Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk!

Hej, karácsony este, 
Titokzatos ünnep!
Mi szépet-jót hozol
Nekünk, Ünneplőknek?

Így írt az év talán legfontosabb ünnepéről Karel Jaromír Erben, aki kétség kívül a mi kedves névadó hoki fenoménünkön, azaz Jágr úron kívül a történelem egyik leghíresebb Jaromírja volt. És tényleg, vajon mi szépet-jót hoz nekünk a karácsony? Ez ugyan ma még rejtély, de talán bizton számíthatunk arra, hogy valami azért csak akad majd nekünk is a karácsonyfa alatt, vagy egy finom ünnepi ebéd során. Lehet hogy egy jó kis sörválogatás vár ránk, egy csini sörös korsó, vagy éppen a kedvenc cseh sörünk pihen a hűtőben, pincében? Egy karácsonyi Dudák söröcske, szép hármas vagy nyolcas Bakalář pakk, vagy akár egy egész rekesznyi finomság? Nyami, éljenek az ünnepek!


De ha valamilyen senkinek nem kívánt ok miatt mégsem sikerül idillire a karácsonyunk akkor se csüggedjünk. Inkább gyertek, térjetek be hozzánk, a Jaromírok egyikébe-másikába. Egy tál finom csülkös étel, egy kis hermelínt, cseh kolbász vagy más csehesség máris ünnepivé teheti a napunkat főleg ha mellé jó kis cseh söröket fogyaszthatunk. Persze nem csak afféle pótszerként, hanem jól irányzott karácsonyi, két ünnep közötti program gyanánt is várunk titeket. A sajnos mindig rövidre nyúló pihenés alatt élvezzétek ki a vendéglátást, amelyben mi Jaromírosok részesíteni tudunk. Kívánunk nagyon boldog karácsonyi ünnepeket és ha addig személyesen nem látjuk egymást, boldog új esztendőt!




Együnk sörlevest!

A sör jó barátunk és az ételrecept áradattól beborított korunkban tapasztalhatjuk, hogy felhasználása nem korlátozódik a torkunkon való leengedésre. A sör megízesítheti pörköltünket, főzhetünk akár egy jó sörös sertésragut, sörös csirkét vagy akár sörös batátakáposztát is. Az egyik gasztrooldalon nem kevesebb mint 890 sörrel készült étel receptjét gyűjtötték össze. A receptek között szerepelt a sörleves is, amely azonban a sörös étkek többségével ellentétben nem mai találmány és nem is csak afféle konyhai kreatívkodás. Bizony a sörleves sok százéves múltra tekint vissza, s fogyasztása (legalábbis Európa egyes részein) mindennapos volt. A XVIII. században még gyakorta a tehetősebb rétegek is szívesen fogyasztották. Például XIV. Lajos sógornője, Liselotte von Pfalz, a következőket írta: „nem kedvelem sem a teát, sem a kávét, sem a csokoládét, de a sörlevessel igazi örömet lehet nekem szerezni”. Nagy Frigyes is bátran bevallotta, hogy nem máson, mint sörlevesen nőtt fel. Persze vélhetően egy kis sült sem maradt el az asztaláról.

Kávé helyett reggeli sörleves
 

A sörleves természetesen elsősorban ott terjedt el, ahol a szükséges sör is rendelkezésre állt, így nem csoda, hogy főleg a mai Németország területe jelentette a fő hazáját. Itt gyakorlatilag a reggel kávé szerepét töltötte be, egészen addig amíg a valódi „fekete” ki nem szorította. „Sörleves, tojássárgájával édesítve és vajjal felfőzve. Sárgítsd meg vagy ne, és ha felforrt, sózd meg kissé.”- szól az egyik 1581-ben leírt Max Rumpoldt-féle recept. A sörleves igazi böjtös étel volt, így a szerzetesi receptgyűjtemények részét is képezte. Simai Kristóf piarista szerzetes 1795-ös körmöcbányai receptgyűjteményében ezt olvashatjuk: „Egy meszel (kb. 4 dl) sert forralj fel kevés köménymaggal, ha megfőtt, szűrd által, hogy a köménymag kimaradjon. Osztán verj fel két tojássárgáját, és a főtt, s átalszűrt serrel, melyet előbb megnádmézeltél, ereszd fel. Adj hozzá egy kevés friss írós vajat és édes tejfelt, és sodord fel jól. Egy kevés forralás után öntsd pirított, s kockára metélt zsemlyére, s add fel, ha megszerecsendió-virágoztad.” Ugye ez már tényleg egy gazdag leves! A sörleves emellett a középkorban gyakorta a korabeli bébiétel szerepét is betöltötte, tartalmazott kellő tápanyagot és persze megfelelően steril is volt a kicsik számára.


A sörleves idővel már egyre kevésbé aratott sikert, afféle szegény ember eledelének tartották. Ezt tükrözi az alábbi 1834-es írás is, melyben imigyen írtak róla, nem éppen túl nagy elismeréssel: „hiszen magadnak szolgaleánnyal is főzethetsz, ’s ha tetszik, csupa sörlevessel élhetsz (kivált ha éhenhalás fenyeget). De a’ jobb zsebű ’s ízlésű vendégek bajosan fognak meglátogatni (a’ nélkül, hogy félnének az éhenhalástól), hanem csak azok, kik a’ sörlevest és szemetet kedvelik.” Ám ne feledjük el, ekkortájt még elég erősen különbözött a sör minősége a mai sörökétől, így a sörleves sem lehetett azonos a maival. Ezért a kísérletező kedvű sörfogyasztókat biztatnánk arra, hogy próbálják ki a neten is olvasható sörleves receptek egyikét-másikát. Szinte biztos, hogy egy egészen különleges kulináris élményben lehet részük!

Sör, sör, sör…de miért pont sör?

Félreértés ne essék, ebben a kis cikkünkben nem a sör és a sörfogyasztás értelméről kívánunk értekezni, mert arról bizony felesleges. Mindannyian tudjuk, a sörre ugyanúgy szükségünk van, mint a falat kenyérre, így kár is erről tovább beszélnünk. Ám az, hogy miért is hívjuk mi magyarok sörnek a sört (nem mellesleg minden más nemzethez képest eltérő szóval), az bizony már megér egy misét, még ha a rövidre sikeredett szertartást követően sem garantált ez ügyben a tiszta kép.


Ugyanis a sör szó egyike azon szavainknak, melyek eredete nem tisztázott, pontosabban számos teória is próbálná a származását megmagyarázni. Prohászka János nyelvész így írt róla 1951-ben: „A sör, ser … eredete bizonytalan és vitatott, vagy eredeti finnugor szó, vagy szintén valamely török nyelvből jött át a honfoglalás előtt.” A Magyar Etimológiai Szótár pedig így foglal állást: „Mind rokon nyelveinkben, mind a török nyelvekben elterjedt szó: zürjén, votják szur, csuvas szera, tatár szira; a perzsán keresztül az óind szurá (‘szeszes ital’) szóra vezethető vissza. A magyar szó forrását nem tudjuk meghatározni.Dr. Munkácsi Bernát nyelvész szerint: „… a serfőzés tudománya a Volga és Káma vidéki népeknél a X. században már régóta otthonos volt. … a sörnek zürjén-votják sur, vogul sor, osztják…, továbbá tatár, csuvas sera, kojbal serä nevezete árja eredetű, az óind surá „habzó szeszes ital" (valószínűleg „sör") szó mása. A Nyelv és tudomány cikke szerint A magyar sör (ser) nemzetközi vándorszó, pontos eredete ismeretlen. (…) a magyarban sem finnugor eredetűnek, sem török jövevénynek nem tartható.” Azaz leginkább senki sem tudja, hogy honnan is jött a nyelvünkbe ez a szó, de a lényeg hogy itt van és bőven van oka rá, hogy meg is maradjon. Akárhonnan is származik, a sör szó marad az egyike a kedvenc szavainknak, és ezt talán éppen a klasszikus viccünk magyarázza: „Ha az ANYA szóból elveszel egy betűt és hármat pedig megváltoztatsz, akkor pont azt a szót kapod, hogy SÖR!”

Karácsonyi specialitás a Dudáktól!

Közeleg a karácsony, mely ünnepet mi sörszerető népek már csak azért is várunk, mert eme esemény tiszteletére a sörfőzdék különleges sörrel lepik meg fogyasztóikat. Idén, immáron a megszokott módon a strakonicei Dudák Sörgyár újból kitesz magáért, hiszen a városi főzde sörfőző mestere egy igazi specialitást főzött le a rajongók számára. A sör maga egy erős félbarna, de mielőtt még valaki csalódottan rándítana egyet a vállán, mondván, hogy félbarnája már van a strakonicei gyárnak, érdemes még velünk maradni és néhány további információ birtokába kerülni. A 2021. év karácsonyi félbarnája ugyanis jelentősen különbözik a már jól ismert és szeretett szintén strakonicei Klostermann félbarnától. Ez a söröcske egyrészt 5,8% alkoholtartalommal bír, a Balling foka pedig nem kevesebb, mint 14,2 %. Már ebből is látszik, hogy eme sör mind kellő erővel, mind megfelelő testességgel is bír. Nincs mese, ez egy igazi téli sör.


Elkészítése során öt különböző komlófajtát vetettek be, közülük hármat (Rubín, Harmonie és Blues) csak ebből az alkalomból. Az öt komló mellé még a malátán is csavartak egyet, ugyanis az árpamaláta mellé Simpson elnevezésű angol zabmalátát is felhasználtak. Ennek a malátának a fő jellemzője, hogy krémességet és gyönyörű bársonyos textúrát, ízérzetet ad a sörnek. Főként stoutokhoz, porterekhez, bitterekhez használják, de tökéletes kiegészítője más sörökhöz (pl. félbarna) használt pörkölt malátáknak is. A karácsonyi Dudákot csapolt formában a jövő héttől már a Jaromírokban is fogyaszthatják vendégeink, ám van még egy mód arra, hogy szert tegyünk rá! A Sörbisztrónkban és a Jaromír a Templomhoz söröző-éttermünkben van pár igen spéci kiszerelésű változata is, mely igazi különlegesség, mondhatni tuti karácsonyi ajándék. Az ára ugyan nem csekély, de ez egy a gyűjtőknek is szánt limitált széria esetében nem éppen csoda, hiszen ilyenkor nem csupán a sört, hanem annak pazar kinézetű, csatos üveges csomagolását, pontosabban a kettő remek együttesét szerezhetjük meg. Ám ha ez túl húzós lenne a számunkra akkor se feledjük: a jövő héttől csapoljuk a „zabosan” erős félbarna karácsonyi sörcsodát! Jertek, jertek!