Az új visszaváltási rendszerről

Magyarországon új korszak köszöntött be a hulladék feldolgozásában…szóltak erről a hangzatos hírek. Ez mit is jelent és mennyiben érint minket és a vásárlóinkat? Erről szól kis cikkünk: Nos 2024 január elsejétől a 0,1 litertől a 3 literig terjedő űrtartalmú műanyag, fém vagy üveg alapanyagú italtermék egyutas csomagolásáért 50 forintos betétdíjat kell fizetni, így szólt a tavaly meghozott rendelet. Ám a rendszer kialakítására és a termékek regisztrálására még biztosítottak egy fél éves határidőt, amelyet a gyártócégek (is) igyekeztek maximálisan kihasználni, így a valóságban csak július elsejétől lépett életbe a rendszer. Ebben a kezdeti időszakban még mindig vannak kérdések a részletekkel kapcsolatban, amelyek még megválaszolásra várnak, de a rendszer mindenesetre beindult. Már lehet látni a belvárosi hulladékgyűjtő edényzetek tartalmát feltáró, majd a közeli élelmiszerboltban az automatáknál sorban álló csapatokat és a mezei lakosság is kezd rászokni a visszaváltó automaták használatára. Ugyan az applikáció működése és így a visszatérített pénz bankszámlára való visszautalása még elég nagy hibaszázalékkal működik, ám a helybeni lehetőség az összeg levásárlására már olajozottan szokott menni. Persze vannak olyan vidéki honfitársaink, akinek akár 30-40 km-et is el kell utazniuk a visszaváltáshoz, de reméljük a rendszer később még tökéletesedik.

De mi közünk nekünk ehhez? Nos ahogyan azt a vendégeink jól tudják, a Jaromírokban elvitelre is lehet söröket vásárolni. A strakonicei sörgyár termékei (és még pár sörféleség) eddig is visszaválthatóak voltak, melyek betétdíját akár magunk fizettük vissza. Ez a továbbiakban sem változik. A rakovníkiak sörei viszont eddig nem voltak visszaválthatóak. Ám az új rendszer beindulásával ennek is vége szakadt és így a palackokra a MOHU által előírtaknak megfelelően új EAN- (vonal-) kóddal és az előírt logókkal is ellátott címkék kerülnek. Ugyanakkor ez egyelőre nem vonatkozik feltétlenül minden termékre, hiszen a július 1. előtt importált sörök esetében nem volt kötelező az új címke, és így még sok új címke nélküli sör maradt a raktárban. Azaz a teljes átállásig még eltelik egy kis idő.
Összességében mi bízunk benne, hogy ez nem csupán egy extra díjat jelent a lakosság számára, amely összeg eltűnik az államháztartást fenntartó bevételek halandó emberek által nem éppen átlátható tengerében. Reméljük, hogy ez az extra lépés tényleg fokozza az eddig maximum a szelektív hulladékgyűjtő edényzetekbe jutó fém-, üveg- és műanyag csomagolóanyagok visszakerülését az újrafeldolgozás rendszerébe.

Túl a csúcson? Csökkenő sörfogyasztás Csehországban.

A közelmúltban jelentek meg a legújabb statisztikai adatok a csehországi sörfogyasztás alakulásáról és ezek riasztó képet mutatnak. A cseh egy főre jutó sörfogyasztás, amely hosszú ideje a világon az első, méghozzá utca hosszal vezetve a többi ország előtt, most erős hanyatlásnak indult. Persze a csecsemőket is beleértve immáron „csak” 128 liter sör, azaz 256 korsónyi ital fejenkénti elpusztítása sem egy megvetendő mennyiség, ám hol vagyunk már a 2005. évi rekordtól, a 327 (!) korsónyi sörtől. Ez a mostani adat minden idők legalacsonyabb értéke és félő, hogy a csökkenési tendencia ezzel nem ért véget. De mi is vezetett ehhez a szomorú állapothoz és vajon van-e kiút belőle? Lássuk tehát a feltételezhető okokat.

Kezdjük azzal, hogy a 2020. évi koronavírus járvány, a vele járó korlátozó intézkedések, a vendéglátóhelyek hosszú ideig történő zárva tartása, valamint az, hogy az óvatosabb fogyasztók ezt követően sem tértek vissza teljesen a kocsmákba csökkentette elsősorban a csapolt sörök fogyasztásának mennyiségét. (Emellett a turisták időszakos elmaradása is érzékeny veszteséget okozott.) Ugyancsak az otthonivás felé tolták el a fogyasztást a sörárak, különös tekintettel a vendéglátóhelyi árak drasztikus emelkedése, amely a mostani háborús viszonyok okozta rezsiköltség növekedéseknek, az általánosan igen magas inflációnak és a csapolt sör Áfája visszaállításának volt köszönhető. Csak 2023-ban 30%-al esett vissza a kocsmai sörözés mértéke, amely elsősorban falusi, kisvárosi sörözők százainak megszűnéséhez és a sörözés, mint társasági tevékenység visszaeséséhez vezetett.

Persze az emberek továbbra is isznak, ám a sörözők, kocsmák helyet inkább a boltok polcairól és ami fontos, sokkal olcsóbban szerzik be a mindennapi szomjoltó italukat. Az otthoni sörözés pedig bármennyire is azt gondolná az ember, de nem olyan mértékű, mint a jó kis vendéglátóhelyi, társasági sörözés, de közel sem. Ám mindezek még így sem voltak elegek a sörfogyasztás visszaeséséhez. Kellet hozzá az is hogy egész Európában, sőt talán a világon is beindult egy változás, melynek köszönhetően mind az alkoholos, mind az alkoholmentes italok választékban hatalmas bővülés állt be. A kiszélesedett választékban pedig a fiatalok, sőt már az idősebb korosztályok tagjai is fordultak el legalább részben a sörtől más innivalók felé. A sörgyárak persze a szortiment bővítésével, különféle ízesített, kevert sörök készítésével próbálják több-kevesebb sikerrel megtartani, visszahódítani a fogyasztókat és ez a küzdelem továbbra is folytatódik. De a klasszikus sörök fogyasztása várhatóan továbbzuhan. Összességében a jövőben tovább várható az egy főre jutó csehországi sörfogyasztás csökkenése, sőt félő, hogy egyszer, a nem is távoli jövőben még a képzeletbeli dobogó első fokáról is leszorulnak a csehek.

Nyári sörök a Jaromírban!

A vendégeink már megszokhatták, hogy ha eljön a nyár, akkor vendégcsapjainkra megérkezik a nyári sör, amelyet alapvetően alacsonyabb alkoholtartalmával, aromásságával, könnyedségével kiváló szomjoltást jelent a kánikulában is. Idén mind a strakonicei sörfőzde, mind a rakovníki sörgyár is előrukkolt a nyári specialitásával, amely bizton mondhatjuk, hogy hamar népszerűségre tett szert. A Jaromír sörözőkben már hamarosan a csapokból csordogál a Dudák Letní (Nyári) speciál ez a kiváló frissítő ital. Alkoholtartalma ugyan „csak” 3 %, de ez pont elég egy kis folyadékpótlással kombinált relaxációhoz. Szárazanyag tartalma: 8,5%. A szűretlen sör készítésekor 4 féle komlót is felhasználtak (Enigma, Fuggles, Mandarina Bavaria és Amarillo). Ezek összessége adja a jellegzetesen finom komlósabb ízvilágát s vele párhuzamosan a könnyed citrusosságát.

A nyári Dudák csak korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre, érdemes rástartolni. Ám ha kiürülnek a hordók, akkor sem kell szomorkodnunk, mert érkezik helyette a rakovníki Bakalář sörgyár nyári itókája. A városi sörfőzés 570. évfordulóját ünneplő sörgyár idén egy 11%-os extraktú, 4,2 %-os alkoholtartalmú specialitással rukkolt elő. A szűrt, de enyhe opálossággal kisért sör ugyancsak a kellemes citrusos ízvilágot képviseli, melyet az alap žateci komlón kívül az érlelésnél hozzáadott amerikai Citra komlótobozokkal érik el. Azaz egy igazi hidegkomlós specialitás, és mint tudjuk a Bakalářék alapban is kiváló hidegkomlós söröket, hoplágereket készítenek. Bármelyik sörről is van szó, bátran ihatunk meg belőlük több korsóval is anélkül, hogy megütne minket a nyári hőségben az ital és kellemesen felfrissülhetünk tőlük. Keressétek őket (előbb a Dudákot, utána feltehetőleg július végétől) a Bakalářt és élvezzük együtt a nyarat.

A cseh sörfőzdék helyzete 2024-ben

A Jaromír krónikák követői már jól tudják, hogy minden évben áttekintjük a cseh sörfőzdék helyzetének alakulását és ezt természetesen idén is megtesszük. Az elmúlt pár év nem csupán unalmasnak nem volt tekinthető, de a koronavírus járványnak (emlékszünk még rá?), a szomszédunkban zajló háborúnak és mindezeknek a világ gazdasági és politikai helyzetére való hatásai az életünk számos területén okozott drasztikus változásokat vagy indított el jelentősebb folyamatokat. A többnyire nem feltétlenül pozitív, de legalábbis bizonytalan változások a sörgyártás és a sörfogyasztás területén is jelentkeztek. A csehországi sörfogyasztás, a fogyasztási szokások eléggé szignifikáns megváltozásáról majd egy külön cikkben írunk, most nézzük meg, hogy a sörgyártás és kifejezetten a sörfőzdék vonatkozásában milyen változásokat tapasztalhattunk a tavalyi évhez képest.

Kezdjük a nagyokkal, ahol úgy tűnik egyelőre leállt a szomorú folyamat és az elmúlt esztendőben nem zártak be újabbat a jobbára a multi tulajdonosok. Ám ez sajnos nem jelenti azt, hogy néhányan közülük, jellemzően a regionális szintűek nem szenvednének és nem küzdenének a fennmaradásért. Mindenesetre a nagy sörgyárak száma maradt 42. Az állandó, saját főzdével rendelkező kisüzemi-kézműves-kraft főzdék száma ugyanakkor, ha kis mértékben is, de tovább nőtt a korábbi 510-ről 517-re (ez az adat persze gyorsan változhat, hiszen épp a napokban kaptuk a hírt egy brünni főzde bezárásáról). Az hogy a sörfőzés afféle komoly hobbyként igen népszerű maradt Csehországban, melyből később akár fő munkavégzés is lehet, azt jól mutatja a saját főzdével nem rendelkező gerilla sörfőzők számának további jelentős növekedése. A tavalyi 125-höz képest ma már több, mint 140-en főzik bérbe vett főzdékben a kis mennyiségű sörüket, amelyek ugyanakkor kellőképpen színesítik a rendkívül izgalmas sörválasztékot. Az iskolai tansörfőzdék száma is gyarapodott, immáron 14-re változott, így összességében a csehországi főzdék száma mostanra, azaz 2024 nyarára 715-re emelkedett. A hírek szerint még további 20 sörfőzde megépítése van folyamatban, ám összességében sok-sok év után talán most először érezhető a korábbi bővülési sebesség hanyatlása. Lehet, hogy az árak növekedése, az adóterhek változása, a termelés nehézségeinek fokozódása összességében a cseh sörfőzde gyarapodási hullámnak véget vet? Reméljük, hogy nem, de ezt csak a jövő dönti el. Addig is mindenki támogassa a cseh főzdéket a remek termékeik fogyasztásával!

Sörfogyasztás és az EB

Gőzerővel zajlik a németországi labdarúgó Európa-bajnokság. Ugyan egyelőre a magyar válogatott az előzetes (talán eltúlzott) elvárásokhoz képest alulteljesít, ám sokak számára a helyszíni vagy akár csak a televízió mögötti szurkolás is hatalmas élményt jelent. Ha egy adott ország nemzeti válogatottja részt vesz egy kiemelt foci viadalon az a gazdasági életben, egy egy iparág többletbevételében is igen jelentősen érvényesül. A gazdasági élet szereplői erre természetesen hamar rájöttek ezért sem véletlen folyamat az EB-n résztvevők számának megnövelése az eredeti 4-ről (!) a mai 24-ig! Bizony az EB vagy akár a VB nem csupán a sportkedvelők, hanem a gazdasági szereplők így a söripar számára is nagy jelentőségű események. A statisztikák szerint ugyanis az ilyen nagy tornák idején számottevően megnő a sörfogyasztás világszerte, a sörgyárak eladásai akár 30%-kal is megugorhatnak. A 2018-as oroszországi VB alatt a sörfogyasztás csak Nagy-Britanniában 10 millió pinttel nőtt meg az előző hónaphoz képest. Az UEFA 2020-as Európa-bajnoksága alatt pedig az Egyesült Királyságban 25%-kal emelkedett a sörfogyasztás.

Ez részben annak köszönhető, hogy a szurkolók gyakran vendéglátóhelyeken vagy szabadtéri kivetítőknél nézik a mérkőzéseket, ahol előszeretettel fogyasztanak sört, főleg ha erre a sörgyártók vagy a vendéglátósok valamilyen akcióval is rásegítenek. De a sörfogyasztás növekedését az otthoni, baráti összejövetelek is fokozzák, ahol a mérkőzések megtekintése szinte elmaradhatatlan sörözéssel párosul. A 2014-es brazil VB alatt az USA-ban a sörértékesítés 7%-kal nőtt, ami 960 millió dolláros bevételt jelentett. Németországban, ahol a futball különösen népszerű, a 2016-os EB idején 6 millió hektoliter sör fogyott el, ami rekordnak számított. Magyarországon a sörgyártók idén egy szolidabb 3%-os növekedéssel számolnak a focinak köszönhetően, de ez is mintegy 30 millió korsónyi sört jelent! A nagy futball versenyek és a sörfogyasztás összefüggése tehát szoros és jól dokumentált. Az EB és VB időszakában a sör eladási adatok egyértelműen megugranak, ami rámutat arra, hogy a szurkolók számára a meccsnézés és a sörözés elválaszthatatlan élményt nyújt. Ez a trend valószínűleg a jövőben is folytatódni fog, hiszen a futball és a sör örök klasszikus páros marad.

Foci EB vagy éppen EB mentes menedék? A válasz: Jaromír!

Pár nap és kezdetét veszi a labdarúgás rajongóinak egyik legkiemelkedőbb ünnepe az Európa-bajnokság. Az előttünk álló egy hónap leforgása alatt több, mint félszáz alkalommal indul útjára a bőrlabda. Egy-egy meccsen minden alkalommal legalább kilencven, de manapság a hosszabbításoknak köszönhetően inkább vagy száz percen át borzolják majd a játékosok és játékvezetők a szurkolók idegeit. A különböző hírforrásokból csak úgy áradnak az egyes focista sztárok lábméretéről, barátnőjéről vagy más „fontos” ismérveiről szóló híradások. Embertársaink egy része különböző mélységben ugyan de nyomon követik majd az eseményeket, mások alkalmi „süketséget és vakságot” vállalva igyekeznek elkerülni mindent, ami a focidömpinggel kapcsolatos. Szeretnénk társaságban, sörözgetés mellett meccset nézni? Vagy éppen egy kicsit elmenekülni a foci EB elől és csak átadni magunkat az önfeledt nyári sörös kikapcsolódásnak? A válasz: gyertek a Jaromírokba! De hogy melyikbe, a válasz íme:

Kezdjük a sort a Márvány utca ékességével a Jaromír Sörbisztróval. Itt nem lesz semmi faxni, különlegességet nem tervezünk, azok leszünk, akik eddig is. Az előtérben, ahol a söntés is található a televízión nyomon lehet majd követni (a 10 órás zárásig) a foci EB eseményeit, meccseit, ám a két belső teremben elmenekülhetünk előle és továbbra is meccsmentes baráti csevelyeket ejthetünk meg. (Maximum, ha valakit mégis érdekelne egy-egy gól az egy rövid időre kisettenkedik. 😊) A csengery utcai Jaromír Sörpincében szintén a zárásig lehet majd a televízión mérkőzéseket nézni, ám ezt csak a Európa-bajnokság első felében. Ezt követően a pince nyári szabadságra vonul. A Jaromír a Templomhoz esetében mivel a szabadtérre nem szabad kivetítőt elhelyezni így a pincében, a nagyobb hátsó teremben futnak majd a Foci Eb mérkőzései, ám csak hang nélkül. Pontosabban ez a magyar meccsek alatt természetesen megváltozik, a hangot felerősítjük és hangozzék együtt a Hajrá Magyarország! Aki viszont tényleg bele akar merülni a Labdarúgó Európa-bajnokság eseményeibe annak egyértelműen a B24 Drink & Snack Bár felkeresését ajánljuk a Zichy utcában! Itt ugyanis nem csak a meccseket tudjuk megnézni, de egy különleges akcióban is lehet részünk! Ennek keretében június 14.-től egészen július 14.-ig bármely EB meccs alatt kérhetjük a speciális ajánlatot! És hogy ez mit is tartalmaz? Nem kevesebb, mint 3 óra korlátlan sörfogyasztást és egy választható hamburgert, és mindezt 9900 Ft-ért! Ugye, hogy ez több. mint érdekes lehet a sörkedvelő focirajongók számára? Összességében várunk mindenkit a Jaromírokban, akár a szurkolókról, akár csak a csendes sörözgetés rajongóiról van szó!

2024 nyara: foci-EB, Olimpia és nyári sörök!

Egy pár héttel ezelőtt minden olvasónkat arra bíztattunk, hogy az éppen folyó jéghoki VB-n szurkoljunk együtt a cseh válogatottnak. Kérem szépen a közös szurkolásunk sikerhez vezetett! A svájci hokisok legyőzésével világbajnok lett a cseh csapat, ezúton gratulálunk nekik! Ám a nyári sportözön ezzel éppen csak a kezdetét vette, hiszen egy hét múlva már startol az európai focirajongók nagy fesztiválja a 2024. évi labdarúgó Európa-bajnokság. A június 14. és július 14. között Németországban zajló eseménysorozaton nem kevesebb, mint 51 mérkőzést rendeznek meg, amely már bizony knédliből is soknak számít! Nagy örömünkre idén is szurkolhatunk a magyar válogatottnak, akik az első csoportmérkőzésüket június 15-én játszák a svájci csapat ellen. Reméljük, hogy a csehek után a magyarok is egy kis szomorúságot vagy inkább csak bosszúságot hoznak a helvét szívekbe!

Az egy hónapos viadalt követően (mellyel párhuzamosan a Tour de France kerékpáros viadal nyomon követését is ajánljuk) még csak két hét sem telik el és elkezdődik a sport legnagyobb ünnepe, a 2024. évi olimpiai játékok. A szökő évente, immáron 30. alkalommal sorra kerülő viadal (papíron XXXIII., de három elmaradt a múlt évszázad háborúi miatt) egészen augusztus 11.-ig tartja majd lázban a világot. A helyszín Franciaország, egész pontosan a francia főváros, a gyönyörű Párizs lesz, ahol szerencsére mi is számos sportolónk sikerének drukkolhatunk. A sűrű nyári sportprogram persze nem mindenki számára és nem is mindenkor jelent felhőtlen kikapcsolódást. Embertársaink jelentős részét nem érdekli mondjuk a foci, vagy éppen kikapcsolódásként nem a focinézést szereti választani. Ezért mi igyekszünk már a FOCI EB alatt is a Jaromír Sörözőkben a különféle sportcentrikus vagy kevésbé sportkövető igényeknek egyaránt megfelelni. A részletekről legközelebb írunk! De ha már sport, akkor természetesen sör is, hiszen a kettő (legalábbis szurkolói szinten) csaknem elképzelhetetlen. A nyári sporteseményekhez pedig igazi nyári sörök dukálnak, amelyek hamarosan érkeznek! Részletekkel később tudunk szolgálni!

Sör az irodalomban 2. – Eco, Darida, Bukowski és Flaubert

Ahogyan sorozatunk előző részében is már jeleztük a sör számos közismert és persze kevésbé közismert irodalmi alkotásban kapott a múltban kisebb vagy nagyobb szerepet. Folytassuk hát a sort a modern olasz irodalom egyik legnagyobb alakjával, Umberto Ecoval, aki a hazánkban is nagy népszerűségre szert tett A rózsa neve című regényében imígyen írt a sörről: "…amúgy a sör, amely iránt vendégei tántoríthatatlan hűséggel viseltetnek, tán nem az őszinteség megszentelt itala? tán nem az a főzet, amely minden képmutatást, tetszelgő illemet leleplez? Amely híveit feljogosítja, hogy szemrebbenés nélkül vizeljenek, gyermeki egyszerűséggel eresszenek hájat?" Bizony, bizony a sör elég jelentős kalóriaforrás és sokak, így sajnos a jelen sorok írója is a sörnek köszönheti finoman fogalmazva is „teltebb” alakját.

Persze a magyar irodalom is bővelkedik a sörrel, sörivással kapcsolatos történetekben vagy írásokban és ez nem csak a klasszikusokra igaz. Darida Benedek 2014-ben a Hévíz irodalmi folyóiratban megjelent Főzőórák idősebbeknek és haladóknak című művében Bohumil Hrabal a cseh sör kétségkívül legnagyobb „píárosa” születésének 100 évfordulója alkalmából az alábbiakat írta: „Lapozzunk például bele (Hrabal) gyerekkori emlékeinek egyik dokumentumába, a már emlegetett Capriccioba. Mire a végére érünk, komoly szakértői leszünk a csíráztató szérűk, erjesztőkamrák, a malátázó és a fonnyasztó világának, és álmunkból felverve is tudjuk, hogyan kell hordót kátrányozni, vagy hogy milyen a kicsírázott árpa melege, és hogyan freccsen szét a pörkölt maláta illata. Azzal is tisztában leszünk, hogy egy komoly jégbombár legalább négy emelet magas, és belsejében el kell férnie legalább ezerkétszáz fuvarnyi fagyott folyóvíznek. És megtanuljuk, hogy a vágott sör (más néven muter) felerészt ászoksörből, felerészt pedig fekete gránát típusúból áll, és hogy az ilyen keverék egy dicsérő mozgást idéz elő az egész testben. (Istenem, ennél szebben talán a világon senki nem írta körül a sörrel a szervezetbe kerülő szén-dioxid kiszabadulásának hangját.)”

Charles Bukowski a német származású amerikai költő a Beer azaz a Sör című verse a szerelmi bánat és a sör kapcsolatát fejezi ki. Ebből a versből az utolsó strófa: „a sör kortyolása, folyónyi, tengernyi sör, a rádióból szerelmes dal hallatszik, a telefon továbbra is néma, a falak állnak lent és fent, és sör van mindenhol.”  Végezetül álljon itt egy idézet, amely egyben magyarázat is arra, hogy mi a Jaromírokban miért a stabilabb, lágeres sörválasztékban hiszünk és miért nem élünk a „kézművesnek” mondott napról napra változó minőségű sörök árusításával. Az idézet Gustav Flauberttől származik, Tóth Árpád fordításában: „Újmódi sört fundált ki, árva-tölgyfa leveleiből szűrve, s ezt adta almabor helyett az aratóknak. Gyomrukat fájlalták. A gyerekek sírtak, az asszonyok nyögtek, a férfiak káromkodtak. Fölmondással fenyegetőztek. Bouvard engedett. Hogy azonban bebizonyítsa, mennyire ártalmatlan az ital, szemük láttára több üveggel hajtott föl belőle s mikor émelyegni kezdett, tréfás hányavetiséggel leplezte fájdalmait. Sőt bevitette a kotyvalékot a lakására. Esténként együtt iszogatták Pécuchet-vel, s elkeseredetten próbálták kitűnőnek találni. Különben is, nem lehetett hagyni, hogy kárba vesszen.”

A változatosság vagy az állandóság gyönyörködtet?

A sörök világa rendkívül széles, melyet gyakorta egy fa lombozatához vagy inkább a terméseihez is hasonlítanak. Az alap törzsről, azaz a sörélesztő, a víz és a különféle növényből (túlnyomó többségében persze gabonából) nyert maláta/cukor hármasából (majd a legtöbb ágán a komlóval alkotott négyeséből) számos nagyobb, majd kisebb ág ágazik el, egészen addig, míg az adott sörhöz el nem érkezünk. Ez a fa nem egy holmi kis csenevész fácska, inkább egy bőtermő cseresznyefához hasonlatos, melynek vannak satnyább és szebb, pirosabb és kevéssé piros termései is.

Napjainkban egy rendkívül érdekes és izgalmas korszakban élünk, amikor ez a bizonyos fa a „sörforradalomnak” is hívott mozgalomnak köszönhetően elképesztő módon kezdte el a különféle új ágait növeszteni és a korábbi jóval egyszerűbb fánk így egy hatalmassággá gyarapodott. Míg korábban a stabilitás kapott főszerepet a sörfőzés során, azaz a megbízható, mindig ugyanolyan minőség előállítása, addig mára elsősorban a kisüzemi sörfőzdék esetében a minél változatosabb íz-, aroma- és színvilágú, összetételű sörök főzése került előtérbe. A kicsik példáját alapul véve, a fogyasztói igényekhez igazodva pedig a nagyobb sörgyárak is elkezdték kibővíteni vagy felújítani a repertoárjukat. A változatosság gyönyörködtet mondja a szólás, de valóban így van a sörök esetében is? Nos a vélemények erősen megoszlanak. A fogyasztók egy vaskos hányada továbbra is szinte csak a hagyományos alsóerjesztésű söröket, mondhatni a stabilitást keresi és csak korlátozottan enged teret az új ízélményeknek, új sörfajtáknak. Kevés kiválasztott sört szeretnek, bennük bíznak és elégedtettek a megszokott ízekkel és a hozzá társult élményekkel. Egy szűkebb réteg pedig szinte már nem, vagy nem túl szívesen fogyaszt mondjuk hagyományosabb láger söröket és inkább csak az új söröket keresi, legyen az gose, sour, IPA féleségek stb. vagy még extrémebb italok. Ők a kísérletező főzdék legkedvesebb vendégei, hiszen bármely, esetleg hibásra is sikeredett sört is el lehet náluk „sütni”. És persze vannak azok a sörisszák is, akik ugyan láger vagy valamilyen alap ale sör pártiak, de időnként teret engednek más, különlegesebb söröknek is.

Összességében a sörfogyasztási szokások terén is sokfélék vagyunk és egyikünk se előrébb való, ám mindentől függetlenül azért érdemes néha a sörfánk tőlünk eddig távol álló terméséből is fogyasztani mert ez egy olyan csoda gyümölcsfa, ahol szinte minden termés egy új gyümölcs. Hamarosan például jönnek a Jaromírokba a szezonális nyári sörök, amiket később részletesebben is a vendégeink figyelmébe ajánljuk!

Knédli, az isteni knédli

Ha a cseh konyháról, cseh ételekről esik a szó, egy étekről, pontosabban köretről sohasem feledkezhetünk meg és ez pedig a csodálatos knédli. A knédli ugyanis megkerülhetetlen a csehek étkezésében, egy olyan stabil alap, amelyre nap mint nap építkeznek. A knédli már sok-sok évszázados múltra tekint vissza és számos más országban is ismerik, készítik és fogyasztják (pl. Ausztria, Németország). Egy igazi közép-európai találmány, ám Csehországban valóban igazi kultusza van. Amellett, hogy valamennyi élelmiszerüzlet elmaradhatatlan része az ország számos pontján speciális Knedlárnákban azaz knédli boltokban is megvásárolhatjuk mindenféle változatukat. Mert a knédli nem csak egyféle változatban létezik, de nem ám!

És mik ezek a változatok? Először is van az egyes számú alapknédli, a zsemlés knédli, amely kenyérszerű és puha. Akkor igazán jó, ha képes magába szívni a húsos feltétek illatos, finom szaftját. Afféle kenyérpótló, amellyel jókat tunkolhatunk az ételünkből. A másik alapknédli a tömör burgonyás knédli, melyet inkább sültek mellé szolgálnak fel. A harmadik gyakori knédli típus a Karlovy Vary-i, azaz Karlsbadi knédli, ami a pirított zsemlekockáknak köszönhető barna színéről és homogénnek nem nevezhető belsejéről ismerhető fel. Sokan ezt tartják a legfenségesebb knédlinek. A negyedik, kevésbé ismert knédli fajta a szőrös knédli, amelynél a nyers, lereszelt burgonyához tojást és lisztet adnak, majd kanállal forró vízbe szaggatják és viszonylag rövid ideig főzik, majd forró zsírban forgatják meg őket, és a tetejükre pirított hagymát tesznek. Párolt káposztával vagy pluszban sertéspecsenyével fogyasztják.

Ezeken kívül vannak a pirított szalonnákkal, petrezselyemmel, majoránnával, szerecsendióval, pirított vagy száraz zsemlével, kiflivel dúsított változatok is: szalonnás knédli, tiroli knédli, bécsi knédli, gombás knédli. Ezeket gombóc vagy rúd alakúra formázzák, szeletelik vagy egészben tálalják, némelyiket levesbetétként is fogyasztják. Vannak persze töltött knédlik, köztük a füstölt hússal töltött knédli vagy a különféle desszert knédlik, mint gyümölcsös knédlik, melyek tésztája természetesen kelesztett, belsejük pedig az áfonya, barack, szilva, eper lekvárt vagy magát a gyümölcsöt rejtik el, és gyümölcs öntetekkel, olvasztott vajjal meglocsolva tálalják. Ugye milyen gazdag a knédlik világa? Ideje megkóstolni őket a Jaromírok egyikében, másikában!

Jéghoki VB 2024 és az örök Jaromír!

Ahogyan törzsvendégeink jól tudják a Jaromír Sörözők – Éttermek névadója Jaromír Jágr, a valaha volt legsikeresebb és legismertebb cseh jégkorongozó, aki nem csak hazájában, de az egész világban számos rekorddal büszkélkedhet. Mivel még továbbra se akarja végleg szögre akasztani a korcsolyáját így szinte nem is csoda, hogy évről évre dönt meg újabb és újabb csúcsokat. A legutóbb azzal lepte meg a rajongóit és a jéghoki sport szerelmeseit, hogy csapata, a Kladnói Lovagok mezében immáron 52 évesen és 63 naposan lépett pályára a Vsetín elleni cseh elsőosztályú meccsen. De ez nem ám csak egy „nyugdíjas” ember reklámértékű megjelenése volt, egyáltalán nem! Jaromír remek játékkal és egy góllal vette ki részét csapata győzelméből! Ezzel ő lett a profi meccsen valaha pályára lépett legidősebb jéghoki játékos és egyben a világ legidősebb profi jégkorongozója, aki gólt szerzett! Gratulálunk neki és még sok-sok aktív esztendőt kívánunk mindannyiunk nagy örömére!

De a jéghoki híreknek nincs ezzel vége, hiszen május 10. és 26. között 2015 után újból Csehországban rendezik a jégkorong világbajnokságot! Idén a magyarok nem szerepelnek a világ legjobb 16 nemzeti válogatottja között ezért is mindenkit arra bíztatunk, hogy szurkoljon a cseh csapatnak, amely péntek este egy nehéznek ígérkező Finnország elleni meccsel kezdi meg szereplését. Csehországban a jégkorong a legnépszerűbb sportág, így nem csoda, hogy felfokozott a várakozás a mérkőzésekkel kapcsolatban. A találkozókat Prágában és Ostravában rendezik meg, ahol ingyenes kivetítőkön szurkolói zónákban is meg lehet tekinteni, ezzel csaknem átélve a helyszíni szurkolás tökéletes hangulatát. A sörök itt, a zónákban ugyan egy csöppet drágábbak lesznek, de a meccsek mellett koncertekben, vetélkedőkben és persze fergeteges hangulatban lehet részünk! A jó kis rangadók után pedig érdemes egy kis cseh sörrel kielemezni az eredményeket és itthon mi is lenne más jobb helyszín, mint a Jaromír Sörözők egyike, másika! Várunk minden jégkorong rajongót a VB alatt és persze utána is!

A pálinkafőzés kezdete Magyarországon és Csehországban

A Jaromír Sörözőink italválasztékának szerves részét alkotják a tömény italok, azon belül is a magyar és cseh gyümölcspárlatok, Ez utóbbiakat ugyan, ha „de jure” nem is hívhatjuk pálinkának (hiszen csak a magyar változat hívható ezen a néven) ám „de facto” mégiscsak azok. Így bocsátassék meg nekünk, hogy most a cseh földön készült szőlő- és gyümölcspárlatokat is pálinkának nevezzük. A pálinkafőzés története mindkét országban sok-sok évszázadra tekint vissza, de a párlatokról szóló első írásos bizonyíték még ennél is jóval régebben, valamikor időszámításunk előtt a XII. századból maradt ránk, mégpedig némileg meglepő módon Indiából. A szeszfőzés technikája ezt követően hamarosan megjelent Kínában is, ám csak jóval később, vélhetően arab utazók (egyes kutatók szerint egy bizonyos Abul Khasim orvos) segítségével jutott el Európába is, ahol addigra már szintén hozzákezdtek, saját technikák alkalmazása révén a szeszfőzéshez. Ám egészen a XIII. századig a korszerűbb lepárló eszközökkel az arabok rendelkeztek Európában, ami kicsit ellentmondásos, lévén, hogy hitbéli okok miatt nem is ihattak alkoholt.

A szeszfőzés a középkorban folyamatosan terjedt országról országra, városról városra és az akkortájt égő víznek is hívott ital a pestisjárványok korában, mint védőital (az „élet vizének” hitték és hívták) kifejezett népszerűségre tett szert. A pálinkaivás a XV. századra olyan szintűvé vált, hogy számos városban már tiltani is kellett. Csehországban a pálinkafőzés is ekkortájt, IV. Károly német-római császár uralkodása alatt vette kezdetét. Egy az 1420-as évekből származó kódexben pedig egy korabeli prágai desztillálót ábrázoló rajz is látható. Ebben az évszázadban alapozta meg a hírét a ma napig nevezetes vizovicei pálinkafőzés, amely ebben a korszakban még csak szőlő alapú volt. Magyarországon szintén a XV. században vette kezdetét az ekkortájt még nem pálinkának, hanem „égettbornak” hívott ital készítése. Korábban már ugyan tettek említést Károly Róbert felesége köszvényének borpárlatos kezeléséről, de ez még elég egyedi használat lehetett. Az első magyar párlatfőzésekre Pozsony környékén került leginkább sor, ám a szeszfőzés hamarosan tovaterjedt az országban még a török hódítás ellenére is. A XVI. században ugyanakkor Csehországban már nem csak szőlő vagy borpárlatokat főztek, de már igazi gabona- és gyümölcspálinkákat is. Persze maga párlás igen kezdetleges technikával történt így a végeredmény is sokszor gyalázatosra sikerült. Magyarországon a pálinka szó használata a szlovák palenka szó átvételével 1630-ban vette kezdetét, de ekkor még a gabona-, bor- és gyümölcspárlatokat egy kalap vették, pontosabban egy néven hívták. Ennyit a pálinkafőzés kezdetéről és ezúton rebegünk hálát mindazoknak, akiknek köszönhetően ma ezt a remek italt élvezhetjük.

Sörsikerek a 2024. évi Arany Sörpecséten!

Az idén április 16. és 20. között immáron 34. alkalommal került megrendezésre, ezúttal ismét Litoměrice városában Európa egyik legrégebbi sörminősítő versenye. Az díjai elnevezése után Arany Sörpecsét versenynek is hívott viadalon számos ország, több, mint 100 sörgyára, illetve kisüzemi sörfőzdéje képviseltette magát a söreivel. A sörök természetesen különbözőségüknek megfelelően sok-sok kategóriában, egészen pontosan idén 36-ban mérték össze minőségüket. A zsűrinek nem volt egyszerű feladata hiszen közel 1000 sört kellett megítélniük és sorrendet felállítaniuk. A Sörpecséten idén a Jaromírokban fogyasztható rakovníki és a strakonicei sörgyárak sörei (egy részük) részt vett a viadalon és komoly sikereket értek el az összevetésekben. Lássuk hát, hogy mire is lehetnek idén büszkék!

A Dudák és Klostermann söreiről méltán híres strakonicei serfőzők (Pivovar Strakonice 1649) ezúttal két kategóriában értek el eredményeket. A csaknem félszáz különféle sör összemérése során a 11-es Balling fokú világos sörök között a Dudák 11% a nagyon pazar hatodik helyen végzett. A prémium világos sörök (12-esek) között pedig a Dudák premium egyenesen a második helyet szerezte meg.

A rakovníkiak még ezeket a szép eredményeket is felülmúlták! Az előbb említett prémium világos sörök között a Černovar világos mindenki másnál jobbnak bizonyult, azaz a büszke első hely tulajdonosa lett! Ugyanebben a kategóriában a hidegkomlós változat épphogy lecsúszott a dobogóról, míg a Bakalář ležák mögötte, az ötödik helyen zárt a majd 40 versenyző között. A félbarna sörök között a Bakalář vágott söre csak egy hajszállal maradt le az első helyről, de így is nagyon büszke lehet az elért ezüstérmére. A Bakalář barna viszont már nem ismert tréfát és a maga alacsonyabb alkoholtartalmú barna kategóriáján belül megszerezte az aranyat. Ezt megirigyelve az egy fokkal magasabb barna sörök között a Černovar barna utasította maga mögé a versenytársait. Aranyak, ezüstök és már remek eredmények, ez lett a 2024. évi nemzetközi verseny eredménye, amiért gratulálunk mind Strakonice, mind Rakovník sörfőzőinek!

Néhány a régmúlt magyar sörszakszavaiból 1.

A sörfőzés és sörfogyasztás története hazánkban is hosszú évszázadokra tekint vissza, így nem csoda, hogy számos specifikus „sörszakszavunk” jött létre az idők folyamán. Ezek egy része mára már a múlt homályába veszett, nem vagy csak nagyon ritkán használjuk. Lássunk közülük néhányat, néha erősen rácsodálkozva hangzására vagy jelentésére.

Az első szavunk legyen mindjárt a bozasör, amely nem más, mint a kicsírázott kölesből készített sörszerű „részegítő” ital. Az eleink által főzött alternatív sörökről már egy korábbi cikkünkben írtunk, ITT érdemes megtekinteni.

Következzék a cselédsör kifejezés. Hajdanában az urasági cselédeknek is sok helyen járt a munkavédelmi, vagy inkább sors elviselő alkoholos ital, persze nem ingyen, hanem a bérezés részeként. Ez az alkohol rendszerint bor volt, ám a bort nélkülöző vidékeken a sör lépett elő afféle helyettesítő termékként.

Czankó vagy sankó szóval illették eleink a sörnek vagy más alkoholos italnak a kevéssé vonzó és ízletes utóját. A sör alját, mondhatni mosadékát a Dunántúlon ficzkónak is nevezték, máshol hanzlinak is.

Egy újabb érdekes kifejezésünk a megcsámporodik, amely más hangzásából is azt sejteti, hogy a sörünkkel valami nem jó történik. Bizony, bizony a csámporodás a megsavanyodás, megromlás szinonímája, amely a múltban gyakorta akkor következett be, ha a sört nem megfelelő tisztaságú hordóban tartották.

A rezesedés szavunk nem éppen egy kifejezetten sörszakszó, ám annál inkább használták anno a sörisszákra. Ugyanis, mint tudjuk a hosszú időn át sok sört fogyasztó szesztestvérünk orra, vagy akár az egész arca gyakorta színét válthatja és vörös színben pompázhat tovább.

Ennyit így elsőre a régmúlt magyar sörös szakszavairól, de a sort még hamarosan tovább folytatjuk!

Sörvacsora Budapesten, megnyitó Ausztriában és egyéb Jaromiros hírek!

Miközben éppen a koranyárba hajló tavaszi időjárást élvezzük ki vagy éppen szenvedjük meg az élet a Jaromír Sörözők háza tájékán se állt meg, sőt. Nézzük végig, hogy hol mi is történik, mi újdonságról számolhatunk be. Kezdjük a sort a Jaromír Söpincével. Ugyan sajnálatosan egy kisebb technikai probléma érintette a helyiséget, de szerencsére ezt az akadályt közben letudtuk és így újra fogadja a sörre és más finomságokra szomjas vendégeit a megújult Csengery utcában. A márvány utcai Jaromír Sörbisztró népszerűsége szerencsére töretlen, a sörre vágyó budaiakat az megszokott állandó választék mellett a vendégcsapon bécsi malátás finomság fogadja, sőt most akár alkoholmentes sört is ihatunk! Hiszen tudjuk Ön dönt, iszik és vezet, de csak alkoholmentesen!

A Lőrinc pap tér ékessége a Jaromír a Templomhoz szintén gőzerővel teszi a dolgát, remek konyhájával és széles italválasztékával fogadja vendégeit a jó időre való tekintettel már a szabadtéren is. Magát a teret szegélyező utcákon már lassan befejezésre kerülnek a nagyszabású felújítási munkálatok így remélhetően a nyár nagyobb részében egy a korábbiaknál is szebb, barátságosabb környezet fogadja a sörteraszunkra beülőket.

Legújabb hazai sörözőtestvérünknél, a B24 Drink & Snack Bárban folytatódik a sikeres Sörvacsora sorozat. Április 19-én, pénteken az immáron III. felvonásban 3 órán át tartó korlátlan sörfogyasztás mellett 3 fogásos menüt fogyaszthatunk. Ráadásul ezúttal Olaszország vendégségben jár nálunk, hiszen a választható menüsorok közül az egyik ezúttal Itália kedvenc ételeit tartalmazza, sőt még az egyik sörcsapon is olasz sör csordogál. Mindenképpen foglaljunk előre helyet, de addig is bátran térjünk be a hangulatos !

Végezetül álljon itt néhány kép a március végén megnyitott osztrák tesónkról, a hohenemsi Emsbach Gasthausról. Amint az jól látható, a „haldokló” nyugat eme kisvárosának lakói felettébb kedvezően fogadták a cseh sörökkel, részben csehes ételekkel szolgáló hangulatos vendéglátóhelyünket. Bizunk benne, hogy sokak kedvelt törzshelyévé válik hamarosan. Ennyit így dióhéjban a Jaromírokról, Pesten, Budán és a „sógoroknál”!

Egy nevezetes sörfőző hölgy: Šárka Šajnerova a Bakalářtól!

 A napokban zárult a Cseh Sörfőzdék és Malátázók Szövetsége által szervezett program, melynek címe az „Ahol a sört főzik” volt. A Cseh Televízió Studio 6 televíziós hírműsora is részletesen beszámolt a Szövetség által díjazottakról, Csehország leginspirálóbb hölgy sörfőzőiről, sörgyári menedzsereiről. Ezek azok a napjainkban tevékenykedő hölgyek, akik nélkül a cseh sör sem lenne az igazi. A díjazottak között szerepelt a Bakalář sörfőzde mestere, Šárka Šajnerová is. Ejtsünk néhány szót a rakovníkiak legújabb büszkeségéről.

Šárka nem ma csöppent a sörfőzésbe. Ugyan eredetileg a könyvtári pálya vonzotta, de a végén mindannyiunk szerencséjére a sörfőző szakma kitanulása mellett döntött. Döntését még csak véletlenül sem bánta meg és immáron 34 éve űzi rendületlenül, iagz szerelemmel. Az évek folyamán valamennyi munkafolyamatot elsajátította és jelenleg a malátától a sörgyártás főzési fázisának végéig, a friss sörelkészültéért felel, azaz feladata kulcsfontosságú. Megbízhatósága, szakmai alázata és legfőképpen a szakma szeretete nem csak a férfi kollegái körében vívott ki megbecsülést, de egyúttal remek példát mutat a jövő sörfőzői számára is. Számos tanulónak adta át a tudását. Ő maga idővel legszívesebben egy másik nőnek adná át a munkáját mert azt tapasztalta, hogy a „gyengébb nem” képviselői, ha lehet még jobban odafigyelnek a munkájukra, mint férfitársaik. Példamutató munkájáért méltán érdemelte ki a becses díjat. Ezúton gratulálunk neki és persze a sörgyár többi dolgozójának is.

Jaromír Ausztriában, zöldcsütörtöki vacsora a B24-ben!

Közeledik a húsvét és a tegnapi virágvasárnaptól kezdve immáron a nagyhétben járva készülődünk Jézus feltámadásának vasárnapi megünneplésére és a locsolkodással, festett tojásokkal színesített hétfőre. Ám ezúttal az ünnepi csendes nagyhetet mi Jaromírosok, ha lehet még ünnepibbre, de kevésbé csendesre formáljuk. Egyrészt idén március 28-án nem csak az utolsó vacsora napjára emlékeztető nagycsütörtököt ünnepeljük, de ez a nap a Jaromír Sörözők történetében is egy teljesen új fejezetet nyit.

Ekkor nyitja meg a kapuit az első osztrák Jaromír Hohenems városában! Ausztria legnyugatibb tartományában a Voralbergben, a Bodeni tótól nem messze fekvő településen tavaly decemberétől nem működött a helyi vendéglő, ám ennek a szomorú állapot immáron véget ér! Az Emsbach névre hallgató Gasthaus ugyanis csütörtökön feltámadva tetszhalott állapotából immáron Jaromíros kézben újra várja vendégeit. A nyitónap választása persze nem volt véletlen. Csehországban ezt a napot Zöldcsütörtöknek is hívják, mikor is a csehek törekszenek minél több zöld színű étel elfogyasztására. Ha már az étel zöld, akkor az ital is legyen az így a sörünk is! Ez nem lesz másképp az Emsbach nyitó napján sem, ugyanis a nyolcféle cseh sört ontó csapjaink egyikéből a zöldcsütörtöki nyitás kedvéért zöld Dudák csordogál majd. Reméljük, hogy Ausztriában is ugyanolyan kedveltté válik a hazai Jaromírokban megszokott konyha és italválaszték.

De március 28., a Zöldcsütörtök itthon is kiemelt nap lesz a házunk tájékán. Amellett, hogy a a vendégeink a Dudák zöldet valamennyi sörözőnkben megkóstolhatják (a készlet erejéig), a legfiatalabb Jaromírunkban, a B24 Drink & Snack Bar ismét egy különleges vacsorát szervezünk! 3 fogásos menü, közte olyan étkekkel, mint a népszerű cseh vadas knédlivel vagy egy jó kis füstölt csülöktekercs, már önmagában ez is jól hangzik. Ám mindehez még három teljes órán át korlátlan sörfogyasztás is társul, ami így együttesen több, mint vonzó! És ne feledjük, a megrendelt söreink között pedig természetesen a zöld húsvéti sör is várhat ránk! A helyek gyorsan fogynak így érdemes minél hamarabb nevezni erre a különleges vacsorára! A további részletek a képen láthatók! Ezzel kívánunk minden jelenlegi és jövőbeli vendégünknek kellemes húsvéti ünnepeket!

Közeledik a Húsvét, itt a zöld sör ideje!

Megint eltelt egy szűk esztendő és a szakavatott vendégeink már hetek óta érdeklődnek afelől, hogy idén mikor is kóstolhatják meg a színében is ünnepi húsvéti Dudákot, a nagybetűs Zöld sört! Valóban, Magyarországon a cseh söröket kedvelők körében már elterjedtté vált a húsvéti időszak zöld sör kóstoló hagyománya. Ha nem is mindenki lelkes rajongója ennek a színében furcsa, mondhatni picit talán bizarr sörnek, ám mégis titokban vagy nyíltan igyekszik minden évben megkóstolni. A zöld sörről már mi magunk is sokat írtunk, ám miután minden évben sok új embertársunk csatlakozik vendégeink egyre bővülő táborába, így az újak számára újdonságként, a régebbi vendégeink számára ismétlésként álljanak itt a legfontosabb információk róla.

Csehországban a Húsvétot megelőző nagyhét negyedik napja a Zöld Csütörtök (Zelený čtvrtek) nevet kapta. A hagyomány szerint ezen a napon az embereknek zöld színű ételeket kell fogyasztaniuk, ha azt szeretnék, hogy az év folyamán egészségesek maradjanak. És ha már az étel zöld, miért is ne lehetne a sör is az? A csehországi sörfőzdék közül elsőként, 1998-99-ben a prágai Pivovarsky Dům látott fantáziát a zöld színű húsvéti sör előállításában, amely ötletet később több, kisebb majd nagyobb sörgyár, sörfőzde is átvette. Zöld sört az írek védőszentje Szent Patrik tiszteletére is főznek, de ennek alapban nincs sok köze Csehországhoz és a cseh sörökhöz. Ám több cseh sörfőzde is már Szent Patrik napjára lefőzi a maga „zöldjét” és szinte egész évben főzi, ezzel bővítve ki a divat diktálta értékesítési időszakot.
 
Mitől zöld színű a sör, merül fel rögtön bennünk a kérdés? Nos ezt a „csodát” többféleképpen is el lehet érni. A nagy sörgyárak jellemzően ételszínezéket (pl. brillantkék (E133)) más néven patentkéket használnak, amely egy elterjedt (fagyi, süti, sajtok stb.) ételfesték. A kisebb főzdék egy része búzafűlevet, a japán matcha teát vagy a Spirulina tengeri algát használ. A többiek pedig jellemzően csalán, vagy a csalánból nyert klorofill használatával nyerik el a kívánt zöld színt. A Dudák zöld sörénél egy Nettle tea alaphoz némi természetes csalán aromát, valamint csalánlevélből nyert klorofill rézkomplexet adnak. Csalánt illetve a csalán zöld színét is adó klorofillt ugyan magában is használhatnák, de sajnos így a hő és fény jóval hamarabb megrontaná a sört. A zöld sör ízére általánosságban a csalánnak köszönhetően a malátaédesség és a komlóskeserűség mellett egy leheletnyi fűszeresség valamint jellegzetes füves jellegű csalán aroma jelleg is. Összességében elsősorban frissítő hatású de nem túl erős!

A Jaromírokban természetesen idén is meg lehet kóstolni a Dudák húsvéti zöld sörét, egy 11,8%-os főzés előtti szárazanyagtartalmú 4,8%-os alkoholtartalmú, 35-ös IBU keserűségű finomságot. A csapokra fokozatosan kerül fel már e hét péntektől kezdve (pl. B24), de a biztosabb jelenlétükre a hétfői nappal azaz március 25-től számíthatunk! Ha csak a zöld sör érdekelne minket feltétlenül érdemes előtte érdeklődni, hogy van-e már, vagy van-e még belőle, hiszen a sör mennyiségét illetően korlátozottan áll majd rendelkezésre. Éljen a zöld sör, készüljünk vele a húsvétre!

Sörözés korlátok nélkül a B24-ben! SÖRVACSORA!

Ugyan még csak rövid múltra tekinthet vissza, de sokak számára máris belvárosi kedvenc hellyé vált a zichy utcai Jaromír tesónk, a B24 Drink & Snack Bar. A népszerűségének a titka a többi Jaromírban is megszokott remek ital- és ételválaszték, valamint a vendégbarát kiszolgálás. A B24 azonban még ennél is többet nyújtva további gasztronómiai programokkal is szolgál a vendégei számára. A szombatokhoz kötődő népszerű BeerBrunchok mellett most szeretnénk egy a közelgő nemzeti ünnepünk előestéjén megrendezésre kerülő eseményre egy SÖRVACSORA nevű kellemes és felettébb ízletes programra invitálni a cseh sör és csehes ételek kedvelőit. A SÖRVACSORA során két remek ételmenüből választhatunk, melyben olyan finomságok is helyet kapnak, mint a közkedvelt hermelin, a sztrapacska vagy a fiatalabbak kedvéért egy jó kis Cheesy Burger. És hogy hangzik desszert gyanánt egy prágai csokitorta? Ugye, hogy ínycsiklandó? A sörök pedig természetesen a strakonicei és a rakovníki sörgyárak választékából kerülnek ki. OK, rendben, de mi ebben a különleges – kérdezhetnénk?! Nos kérem szépen ezen a szép március 14-i, csütörtöki estén 19 és 22 óra között az ételeink mellé annyi sört fogyaszthatunk amennyi csak belénk fér! Ugye így végképp izgalmas?

Bizony, három órán át miénk a világ, na ha az nem is, de miénk a korlátlan cseh sör akár egy jó Dudák, Bakalář, Klosterman, Černovar fogyasztásának élménye! A háromfogásos SÖRVACSORA ára 9990 Ft, azaz egy tízes (meg egy kis szervízdíj), amiért nem csak jól lakunk, hanem jó pár korsó cseh finomságot birtokolhatunk be. A remek három napos szünetindító programra érdemes minél hamarabb lecsapni, ezért is ajánljuk a mielőbbi asztalfoglalást. A fontosabb részletek a mellékelt képen láthatóak. Találkozzunk (ha még nem tettük) a SÖRVACSORÁN, vagy ha az időpont nem megfelelő, akkor bármelyik másik nap!  

Női sörfőző mesterek Csehországban

Ismét közeledik március 8., a nemzetközi nőnap, amely ugyan látszólag a virág és édesség vásárlás ünnepe, ám a balóságban ekkor teszi le a világ a voksát a nők (egyelőre el nem ért) egyenjogúsága valamint szabad munkavállalása mellett. Egy régebbi minisorozatunkban a nők és a sörfőzés szoros kapcsolatáról szóltunk. Már ekkor ígértük, hogy egy külön cikkecskében megemlékezünk korunk cseh női sörfőzőiről, akik szerencsére egyre nagyobb számban dolgoznak ebben az alapvetően férfiak által dominált szakmában. Mi most ezzel a kis cikkel igyekszünk kifejezni megbecsülésünket, hálánkat és szeretetünket a korántsem mindig gyengébb nem képviselői felé.

Karolína Chroustovská

A női sörfőzés az utolsó évszázadokban Csehországban sem volt jellemző. A főzés folyamata bizony elég kemény fizikai feladat, amit a nagyobb sörgyárakban szinte kizárólag férfiak láttak el. Ám részben a fizikai munka egy részét kiváltó gépesítések, részben a kisüzemi sörfőzdék elterjedése, ahol kisebb mennyiségek felhasználása is elegendő utat nyitott a sörfőzésben igen kreatívnak bizonyuló hölgyek előtt. Még nem is olyan régen az egyik legismertebb és szinte egyedüli női sörfőző mester egy bizonyos Dagmar Vlková volt, aki előbb a strakonicei Dudák sörgyár, majd a blatnái sörfőzde szakmai munkáját vezette. Ám ma már számos más kiváló kisüzemi sörfőzde is büszkélkedhet női sörfőző mesterrel. Kezdjük a sort Karolína Chroustovskával egy gerilla (állandó sörfőzde nélküli) sörfőzde vezetőjével, aki 2016 óta készíti el finomabbnál, finomabb elsősorban felsőerjesztésű söreit. Ugyancsak az új típusú, rendkívül izgalmas ízvilágú söreiről híres Jitka Ilčiková is, aki a mikulovi Wild Creatures főzde mestere és a Csehországban ritka belga lambic sörök specialistája. Monika Linková a háromkaréjú ősrákról elnevezett Trilobit főzde lelke. Már édesanyja is sörgyárban dolgozott, így szinte az anyatejjel együtt szívta magába a sör és sörfőzés szeretetét. A Trilobit a csehországi savanyított sörök úttörője volt megalapításakor és igen gazdag, remek sörválasztékkal rendelkezik elsősorban a felsőerjesztésű sörök terén. Lenka Stranková a pilseni Pradroj által alapított kisüzemi sörgyártó üzemág, a Proud sörfőzője. És végül mindenképpen meg kell említeni Nataša Rousková nevét is, aki már hosszú ideje a klasszikus cseh láger söröket gyártó morvaországi Zubr sörfőző mestere. Persze velük még koránt sincs vége a női sörfőzőknek, mesterek sorának. És ismerve a csehországi sörfőzés oktatás színvonalát biztosak lehetünk benne, hogy még sok hölgy fogja választani hivatásul a sörfőzést! Éljenek a NŐK!

Lenka Stranková