletező sörforradalmi korszakában a kisüzemi sörfőzdék egymást egyre felülmúlva főztek, főznek le erősebbnél erősebb söröket. Ezen malátaalapú italkülönlegességek egy része a hagyományos sörfőzési eljárások kimaxolásával készülnek, míg mások speciális technológiák alkalmazásával jönnek létre. Az első esetben a sűrű malátaalapról indulva többszöri erjesztési lépésben egyre magasabb alkoholtartalmú erjesztő gombatörzsek, köztük pezsgő vagy még speciálisabb élesztőket alkalmaznak és persze sok-sok cukrot is adnak a főzethez. A hagyományos erjesztéssel még így sem lehet extrém magas alkoholtartalmú italt készíteni, a sör többszöri lepárlásával / fagyasztásos koncentrálásával viszont már meghökkentően erős folyadékot is elő lehet állítani. Lássuk hát, hogy melyek a világ jelenleg ismert legerősebb sörei.

Dogfish Head 120 Minute IPA

 
A hagyományos erjesztéssel készült söröknél a TOP 10 lista utolsó helyezettjei „mindössze” 13%-osak. Közülük az egyik ismertebbek a belga De Struise sörfőzde termékei, mely sörforrást többször is az ország legjobb 10 főzdéje közé szavazták. Az amerikai Avery sörfőzde Demons of Ale sorozatába tartozó több termék is a legerősebb sörök közé tartozik. Míg az Ale/Barley wine vonalat képviselő Samael’s Oak Age ale 14%-os, addig Mefisztó söre már 16%-os alkoholtartalmú. Európa se maradt le az erős sörök versenyében. Az osztrákok Samichlaus sörmárka szortimentjében, melyet az Eggenberg kastély sörfőzdében készítenek el több sör is 14%-os. Egy következő szintet képviselnek a már 18%-os alkoholtartalommal a skót Brewdog Tokyo nevű stoutja, valamint az amerikai Dogfish Head 120 perces Imperial IPA söre már egy likőr erősséggel büszkélkedik. 

Utopias

A képzeletbeli dobogó első és második fokát egy bostoni sörfőzde alapítója Samuel Adams készítette árpasörök foglalják el. Itt már az alkoholtartalom a Millenium nevű sör esetében meghaladja a 20%-ot, egész pontosan 21%, míg az Utopias nagytestvére, a listánk első helyezettje nem kevesebb mint 28%-os (kiadásonként változhat egy kis mértékben). A sörök többféle maláta és komló felhasználásával indulnak, majd évekig különböző hordókban – például bourbon-, madeira-, portói- és sherryhordókban – érlelik őket. Az érési folyamat során a mesterfőzők több évjáratot házasítanak, így egyedi, komplex ital születik, amely inkább hasonlít egy finom likőrre, mint hagyományos sörre. Ennyit a hagyományos technológiákkal készített legerősebb sörökről. Legközelebb az immáron már kevésbé sörre, mint erősebb párlatokra hajazó malátaalapú folyadékokra, mint a világ valóban legerősebb söreiről szólunk.

A cseh sörfőzdék helyzete 2026-ban

Ismét eltelt egy év és ahogyan azt az olvasóink már megszokhatták újból áttekintjük a csehországi sörfőzés, a cseh sörfőzdék helyzetét. Az idei év első felében is számos sörfőzde zárta be a kapuit, köztük sajnos több neves, igazán jó minőségben teljesítő is. Ilyen volt a sajnos csak igen rövid ideig újraéledt znojmói városi sörfőzde, az olomouci Bucht’ák vagy éppen a régi, nagyobb hírnevűek közül a březnicei Herald. Ez utóbbi elvileg csak átmenetileg szünetelteti a működését, de félő, hogy ez az átmeneti idő túl tartósnak bizonyul. A világ egyre drágább, a rezsiárak folyton csak nőnek, a világ alkolholfogyasztása csökken és a szokások a választék vonatkozásában is változnak (mentes sörök, üdítők preferálása). Mindezekhez kell(ene) igazodnia a sörgyártásnak, ami nem kis kihívást jelent elsősorban a kisméretű sörgyárak, de a kisüzemi sörfőzdék számára is. Nézzük mindez miként mutatkozik meg a számok tükrében, részben a České Pivo – české zlato honlap, részben a kiváló Minipivovárci térképi alkalmazás segítségével.

Cseh sörfőzdék (F: Minipivovárci)

Kezdjük a gyárakkal, a nagyobb mennyiségű sört készítőkkel. Jelenleg a megbízhatóbb információk szerint 43 olyan sörgyár, főzde működik, ahol az éves termelés meghaladja a 10 ezer hektolitert. Persze vannak köztük olyanok, ahol ez a szám csak 20 ezer, míg a Plzeňsky Prazdroj több, mint 4,5 millió hektoliter sörrel látja el a világot. Így a pontosság kedvéért inkább azt lehetne mondani, hogy mintegy 19 kicsi, regionális sörgyár (ide tartozik a strakonicei is), 16 közepes méretű (közte a rakovníki), és 8 nagy cseh sörgyár üzemel. A valóságban az Asahi csoport gyárai, a Molson Coors üzemei, a Heineken gyárai, a Budvar, és a Svijany tarolják le lényegében a hazai piacot, velük szinte lehetetlen vetélkedni. A tavalyi évhez képest az iskolai főzdék száma lényegében nem változott, 13-15 között van a számuk és itt sem bővülés, sem csökkenés nem várható a jövőben sem. És lássuk a legizgalmasabb szegmenst, a kisüzemi sörfőzdéket. Az egyik sörkataszter szerint jelenleg 531 kisüzemi sörfőzde üzemel, míg a másik szerint 521. Az igazság valahol az utóbbi környékén lehet, de ami a lényeg, hogy ezek a számok a tavalyi évhez képest stagnálást, vagy akár egy kis csökkenést mutatnak. Azaz a tavalyi megérzésünk beigazolódni látszik, a sörforradalom korának úgy tűnik vége. Ezen számszakilag egy picit az változtat, hogy jelenleg mintegy 148 gerilla főzdét tartanak számon és 19 főzde építését is remélik még. De ezek mind-mind sokkal bizonytalanabbak, mint a stabilan működők főzdék. Összességében ma Csehországban a teljes sörfőzdeszám az optimista becslések szerint eléri a 735-öt, és ez azért még mindig több, mint elég a szomjúságunk kielégítéséhez. Reméljük, hogy a jövőben sem omlik majd össze a sörpiac, ám mindenesetre kíváncsian várjuk a jövőbeni változásokat. Addig is azonban fogyasszunk minél több cseh sört, vagy a cseh sörfőzdék más termékeit!

Híres sörivók 8. – Bob Hawke, a sörimádó miniszterelnök

A politikusok alapvetően a legszebb oldalukat igyekeznek mutatni a nyilvánosság felé, és ebbe a képbe ritkán fér bele az, hogy gyarló emberi mivoltukból adódó hibáikról, esetleges függőségeikről is hírt adjanak. Igen ritkán hallunk arról, hogy egy politikus szenvedélyes dohányos, az egészségtelen ételek megszállottja vagy éppen rendszeresen kortyolgat pálinkát, bort, sört. A politikusok zöme persze ugyanúgy előszeretettel megfogja a jóféle nedűvel teli poharakat, ám ezzel csak kevesen büszkélkednek. Persze akadnak kivételek, de leginkább csak akkor, ha az adott politikus vagy a „bölcs” tanácsadója éppen úgy érzi, hogy plusz szavazatokra lehet szert tenni egy kis borozós, pálinkázós, sörözős kép készítésével és posztolásával. Ám ha nagyon ritkán is, de vannak kifejezetten alkoholhívők, akik a laza bor, vodka vagy sörfogyasztásukkal egészen a csúcsra jutottak, és politikai karrierjük mellett vagy után a vágyuk tárgyával még komolyabban kezdtek el foglalkozni.

Ez utóbbira remek példa Robert James Lee, azaz Bob Hawke az egykori ausztrál miniszterelnök, aki kétségkívül az ország sörivó legendája. Hawke egy falusi lelkész fiaként 1929-ben született a dél-ausztráliai Bordertownban. Előbb egy hazai egyetemen jogot és művészetet hallgatott, majd 1953-tól ösztöndíjjal Oxfordban tanult tovább. Itt az oxfordi egyetemen töltött évek alatt mutatta meg legelőször a sörhöz való szenvedélyes viszonyát. Ugyanis a tanulás mellett felállította a sörivás Guinnes rekordját, amikor 12 másodperc alatt két és fél pint, azaz mintegy másfél liter sört hajtott fel!

Később persze igyekezett a sörhöz fűződő viszonyát kissé háttérbe szorítani, de az életét végigkísérte és a népszerűségének megszerzésében is fontos szerepet játszott. Előbb szakszervezeti vezetőből lett parlamenti képviselő, majd 1983-ban megválasztották az ország első emberének. Egészen 1991 végéig töltötte be ezt a pozíciót, majd visszavonulását követően immáron erősen benne járva a korban újból a sör felé fordította a figyelmét. 2012-ben egy vírus módra terjedő videó mutatta be Bob Hawke-ot, amint immár 82 esztendősen gurít le a torkán egy húzásra egy korsó sört. De itt még nincs vége a történetnek, hiszen öt évvel később két úriemberrel közösen megalapította a Hawke’s Brewing Co. sörfőzdét. A kezdeti nehézségek után az egykori miniszterelnök-sörlegenda nevét viselő főzde egyre sikeresebb lett, ám ezt Hawke már csak egy rövid ideig tudta élvezni. 2019-ben hunyt el, ám a legendája ma is él, akárcsak a sörfőzdéje, amely a sörszakértők szerint is kiváló söröket állít elő. Zárásként megjegyeznénk, hogy Hawke a sörfőzésből származó részesedését a Landcare Australia környezetvédelmi szervezetnek adományozta, amely több mint megsüvegelendő.

Erős sör, gyenge sör

Sokszor hangzik el egy-egy 5,5-6%-os alkoholtartalmú sör elfogyasztását követően az a mondat: hű, ez erős volt! Bizony, a bűvös 5%-os határ felett már fokozatosan kilépünk a „normál” erősségű sörök területéről és végképp magunk mögött hagyjuk a „munkássör” és a „fűnyírósör” kifejezéseket is. Az erős sörök közé csöppenve egy másik világban találhatjuk magunkat, ahol már nem elsősorban a mennyiségi fogyasztás, jóval inkább a korlátozottabb mértékű kulináris sörkortyolgatás a cél. Ám mit is nevezünk erős sörnek?

Az, hogy egy sör mennyire számít az adott sörfogyasztónál erősnek vagy éppen gyengének nagyban függ az egyén szubjektív érzetétől, alkoholtűrő képességétől, testi adottságaitól, pillanatnyi állapotától. Van akit adott helyzetben egy 3,5% alkoholtartalmú sör gyors elfogyasztása is képes „megütni”, míg mások egy már viszonylag erősebb sör legördítését sem éreznek meg. A történelem során elsősorban a ma „gyengének” minősített sörök számítottak a hétköznapi italnak. Egy korábbi cikkünkben már hosszabban írtunk a small beerekről, azaz a kis sörökről, melyek célja nem is annyira az alkoholos sörfogyasztás, hanem a kalóriadúsabb táplálkozás volt. Az ipari forradalom során a munkásokat is inkább csak a folyadékpótló gyengébb sörökkel látták el, nehogy az alkohol hátráltassa őket a kemény munkavégzésben. Ugyancsak az alkoholban szegény korszakok köszöntöttek a sörfogyasztókra, mikor gazdasági válságok, háborúk során a malátaellátásban hiányok álltak elő. A szocialista blokk országaiban is „vigyáztak” az ember egészségére, pontosabban a költséghatékonyság azaz az olcsóság elérése miatt inkább csak hígabb lágersöröket gyártottak.

De az elmúlt három évtizedben mindez gyökeresen megváltozott. Egyre erősödött az igény a testesebb és ezzel együtt magasabb alkoholtartalmú sörök iránt, valamint a kisüzemi (kézműves) sörforradalom egyrészt felélesztett néhány elfeledett erős sörtípust, sőt új technológiák használatával egyre másra főztek le erősebbnél erősebb söröket. Így mára a tömegsörök alkoholtartalma közelít az 5% felé, és már egyáltalán nem számít különlegesnek egy 6-7-8 %-os sör sem. Sőt akadnak olyan megvásárolható árú és kiváló minőségű sörök (elsősorban stout vagy barley wine) melyek erőssége megközelíti vagy akár eléri a borét. És itt még nincs megállás. Erről, azaz a világ legerősebb söreiről szól az egyik következő cikkünk.

"Egy sör nem sör", de csak óvatosan a hőségben!

Itt a nyár, közelít az év első, a jóslatok szerint hosszú időn át velünk maradó hőhulláma. Az akár 40 fokot is elérő rekkenő hőségben szívünk szerint egymás után gurítanánk le a finom hideg cseh söröket, de éppen a hőségre való tekintettel mindezt csak megfontoltan tegyük! A magas külső hőmérséklet ugyanis már magában is rendkívüli módon megterheli a szervezetet és bármely alkoholos ital mértéket nem ismerő fogyasztása csak ronthat az állapotunkon. Az alkohol ugyanis tovább szárítja a fokozott izzadással vizet és ásványi anyagokat veszítő szervezetünket és ehhez hozzájárul a sörben rejlő alkaloidák vizelethajtó hatása is. Azaz mindez a testünk kiszáradásához vezethet és emiatt akár szív és érrendszeri problémák megjelenését, szédülést, fejfájást tapasztalhatunk.

Vízparti nyaralás során különösen figyeljünk arra, hogy alkoholos állapotban ne akarjunk se fürdeni, úszni, se vízijárművet használni. Alkoholos állapotban, mint tudjuk mindenki bátrabb lesz, ám felhevült testtel vízbe ugrani egyet jelenthet a halálos ítélettel. De még horgászás közben is óvakodjunk a túl sok sört ivásától, mert nem egyszer fordult már elő, hogy a melegben a söröcskéktől elbóbiskoló horgász belefordult a vízbe és csak külső segítséggel jutott ki a partra. Természetesen ne feledjük el, hogy nem csak a nyári hőségben, de egész évben tilos az alkoholt és az autó/motor/elektromos roller vezetését kombinálni. A két dolog egyszerűen nem fér meg egymással, bármennyire is azt érezzük, hogy ránk nem hat az alkohol. Értsük meg, egy-egy pazar sör, baráti sörözés ára óriási lehet ha balesetet okozunk, vagy akár csak belekeveredünk egy incidensbe. Sem a törvény, sem a saját lelkiismeretünk nem fog kímélni. És higgyük el ez utóbbi rója ki ránk a súlyosabb büntetést.

Az Országos Mentőszolgálat életmentő munkatársai számára a hőség időszakában az alkoholt fogyasztók extra mennyiségű munkát okoznak, pedig egy kis odafigyeléssel megelőzhetnénk a súlyos problémákat. Hiszen szó nincs róla, hogy a melegben egyáltalán ne igyunk finom hűsítő sört, ám be kell tartanunk bizonyos szabályokat! Általában 4-5 korsó sör már mindenkire kifejti a hatását, ennél többet nem célszerű egymás után legurítani. Az elfogyasztott sör mellé sose szégyelljünk vizet is inni! Nem a vízivás a ciki, hanem az, ha a sok sör a melegben megüt minket és azt se tudjuk, hogy mit is csinálunk! A legnagyobb hőségben, mondjuk 11 és 17 óra között – különösen, ha nincs elegendő árnyék -, akkor kerüljük, de legalábbis mérsékeljük az alkoholfogyasztást. A sör mellett mindig pótoljuk az izzadással elveszített sót és ásványi anyagokat! Azaz együnk legalább egy jó levest vagy valami könnyedebb ételt! Ha pedig csak kicsit is azt veszed észre magadon, hogy zavart vagy, megszédülsz, izomgörcsök jelentkeznek, esetleg erős gyengeség fog el, akkor irány a leghűvösebb hely, pihenj és igyál, de szigorúan csak ásványvizet és ha lehet valami izotóniás italt! Így lesz még alkalmad máskor is jót sörözni!

Különleges sörök 1. – Chicha

A most induló új sorozatunkban elhagyva a hőn szeretett árpamaláta-komló-élesztő-víz „szentnégyesünket” megmerítkezünk a világ legérdekesebb söreiben. Elsőként Földünk egy túlsó pontjára, egyenesen a dél-amerikai kontinensre, pontosabban Peruba utazunk, ahol az ott élő indiánok a mai kukoricasör elődjének is hívható chichát (kiejtve: csicsát) készítik. A chichát elsőként valószínűleg az Andok hegység lábainál élő inkák, pontosabban az inka nők készítették, akiket az ún. Aqlla Wasi nevű intézményekben tanították meg az ital főzésére. 1783-ban így írt róla magyar nyelven egy Peruban és a környéken járó magyar utazó: „Chicha nevű „pálinkát” főznek a Török búzából. Úr napi nyolc nap alatt abból annyi kél el, hogy éjjel nappal folyó víz kerekedne belőle, ha egyszerre kiöntetnék.” Máshol pedig így említik: „Török búzából részegítő sert készítenek.” Törökbúza, azaz a már említett kukorica, melynek többféle változatát is előszeretettel használtak az őshonos területeken nem csak étel, hanem ital készítésére is.

A Morva-Sziléziai Társaság 1828-ban a chicha két fajtájáról is beszámolt. Az egyik, amelyet ők Claronak neveztek az maga a víz melyben a kukoricadarát szokták megáztatni. Ezt kell szűrni és megfőzni. A másikat, melyet Steckónak hívtak, pedig a kukorica és az áztató víz több órán át tartó főzésével, majd leszűrésével lehet elkészíteni. 1865-ben a Vasárnapi újság imígyen számol be a csicsa készítéséről: „Öreges indiánok és indián nők körbeülve egy marok csírázni kezdő kukoriczát tesznek szájokba s azon addig kérőznek, mig meglehetősen össze nem rágják; ekkor ismét kezökbe veszik s egy előttök levő bőrdarabra helyezik s miután itt jó halomra szaporodott, innen teszik a fülesztőbe, a hol belőle a spanyol manzanillához (borféleség) átlátszóság és ízre nézve sokban hasonló ital készül.” Bizony, a házi csicsa fogyasztása tekintettel arra, hogy előtt már megjárja a készítője szájüregét egy igazán bensőséges pillanat.:) Az előrágás értelme persze nem az élvezet, hanem az, hogy a szájban természetesen előforduló amiláz enzimek indítják be a kukorica keményítőjének cukorrá alakulását. Ezt követi a szárítás, őrlés, a főzés, esetleg a fűszerezés, majd az erjesztés.

Maga a chicha egy nem túl magas alkoholtartalmú (1-3%) folyadék, de házi változatában akár hallucinogén hatással is bír, melyet persze nem a kukorica, hanem a hozzáadott egyéb „fűszernövény” idézhet elő. A kisebb nagyobb perui településeken gyakorta betérhetünk az ún. „chicheriákba”, melyek az indiánok főzte ital fő lelőhelyei. De hatalmas mennyiségben készítik otthon is, majd akár egyenesen a vödörből töltik a poharaikba a szürkés, sárgás folyadékot. A chicha fogyasztása ma is igen közkedvelt, de természetesen már nem csak a házi nyállal erjesztett változata létezik. Nagy gyártócégek is készítik és már szupermarketekben is megvásárolható. Sőt maga a chicha a változatos előállítása miatt inkább már italcsaládnak minősül. A chicha morada lila kukoricaszemekből készül és nem erjesztik, inkább egy üdítőital vagy gyümölcspuncs, ugyanakkor a klasszikus chicha de jora sárga kukoricából főzött, erjesztett ital. (Megjegyeznénk, hogy a perui borsfa terméséből főzött italt is gyakorta chicha néven illetik.) A chicha de jora ízében inkább enyhén savanykás, kissé almaborra emlékeztető, fiatalon édeskés majd hosszabb erjesztés után szárazabb és karakteresebb. Egy igazi különlegesség.

Kurtakocsma, fertálykocsma, kántorkocsma, bögrecsárda

„Falu végén kurta kocsma..”. Ez a néhány szó, így egymás után egyike azon verskezdeteknek, melyet még az irodalomtól, s főleg a költészettől igencsak távol maradó honfitársaink is jól ismernek. Ám már csak kevesen vannak a tudatában, hogy a Petőfi Sándor örök életű verssorában szereplő korabeli vendéglátóhely mivel is érdemelte ki a kurta jelzőt. A kurta szó napjainkban leginkább a rövid szónak a szinonimája és tulajdonképpen ebben az esetben is erről van szó, csak nem a legtriviálisabb, mindennapi jelentésében. Amióta sör-, vagy borkészítés folyik a világon italmérések is működtek. Ezek remek adóbevételt jelentettek a helyi uraságok, a város, az falu, az egyház vagy éppen a királyi kincstár számára. Az italmérő helyek működését minden korban igyekeztek szabályozni. Voltak köztük állandóak, mint pl. a vendégfogadók és a csapszékek, de akadtak olyanok melyek csak az év bizonyos szakaszában árusíthattak jellemzően bort.

Ilyen időszakos, rövidített - tehát nem egész évre szóló - italmérési engedéllyel rendelkező kocsmák voltak a nevezett kurtakocsmák, melyeket gyakorta Szent Mihály napjától, tehát szeptember 29-től Szent György napjáig, vagyis április 24-ig lehetett nyitva tartani. A kurtakocsma a város vagy a falu engedélyével működött, de sokszor a helyi földesúr által engedélyezett kocsmaszám felett, mellyel olykor kivívták az uraság haragját. Máskor viszont mindez nem jelentett nagyobb problémát, hagyták rendben működni. Ilyen formán egyszerre lehetett zugkocsma vagy akár legális időszakos csapszék is. De anno nem csupán a kurtakocsma név jelezte egy vendéglátóhely ideiglenességét, a múltban használtak más vendéglátóhely típus elnevezéseket is. Ilyen volt például a bögrecsárda, mely jellemzően szintén alkalmi vagy korlátozott jellegű italmérőhelyként működött. Sőt sok esetben még csak nem is egy kis időszakos kocsma volt, hanem pusztán egy az adóhatóságoktól rejtőzködni próbáló ház egy-két helyisége szolgálta ki a helyi szomjoltási igényeket, persze nagy titokban. Volt, amikor az időszakos borkimérést fertálykocsmának nevezték. Ez a kurtakocsmához hasonlóan szintén legális kimérésként üzemelt, de nem az uraság, hanem gyakorta a jobbágyok tulajdonolták. A fertálykocsma neve egyes helyeken pedig kántorkocsma volt. Akadnak olyan feljegyzések melyek szerint a Szent Mihály napjától szilveszterig működő borkiméréseket hívták fertálykocsmának (fertály, mint negyedév), míg a Szent György-napig üzemelőket kántorkocsmáknak vagy kántoroskocsmáknak. A kántor kifejezéssel arra utaltak, hogy az itt szerzett bevételből tudták a tanító vagy a kántor fizetését kipótolni. Ugyan nem minden esetben ismert a múlt régi kocsmatípusai mögött rejlő pontos igazság, ám egy biztos. Petőfi Sándor verssorát álmunkból felkelve is folytatni tudjuk: „Falu végén kurta kocsma, Oda rúg ki a Szamosra, Meg is látná magát benne, Ha az éj nem közelegne. Az éjszaka közeledik, A világ lecsendesedik…”

Jéghoki VB, BL döntő, Foci Vb és sok sör!

Már csak pár nap és véget ér a 2026. évi jégkorong világbajnokság, melynek idén Svájc adott otthont. A magyar válogatott a várakozásoknak megfelelően (?), vagy éppen újra csodát téve (!) továbbra is kivívta a bennmaradást a legjobbak között, így jövőre is az A csoportos viadal résztvevője lesz, melyet Németországban rendeznek. A mai napon pedig kiderül, hogy a csoport mérkőzéseket követően a legjobb 8 közé jutott finn-kanadai-amerikai-norvég-lett-svájci-svéd és ami nekünk a legfontosabb, a cseh csapat közül ki jut az elődöntőbe, hogy adjon egy további esélyt a vasárnapi döntő megvívására. A jéghoki alapvetően téli sportág, de a világbajnokságra hagyományosan a bajnoki idényeket követően a tavasz végén kerül megrendezésre. És korunk változó, egyre kiszámíthatatlanabb időjárása következtében ma már bizony akár egy komoly kánikula is ránk köszönthet a nevezett jeles sportesemény idején. Így van ez napjainkban is. És ha már egyszer sportról, szurkolásról van szó, akkor a sörfogyasztás, annak erőteljes megnövekedése szinte borítékolható.

Ugyancsak ezen a hétvégén, egész pontosan május 30-án a Puskás Stadion látja vendégül a labdarúgó Bajnokok Ligája döntőjének két főszereplőjét és persze az angol és francia szurkolók tízezreit. A káosz a budapesti belvárosban szinte garantált, mint ahogyan az is, hogy a megelőző napokban, valamint a meccset követően megtelnek mindazon vendéglátóhelyek, akik bevállalják az elkeseredett vagy éppen túlságosan is boldog foci rajongók rohamát. Egy biztos, ezt a pár napot a fővárosiaknak muszáj lesz türelemmel elviselniük. És a focimánia csak egy rövid időre csitul majd el, hiszen június 11-től kezdve egy bő hónapon át rendezik meg a Labdarúgó Világbajnokságot. Az esemény helyszíne három ország, USA, Mexikó és Kanada, így a focimeccsek csaknem felét magyar idő szerint késő éjszaka vagy akár a hajnali órákban vívják meg. Ám a maradék nem csekély focimennyiség, illetve az egyes mérkőzések ismétléseinek „emberi időben” való megtekintése is sokunk számára jelent majd remek szórakozást. Sajnos a foci négy évenként megrendezett legnagyobb ünnepe idén is nélkülözni fogja a magyar válogatottat, de legalább Csehország csapatának szurkolhatunk, ha akarunk egy-egy jó korsó cseh sörrel a kezünkben.

Kívül is sörben ázva avagy sörfürdőzzünk egyet!

A sör, illetve a malátafőzetek jótékony hatását már régóta ismeri az emberiség. Itt most kivételesen nem is a méltán népszerű fogyasztásáról szólunk, hanem arról a speciális esetről, amikor testünk kűlseje kerül kapcsolatba a nedűvel vagy annak hígított változatával. Itt most tekintsünk el attól ha valaki véletlenül véletlenül vagy szándékosan ránk locsolja a sörét, gondolkodjunk valami nagyobban, a fürdésben. Feljegyzések szerint már a rómaiak is alkalmazták a sörfürdőzést, és a történelem folyamán is akadt rá egy-egy példa, ám valódi népszerűségét csak évezredekkel később, főként napjainkban érte el. Persze a sör gyógyító, szépítő hatását korábban is hadrendbe állították. Például egy 1882-es Eger városában írt cikk hosszan taglalja, hogy miként is lehet forró timsós sörrel a fagyott végtagokat kezelni, felmelegíteni. Emellett a sör a népi javallatok szerint a hajunk erősítésére is kiváló: a megmosott hajat egy jó negyed liter sörrel öblítsük még le, a megmaradt itókát pedig akár el is fogyaszthatjuk, kárba ugyan ne vesszen. De térjünk vissza a sörben fürdéshez, amelyről pedig a hívei lelkesen állítják, hogy jót tesz a bőrnek, gyógyít egyes bőrbetegségeket, sőt még vérkeringési zavarokat is képes kezelni.

A kezdeti elszórt kísérleteket követően az elmúlt 15-20 év hozta magával a sörfürdők elterjedését. Ausztriában, Németországban, Izlandon, az USA-ban, Lengyelországban, Belgiumban is nyíltak efféle unikális élvezeteket nyújtó sörfürdők. Vannak köztük olyanok, ahol egy-egy kádnyi sörös termálvizet biztosítanak a számunkra, máshol 4-5 fő közös mártózásához is elegendő medencét töltenek fel. Csehország élen járt az országok sorában, hiszen a Chodovar családi sörfőzde az országban elsőként már 2006-ban biztosította a lehetőséget a sörben, méghozzá saját főzésű barna sörben való mártózásra. A Chodova Planá településen megnyitott fürdő szolgáltatás azóta a sörmasszázzsal, sörkozmetikával, sörpakolásokkal egészült ki és hamar népszerű wellness programmá vált. Mára Csehországban tucatnyi helyen lehet már malátalével kezelnünk a bőrünket Prágától kezdve Karlovy Varyn át Olomoucig. A sörfürdők sorából még ki kell emelnünk a Budapesti Sörfürdőt, amelyet 2016-ban nyitottak meg a Széchenyi fürdőben. A hat darab ezerliteres kádba harminchat fokos, ásványi anyagokban gazdag termálvizet, komlót, malátát tesznek speciális sörsóval összekeverve és sörhabbal felöntve. Ma már rajtuk kívül más hazai kisüzemi sörfőzdék és fürdők is nyitottak az egyre népszerűbb új szolgáltatás biztosítása felé. A sörfürdők közös jellemzőjeként a fürdőzés mellett természetesen sört is iszogathatunk így nem csak a börünk szépülhet meg, de elménk is kellemesebb állapotba kerülhet.

 

Híres sörivók 7. – Conrad Seidl, az osztrák sörpápa

Ahogyan arról a múlt héten örömmel számoltunk be az ausztriai Jaromír, az Emsbach Bierwelt bekerült Ausztria legelismertebb Sörkalauzába (Beer Guide), mint Voralberg tartomány legjobb sörözője! Az évenként megjelenő sörkalauz Conrad Seidl munkásságának gyümölcse, akivel mint híres sörszakértő sörisszával érdemes egy picit részletesebben is megismerkednünk.

Conrad Seidl már több, mint 35 éve politikai szakíró, ám számunkra nem emiatt, hanem az osztrák sörvilágban betöltött kiemelkedő szerepéért fontos az alakja és munkássága. Neve (ahogyan ezzel maga rendszeresen viccelődik) a latin situla, vagy másként kis flaska szóból ered, amely a német nyelvű területeken alapban pohárnyi sört jelent. Azaz nem volt választása, sörszakértő lett, hiszen már a neve is kötelezte arra, hogy behatóbban foglalkozzon a sörökkel. Ahogyan ez egyre inkább sikerült neki, immáron a hatalmas tudás és tapasztalat birtokában nemes egyszerűséggel és a szerénységet csöppet hátraszorítva Sörpápának kezdte magát hívni. De ez az akár nagyképűnek is nevezhető titulus mögött valódi tartalom áll. Seidl a több, mint 30 éves sörszakértői munkássága során igen sokat tett az osztrák, vagy akár a közép-európai sörkultúra elismertségének növeléséhez. Előadások, sörkóstolók, sörökről készült videók, cikkek sokasága révén próbálta és próbálja a sörszerető közönség tudatos sörfogyasztását elősegíteni.

Seidl eddig több, mint 30 könyvet írt a sörök világával kapcsolatban, és számos nemzetközi sörös kiadvány elkészítésében is részt vett, melyeket többek között Michael Jackson vagy Garret Oliver sörguruk szerkesztettek. A könyveken túl immáron 27. alkalommal jelentette meg a Bier-Guide-ot, a Sörkalauzt, melyben az aktuálisan legjobb osztrák sörözőket és főzdéket mutatja be. Emellett ez a kalauz évről évre értékeli Ausztria legjobb söreit és vendéglátóhelyeit. Seidl munkásságával fontos szerepet töltött be Ausztria, de akár Németország sörgasztronómiájának, sörfőzésének fejlődésében is. A sör és az ételek harmonikus párosítására, valamint a regionális alapanyagok és a hagyományos receptek megőrzésére egyaránt sok figyelmet szentelt munkái során. Népszerűségéhez a közérthető, szórakoztató stílusa is hozzájárult, emiatt nem csoda, hogy számos díj, elismerés birtokosa. Képes a terroirról, a komlójegyekről és a malátaharmóniáról is úgy írni, hogy mindenki értse és érezze, a sör nem csupán egy mezei ital, hanem egyben egy igazi kulturális érték.