III. Cseh Sörest a Jaromír Sörpincében!

Egy különleges program Csehország és a cseh sörök kedvelői számára!

Időpont: május 16, 18 óra, de egy előzetes sörre már korábban is lehet jönni!

Dél-Csehország bemutatkozik: csodás várak, kastélyok, kedves városkák, kiváló sörök és finom ételek. Az előadást és a sörkóstolót Munkácsi Zsolt előadásában hallhatják.

Az előadás mellett hatféle dél-csehországi sörrel és teljes sörvacsorával várjuk Önöket, és természetesen a hangulatos zene sem maradhat el.

A rendezvényre előzetes bejelentkezés szükséges a +3617204620 telefonszámon.

Előzetesen: 14.900 Ft. A helyszínen a program napján: 15.900 Ft

A kémkedés és a sör

A mostani választások előtt sokáig vezető téma volt a kémkedés, amely első ránézésre nem sok kapcsolatban áll a sörrel, a sörözéssel, ám a múltban bőven akadtak olyan esetek amikor mégis összefonódtak. Az egyik legtipikusabb, legegyértelműbb a sörre irányuló ipari kémkedés, melynek során a különféle sörfőző versenytársak próbálták megszerezni egymástól a konkurens által használt élesztőtörzseket, komlóhasználati módszereket vagy éppen az erjesztési technológiákat. Ugyancsak fontos területnek számított egy-egy sikersör receptúrájának gyors megfejtése, hogy finoman fogalmazzunk. Emellett különösen a II. világháború idején egy-egy sörfőzde működése során egy esetleges kémtevékenységet is el lehetett fedni, hiszen a sörgyártás és a kész sör terítésének folyamata komoly és összetett, sok mozgással, szállítással járó tevékenységet igényel. De ezzel még nem ért véget a sör és a kémkedés kapcsolata, sőt a legizgalmasabbról még csak most szólunk.

Ez pedig a híres kémek kapcsolata a sörrel, a sörözőkkel. A kezdetektől fogva egy kocsma, söröző a szomjas torkok benedvesítésén túl az információáramlás fontos színhelyének számított. Bizony többségünk nem azért megy a kocsmába, hogy csendben, másra oda se figyelve ücsörögjön, hanem aktívan szeretünk részt venni, erről vagy arról szóló beszélgetésekben. És az alkohol lazító hatása alatt álló egyén ilyenkor még hajlamos azt is elmondani, amit nem éppen ildomos vagy akár titkos. Lássunk a kémkedés sörmentén típusú változatának néhány híres szereplőjét. Franz von Rintelen az I. Világháború során gyűjtött össze információkat a németek számára az Egyesült Államokban. Kapcsolati hálóját gyakran vendéglátóhelyeken építette ki. A híres brit/szovjet kettős ügynökök, akár a Cambridgei ötök kedvenc információszerzési helyei voltak a londoni pubok. Guy Burgess hírhedten sokat ivott, és ezt tudatosan használta: „részeg fecsegőként” információkat szedett ki diplomatákból. Kim Philby gyakran informális beszélgetésekből szerzett katonai és politikai információkat, amelyeket továbbított a szovjeteknek. De nem csak a brit vendéglátóhelyek játszottak fontos szerepet a nemzetközi kémkedésben. A hidegháború során Bécs sörözői, kávéházai fedett találkozóhelyekként működtek és a kikötővárosok kocsmái pedig mindig fontos helyszínei voltak a titkos információk megszerzésében, megosztásában. Összességében minden olyan embernek, aki valami szuper titkos információ birtokában van az vigyázzon a sörözőkkel, vagy inkább az alkoholfogyasztás túlzásba vitelével! 😊

Víz, sok-sok víz nélkül nincs sör!

Azt minden sörszerető ember jól tudja, hogy a sör egyik legfontosabb alkotóeleme a maláta-komló-élesztő hármason kívül a víz! Ám nagy többségük talán nem is gondolja, hogy a víz valójában mennyire is fontos a sörgyártás folyamatában, és mennyi is kell belőle egy korsó sör előállításához. Ez utóbbi érték az elmúlt 100 év folyamán fokozatosan csökkent, de a mai napig is igen nagy mennyiség. Először lássunk néhány adatot a múltból: 1954-ben az Élelmezési Ipar című lapban még azt írták, hogy 1 hektoliter sör előállításához 20-30 hektoliter vízre van szükség. De 1959-ben már így írnak a szaklapok: „Malátagyárral együtt az 1 főzött hl sörhöz szükséges víz mennyiséget 20 hl-ben szokásos szélső értéknek elfogadni. Ez az érték a víz gazdaságos újra felhasználásaival 10—12 hl ig csökkenthető.” Már itt látható a tendencia, de a víztakarékosság felé vezető út nem bizonyult gyorsnak és könnyűnek. Így az 1980-as években még mindig átlagosan 15 liter víz kellett egy liter sörhöz, ám ezt követően szerencsére egyre másra fejlesztettek ki újabb és újabb, víztakarékosabb technológiákat. A 2010-es évek elejére már a felhasznált víz mennyiségét 8-10 hektoliterre szorították vissza, majd a következő 10 esztendő folyamán ezt az értéket is sikerült nagyjából megfelezni. Jelenleg átlagosan 3-7 hektoliter víz kell egy 1 hektónyi sör elkészítéséhez, de a hírek szerint van ahol ez már csak 2 hektoliter. Maga az érték jelentősen eltér a különféle méretű sörfőzdék, sörgyárak között.

De miért is van ilyen sok vízre szükség? Először is víz kell a sörbe, ez kétségtelen, ám ez a mennyiség csak a teljes vízigény egy kis szelete. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a víz egy része a komlóforralás során gőzzé változik, tehát már itt igaz az, hogy 1 korsó sörhöz több, mint fél liter vízre van szükség. Régebben igen nagy mennyiségű sör kellett a különféle hűtést igénylő folyamatok során, de ez a különféle modernebb hűtéstechnikai megoldásokkal visszaszorult, de egyáltalán nem teljesen. És még itt jön a legnagyobb vízfogyasztást igénylő művelet a tisztítás, hiszen a sörfőzés maga felettébb higiénia igényes folyamat. A gyártás során a készülő sör által a különböző szakaszokban használt edényzetek, tartályok, palackozó rendszerek, csővezetékek stb. az adott mennyiségű sör elkészítését követően rendkívül alapos tisztítást igényelnek. Egy-egy sörgyárban a tisztításhoz szükséges, többségében vegyszeres víz adja a vízfelhasználás majd felét. Vízre emellett szükség van a malátázás során is, de ez már csak egy kis mennyiség a többihez képest. A sörgyártás során felhasznált vízről szólva még azt is hozzátennénk, hogy maga a keletkezett szennyvíz sajnos nehezen tisztítható, savas kémhatású és sok szilárd anyagot (élesztő-, komló- gabonamaradványok) is tartalmaz. Így összességben könnyen beláthatjuk: a sör készítése bizony nem tartozik a víz- és energiatakarékos, környezetkímélő eljárások közé. Mindezek miatt meg kell becsülnünk minden egyes korty sört és ezért is bűn gyenge minőségű söröket készíteni. A Jaromírokban szerencsére ez utóbbi nem fenyeget, hiszen valamennyi sörünk kiváló szomjoltó, élvezeti eszköz.

A csapolt sör története 3. – Modern sörcsapolási módszerek

Folytatjuk a csapolt sör történetével foglalkozó rövid cikksorozatunkat. A pár héttel ezelőtti cikkünkben már említett széndioxidos sörcsapolást (mesterséges szénsavazással és nyomás alatti hordókkal) a XX. század elején vezették be. A modern rendszerek kifejlesztése és elterjedése pedig az 1930-as évektől az 1970-es évekig tartott. A folyamat mérföldkövei a következők voltak. Először úgy 1908 körül egy bizonyos Richard Bowie Spikes szabadalmaztatott egy nyomást alkalmazó sörcsapot. 1936-ban James Watney angol sörfőző bevezette a mesterséges szénsavazást az Egyesült Királyságban a kísérleti pasztőrözött "Red Barrel" sörrel. Az 1950-es évek végén lett ez a módszer Európa többi részén elterjedt és villámgyorsan a domináns csapolási módszerré vált. Lényegében egy paradigma váltás következett be ekkor és az 1970-es évektől kezdve a "csapolt sör" kifejezés már szinte kizárólag a nyomás alatt, CO2 vagy később N2/CO2 keverék segítségével csapolt sört jelentette a hagyományos, hordós (cask ale) sörrel szemben.

A tiszta CO2-vel vagy nitrogén-dioxid (N2/CO2) keverékkel működő rendszerek pozitívabb hatása verhetetlenné tette. Megnyílt az út a sör frissentartása felé, mivel a távozó sör helyére CO2 került, így megelőzhető volt az oxidáció és a gyors megromlás. A higiéniai előírások, a rozsdamentes acél és a hűtési technológia elterjedése révén lehetővé vált, hogy a csapolt sör minősége egységes maradjon. A csapfejek, sörvezetékek és nyomásszabályzók fejlesztése pedig új szintre emelte a folyamatot. Napjainkban a csapolás a márkaélmény részévé vált. Különböző csapolási technikákat (például nitro tap, bottom-up tap) használnak a textúra és habminőség szabályozására. A sörcsapolási stílusokat vette a reklámjai egyik középpontjába a legnagyobb cseh sörgyár is. Ezekről a sörcsapolási stílusokról korábban már írtunk. Az elmúlt évtizedek sörforradalmában született kisüzemi sörfőzdék ugyanakkor gyakran hangsúlyt fektetnek a hagyományos, gravitációs vagy kézi csapolás újraélesztésére is. Ám mindeközben az általuk is alkalmazott high-tech rendszerek precízen szabályozzák a hőmérsékletet és nyomást.

F: Webstaurant store

Összességében a sörcsapolás a fizikai kézművességtől a technológiai precizitásig jutott el – a cél azonban végig ugyanaz maradt: a sör ízének és frissességének legjobb megőrzése a pohárban.

Húsvét előtti (s)örömök

Miközben a politika, a politikusok mindent elkövetnek, hogy a nyugodt ünnepi készülődés helyett a választási harcokkal foglalkozzanak az emberek, mi mégis egy-két örömteli és részben húsvéti hírt szeretnénk megosztani. Kezdjük a sört azzal, hogy a rakovníki Bakalář sörgyár a napokban újra kiváló eredményeket ért a londoni European Beer Challenge 2026 sörversenyen. Az elnyert összesen öt érem közül a bronzot a hidegkomlós alkoholmentes sörünk érdemelte ki. Az exportra termelt Černovar söreink közül mind a világos, mind a barna ezüstérmet kapott. De laza fejszámolás után könnyen kiderülhet, hogy aranyhoz is jutottak a rakovníkiak, mégpedig nem is egyhez, hanem egyenesen kettőhöz. A legrangosabb elismerésben ezúttal a hidegkomlós finomság és a Pražačka részesült. Különösen fontosak és értékesek ezek az elismerések, hiszen itt a profik bírák szigorúan üzleti alapon értékelnek. A fő szempontjuk pedig nem más, minthogy mely söröket vélik érdemesnek megvásárolni és megjelenni velük az európai piacokon.

A másik, immáron már a húsvéthez kötődő remek hír a számunkra az, hogy jól fogynak a húsvéti söreink. 😊 Na jó ez elsősorban tényleg nekünk jó hír, ám átlalánosságban meg kell állapítanunk, hogy a magyar sörfogyasztók egyre inkább fogékonyak a zöld sör nyújtotta élményekre. Keresik és szeretik a zöld söröket, mégha csak egy-egy korsót fogyasztanak is belőle. Így továbbra is csak bíztatni szeretnénk mindenkit, hogy tekintettel a korlátozott készletekre még időben jöjjenek megkóstolni mind a zöld Dudákkot, mind a Bakalář bécsi malátás húsvéti sörét. Végezetül egy cseh sörös húsvéti locsolóvers, vagy inkább kínrím gyűjtemény! 😊 Ezzel kívánunk minden kedves vendégünknek, fogyasztónknak kellemes húsvéti ünnepeket!