Az ausztriai Jaromír a csúcson: az Emsbach az év sörözője!

Mindössze két éve nyitotta meg kapuit a Jaromír határon túli vendéglátóegysége a Hohenems városában üzemelő Emsbach Bierwelt. Az elmúlt két év elképesztő élményekkel és tapasztalatokkal gazdagította az ausztriai Jaromírosokat, akik rövid idő alatt rendkívül népszerűvé tették a teljesen megújított vendéglátóhelyet. A jól eltalált csehes-magyaros ételválaszték (kiegészülve a helyi kedvencekkel), a kiszolgálás és az éttermi környezet színvonala mind elnyerte a helyiek és a célzottan idelátogató elismerését. Az Emsbach népszerűséghez természetesen a minőségi sörválaszték is nagyban hozzájárult, ugyanis a helyi sörön kívül Csehországból és részben Magyarországról is importált sörök alkotják a remek szortimentet. Mindezt eddig önmagában csak öncélú reklámnak, öndicséretnek is hívhatnánk, ám minap hatalmas meglepetésben és elismerésben lett részünk.

Az Ausztria legnyugatibb tartományában a Voralbergben, a Bodeni tótól nem messze fekvő településen működő helyi vendéglőnk ugyanis bekerült Ausztria legelismertebb Sörkalauzába (Beer Guide), mint a tartomány legjobb sörözője! Bizony, az Emsbachot választották meg az év sörözőjének Voralbergben! Ezt még nekünk is ízlelgetnünk kell egy párszor, hiszen ez hatalmas szakmai elismerés a számunkra, ugyanis az osztrák Sörkalauz az ország legismertebb, legmagasabb rangú szakmai kiadványa. Bekerülni, mint egy tartomány legjobb sörözője minden elképzelésünket felülmúlta.

Az éves Osztrák Sörkalauzt Conrad Seidl, sörszakértő, sommelier, a legnevesebb sörszakértő immáron 27. alkalommal jelentette meg. A könyvben 418 oldalon mutatja be a legjobb sörözőket, a legérdekesebb sörturisztikai célpontokat és két tucat új osztrák sört. Az elismerés nem csupán a kiadványba kerülését jelentette, de együtt járt Conrad Seidl személyes kitüntetésével is. Május elején az osztrák Sörpápa a gasztronómia és a sörfőzés, valamint a média és a politika képviselőinek közel 200 vendége előtt mutatta be az új Sörkalauzt (Beer Guide 2026) a Bécsi Egyetem kampusán található Freiherzben. Seidl ugyanitt adta át a kiválasztott legjobb osztrák tartományi sörözők vezetőinek, így nekünk is az elismerő oklevelet, amely nem csupán egy papír, melyet majd büszkén kitehetünk az Emsbachban, de egyúttal hatalmas felelősség is. A jövőbeni vendégeink részéről a színvonalas vendéglátás iránti külső elvárások az eddigiekhez képest még inkább felerősödnek, de mi nagy örömmel állunk a kihívás elé. Minden környéken élő, vagy akár errefelé utazó magyar honfitársunkat is szeretettel várjuk! A Beer Guide 2026-ot papír alapú könyvben adták ki, de részben online is megtekinthető. Az Emsbach bemutatását az alábbi linken lehet olvasni: https://bier-guide.net/lokal/emsbach-bierwelt

III. Cseh Sörest a Jaromír Sörpincében!

Egy különleges program Csehország és a cseh sörök kedvelői számára!

Időpont: május 16, 18 óra, de egy előzetes sörre már korábban is lehet jönni!

Dél-Csehország bemutatkozik: csodás várak, kastélyok, kedves városkák, kiváló sörök és finom ételek. Az előadást és a sörkóstolót Munkácsi Zsolt előadásában hallhatják.

Az előadás mellett hatféle dél-csehországi sörrel és teljes sörvacsorával várjuk Önöket, és természetesen a hangulatos zene sem maradhat el.

A rendezvényre előzetes bejelentkezés szükséges a +3617204620 telefonszámon.

Előzetesen: 14.900 Ft. A helyszínen a program napján: 15.900 Ft

A kémkedés és a sör

A mostani választások előtt sokáig vezető téma volt a kémkedés, amely első ránézésre nem sok kapcsolatban áll a sörrel, a sörözéssel, ám a múltban bőven akadtak olyan esetek amikor mégis összefonódtak. Az egyik legtipikusabb, legegyértelműbb a sörre irányuló ipari kémkedés, melynek során a különféle sörfőző versenytársak próbálták megszerezni egymástól a konkurens által használt élesztőtörzseket, komlóhasználati módszereket vagy éppen az erjesztési technológiákat. Ugyancsak fontos területnek számított egy-egy sikersör receptúrájának gyors megfejtése, hogy finoman fogalmazzunk. Emellett különösen a II. világháború idején egy-egy sörfőzde működése során egy esetleges kémtevékenységet is el lehetett fedni, hiszen a sörgyártás és a kész sör terítésének folyamata komoly és összetett, sok mozgással, szállítással járó tevékenységet igényel. De ezzel még nem ért véget a sör és a kémkedés kapcsolata, sőt a legizgalmasabbról még csak most szólunk.

Ez pedig a híres kémek kapcsolata a sörrel, a sörözőkkel. A kezdetektől fogva egy kocsma, söröző a szomjas torkok benedvesítésén túl az információáramlás fontos színhelyének számított. Bizony többségünk nem azért megy a kocsmába, hogy csendben, másra oda se figyelve ücsörögjön, hanem aktívan szeretünk részt venni, erről vagy arról szóló beszélgetésekben. És az alkohol lazító hatása alatt álló egyén ilyenkor még hajlamos azt is elmondani, amit nem éppen ildomos vagy akár titkos. Lássunk a kémkedés sörmentén típusú változatának néhány híres szereplőjét. Franz von Rintelen az I. Világháború során gyűjtött össze információkat a németek számára az Egyesült Államokban. Kapcsolati hálóját gyakran vendéglátóhelyeken építette ki. A híres brit/szovjet kettős ügynökök, akár a Cambridgei ötök kedvenc információszerzési helyei voltak a londoni pubok. Guy Burgess hírhedten sokat ivott, és ezt tudatosan használta: „részeg fecsegőként” információkat szedett ki diplomatákból. Kim Philby gyakran informális beszélgetésekből szerzett katonai és politikai információkat, amelyeket továbbított a szovjeteknek. De nem csak a brit vendéglátóhelyek játszottak fontos szerepet a nemzetközi kémkedésben. A hidegháború során Bécs sörözői, kávéházai fedett találkozóhelyekként működtek és a kikötővárosok kocsmái pedig mindig fontos helyszínei voltak a titkos információk megszerzésében, megosztásában. Összességében minden olyan embernek, aki valami szuper titkos információ birtokában van az vigyázzon a sörözőkkel, vagy inkább az alkoholfogyasztás túlzásba vitelével! 😊

Víz, sok-sok víz nélkül nincs sör!

Azt minden sörszerető ember jól tudja, hogy a sör egyik legfontosabb alkotóeleme a maláta-komló-élesztő hármason kívül a víz! Ám nagy többségük talán nem is gondolja, hogy a víz valójában mennyire is fontos a sörgyártás folyamatában, és mennyi is kell belőle egy korsó sör előállításához. Ez utóbbi érték az elmúlt 100 év folyamán fokozatosan csökkent, de a mai napig is igen nagy mennyiség. Először lássunk néhány adatot a múltból: 1954-ben az Élelmezési Ipar című lapban még azt írták, hogy 1 hektoliter sör előállításához 20-30 hektoliter vízre van szükség. De 1959-ben már így írnak a szaklapok: „Malátagyárral együtt az 1 főzött hl sörhöz szükséges víz mennyiséget 20 hl-ben szokásos szélső értéknek elfogadni. Ez az érték a víz gazdaságos újra felhasználásaival 10—12 hl ig csökkenthető.” Már itt látható a tendencia, de a víztakarékosság felé vezető út nem bizonyult gyorsnak és könnyűnek. Így az 1980-as években még mindig átlagosan 15 liter víz kellett egy liter sörhöz, ám ezt követően szerencsére egyre másra fejlesztettek ki újabb és újabb, víztakarékosabb technológiákat. A 2010-es évek elejére már a felhasznált víz mennyiségét 8-10 hektoliterre szorították vissza, majd a következő 10 esztendő folyamán ezt az értéket is sikerült nagyjából megfelezni. Jelenleg átlagosan 3-7 hektoliter víz kell egy 1 hektónyi sör elkészítéséhez, de a hírek szerint van ahol ez már csak 2 hektoliter. Maga az érték jelentősen eltér a különféle méretű sörfőzdék, sörgyárak között.

De miért is van ilyen sok vízre szükség? Először is víz kell a sörbe, ez kétségtelen, ám ez a mennyiség csak a teljes vízigény egy kis szelete. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a víz egy része a komlóforralás során gőzzé változik, tehát már itt igaz az, hogy 1 korsó sörhöz több, mint fél liter vízre van szükség. Régebben igen nagy mennyiségű sör kellett a különféle hűtést igénylő folyamatok során, de ez a különféle modernebb hűtéstechnikai megoldásokkal visszaszorult, de egyáltalán nem teljesen. És még itt jön a legnagyobb vízfogyasztást igénylő művelet a tisztítás, hiszen a sörfőzés maga felettébb higiénia igényes folyamat. A gyártás során a készülő sör által a különböző szakaszokban használt edényzetek, tartályok, palackozó rendszerek, csővezetékek stb. az adott mennyiségű sör elkészítését követően rendkívül alapos tisztítást igényelnek. Egy-egy sörgyárban a tisztításhoz szükséges, többségében vegyszeres víz adja a vízfelhasználás majd felét. Vízre emellett szükség van a malátázás során is, de ez már csak egy kis mennyiség a többihez képest. A sörgyártás során felhasznált vízről szólva még azt is hozzátennénk, hogy maga a keletkezett szennyvíz sajnos nehezen tisztítható, savas kémhatású és sok szilárd anyagot (élesztő-, komló- gabonamaradványok) is tartalmaz. Így összességben könnyen beláthatjuk: a sör készítése bizony nem tartozik a víz- és energiatakarékos, környezetkímélő eljárások közé. Mindezek miatt meg kell becsülnünk minden egyes korty sört és ezért is bűn gyenge minőségű söröket készíteni. A Jaromírokban szerencsére ez utóbbi nem fenyeget, hiszen valamennyi sörünk kiváló szomjoltó, élvezeti eszköz.

A csapolt sör története 3. – Modern sörcsapolási módszerek

Folytatjuk a csapolt sör történetével foglalkozó rövid cikksorozatunkat. A pár héttel ezelőtti cikkünkben már említett széndioxidos sörcsapolást (mesterséges szénsavazással és nyomás alatti hordókkal) a XX. század elején vezették be. A modern rendszerek kifejlesztése és elterjedése pedig az 1930-as évektől az 1970-es évekig tartott. A folyamat mérföldkövei a következők voltak. Először úgy 1908 körül egy bizonyos Richard Bowie Spikes szabadalmaztatott egy nyomást alkalmazó sörcsapot. 1936-ban James Watney angol sörfőző bevezette a mesterséges szénsavazást az Egyesült Királyságban a kísérleti pasztőrözött "Red Barrel" sörrel. Az 1950-es évek végén lett ez a módszer Európa többi részén elterjedt és villámgyorsan a domináns csapolási módszerré vált. Lényegében egy paradigma váltás következett be ekkor és az 1970-es évektől kezdve a "csapolt sör" kifejezés már szinte kizárólag a nyomás alatt, CO2 vagy később N2/CO2 keverék segítségével csapolt sört jelentette a hagyományos, hordós (cask ale) sörrel szemben.

A tiszta CO2-vel vagy nitrogén-dioxid (N2/CO2) keverékkel működő rendszerek pozitívabb hatása verhetetlenné tette. Megnyílt az út a sör frissentartása felé, mivel a távozó sör helyére CO2 került, így megelőzhető volt az oxidáció és a gyors megromlás. A higiéniai előírások, a rozsdamentes acél és a hűtési technológia elterjedése révén lehetővé vált, hogy a csapolt sör minősége egységes maradjon. A csapfejek, sörvezetékek és nyomásszabályzók fejlesztése pedig új szintre emelte a folyamatot. Napjainkban a csapolás a márkaélmény részévé vált. Különböző csapolási technikákat (például nitro tap, bottom-up tap) használnak a textúra és habminőség szabályozására. A sörcsapolási stílusokat vette a reklámjai egyik középpontjába a legnagyobb cseh sörgyár is. Ezekről a sörcsapolási stílusokról korábban már írtunk. Az elmúlt évtizedek sörforradalmában született kisüzemi sörfőzdék ugyanakkor gyakran hangsúlyt fektetnek a hagyományos, gravitációs vagy kézi csapolás újraélesztésére is. Ám mindeközben az általuk is alkalmazott high-tech rendszerek precízen szabályozzák a hőmérsékletet és nyomást.

F: Webstaurant store

Összességében a sörcsapolás a fizikai kézművességtől a technológiai precizitásig jutott el – a cél azonban végig ugyanaz maradt: a sör ízének és frissességének legjobb megőrzése a pohárban.

Húsvét előtti (s)örömök

Miközben a politika, a politikusok mindent elkövetnek, hogy a nyugodt ünnepi készülődés helyett a választási harcokkal foglalkozzanak az emberek, mi mégis egy-két örömteli és részben húsvéti hírt szeretnénk megosztani. Kezdjük a sört azzal, hogy a rakovníki Bakalář sörgyár a napokban újra kiváló eredményeket ért a londoni European Beer Challenge 2026 sörversenyen. Az elnyert összesen öt érem közül a bronzot a hidegkomlós alkoholmentes sörünk érdemelte ki. Az exportra termelt Černovar söreink közül mind a világos, mind a barna ezüstérmet kapott. De laza fejszámolás után könnyen kiderülhet, hogy aranyhoz is jutottak a rakovníkiak, mégpedig nem is egyhez, hanem egyenesen kettőhöz. A legrangosabb elismerésben ezúttal a hidegkomlós finomság és a Pražačka részesült. Különösen fontosak és értékesek ezek az elismerések, hiszen itt a profik bírák szigorúan üzleti alapon értékelnek. A fő szempontjuk pedig nem más, minthogy mely söröket vélik érdemesnek megvásárolni és megjelenni velük az európai piacokon.

A másik, immáron már a húsvéthez kötődő remek hír a számunkra az, hogy jól fogynak a húsvéti söreink. 😊 Na jó ez elsősorban tényleg nekünk jó hír, ám átlalánosságban meg kell állapítanunk, hogy a magyar sörfogyasztók egyre inkább fogékonyak a zöld sör nyújtotta élményekre. Keresik és szeretik a zöld söröket, mégha csak egy-egy korsót fogyasztanak is belőle. Így továbbra is csak bíztatni szeretnénk mindenkit, hogy tekintettel a korlátozott készletekre még időben jöjjenek megkóstolni mind a zöld Dudákkot, mind a Bakalář bécsi malátás húsvéti sörét. Végezetül egy cseh sörös húsvéti locsolóvers, vagy inkább kínrím gyűjtemény! 😊 Ezzel kívánunk minden kedves vendégünknek, fogyasztónknak kellemes húsvéti ünnepeket!

Zöldre van a, zöldre van a…megérkeztek a húsvéti zöld sörök!

2015-ben mikor a Jaromír krónikák elkezdte pályafutását hasonlóan napjainkhoz éppen húsvét előtt álltunk. És már akkor 11 évvel ezelőtt szinte a legelső cikkünk a sörök egyik extravagáns változatáról a zöld sörről és annak apropójáról, a húsvéti ünnepekről szólt. Bizony, már 11 éve érkeznek hozzánk minden húsvét előtt a zöld sörök, melyeket eredendően Csehországban a hagyomány szerint az ünnep előtti zöld csütörtökön fogyasztják a zöld ételekkel egyetemben. Mindezt persze „csak” azért, hogy az emberek bebiztosítsák az egész éves egészséget a maguk számára.

2015 óta a különféle zöld sörök hordóinak garmadát vertük csapra a Jaromír vendégei számára. Volt amikor a zöld sör igen zöldre, máskor haloványabbra sikeredett. Volt, amikor érezhetően csalánosan fűszeres kellemesség társult a sör ízéhez, máskor inkább az édesség dominált. De egy biztos, soha nem kellett egyetlen korsónyi zöld sört sem kiöntenünk, sőt megesett az is, hogy a rendelt zöld sör mennyiség a nagy érdeklődés miatt még a húsvétot sem érte meg, villámgyorsan elfogyott.

Most itt ismét a húsvéti ünnepek előtt ugyanerre számíthatunk. Kaptunk zöld sört Strakonicéről, és ezúttal a rakovníki Bakalář is meglepett minket, hiszen mindkét partner sörgyárunk lefőzte idén is a maga húsvéti-tavaszi specialitását. A strakonicei zöld idén is szűretlen és pasztőrözetlen lesz, ezzel is biztosítva a kedvenc italunk frissességét, jótékony hatását. Idén újra a csalán lesz a zöld szín alapja, ahogy azt már sokszor előfordult a múltban. A Bakalář speciális söre pedig a közkedvelt bécsi malátás melyet nem csak csapolva, hanem akár díszdobozban vagy üvegben is megvásárolhatjuk. Tavaszi, húsvéti sör tehát lesz, ám a mennyiség idén se lesz korlátlan ezekből a limitált sörspecialitásokból, így érdemes minél hamarabb megkóstolni nálunk őket.

Gyógysör, a gyógyító sör? – 2. rész

Folytatjuk korábbi cikkünket! Az 1900-es évek elején a gyógysör egyre népszerűbbé vált, már egyre többen készítették, de immáron már megváltozott formában. A normális „gyóyító” sörök melltett már speciálisan gyógyhatású söröket igyekeztek kiötleni, amely persze vagy sikerültet vagy sem. Például a Drehernél Szent János név alatt főztek kőmaláta sert amely „rendkívüli táperejű gyógysör gyengélkedőknek, vérszegényeknek, szoptatós nőknek”. A „gyenge tüdejűek és tüdőbetegek részére” készített Thyocol maláta-gyógysört már egyenesen csak a „gyógytárakban” lehetett megvásárolni.

„A „ Sanitás.“ dupla maláta gyógysör, igen kellemes izü üditő ital mely a legtekintélyesebb orvosok véleménye szerint a legtöbb kórházakban, különösen női betegeknél igen jó eredménnyel alkalmaztatik; vérveszteségtől származó gyengeségnél, rosszul táplált vérszegény egyéneknél, gyermekágyasoknál és szoptató nőknél, idegeskimerültségnél, emésztési zavaroknál, üdülő betegeknél étvágytalanság és álmatlanság ellen.” – így szólt egy újabb reklámszöveg, amely próbálja a sörét eladni, de ebben az időben akár választhattuk Szent István utolérhetetlen sörét is, amely „minden vendéglőben és fűszer üzletben kapható volt” (legalábbis Karcag környékén). „Ezt az „utólérhetetlen” kellemes sört is az összes külföldi, budapesti valamint az ország orvosai ajánlják különösen idegesség, étvágytalanság, vérszegénység és mellbajoknál! Üdít és gyógyít!” 😊

 

A 1920-as években még komoly szakmai vita folyt arról, hogy vajon az alacsonyabb alkohol-, de magasabb extrakt tartalomra szabott gyógysör vajon tud-e versenyezni a hagyományossal, de jobbára arra voksoltak, hogy nem. Ahogyan ezt a vegyipar című lapban írták: „Ha tehát a gyakorlóorvos napi 3 és fél deciliter gyógysörrel bizonyos eredményeket ért el, könnyen meglehet, sőt valószínű, hogy ugyanezeket azeredményeket 5—6 deciliter közönséges, jobb sörrel is elérte volna. Tehát a gyógysörnek egyre kevesebben kezdtek hinni, ám ezzel még nem ért véget a történet. A II. Világháború alatt a gyógysörnek ismét fontos szerepe lett, így például 1942-ben a Hagenmacher sörgyár egyik tisztviselője gyógysörrel ajándékozta meg a frontról visszatérő sebesült katonákat. 1944-ben azonban már a gyógysör romantikája elmúlt, sőt a fasiszta propaganda már konkrétan faji kérdést gyártott annak fogyasztásából, de ezt jobb (lenne) örökre elfelejteni.

A második világháborút követően még mindig megmaradt a gyógysör, de a szocializmus évtizedei során már csak egyetlen államilag készített változata maradt és ez a Nektár nevet viselte. Ezek a néven már az 1920-as években is készítettek italt. A Nektárt, amelyet „a gyengélkedők, lábadozók, várandós anyák és betegek szervezetének erősítésére” hoztak forgalomba egy alacsony szeszfokú, magas malátatartalmú sör volt, amelynek fogyasztására leginkább csak akkor vették rá magukat a fogyasztók, ha a normális sörből kifogytak a boltok és erre viszonylag gyakran sor került. A Nektár egy alig 1%-os alkoholtartalmú, ám 13 balling fokos sör volt, az átlagos szénsav tartalomhoz képest alig valami habbal és a tesztek szerint elfogadható ízzel, ám annál zavaróbb illattal. A Nektár és ezzel együtt a legálisan gyógysörnek nevezett sörök pályafutása az 1980-as évek elején végleg véget ért, de mint tudjuk, minden sör gyógysör! 😊

Strakonicei és rakovníki sörsikerek a Sörpecséten!

A napokban rendezték meg 36. alkalommal Csehország legnagyobb nemzetközi sörminősítő versenyét, melyet Sörpecsétként (Pivní Pečet’) is ismernek. A Litoměrice városában lezajlott több napos viadalon rekordot jelentő 41 kategóriában bírálták el a sörök (36 kategória) és ciderek (2 kategória) százait a tapasztalt ítészek. Az új kategóriák között szerepelt a rendező város kerületének (megye) különdíja és egy olyan kategória, amellyel tisztelegtek a 2024 októberében elhunyt Alois Srb, a fesztiválok alapító atyja és patrónusa emléke előtt. A kategóriák legjobbjainak összevetésével pedig a hagyományoknak megfelelően megválasztották a Világ Sörpecsét Díj győztesét és helyezettjeit. A sörfogyasztási trendek megváltozásával üzleti szempontból is egyre fontosabb kategóriának számítanak az alkoholban szegényebb gyümölcsös, vagy éppen az alkoholmentes sörök. Ezért is külön öröm nekünk, hogy az a két cseh sörgyár, akiknek a termékeit már több. mint egy évtizede képviseljük a korábbi évek hagyományos láger sörök terén elért sikerei mellett idén ezen sörfajták között is kiváló eredményeket értek el. Lássuk egy kicsit részletesebben őket.

Vlastimil Matej a strakonicei sörgyár sörfőző mestere

A Strakonicei Sörgyár idén a kevert vagy koktél sörök (shandy) között ért el második helyet a Radler nealko grapefuitos italával. Ide azok a sörök tartoztak, amelyek félig citrusléből, félig sörből készültek, akárcsak a közismert radlerek. A Rakovníki Sörgyár a termékeivel pedig nem is egy, hanem három kategóriában is a legjobbak közé került. A hidegkomlós Bakalař idén se maradhatott ki a jók közül, így a maga Prémium Világos Sör kategóriájában elért ezüstérme egyáltalán nem számít meglepetésnek. Ugyanebben a kategóriában a világos Černovar sörük a 6. helyen zárt. Ugyancsak az állandó sikereket biztosító sörük a könnyed tízes barna (Bakalář desítka tmavá), amely szintén második helyezést ért el a kategóriájában. És jöjjön még az, ami ma már szintén nem tekinthető meglepetésnek, a hidegkomlós finomság alkoholmentes változatának megtisztelő ezüstérme. Így összességében megállapítható, hogy mind Rakovníkban, mind Strakonicén büszkék lehetnek a munkájukra. Érdekességként megemlítjük, hogy az összetett bajnok idén České Budejovice egyik legújabb kisüzemi sörfőzdéjének, a Solnicének 12-es láger söre lett, melynek megkóstolását ebben a szép dél-csehországi városkában járva mindenképpen ajánljuk.

Sörpszichiátriai „szakszótár” II.

A sorozatkezdő cikkünk első része folytatásában tovább tallózunk a bolondos szótárunkban szereplő képzeletbeli mentális betegségekből. Ne is szaporítsuk a szót, jöjjön az első, amelyet sok sörisszánál előfordul, ez pedig a draftaphobia, azaz a félelem, hogy frissen csapolt sör helyett, csak palackozottat tudunk inni. Mindenki ismeri a következő érzést, amely nem más, mint az ún. egysör-illúzió, hisz általában csak egy sörre szoktunk a sörözőbe beugrani. Ezt a naív elképzelést gyakorta még előzetesen még a házastársunknak is elmondjuk, pedig sajnos ő nem tudja, hogy csak eme sűrűn jelentkező illúzió áldozatai lehetünk. És ehhez kapcsolódóan érkezünk el a másodiksör-reflexhez, amely kiváltásával a kiszolgáló közeg „kér még egyet” kérdésére automatikusan igennel válaszolunk. 

Sok habbal vagy kevéssel? Ez a sörisszák örök dilemmája. Ezzel kapcsolatos az ún. habvesztési pánik jelensége, amikor látjuk, hogy túl kevés a hab és az is gyorsan tűnik el a poharunkban. Vannak, akik nem tudnak betelni a sör látványával. Ez könnyen átfordulhat a hopnóza, más néven komlóhipnózis néven ismert magatartásba, ami a sörivás előtti hosszú bámulását jelenti. A számítógépes játékok régi rajongói sajnos jól ismerik a laggolást, azaz az online játékok során tapasztalható szakadozást, késést, akadozást, amely a végletekig tudja cincálni idegrendszerünket. Innen ered a keglag vagy sörlaggolás, amely lényegében a több sör elfogyasztását követő lelassulást takarja.

Nézzünk néhány „életveszélyesebb” esetet. Az első a korsocus interuptus, azaz félbeszakított sörivás esete. A sörözés kényszerű félbehagyása erős sokként éri a szervezetünket, így igyekezzük elkerülni. Ugyancsak vészhelyzet állhat fenn hosszabb ideje tartó sörmegvonás esetén, ezt hívják kritikus-sörszintállapotnak. Ezért vezessük be a munka utáni rendszeres sörterápiát. Végezetül szóljunk még a pintellektualizmusról, amely nem más, mint a pint/korsó sörök fogyasztása közbeni okosságérzése, mely automatikusan a sörbölcsességek kimondásához vezethet, vagy éppen az In beer we trust szindrómához, mikor úgy látjuk, hogy a sör mindenre megoldást jelenthet.

A csapolt sör története 2. – a sörmotor kora

Folytatjuk a csapolt sörről, sörcsapolásról szóló cikksorozatunkat. (A cikk első része ITT olvasható!) A gravitációs sörkiöntés korát követően eljutottunk a technikai fejlődés robbanásszerű változásáig, az ipari forralom koráig, amikor megjelentek az első nyomásos sörcsapoló rendszerek és sörszivattyúk. A XVII. század végén jelentek meg az első kézi szivattyúk, melyeket Angolhonban csak beer engine-nek, avagy sörmotornak hívtak. A legelsőt közülük egy bizonyos John Lofting holland feltaláló dolgozta ki még 1691-ben, majd ezt a találmányt több, mint 100 évvel később Joseph Bramah lakatos és vízműmérnök továbbfejlesztette (1797). A sörmotor elsősorban a felsőerjesztésű söröket csapoló angolszász területeken terjedtek el és ott maradtak meg a mai napig is (persze fejlesztett verzióban) nagyobb számban. Ha megnézünk egy tradícionális angol sörözőt (pub) is mutató filmet láthatjuk a jellegzetes sörcsapot, amelynek segítségével felhúzzák a pincében rejlő hordóból a sört. Ez eleinte fáradtságos kézi munka volt, így a csaposnak valóban meg kellett dolgoznia a csapolt sörért. A sörmotor révén azonban már frissebb maradt a sör és egyenletesen lehetett adagolni. Ez az a korszak, a XIX. század, amikor a korábbi cikkünk elején említett budai sörcsapoló találmány létezhetett…de hogy és miként, ha egyszer még nem léteztek, csak fizikai munkát igénylő sörszivattyúk, sörmotorok?

Nos a kérdésre nagyon nehéz megbízható választ adni, ehhez egy picit vissza kell kanyarodni az időben. A XVIII. század közepén felfedezték a rögzített levegőt, azaz a szén-dioxidot, majd Joseph Priestley felfedezi, hogy miként kell azt a vízben oldani. Nem sokkal később egy bizonyos Nooth már berendezést is készít a szénsavasításra és így hamarosan sor kerül az első szénsavas víz gyártására. Johann Jacob Schweppe, svájci órásmester és amatőr tudós pedig Priestley felfedezését továbbfejlesztve hozza létre a Schweppes márkát 1783-ban Genfben, karbonált ásványvíz előállítására. Jedlik Ányos (magyar feltaláló) is részt vett a szénsavasítás történetében: 1826-ban megalkotta az „apparatus acidularis”-t, amellyel szénsavas vizet állított elő mesterségesen és ezt követte az első magyar szikvízüzemgyártó üzem beindítása. 

Tehát az említett cikk születésének idején már rendelkezésre állt a szén-dioxid, amelynek révén a sör „a pince fenekén hasaló hordóból, egyetlen billentyű megnyomintására egyenesen pohárba ’s onnan a száraz torkokba folydogálhatott”. Ez csak egy tipp a részünkről, ám az biztos, hogy bizonyítottan csak évtizedekkel később készült el az első hatékonyan működő CO₂-nyomásos rendszer, amely forradalmasította a sörcsapolást. A sör immáron nem érintkezett levegővel, oxigénnel, így hosszabb ideig megőrizte szénsavtartalmát és ízét. A modern sörhűtő- és csaprendszerek alapelve is ekkor alakult ki. De erről majd a cikksorozatunk utolsó részében írunk.

Híres sörivók 6. - Michael Jackson

A címben szereplő név hallatán ugyan elsőre mindenkinek a popzene néhai meghatározó ikonja, mondhatni a „királya” jut eszünkbe, de itt most nem róla lesz szó, hanem a sörvilág egyik legnagyobb hatású személyéről. A brit Michael Jackson (1942–2007) ugyanis a modern sörkultúra egyik legfontosabb alakjaként újságírói és sörszakértői munkásságával megújította a világ gondolkodását a sörről, erről az addig kevésbé értékelt italról. A világszerte „Beer Hunter” néven ismert Michael Jacksonnak köszönhetően a sörre már nem tömegtermékként, hanem kulturális és gasztronómiai értékként kezdtek tekinteni és munkássága alapjaiban járult hozzá a napjainkra kicsúcsosodó kézműves sörmozgalom nemzetközi felemelkedéséhez.

1977-ben jelentette meg korszakalkotó könyvét, A Világ Sörkalauza (The World Guide to Beer), címmel, melyben elsőként rendszerezte közérthető módon a világ sörtípusait, bemutatva azok történetét, földrajzi gyökereit és ízvilágát. Térképekkel, fényképekkel illusztrálva ismertette a világ 5000 (!) sörét beleértve Afrikát és Kínát is. A könyv hatalmas sikert aratott, és a későbbiekben sörfőzők, sörírókat inspirált. Jackson a könyvében nemcsak söröket, sörstílusokat írt le, hanem kontextusba is helyezte őket. Megmutatta, hogy miként kapcsolódik a sör a helyi hagyományokhoz, éghajlathoz és gasztronómiához. Élete során még számos további sörkönyvet is írt, melyekhez csaknem 10 ezer sörféleség megkóstolása nyújtotta az alapot.

Michael Jackson nevéhez fűződik a sörstílusok modern kategorizálása is. Ő tette széles körben ismertté például a belga apátsági sörök, a lambicok vagy a klasszikus brit ale-ek közötti különbségeket. Munkája különösen nagy hatással volt az amerikai kézműves sörforradalomra az 1980-as és 1990-es években, ahol sok induló főzde az ő írásaiból merített inspirációt. És a sörforradalom innen terjedt tovább a világ többi részére, Európára és benne Magyarországra is. Televíziós sorozata, a Sörvadász (The Beer Hunter), tovább növelte ismertségét. A műsorban sörfőzdéket látogatott világszerte, bemutatva a helyi mestereket és hagyományokat. Karizmatikus, közérthető stílusa révén a laikus közönség számára is izgalmassá tette a sörkultúrát. Michael Jackson öröksége ma is él: nevét rangos nemzetközi sördíjak és szakmai elismerések őrzik. Munkássága nélkül a kézműves sör ma valószínűleg nem élvezné azt a globális megbecsülést, amelyet napjainkban tapasztalhatunk.

Sör képek söreinkről a közösségi médiában

A korunk a vizualitásról szól. Ennek ékes példája az elképesztő mennyiségű online tartalomgyártás, amelynek elsődleges terepe a közösségi média. Ez a többségében képi tartalomkészítés persze rengeteg kritikával illethető, ám egyrészt szórakoztató időtöltés a készítőjének másrészt sokszor hasznos lehet más embertársunk vagy akár éppen a képeken reklámozott termékeket előállító cégek számára. Így van ez a sörök, a sörökről készített fotók esetében is. Mind a sörfőzdék, mind a söreiket árusító vendéglátóhelyek számára az egyik legkedvesebb és nem mellesleg igen fontos visszajelzés, ha a közösségi oldalakra kikerülnek a söreik, a fogyasztás helyszínével megjelölve. Egy-egy jól sikerült kép láttán ugyanis szinte azonnal eszünkbe jut, hogy bizony nekünk is meg kellene kóstolnunk az adott sört és ugyanúgy élvezni, mint a kép posztolója. És innen már csak egy lépés, és a tettek mezejére léphetünk. A Jaromír sörözőkben csapolt vagy üveges formában forgalmazott sörök esetében sincs ez másképp. Örömmel tölt el minket, ha egyik vagy másik oldalon olyan képre bukkanunk, amelyet valamelyik vendéglátóhelyünkön készítettek vagy ha tárgyának a strakonicei, rakovníki sörgyár söreit választották. Ezért is szeretnénk most a bemutatásra kerülő fotók készítőinek előzetes engedélyével pár kedves vendégünk sörös képét bemutatni, ezzel is megköszönve munkájukat.

Kezdjük a sort Vitovszki Szilárd feltehetőleg otthon készített, ám annál professzionálisabban megkomponált és kivitelezett fotójával, amelyen a rakovníki sörgyár egyik legkiválóbb söre, a hidegkomlós Bakalář látható.

 
Timkó Zoltán láthatóan a Jaromír Sörbisztróban járt, amikor megkóstolta a strakonicei sörgyár mind egy világos, mind a remek félbarna sörét. Reméljük, hogy még más sörök is kerültek még ha nem is a lencse végre, de a gyomorba.

Szepcsik Ferenc felvétele egyszerre pazar ugyanakkor ma már egy kis szomorúsággal is terhelt. Ugyanis a képen látható kiváló Otavský zlatý nevű finomság gyártását hamarosan befejezik. A szemben ülő úr talán már ekkor sejtette a fájdalmas véget. 😊
 

Hellenbach Ferenc egy önkéntes összehasonlító korsóelemzést hajtott végre. Az alakjukban egymásra egy picit hasonlító, ám részleteikben, logójuban, és beltartalmukban eltérő sörös edényeket vette tüzetesen górcső alá. Köszönjük!

Végezetül álljon itt Gasparics Zalán remek fotója, mely a rakovníkiak könnyed, de annál élvezetesebb félbarnáját ábrázolja. Az üveg falán kicsapódott párából is látható a kifogástalan tárolás és szinte már halljuk azt a bizonyos szisszenő hangot, mely az üvegnyitás sajátja.

Köszönjük a képeket, köszönjük a fogyasztást, várunk mindenkit vissza nagy szeretettel!

Térjen vissza a kocsmafilozofálás a kocsmába!

Korunk általános időtöltése az internetes „kocsmafilozofálás”. A közösségi média mindannyiunk számára lehetővé teszi, hogy megnyilvánuljunk bármilyen témában, legyen szó politikáról, tudományokról, művészetről, sörről, ételekről, lényegében az élet valamennyi területéről. A „mindenhez is” értő emberek korát éljük. Csak kevesen állnak ellen annak a kisértésnek, hogy „abszolút igazságuk” birtokában önkéntes és sokszor felettébb lelkes vagy akár túlzottan vehemens tájékoztatásba, térítésbe, vitába, odamondogatásba ne kezdjenek. A kocsmafilozofálás persze nem újkeletű szokás, hiszen a régi időkben is szerették az emberek megvitatni a tudásuk, élettapasztalataik alapján a különféle témákat, egymásnak ütköztetve a sajátjukat mások véleményével. És persze e mögött leginkább a meggyőzés vágya rejlett, az a cél, hogy győztesként kerüljenek ki az embertársaikkal vívott verbális „csatából”. Ám a kocsmafilozofálás mára megváltozott és napjainkban a sokszor akár „árokszélinek” is hívható filozofálás szinte teljesen lerázta a korábbi jótékony korlátait. Posztolhatunk, kommentelhetünk akár minimális információ birtokában, az összefüggéseket nem ismerve is, és ezzel a részlettudással akár nagyobb tömegekre hathatunk. Egy-egy sommásan megfogalmazott vélemény ugyanolyan súlyúnak is tűnhet, mint az adott téma szakértőjének tudása. Sőt tehetjük mindezt úgy is, hogy akár a névtelenség, arctalanság rejtő homályában maradunk, amely még „bátrabbá”, vadabbá, érzéketlenebbé tehet minket. Így jutunk el ahhoz, hogy a kocsmafilozofálásunk már nem is kocsmafilozofálás többé, hiszen se kocsma nincs a környéken, se hús-vér embertársunk, akivel valóban beszélgetnénk.

Mindezek miatt ezennel meghirdetjük a „Térjen vissza a kocsmafilozofálás a kocsmába!” mozgalmat. Egy sörözőben a virtuális térrel szemben látjuk a másik azonnali reakcióját, akár amikor nevet vagy összeráncolja a szemöldökét. A kocsmában nem „győzedelmeskedhetünk” pusztán azzal, ha minél harsányabban, durvábban fejtjük ki a véleményünket. Nem mondhatjuk pl. hogy „ennyi”, ezzel a másik további véleményét teljesen negligálva. A kocsmában „rákényszerülünk” arra, hogy másokat türelmesen vagy talán kicsit türelmetlenebbül, de meghallgassuk. A kocsmában nem vetjük a véleményünket végleges formába, nem készül róla jegyzőkönyv vagy felvétel, így van lehetőségünk annak szabad átformálására. Ha butaságot, pontatlanságot is mondunk, nem kell csak azért is ragaszkodnunk hozzá, félve attól, hogy már visszakereshető nyoma maradt. A pillanatnyi helytelenségünket a másokkal való kommunikáció révén akár helyessé, az ismerethiányunkat akár tudássá is formálhatjuk, persze csak ha nyitottak vagyunk és hajlandóak vagyunk gondolkodni. Mert a kocsmai filozofálás célja nem a győzelem. Itt a lényeg az együtt gondolkodás és nem az önigazolás vagy az indulatlevezetés. Keressük hát együtt az igazságot embertársainkkal a sörözői asztaloknál ülve. Kortyolgassuk együtt jó cseh söreinket miközben „megváltjuk a világot” és ne a vélt/valós igazságunk idegenekkel szembeni védelmével töltsük értékes időnket az interneten!

Gyógysör, a gyógyító sör? – 1. rész

Aki csak egyszer-kétszer is túlzásba vitte már életében az alkoholfogyasztást, akár egy túl jól sikerült lakodalom, akár egy baráti összejövetel vagy más buli során az minden bizonnyal hallott már a „gyógysör” fogalmáról. A közvélekedés, legalábbis az ebben gyakorlottak véleménye szerint egy a másnaposság alatt elkövetett korsó vagy üveg sör elfogyasztása segít az italozás kellemetlen következményeinek elviselésében. Ez a „gyógyító” hatás persze úgy nagyjából minden alap nélküli, de vajon volt-e olyan időszak, amikor a sör valamilyen formában gyógysörnek számított, vagy akár tényleg volt-e olyan, amit gyógysörnek neveztek? Járjunk utána!

A sör valóban számos pozitív tulajdonsággal bír, melyre a történelem során elég hamar rájöttek. Itt nem is elsősorban az alkohol stresszoldó, a komló nyugtató hatásáról beszélnénk, jóval inkább a sör tápanyagtartalmáról, egészséges összetételéről és persze arról, hogy a sokszor fertőző városi ivóvíz helyett biztonságosabb volt sört fogyasztani. Így nem csoda, hogy az élelmes sörkészítők egyike másika egyenesen gyógyhatásúnak kezdte a sörét hívni és persze így reklámozni. 1897-ben egy sörcsarnok birtokosa kerek perec úgy kezdte el hirdetni az amúgy hétköznapi sörét, hogy kitűnő eredménnyel használható gyomor- és bélbetegségeknél, a légzőszervek bántalmainál, gyengeség és vérszegénység esetén, végül pedig az idegbetegségek minden változatánál. Persze orvosi igazolást nem kapott állításaihoz, de ez momentán nem túlzottan érdekelte a „gyógyító sörcsarnok” birtokosát.

Ám más esetben még vélt vagy valós orvosi igazolást is sikerült a főzött gyógysörhöz mellékelni. Így lettek Magyarországon híresek Hoff János malátakészítményei, köztük „a maláta-kivonat gyógysöre általános gyengeség, tüdő- és gyomorbántalmak, szárazkór, vérszegénység, s az altesti szervek rendellenességei ellen.” Hoff az igazát még túlélők (!) szavaival is „igazolta: „A meggyógyultnak saját szavai: Minthogy a maláta kivonatú egészség-sörnek feltalálása, anyámat — hogy ne mondjam — a haláltól megmentette, azért ezen községnél teljes erővel voltam képes fellépni s ezen gyógysört saját, legteljesebb meggyőződésem szerint ajánlani.”

1896-ban még egy gyógyszerész szaklapban is megjelent az alábbi hír: „A Ross és Társa hamburgi vegyszergyárosok „Kraftbier“ név alatt peptonkészítményt állítanak elő. A gyógysörről az orvosi szakemberek elleggé kedvezően nyilatkoznak és kiterjedten használják a testi gyengeség, a rossz étvágy, a chlorosis gyógyítására, valamint a lábadozóknak és gyermekeknek is gyakran szokták adni.”

És ugyancsak elterjedt az a nézet is, hogy a kis alkoholtartalmú barna sör elősegíti a kisgyermekes anyukák tejelválasztást. Ez a vélekedés, hiába a rengeteg orvosi cáfolatnak a mai napig fennmaradt. A gyógysörről szóló történetünket hamarosan folytatjuk.

Sörpszichiátriai „szakszótár” I.

Minden sört szerető ember jól tudja: a napi szorongásaink, rossz kedvünk, félelmeink oldásában egy-egy korsó finom sör elfogyasztása egy pici könnyebbséget tud nyújtani. Már az elénk tett korsó habos sör látványa is csökkenti a stresszszintünket, hát még amikor egy hűvös korty végiggördül a torkunkon. Ám azt kevesen tudják, hogy a sörrel, annak fogyasztásával kapcsolatban számos mentális probléma is adódhat. Ezek közül a valódi, komoly betegségeket hagyjuk meg az orvosoknak, mi most inkább koncentráljunk mindazokra, amelyeket még csak véletlenül sem találhatnánk meg a szakkönyvekben, szaklapokban. Lássunk hát egy-két példát a képzeletbeli sörpszichiátriai szakszótárból.

Kezdjük a sort az alcoholosis socialis tünetegyüttessel, amely bizony a sörözőkbe járóknál gyakorta jelentkezik. Ennek fő tünete az a kényszer, hogy társasági életünk élénkítése céljából menjünk el a kiszemelt vendéglátóhelyre és ha már ott vagyunk, akkor egy sört csak fogyasszunk el. Az Alzheimer kórt sajnos sokan ismerjük, ám elsősorban angolszász területen elterjedt az Ale-zheimer szindróma is. Ha „véletlenül” túl sok ale sört iszunk, akkor ez ideiglenes emlékezetkieséshez vezethet. Hazánkban ez a betegség láger-heimerként, vagy ászok-heimerként ismeretes. 😊

A soron következő pszicho probléma a sörszorongás, angolul beerxiety vagyis az a szorongató érzés, amikor észrevesszük a korsónkban a sör szintjének vészes csökkenését. Ez szerencsére aránylag könnyen orvosolható egy újabb sör beszerzésével, vagy sörre való rátöltéssel. Ehhez hasonló a maláta-melankólia, amely akkor uralkodhat el rajtunk, ha az ivás során már látszik a korsó alja is. Még erősebb tünetei miatt viszont már kifejezetten veszélyes lehet a sörsokk vagy angolul Brewtal effect, amikor egy sör erősebbnek bizonyul, ahhoz képest, mint amit előzetesen vártunk. Ehhez társulva jelentkezhet a csapolási dezorientáció, az a tájékozódási zavar mikor ugyan már azt se tudjuk, hogy milyen sört is ittunk megelőzően, de azért rendelünk még egyet. A pszichiátriai sörszakszótár sorozatunk első részét fejezzük be a legismertebbel, a komoly latin nevet viselő cenosilicaphobia kórral, amely nem más, mint félelem az üres söröspohártól vagy korsótól. Mivel ez a betegség minket is erősen kerülget ezért most nem is haladunk tovább a szótárunkkal. Inkább irány a söröző, ahol egy jó korsó cseh sör vár ránk.

A csapolt sör története 1. – A kezdetek

(A mostani három részes cikksorozatunkban a csapolt sör, illetve a sörcsapolás történetével szeretnénk olvasóinkat megismertetni.)

A minap az Arcanum Újságarchívumában az alábbi meglepő hírre bukkantam, melyet hosszúsága ellenére is érdemes elolvasni: „Budán új korszaka nyílt meg a sörivásnak, és napról napra szaporodik azon érdemdús férfiak száma, kik magokat a sörfogyasztás nemes mesterségében gyakorolják. Egy éles eszű kocsmáros ugyanis oly elmés szerkezetű erőművet talált föl, melynek segélye által a sör a pince fenekén hasaló hordóból, egyetlen billentyű megnyomintására egyenesen pohárba ’s onnan a száraz torkokba folydogál. Ezen nevezetes találmány százanként csődíti oda a szomjas lelkeket, ’s ezen bámulatos hatás annyira lelkesíti az emberbaráti érzelmű kocsmárost, hogy elhatározta, miképp nem nyugszik addig, míg annyira nem tökélyesíti ezen nagyszerű találmányát, hogy minden ivó egyenesen ’s közvetlenül a hordóból szíhassa forró torkába a hideg árpalevet. Ha e találmánya sikerül, úgy még életében oszlopot emelendnek neki az ártatlan sörivás buzgó tisztelői. (1846-05-14: Budapesti Híradó)

Ebben a hírben napjainkban talán első ránézésre semmi nagyobb érdekességet nem látunk, de gondoljunk bele: 1846-ot írunk és valami berendezés egy billentyű nyomására a pohárba tölti a hordóból a sört. Ahhoz, hogy tényleg megértsük a híradás meglepő mivoltát érdemes egy kicsit áttekinteni a csapolt sör és a sörcsapolás történetét.

Hajdanában-danában a sört főző nők és férfiak még nem küzdöttek a sörcsapolás problematikájával. A sörök mennyisége viszonylag csekély volt így jellemzően az agyagedényeik használatával főzött söreik mennyisége csekély volt. Ezeket jóformán csak ki kellett önteni őket a kupákba. Később, a rómaiak már bronz-, rézüstökben illetve kerámia vagy agyagedényekben főzték, fakádakban erjesztették a sört, majd annak elkészültével kerámia vagy fa hordókban tárolták, szállították. Ezek még mindig csak kisebb űrtartalmúak voltak így még továbbra sem kellett hozzá semmi különleges technika a „csapolásukhoz”.

Ám mindez a középkorban lassan megváltozott. Eleinte, főként a kolostorokban és városi sörfőzdékben a sört a már általános tárolótartállyá vált fahordóból közvetlenül mérték ki. A hordókban fa- vagy fémcsapokat (dugókat) használtak, amelyeket kalapáccsal ütöttek be vagy húztak ki. A csapolás ekkor még továbbra is teljesen gravitációs alapon történt: a hordót megdöntötték, és a sör pedig szabadon folyt ki. A cikksorozatunkat hamarosan folytatjuk.

Jóslatok sörfogyasztók számára

Boldog új évet kívánunk minden kedves olvasónknak, vendégünknek! Az új esztendő kezdetekor a megszokott, alig betartott fogadalmakon túl szintén közkedvelt elfoglaltság az előttünk álló időszakra szóló jóslatok olvasása. Baba Vanga, a híres „balkáni Nostradamus” szokásának híven jó kis horror forgatókönyvekkel lépett elő, amely pénzügyi válságot, Kelet-Nyugat közti súlyos konfliktusokat, globális élelmiszer- és vízellátási problémákat valamint természeti katasztrófákat prognosztizált. Őszintén szólva hallva-látva a napjaink történéseit, a hatalmi harcokat ezek a jóslatok nem meglepőek, még ha szomorú így egyben látni őket. De miért is ne jósolhatnánk mi is a cseh sörök kedvelői számára? Milyen lesz a 2026-os év a számukra? Tegyünk erre egy kísérletet! Kezdjük azzal, hogy az év folyamán folytatódnak a tapasztalható trendek a sörfogyasztás vonatkozásában is. Tovább csökken a vendéglátóhelyen elfogyasztott sörök mennyisége, részben azért, mert az emberek inkább otthon fogyasztják az olcsóbban beszerezhető söreiket, részben a fiatalabb generációk már nem feltétlenül a sört választják fő társasági italuknak. Az ital, köztük a sörgyártók minden eddiginél szélesebb választékban ontják majd a különféle alacsony alkoholtartalmú, vagy alkoholmentes, jobbára ízesített söreiket, amelyekkel a vélt vagy valós egészségesebb életmód kedvelőit próbálják magukhoz csalogatni. Egy szűkebb, de annál lelkesebb réteg számára továbbra is tömegesen készülnek a különféle felsőerjesztésű sörök (IPA, NEIPA, Ale, Stout, Sour) izgalmas, de nem minden esetben jól sikerült változatai, ám a láger sörök dominanciája egy pillanatig sem lesz veszélyben. Optimista jóslat szerint a sörfogyasztók vásárlási tudatossága növekedni fog, az eddigieknél még jobban megválogatják a mindennapi söreiket, amellyel nyomást gyakorolnak a sörgyárakra is. Ennyit a komolyabb jóslatokról és álljon még itt néhány kevésbé komolyan vehető is.

AI kép

2026-ban a sörfogyasztók még kritikusabbak lesznek, mint eleddig. Ha nem elég hideg a sör, ha túl sok, vagy éppen nem túl maradós a sörhab, ha újabb óhatatlan söráremelésre kerül sor, akkor a sörissza még harsányabban fejezi ki majd nemtetszését. Ezzel persze őrületbe kergeti az amúgy ugyancsak sok gonddal birkózó személyzetet. És ha már a fogyasztó a sört esetleg nem megfelelőnek véli, akkor ezt mint egy világfájdalmat éli meg, hiszen a söröző nem más a számára, mint egy menedék a hétköznapi őrület elől. 2026-ban pokoli év vár a magyar társadalomra. A közelgő választások a végletekig feszítik a húrt sörivó és sörivó között, ezért végképp fontos, hogy akár a Jaromír sörözőinkben szemtől szembe nézve, a cseh sör áldott jótékony, békítő hatása alatt vitassák meg a felek a politikai nézeteiket. Így talán egy kicsit könnyebb lesz majd elviselni az egyik vagy a másik fél elkerülhetetlen kudarcát és ennek embert próbáló feldolgozását, mint a közösségi média kommentjeibe belefulladva. Így álljon a cikkünk végén nem egy jóslat, hanem egy kívánság: 2026 legyen a cseh sörök melletti kocsmafilozofálás és társadalmi feszkócsökkentés éve! Na zdraví!

Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánunk, készüljünk az új esztendőre!

Már csak egy-két nap és a hosszú, már szinte megszokottan fárasztó év végén végre, ha csak egy igen rövid időre is, de átadhatjuk magunkat az önfeledt pihenésnek, a család, barátaink szeretetének és nem utolsó sorban a kulináris élvezeteknek, benne a finom cseh sörök fogyasztásával. Hamarosan itt van újból a várva várt karácsony, és kevesebb, mint másfél hét múlva pedig már el is köszönünk a 2025-ös esztendőtől. Így mindannyiunk számára elérkezett az idő amikor érdemes visszatekintenünk a már szinte magunk mögött hagyott évre, sikereinkre, sajnálatos kudarcainkra, örömteli nyereségeinkre és fájdalmas veszteségeinkre.

A mai világban a jövő minden eddigieknél kiszámíthatatlanabbá vált, nem tudhatjuk, hogy milyen kihívásokkal talál meg minket a sors. Háborúval fenyegetnek minket, a nagypolitika szereplői egyre inkább bábként bánnak velünk, az egyik vagy a másik fél feltétlen híveivé kívánnak tenni minket. Félő, hogy a világtörténelem újra megismétli legrosszabb történeteit mert a hatalom birtokosai minden áron újra akarják osztani a kártyalapokat. Társadalmunk végletekig megosztott, olyan életbevágóan fontos kérdések, mint akár a környezetvédelem vagy akár a szociális háló pedig szinte teljesen a háttérbe szorulnak. És mi egyszerű emberek, kicsik vagyunk a nagy kérdések megoldásához. Ám akárhogyan is alakul az előttünk álló 2026-os év mi Jaromírosok egyet megígérhetünk: a lehetőségeinkhez mérten a jövőben is minden megteszünk, hogy a sörözőink ne csupán mezei vendéglátóhelyek legyenek az Önök számára. Nálunk nem az a lényeg, hogy csak a megnyugtatóan kiváló cseh sört és ételüket fogyasszák el. Számunkra az a legfontosabb, hogy a vendégeink jól érezzék magukat nálunk és velünk. A Jaromír sörözőink legyenek nyugalmat, kiszámíthatóságot, békét, baráti hangulatot nyújtó helyek, melyekre betérve végre kiszusszanhatjuk magunkat és helyre tehetjük a mindennapok pörgésében összekuszálódott gondolatainkat. Mi hitünk szerint ilyen kis szigetecskéknek tekintjük sörözőinket, remélve, hogy ezt az érzést a vendégeink számára is át tudtuk és a jövőben is át tudjuk adni. 

Ezért is köszönjük azon ezreknek, akik idén is ellátogattak hozzánk és életük egy piciny részévé tették vendéglátóhelyeinket. Külön köszönjük mindazoknak, akik akár személyesen, akár a Facebook oldalainkon értékelték erőfeszítéseinket. Mind dicsérő szavaik, mind jobbító szándékú kritikáik adnak nekünk erőt a munkánk folytatásához, hiszen a vendégeink támogatása nélkül mit sem érnénk. Ezért törekszünk arra, hogy a jövőben is elnyerjük, illetve megtartsuk kedves vendégeink bizalmát, és ha lépésről lépésre is, de töretlenül tovább emeljük a Jaromír Sörözőink színvonalát.

Minden továbbiak helyet szeretnénk minden kedves vendégünknek békés, áldott karácsonyt és sikerekben gazdag boldog új esztendőt kívánni!

 

Karácsonyi sörök Rakovníkról és Strakonicéről

Talán már meg sem lepődnek olvasóink, hogy a karácsony közeledtével újra ünnepi sört kóstolhatnak a csapjainkról. Persze csak a szerencsésebbek és a hozzánk sűrűbben járók, hiszen ezek a főzetek csak korlátozott mennyiségben kerülnek Magyarországra, többségük cseh torkokon gurul le. Ezért is jelentenek különleges élményt a karácsonyi sörök és persze nem csak emiatt, hanem a minőségüknek, ízüknek köszönhetően is. Lássuk hát, hogy idén milyenek is ezek a sörök. 

Strakonicéről ezúttal egy igazi specialitás érkezett. A remek sör az idei karácsonyra nem csak (de főként) pilseni malátával, hanem belga Buscuit és Red Intense maláták hozzáadásával készült. A speciális belga malátákkal erőteljesebb földes és pirított ízt érhettek el. A komlók maradtak hazaiak, a Premiant, a Kazbek és egy új nemesítés, a Jupiter adja kellemes kesernyés aromát. A főzet szeptemberben (nem egy-két hete, mint némely hazai sörfőzdénél) készült és azóta érlelődött 60 napon át. A keserűsége 38, amely már bőven eléri a pilseni sörök szintjét. Élesztő tekintetében egy öreg rutint a W96 törzset használták még mindig nagy megelégedésünkre. Színében, az aranyló, rezes színében is tükrözi a pilseni típusú sörök főzésének hagyományát, még ha ezúttal egy kis „külföldi” tartalommal is. A 13,4 %-os extrakt érték már előre jelzi a sörünk kellő ünnepi testességét. Alkoholtartalma is ennek megfelelő, 5,5%-os. 

Rakovník karácsonyi sörét se mostanában, hanem október elején kezdték el főzni. A sörgyár hagyományai szerint egy elég erőteljes ünnepi sört készítettek. Ezt jelzi mind 14-es szárazanyag-tartalma, mind az 5,8%-os alkoholtartalma, amely illik a téli hideg hónapokhoz és az ünnep fenségességéhez. Mindkét sörnél ahogy írtuk csak pár hordó jutott el hozzánk, amelyek tartalmát a Söpincében vagy a Sörbisztróban ízlelhetünk meg. Így mindenkit bíztatunk arra, hogy ne várjanak soká, jöjjenek, hangolódjanak nálunk a karácsonyra!