Jaromír Sörpince újratöltve

Mint ahogyan azt már korábban beharangoztuk, újból megnyitottuk sokak kedvenc sörözőjét a Jaromír Sörpincét. A több hónapig tartó kényszerű bezárás, majd az azt követő felújítás, csinosítgatás után a pince újra vonzó képét mutatja, amiről a nyitás óta szerencsére egyre többen saját szemükkel is meggyőződhettek. A söröző egykori belső arculatának jellegzetes elemei, mint pl. a sörösüveg fal, a Jiři Menzel Oscar-díjas filméből elcsent csók jelenet, a könyöklők stb. megmaradtak, de pl. a frissen festett falakon más, részben a cseh irodalom és kultúra jelesebb alakjait ábrázoló, részben a cseh sörgyártással kapcsolatos fényképek jelentek meg. Első alkalommal érdemes akár körbejárni a sörözőt és megtekinteni ezeket az igazán hangulatos felvételeket, a különféle sörösüvegeket, korsókat, sörkekszeket és más érdekességeket is. Utána természetesen vessük bele a cseh sör, vagy akár más örömet szerző itóka élvezeteibe, hiszen végső soron a cél, hogy a sörözőnk egyfajta menedék, a nyugalom szigete legyen a mai igencsak zűrzavaros napokban. A sörválasztékunk alapvetően a jól ismert Dudák és Bakalář sörökből áll, melyeket kisebb hideg, meleg sörkorcsolyákkal, vagy akár az ötféle ízben is kóstolható cseh chipssel is tudnak lekísérni. Italjaink között megtalálható számos közkedvelt rövidital köztük a morvaföldi Žufánek párlatai is.

 


Ugyan a munkálatok egy része most is zajlik, pl. a bútorok egy része is még fokozatosan cserélődik kényelmesebbre, a bejárati ajtó is csinosodik, de a csengery utcai vendéglátóhelyünket hátukon vivő a Jaromír berkeiben új, de a vendéglátás területén professzionális kollegáink már nagy szeretettel és persze finom cseh sörökkel fogadják kedves vendégeinket. Jöjjön el mindenki akárcsak egy pohár hidegen komlózott Klostermannra, mellyel most megpróbálunk kedveskedni régi és új vendégeinknek.

Hanzli, a ferting fickó

Hol volt, hol nem volt, valamikor még a „Rákóczi korban” volt egy Bräu Michel nevezetű bécsi vendéglő, ahol a csapra vert közkedvelt aranysárga söröcske a Johannis Bier nevet viselte. Történt egy húsvéti ünnep vége felé, hogy a kocsmából elfogyott a Johannis sör. A házigazda azonban nem adta fel könnyedén és hogy teljes szégyenben ne maradjon a vendégek elé lépve kijelentette: ugyan Johannis már nincs, de Hanzl, azaz hordó alján maradt sörmaradék (Bierrest) nagy bőségben van, és ezt pintenként egy réz pénzért szívesen oda is adja. A legenda szerint azóta hívják a megmaradt sört hanzlinak. Ezt a hordó alján maradt hanzlit gyakorta újból hozzáadták a friss sört tartalmazó söröshordó tartalmához, mert nem okozott komolyabb minőségi problémát, de legalább nem veszett teljesen veszendőbe. A hanzlit hazánkban magyarosítva ferting fickónak, vagy csak simán fickónak is hívták.


Hanzli persze nem csak a régi hordók alján maradt, de a csapolás során is bőven keletkezett és keletkezik a mai napig is. Elég csak egy ilyen-olyan okból túlhabzó sör már csorog is vagy a tálcára, vagy egy gyűjtő pohárba a jobb sorsra érdemes de veszendőbe menő drága söröcske. Nem csoda hát, hogy a pénztárcájuk vastagságára érzékeny, a sör minősége iránt viszont annál érzéketlenebb vendéglátók szíve fájt minden ekképp elveszejtett csepp láttán és igyekeztek „megmenteni”. Így a teljes egyenlőség jegyében gyakorta valamennyi fogyasztó kapott a csapolt sörébe egy kis hanzlit is. Ez a „szokás” egy időben olyannyira elterjedtté vált, hogy már nem csak a mellécsurgatott sört töltötték vissza, de az el nem fogyasztott, korsókban hagyott langyos sörmaradékokat is. Nem csoda, hogy a fogyasztók számos alkalommal követelték hangosan egy hanzli ellenes törvény megszületését, amely aztán a közegészségügy érdekében meg is született. Sőt 1907-ben az olaszországi Raguza városában egy vendéglátóst három hét elzárásra ítéltek illegális „hanzlizás” miatt. A hanzli kérdés egyidős a sörökkel, de ma már szerencsére csak jóval ritkábban tapasztalhatjuk meg ezt a nem túl fogyasztóbarát magatartást. Ehelyett a vendéglátóhelyek inkább beárazzák a véletlenül vagy a hab lecsapásánál elcsorgó sör okozta veszteséget. Félnivalónk a maradéksör ilyetén felhasználásától így a vendéglátóhelyek többségében már nincs, de ha mégis ilyet tapasztalnánk, nyugodtan szóljunk fel ellene, és inkább ne is térjünk vissza ezen kocsmákba.

Újranyitás, avagy a Jaromír pince története folytatódik!

Ez év márciusában a koronavírus járvány elleni intézkedéseknek köszönhetően a magyarországi vendéglátóhelyek nyitva tartását hosszú ideig korlátozták, és emiatt sok sörözőt, éttermet átmenetileg vagy éppen végleg be is zártak. Ugyan a Jaromír Sörpincénk rácsos ajtaját mi is hosszú időre becsukni kényszerültünk, ám ezt az átmeneti szünetet igyekeztük a leghasznosabban kihasználni. Éltünk a hirtelen adódó lehetőséggel és nekiláttunk a régóta tervezett fiatalító kúrához. A már hosszú ideje szinte szünet nélkül működő pince – valljuk be őszintén - az évek során kissé kicsit leharcolódott, így arculatára igazán ráfért egy jóféle ráncfelvarrás. 


A felújítási munkálatok ugyan a vártnál kicsit lassabban haladtak, de mára örömmel jelenthetjük: az előkészületek a finisbe értek, s innentől kezdve nem marad más hátra, minthogy reméljük: az eredmény elnyeri a vendégeink tetszését. Ami a legfontosabb: a Sörpince immáron napokon belül, egészen pontosan október 22-én, csütörtök délután nyitja ki újból kapuit és kezdi meg ismét rendszeres működését! A személyzet és a külcsín ugyan megújul, de a sörválaszték továbbra is alapvetően a Jaromírokból ismert szortimenten alapul, és az ételek is maradnak a jól ismert hideg-meleg sörkorcsolya vonal mentén. Ne feledjétek! Október 22-tól várunk minden régi rajongónkat és új vendégünket a Jaromír Sörpincében! Tegyük együtt ismét otthonossá, csehes hangulatúvá a pincénket!

 

 

Minden további helyett lássunk még néhány képet a felújításról, legközelebb pedig megismerkedünk az újranyitott Jaromír Sörpince további érdekességeivel!

 



Ne hagyd magad legyűrni, regenerálódj a Jaromírokban!

„A depresszió miatt dőlnek ki legtöbben a munkából, egyre több a beteg” – így szólt a WHO, az ENSZ Egészségügyi Szervezetének jelentése, amely még jóval a mai koronavírus járvány kitörése előtt három évvel, 2017-ben íródott. A helyzet azóta nem javult sőt az idei évben még tovább súlyosbodott, hiszen a fránya vírus terjedésének megállítására tett ilyen-olyan intézkedések következtében megannyian vesztették el állásukat, bevételi forrásaikat, szegényedtek el vagy betegedtek le. Sokan félelmükben parkolópályára tették szociális kapcsolataikat vagy csak telefonra, internetre korlátozták. Mára lassan ott tartunk, hogy egy tüsszentés vagy köhintés a buszon is túlfeszíti az utastársak idegeit, egy a maszkból kilógó orr látványa is ingerültté tesz minket. Akár tagadjuk, akár nem, félünk, vagy féltjük a szeretteinket, fáradtak és egyben egyre ingerültebbek vagyunk a járvány vagy a járvány miatt tett politikai döntések, korlátozó intézkedések miatt. Ez pedig lassan apátiába, demotiváltságba, depresszióba fordulhat, mely még védtelenebbé tehet minket a vírus támadása ellen.

 


Mindezt mi vendéglátósok halmozottan tapasztaljuk mind magunkon, mind a vendégeink körében. Sokan óhatatlanul is tartanak a vendéglátóhelyektől, mint zárt közösségi terektől, holott ezek a helyek, a szabályok betartása mellett pont azt a célt szolgálják, hogy az említett depresszió, a mindennapi feszültségi szintünk egy picit normalizálódjon, megmaradjon a nyugalmunk, amellyel józan eszünk és egészségünk megtartásával túlélhessük a zűrzavaros időket. Természetesen tartsuk be mindazon előírásokat melyek a mi érdekeinket szolgálják, hordjunk maszkot (jót és jól) ahol kell, mossunk sűrűbben kezet (amit koronavírustól függetlenül is kellene, illene), stb. de ne hagyjuk hogy a félelem megfosszon minket a kedvenc vendéglátóhelyünk biztosította nyugalomtól, a picike kis kényelemtől, kényeztetéstől, attól a lehetőségtől hogy kerekebbnek és szebbnek láthassuk a mindennapi hírek és történések által elcsúfított világunkat. Gyertek hozzánk a Jaromírokba, hagyjátok egy időre az ajtón kívül a gondokkal teli életet, regenerálódjatok és erősítsétek magatokat! Hamarosan újra nyitjuk a Jaromír Sörpincét is!

 

Grand selection a Sörbisztróban!

Egy valamire való étterem/söröző, a mi esetünkben a Jaromír Sörbisztró bármennyire is elsősorban a cseh sör híve, s a cseh sörök dicsőségét hirdeti természetesen gondol azokra is, akik inkább más jellegű alkoholos italokat részesítenek előnyben. A borok hívei így a verpeléti Szent János völgy csodás „szülötteit”, a több generációkon át ívelve szőlészettel, borászattal foglalkozó Varsányi család termékeit kóstolhatják meg. Idén az éttermünkben a megszokott választék és egyes partyborok mellett ezúttal akár a Varsányi borok legkiválóbbjait, az ún. Grand selection tagjait is megízlelhetik. A választékban az olaszrizlingtől kezdve a cabernet sauvignonon át egészen a kékfrankos is szerepel. Új borlapunkon könnyedebb világost, gyengéd rosét és testesebb vöröset is fellelhetünk.

De a Sörbisztrónknál a Grand selection, azaz a nagy körültekintéssel végzett minőségi válogatás nem áll meg a borok világánál. A remek sörválasztékunkon kívül az új ital-étlapunkon a korábbi sikeres étkeink mellett számos újdonságot fedezhetnek fel, akár a nagy népszerűségnek örvendő loksáinkat is. A sörkorcsolyák közül az egyik személyes kedvencem a csülkös tésztabatyu fűszeres tejföllel és barnamártással. Isteni falat. De természetesen nem feledkeztünk meg a rövid italokról sem, ahol szintén kibővítettük a választékot. Sportnyelven szólva igyekeztünk egy igazán remek válogatottat a „pályára küldenünk”. Így a rumok szerelmesei a Matusalem, Diplomatico, Brugal Anejo csatársorból választhatják ki kedvencüket, a whiskyk rajongói akár egy jó kis tíz éves Laphroaig skót itókát is elkortyolgathatnak, de a konyakok, vodkák hívei is találhatnak valami jóféle kontyalávalót. A jól ismert cseh „pálinkáinkról” pedig nem is kell már beszélnünk. A lényeg, hogy mindazok, akik az újdonságot kedvelik és azok is, akik a megszokottra vágynak itt, a Sörbisztróban megnyugvásra és igazi Grand selection-re találhatnak!