Borravaló…illik, kötelező, ajánlott vagy felesleges?

A borravaló adása hozzátartozik életünk részéhez. Már gyermekkorunkban megtanuljuk, szüleinktől ellessük: egy szolgáltatás igénybevétele esetén „muszáj” borravalót adnunk. De vajon tényleg kötelező borravalóval megtámogatnunk a szolgálatás díját, vagy csak illendő, ne talán van a borravalónak valami további jelentősége is? Kezdjük a borravaló adás történetével mellyel kapcsolatban több történet is ismert. Az egyik szerint a XVII. században angliai teaházaknál, pontosabban a nők (!) számára is engedélyezett teakerteknél honosodott meg ez a szokás, mikor is az asztalokon elhelyezett zárt fadobozokba szórt érmével ösztönözték a pincért a forró tea mielőbbi felszolgálására. Erre szükség is lehetett, hiszen a konyha és a teakerti asztalok meglehetősen távol estek egymástól, így igazán forró teához csak némi plusz inspirációval juthattak a vendégek. Innen jött a TIPS mozaikszó, azaz To insure prompt service, vagyis “gyors felszolgálás biztosítása érdekében”, amely később világszerte szinte minden más szolgáltatás területén meghonosodott. A borravaló adásának szokása az idők folyamán átalakult, már nem előre adják, hanem utólag és egy illendő, majdhogynem kötelezőnek gondolt szokássá vált. Ez a helyzet vezetett ahhoz, hogy a XIX. századtól kezdve a XX. század elejéig a nyugat-európai pincéreknek gyakorta már nem volt egyáltalán fizetésük, és kizárólag a borravalóból éltek meg, amely persze meglehetősen visszás és igazságtalan helyzetet eredményezett. Ez a „fizetési mód” sajnos még manapság is sok helyen dívik (hazánkban is), de nálunk a Jaromírokban, és persze minden tisztességes vendéglátóhelyen elképzelhetetlen.

Egy a minap a cseh sörkedvelők körében végzett ad hoc felmérés szerint a borravaló (jellemzően 10-15%) adását majd mindenki illendőnek tartja, de csak akkor, ha a kiszolgálással elégedettek. És ez így van rendben, hiszen maga a borravaló nem az ár része, hanem az adott vendéglátóhely színvonalának biztosításán és emelésén dolgozó munkatársak – és itt nem csupán a pincérekre, csaposokra, hanem a konyhai személyzetre vagy akár a hely tisztán tartásáért felelős személyzetre is gondolunk – áldozatos többlet munkájának megbecsülése. Adjunk borravalót, ha elégedettek vagyunk a kiszolgálással, a körülményekkel, akkor valóban illendő, de természetesen nem kötelező! Mi a Jaromírokban természetesen hálásan fogadjuk az esetleges borravalót, hiszen a sokszor igen fárasztó munkavégzés során ez is ad egy kis megerősítést, hogy jól dolgozunk, de természetesen nem a borravaló, hanem jóval inkább az elégedett vendégeink mosolya, s egy-egy dicsérő jó szó, amely tovább acélosítja a minőségi vendéglátás nyújtásába vetett hitünket! Kivánunk mindenkinek finom cseh sörökben gazdag hétvégét!

Húsvéti és szezonális nyitvatartások!

Már csak pár nap és itt a húsvét! A négy naposra nyúló ünnep alatt mi is megpróbáljuk egy kicsit kiélvezni a húsvéti hangulatot, s a rövid pihenés alatt felkészülünk a nyári szezonra, Ennek megfelelően a nyitvatartásaink egy kicsit módosulnak, de nincs ok a pánikra! Sör, főként a húsvéti zöld sör nélkül nem marad senki! A Jaromír Mini Garden és a megnyitásának immáron 7. évfordulóját ünneplő Sörpince ugyan szombaton-vasárnap-hétfőn zárva tart, de a márvány utcai Sörbisztró és a Jaromír a templomhoz minden nap várja az éhes-szomjas, beszélgetni vágyó vendégeket. A templomos Jaromírnál már akár szabadtéren is lehet jólesően kortyolgatni a söröket!

A nyári szezonban a télihez képest kisebb nyitvatartási változásaink lesznek. A Jaromír a templomhoz söröző-éttermünk a hét minden napján 11 és 23 óra között tart nyitva, míg a Gardenben is visszatérünk a heti hatnapos (vasárnap zárva), 10 és 22 óra közötti nyitva tartásra. A Sörpince a nyári hónapokban majd szombati napokon zárva lesz, de ez azért még odébb van. Ennyit a sok nyitva-zárva tartásról, készüljünk a húsvétre! Aki esetleg nem ismer egy jó locsolóverset annak álljon itt egy kis segítség:

Húsvét reggel a legények locsolkodni mennek,
a leányok sütnek-főznek, tojást festegetnek.
Eljöttem hát én is, megöntözlek vízzel,
várok egy pár piros tojást, egy korsó cseh sörrel.

Zöld sörrel ünnepeld a Húsvétot a Jaromírokban!

Közeledik a Húsvét, és ahogyan azt a törzsvendégeink már megszokhatták a strakonicei Dudák sörgyár ismét zöld sörrel örvendezteti meg söreinek lelkes híveit. Csalánnal zöldített sört egyre több cseh sörgyár készít, sőt a profitszerzés erős késztető hatásaként legtöbbjük már Szent Patrik napjára időzítve főzi le a zöld sörét. Ezzel a lépéssel nagyobb bevételhez próbál jutni, de sajnos egyúttal eltávolodik a zöld ital fogyasztás kulturális, tradicionális hátterétől. Ugyanis a sör húsvéti bezöldülésének oka a cseh hagyományokban keresendő: A Húsvétot megelőző nagyhét, amelyet a Virágvasárnap vezet be valamennyi napja nevezetes Csehországban, külön nevet is kiérdemelve. A hét első napja a Kék Hétfő (Modré pondělí), a második Szürke Kedd (Šedivé úterý), a harmadik Ronda Szerda (Škaredá středa), az ötödik Nagypéntek (Velký pátek), a hatodik Nagyszombat és persze a hét utolsó napja maga a Húsvét Vasárnap (Boží hod velikonoční). A zöld sör szempontjából a legfontosabb a hét negyedik napja, ami a Zöld Csütörtök (Zelený čtvrtek) nevet kapta. A hagyomány szerint aki ezen a napon zöld színű ételt fogyaszt azt elkerüli a betegség. És ha már salátákat, spenótot, zöldborsót, káposztát és más „zöldeket” eszünk akkor a sörünk is legyen zöld. További információk a Csehország nem csak Prága netmagazin cikkében olvashatók: http://nemcsakpraga.blogspot.hu/2013/03/husvet-csehorszagban-avagy-elo.html

A csehországi sörfőzdék közül elsőként, 1998-99-ben a prágai Pivovarsky Dům látott fantáziát a zöld színű húsvéti sör előállításában, majd egyre több sörfőzde is megalkotta a maga zöldjét. A korábban említett sörgyárakkal szemben a strakonicei Dudák sörgyár kitart a zöld sör húsvéti jellege mellett, és szerencsére idén is jut Magyarországra is a korlátozott mennyiségben lefőzött nedűből. Így e héten péntektől a legtöbb Jaromírban (a Mini Garden kivételével) bárki megízlelheti a különleges, fűszeres ízvilágú 11-es Dudák zöld sört!

Hányféle íze, aromája van a sörnek?

Hajdanán egy átlag sörfogyasztó ritkán gondolkozott el azon, hogy milyen íze is van a sörének. Legurította a korsónyi italát, jólesően letörölte a szája széléről a habot, majd rendelt egy újabbat. Ha mégis elmélkedett róla, akkor körülbelül addig jutott ebben a kérdésben, hogy a sör mennyire volt keserű, és a korábban már kóstolt Pilsner Urquell keserűségéhez mérten konstatálta, hogy kesernyés pilseni típusú vagy attól malátásabb, édeskésebb volt. Pedig a sörök világa egészen szerteágazó, és az ízek sem korlátozódnak az édes, keserű, savanyú, sós alapízekre. (Az ötödik alapízről, az umamiról most nem is beszélünk.) Tegyük hozzá, hogy a két utóbbi alapízt (savanyú, sós) a sörivók többsége a sör romlottságával, vagy más hibájával társítja, és messze elkerüli pl. ezen ízeket dominánsan megtestesítő sour ale, illetve Gose sört.

A világszerte kitört sörfőzési forradalom, és ezzel együtt a Magyarországon is fellelhető sörféleségek robbanásszerű növekedésének, valamint a közösségi sörértékelés fokozódó népszerűségének köszönhetően azonban ma már egyre többen foglalkoznak a sör ízének, aromájának, kortyérzetének kifinomultabb megítélésével. A sörök ízlelgetése már nem csupán a sörgeekek, a többségében önjelölt sörszakértők kedvelt elfoglaltsága, hanem egyre több átlag sörivó is elmélyed a sörízek megítélésének világában. De vajon hányféle íze, aromája lehet a sörnek? A napjainkban már az Untappd által egyre inkább háttérbe szorított, de a „sörguruk” által még mindig előszeretettel használt Ratebeeren az alapízek erősségén túl, aroma jellemzésekre a sör malátásságával összefüggésben karamella, kenyér, széna, gabona, csokoládé, kávé, dió, pörkölt kifejezéseket használnak. A komlósságra utalóan a gyanta, virág, fű, fenyő, citrom, gyógynövény, a használt élesztővel kapcsolatban pedig a kelt tészta, istálló, sajt, pince, bőr, föld, falevél aromákat különböztet meg. Emellett a sör aromáját az alábbi kifejezésekkel is lehet jellemezni: alkohol, banán, rágógumi, tejkaramella, szegfűszeg, főtt zöldség, gyógyszer, édesgyökér, mazsola, záptojás, szójaszósz, borz, füst, vanília, fa. Ugye, hogy milyen gazdag sörök világa? Persze csak elég kevés ember tudna egy istálló és záptojás aromájú sört meginni, ám ez is jó mutatja, hogy mekkora különbség van sör és sör között. De az ízek gazdagsága még itt sem áll meg. 2013-ban főleg a sörbírálók képzésének céljából megalkottak egy ún. Beer Flavor Wheel-t, a képen látható Söríz Kereket, amely még további ízekkel, aromákkal, kortyérzetekkel kapcsolatos kifejezéseket tartalmaz. Nálunk a Jaromírokban többségében cseh lágerek kaphatók, ám azok között is jelentős íz különbségek vannak, így mindenkit bíztatunk arra, hogy már csak egy kis időtöltés miatt is próbálja részletesebben megérezni és leírni, hogy milyen íze is van a sörének! 😊