Hosszabb szünet után folytatjuk pár hónappal ezelőtt kezdett sorozatunkat a ma használatos különféle sörivó kellékekről. A korábbi részben bemutattuk a klasszikus füles korsót, más néven steint vagy kriglit, melynek látványa minden sörivó szívét megdobbantja. Ám ahogyan azt akkor már jeleztük, van élet, pontosabban van még más a korsón kívül is. Ezért most még maradunk a láger söröknél és szólunk egy pár szót a fül nélkül „született” poharakról is. Poharat mint tudjuk szinte megszámlálhatatlan formában készítenek és ezek egy része teljesen tökéletesen megfelelne a lágerek fogyasztására, ám mégis vagy egy-két fajtájuk melyeket kifejezetten e célból terveztek. Eme speciálisabb lágeres poharak egyik kiváló példája a Willi Becher nevet viselő készség, amely amúgy akár angolszász ale-ek ivására is megfelelő lehet. Ennek a felettébb könnyen fogható pohárnak a felső része enyhén befelé görbül ezzel egy picit visszatartván az amúgy fürgén elszökni vágyó illat-, és aromaanyagokat. Ez az alak így összességében igazán tökéletes megoldás, így nem csoda hogy Jaromírokban főként a Dudák söreinket kortyolgató vendégeink is a kezükbe vehetik ezt a világszerte rendkívül népszerű és sörgyárak által oly gyakran használt söröspoharat.
A poharak között megkülönböztetjük a pilsneres korsókat vagy poharakat, melyek elsősorban az aranysárga, akár nagy buborékos pilseni sör „tálalásához” tökéletes. A pilsner pohártípus fő jellemzője az alul kisebb átmérő felfelé kiszélesedve felül közel vagy teljesen párhuzamos falakkal. Ez az ún. „pilseni talpas pohár” segíti a vaskos, tartós hab kialakítását, a buborékok áramlását, így összességében remek választás a könnyedebb sörök számára. Sorozatunk következő részében elhagyjuk a láger söröket és megnézzük, hogy milyen különlegesebb poharakat érdemes használnunk a búza vagy éppen az ale söröknél.