Májusi sör aranyat ér!

Közeledik a május, a hónap, amely végre elhozza a jó időt, s így a kedv mellett immáron elérkezik a lehetőség is a szabadtéri sörözésekre. Ahogyan beköszönt a késő tavaszi meleg és megszűnnek a hajnali fagyok, sorra nyílnak a kerthelyiségek, a sörteraszok (természetesen a Jaromíroknál is). Ám a május a múltban s napjainkban sem csak a szabadtéri sörözők nyitásáról volt híres és nem is csupán a május elsejei munkásmozgalmi felvonulás, valamint munkásünnep sör – virsli kombójáról. A május sokszor szólt és szól a sörújdonságok megjelenéséről, egy-egy új, ún. májusi sör lefőzéséről is.

1974-ben a Nagykanizsai Sörgyár feltehetően jól átgondolt és megfontol pártutasítással a háttérben úgy döntött, hogy némi változatosságot is hoz a gyakorta sörhiány sújtotta szomjas munkások életébe. Ekkor rukkoltak elő a Májusi sörrel, amely a híradások szerint „a szokásosnál valamivel kesernyésebb, erősebben komlózott és 13 fokos, osztatlan sikere van, nagyon kelendő, s juttatnak belőle az egész ellátási területükre.” (Felhívnánk arra a figyelmet, hogy akkortájt a hazai sörgyárak nem titkolták el a fogyasztók elől a sör szárazanyagtartalmát, testességét jelző Balling fokot!) A sörből persze sok nem készült, mindösszesen kétezer hektoliter, amely oly nagy sikernek örvendett, hogy a főzését még pár éven át megismételték. Ám a különleges májusi sört, amely szokatlan módon még rendes mennyiségű alapanyagot is tartalmazhatott már alig pár évvel később betámadták az „aranyára” miatt. A cikkek szerint a sörgyárak direkt sörhiányt hoztak létre annak érdekében, hogy a legkelendőbb Kinizsi, Balatoni Világos és Soproni Ászok helyett a jóval drágább Májusi Sört el tudják adni. „A 7,80-as Májusi Sör valójában politikai göngyölegbe csomagolt árdrágítás?” – tették fel a kérdést, utalva arra, hogy inkább az alapellátást kellene megoldani...mert a sör, mint alapélelmiszer biztosítása minden kor fontos feladata volt! 😊 Szerencsére ma nem kell számolnunk áruhiánnyal, így várunk mindenkit a Jaromírokban, akár a belső terein, vagy éppen a teraszain.

Sörmelléki rágcsálnivaló 1.

Már több cikkben is foglalkoztunk a világ és hazánk finomabbnál finomabb sörkorcsolyáival, melyeket többek között nálunk a Jaromírokban is fogyaszthatnak. Ám a megfelelő szakácstudást sem nélkülöző, gyakorta inkább egy kisebb készétellel egyenértékű korcsolyák mellett érdemes külön foglalkoznunk az igazi rágcsálnivalókkal. A rágcsákkal, melyek elkészítéséhez nincs szükség konyhára, csak egy késre vagy ollóra. Csupán egy mozdulat és a zacskó kinyílik, elénk tárva nem feltétlenül túl egészséges, ám a sör mellé kiválóan illő beltartalmát.

Az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején, persze még csili-vili csomagolás nélkül a retek volt a sörözők, sörházak közkedvelt rágcsája. „Ezrek és ezrek ülnek egymás mellett kedélyes hangulatban, soha senkit nem sértve; kőkorsóból szürcsölgeti sörét s mellé rádit, azaz retket rágicsál sörkorcsolya gyanánt.” - így írnak a Hofbrauhasusról, a világ legnagyobb sörcsarnokáról. Persze a retek (kenyérrel) csak egy volt a sokféle egyéb sörkorcsolyák között melynek sorában a tormás virsli, keményre főtt tojás, pácolt hal, sajt, debreceni kolbász mellett rágcsálnivalóként kis pogácsa illetve sós sütemény is szerepelt. A szállítás fejlődése révén egyre „kisebb” lett a világ és immáron a korábban egzotikusnak számító sósmandula, mogyoró vagy éppen az olajbogyó is felkerült a sörmelléki rágcsálnivalók sorába. 1943-ban, a II. Világháború súlyos napjaiban, egy napilap újságírója lelkendezve számolt be arról, hogy egy budai vendéglőben nem mást, mint pattogatott kukoricát fogyasztottak a vendégek sörkorcsolyaként. 1956 tavaszán így számoltak be az Apostol étteremről: „a cseh szakács készítményei közül kedvelik a híres »knédlit«, a kockára vágott zsemlyéből és kelt tésztából készült, szalvétában kifőtt cseh gombócot. Különböző párolt húsok mellé tálalják. Népszerű a sör alá való sajtos, sós, vajas sütemény, az úgynevezett sörkorcsolya. Bizony, egy kis rágcsi már ekkor is kellett. Folytatjuk!

Zöld a Zetor, szánt az eke, cseh sörtársnő, locsolhatok-e?

Mindjárt itt a húsvét hétfő, a nap, mikor a fiúk-férfiak követve a hagyományt felkerekednek és meglátogatják a család, baráti társaság kedves hölgyeit az évi „rendes” locsolás céljából. Ezen a reggelen előkerülnek az ezeréves, enyhén szólva is túlérett, magyarul rém büdös kölnik, és mindenki lázasan keresi a családi emlékezetben vagy manapság az interneten a többségében rém kínos, ám jobbára jópofának hitt locsolkodó versikét. Egy kis rigmust, mely egykor leginkább Jézus föltámadását dicsőítette, ám a stílusa és mondanivalója mára megváltozott. Jobb esetben inkább afféle kínrímes humorbonbonná, több, mint pikáns és/vagy felettébb erőltetett rímű tömör szöveggé alakult át. Ám nincs mit tenni, akármennyire is nehezünkre esik, egy rigmust be kell magolnunk, és mi most ehhez próbálunk pár tippet adni:

Az idősebb korosztály számára még mindig adottak a 90-es évek előtt született rigmusok, közte a cikkünk címében is agyonfacsart „Zúg a traktor, szánt az eke, Elvtársnő, locsolhatok-e?” illetve az ebből született számtalan változat. Jóformán bármelyik szót ki lehet cserélni az utolsó kérdés kivételével és már meg is született egy új mondóka. Ugyanilyen „alapmű” a „Zöld erdőben jártam, Kék ibolyát láttam, El akart hervadni, Szabad-e locsolni?", melyet ugyancsak agyoncsűrhetjük, csavarhatjuk. Persze egy locsolóvers gyakorta pikáns, de azért próbáljuk meg jól megválasztani annak mértékét. Nem biztos, hogy egy nagymamának ugyanazt a rigmust illik mondani, mint egy fiatal lánynak…vagy mégis? 😊 Egy ilyenre példa a „Van nekem egy kis locsolóm, / Nem kölni van benne. / Hogyha én azt elővenném. / Nagy sikítás lenne!” De ennek a változatait inkább nem idéznénk tovább. Persze a locsolóvers lehet aktuálpolitikai, vagy akár a koronavírussal kapcsolatos is, de ezek talán nem éppen a legszerencsésebb választások. Akkor már inkább a cseh sör utáni vágyunkat jelenítsük meg a szövegben. A piros tojás kérése persze kortalan, de azért a direkt „pénzre hajtó” locsolóverseket hagyjuk meg a gyerkőcöknek. A locsolás ugyan sokak számára manapság cikinek, mondhatni avittasnak tűnhet, de egy dolgot ne feledjünk el. Ez a szokás is főként a rokoni-ismerősi kapcsolatok ápolásáról, a közösségi összetartozásról szól, megspékelve azzal, hogy a locsolás nem utolsó sorban esélyt ad a fiatal fiúknak egy rövidke udvarlásra is. Ezzel kívánunk minden vendégünknek kellemes húsvéti ünnepeket, jó locsolkodást és finom cseh söröket! Kóstoljátok nálunk a jó kis zöld Dudákot, amíg van!

Ismét itt a zöld sör, de mitől is zöld a sör?

Közeledik a húsvét, ismét zöld sörök lepik el sörözőinket, és ez ellen a minőségre joggal kényes vendégeink sem tiltakoznak, sőt! Ahogyan azt már megszokhattuk a strakonicei Dudák Sörgyár évről évre ellát minket a húsvéti zöld sörével, melynek léte a Húsvétot megelőző nagyhét negyedik napjához, a Zöld Csütörtökhöz (Zelený čtvrtek) kötődik. A hagyomány szerint ugyanis ezen a napon zöld színű ételek és italok fogyasztásával kell, hogy védekezzünk a betegségek ellen. És ha már zöld az italunk, akkor a sör is legyen zöld! Az első zöld sört az 1900-as évek utolsó éveiben kezdték el főzni Csehországban, egész pontosan a prágai Pivovarsky Důmban, de mára már vagy 100 cseh főzde készíti el a maga zöldikéjét, melyet persze nem csak a húsvéti ünnepek alatt, hanem már az azt megelőző rövidebb időszakban is fogyaszthatjuk.

A zöld sör egyre népszerűbb hazánkban és természetesen a Jaromírokban is. Évről évre egyre többen kóstolják meg ezt a szezonális különlegességet, és egyre többen teszik fel a kérdést: mitől is zöld a zöld sör? Most lerántjuk erről a titokról a leplet. Zöld sört legegyszerűbben mezei ételfestékek segítségével készíthetnek, melyek közül elsősorban nagyipari szinten a brillantkéket (E 133), más néven patentkéket emelnénk ki. Ez a trifenilmetán csoportba tartozó festék természetesen teljesen ártalmatlan, megannyi fagylaltban, süteményben, marcipános figurában, de még sajt vagy kolbász bevonatában is fogyasztjuk szinte nap, mint nap, ám használata nem éppen a legelegánsabb megoldás a zöld sör elkészítéséhez. Zöld sört készíthetünk teljesen természetes összetevők hozzáadásával is, így kerülhet a sörünkben búzafűlé, a japán matcha tea vagy a Spirulina tengeri alga is. Mindhárom megoldás még egészségesebbé is teszi a sörünket és sajátos aromát kölcsönöz nekik. Ám ezek a megoldások önmagukban drágábbak és a sör végső íze sem feltétlenül nyeri el a tömegek tetszését, így számos sörgyár, köztök a Dudák is köztes megoldást választott a sör megzöldítésére. A húsvéti zöld Dudák esetében egy Nettle tea alapot használnak és a sörhöz némi természetes aromát, valamint csalán levélből nyert klorofill rézkomplexet adnak. Csalánt, illetve a csalán zöld színét is adó klorofillt ugyan magában is használhatnák, de sajnos így a hő és fény jóval hamarabb kikezdené, átalakítaná a sört. A klorofill rezes változata azonban mindezen hatásoknak jóval inkább ellenáll. Nyugodjunk meg, a klorofill komplexek is teljesen veszélytelenek, s ha bármi utóhatást éreznénk az inkább az elfogyasztott alkohol mennyiségének köszönhető! Zöld sör csapolt formában már kapható valamennyi Jaromírunkban, sőt elvitelre palackba töltjük a márvány utcai Sörbisztrónkban!