Arany Sörpecsét 2017

Az elmúlt héten Csehországban immáron 27. alkalommal rendezték meg a Zlatá Pivní pečeť (Arany Sörpecsét) nevezetű nemzetközi sörminősítő versenyt. A České Budějovicében sorra kerülő viadalon több kontinensről ezer fölötti palackozott sört (több, mint 200 sörfőzde termékét) mutattak be a zsűrinek, összesen csaknem harminc kategóriában. Ugyan külön versenye/kategóriája volt a hazánkban kézművesnek, kraftnak is becézett kisüzemi söröknek, de az általános kategóriákban a tudásukat a multi sörökkel is összemérhették, sokszor igen jelentős sikerrel. Habár a sörminősítés egy meglehetősen szubjektív műfaj, s emiatt sokszor igencsak vicces vagy szimplán érdekes eredmények születnek, továbbá egy ilyen versenyen csak a cseh sörök kis része vesz részt, mégis a nyertesek büszkén viselhetik az Arany, Ezüst vagy Bronz Sörpecsét címet.

Idén a Jaromírokban forgalmazott sörök kevéssé reprezentálták magukat a viadalon, pl. a Maxmilian egyáltalán nem vett részt, így hatalmas sikereikről nem tudunk beszámolni. Az alacsonyabb alkoholtartalmú barna sörök kategóriájában a rakovníki sörgyár Bakalář söre az ötödik helyen zárt, de jellemző módon itt is megnyilvánult az eredmények „érdekessége”. Mondjuk ezt azért, mert a kategória nyertese a Zlatý Bažant lett, amely szó se róla nem egy ihatatlan lőre, de mi magunk is vagy pár tucat sokkal kifinomultabb cseh barna sört ismertünk. De hát, mi nem vagyunk sörszakértő ítészek. A magasabb alkoholtartalmú barna sörök kategóriájában ugyancsak a rakovníki főzde Černovar Černé-je csak egy ponttal csúszott le a dobogóról. Gratulálunk nekik! Aki többet szeretne még tudni az Arany Sörpecsétről vagy az eredményekről azoknak ajánljuk figyelmébe a Csehország nem csak Prága honlap cikkét ITT!

Éljük túl a tél végét...cseh sörös zenékkel!

Kinézünk az ablakon, és még mindig csak téli ködös szmogos szürkeséget látjuk, kint a fagypont körüli hőmérséklet fogad minket, testünk és lelkünk sajog, epekedve várjuk már a napsütést, a finom meleget...ennek a télnek is csak nagyon lassan lesz vége. Mi mást is tehetnénk azért hogy jobb kedvre derüljünk? Hallgassunk cseh sörös zenéket! :) Csehország és a sör két egymástól elválaszthatatlan fogalom. Ezért nem csoda, hogy nem egy zenemű, régi és újabb folk-pop-rock szám szól a sörről, melyek közül most lássunk és halljunk itt néhányat a Youtube jóvoltából. Kezdjük a sort egy tradícionális cseh tűzoltó dalocskával, amely egy sörfőzde leégésének drámai történetét és következményét dalolja el, az azért megfogadva, hogy vizet még így sem iszunk! :)

A következő remekmű az Orlík nevezetű zenekar sörballadája, amely röviden, de velősen biztat mindenkit a sörfogyasztásra. A szám címe: Pivečko, azaz söröcske.

Az egyik legrégebbi cseh sörös nótát, az 1820 körül írt "Hol van a sörfőzőt" énekelik el a Chalupáři című filmsorozat egy részében:

És ha még valakinek nem volt elég, hogy tavasziasabb hangulatba kerüljön jöjjön az Argema zenekar száma a Jarošovský pivovar. A videoklipben a pár éve sajnálatosan bezárt sörgyárba pillanthatunk be.

Irány Kroměříž! - 2. rész: Kroměříž térképen anno és most.

A Maxmilian söreink szülőföldéről szóló sorozatunk soron következő részében Kroměříž városával egy XIX. századi és egy XXI. századi térkép alapján ismerkedünk tovább. Kroměříž egy ízig-vérig történelmi város, amely a mai is megfigyelhető városszerkezetével is megjeleníti a klasszikus cseh városok fejlődési történetét. Magáról a település létezéséről 1107-ből származik a legrégebbi dokumentum, majd azt követően élte a maga egyre fejlődő életét, amelyet az időnkénti tűzvészek, járványok, a huszita háborúk, majd a harmincéves háború vetett vissza. Városi ranghoz már igen korán, a XIII. század elején jutott, fontos vásárváros szerepet töltött be a vidéken. Kroměříž történetének alakulásában meghatározó volt az egyház, pontosabban az olmützi püspökök, érsekek szerepe, de erről majd máskor szólunk.

 

XIX. század

Ha rátekintünk a XIX. század elejéről származó térképre rögtön látszik, hogy a város (melyet akkortájt németül Kremsiernek neveztek) a mainál persze sokkal kisebb alapterületű volt. A középkor folyamán lényegében a nagyobb összefüggő pirosas rész alkotta csak a várost, melyet kőfal vette körül, a tőle nyugatra a Virágos kert felé húzódó településnyúlvány a XVIII-XIX: század szülötte. A település központját a jól látható nagyobbacska főtér-piactér alkotta, melynek északi sarkában áll az érseki kastély és tőle északra-északkeletre a ma szintén UNESCO világörökség listán szereplő, egészen a Morva folyóig kiterjedő kert. Magát pedig a várost az ekkorra már lebontott városfal mellett körbefutó út veszi körbe.

Mai térkép

Ezután nézzünk rá egy mai térképre. Jól látható, hogy maga a történelmi városmag szerencsés módon fennmaradt, de maga a város rendesen kiterjeszkedett. Dél felé előbb a XIX. század második felében épülő, gyakorta villa szerű polgári bérlakások sorakoznak, majd a XX. század eleji munkáslakások, végül pedig mint egy hagyma külső héjaként a szocialista panelcsodák állnak. A város lakórészei csak egy kis foltban merészkedtek a Morva folyón túlra, ámde az ipari létesítmények egy komplett telepet hoztak létre. Itt található a Maxmilian Sörfőzde épülete is, ahol a bejáratnál egészen kellemes áron lehet beszerezni a helyben főtt csodákat. De addig is mindenki kóstolja meg a Maxmilian söröket a Jaromír sörözőinkben!

A Dudák sörkekszek varázsa

Egy valamirevaló sörfőzde nincs olyan kis sörkellékek nélkül mint pl. a söralátét, avagy közkeletű nevén sörkeksz. Ezek a kis, jellemzően vastag papírból készült, kör vagy lekerekített sarkú négyszög alakú, egyik vagy mindkét oldalán felirattal és/vagy képpel díszített lapokat valamennyi sörözőben fellelhetjük, a legtöbb esetben büszkén hirdetvén, hogy az adott helyen milyen sört, mely sörfőzde termékét kortyolgathatjuk. A sörkekszek a sörcikk gyűjtők egyik kedvelt céltárgyai, de nézegetésük nem csupán a számukra jelenthetnek élvezetet. A sörkekszek egy részén pusztán az adott sörfőzde vagy egy bizonyos sör reklámját láthatjuk, de nem ritka hogy ennél jóval több információt is hordoznak. Erre jó példakánt most megnézzük, és Önöknek is megmutatjuk a strakonicei Dudák Sörgyár néhány söralátétét, egy-egy rövid megjegyzéssel.

Egy mai, modern alap sörkeksz. A Dudák főzde Prémium sörét reklámozza, a cseh sörfőzők jelmondatával: Dej Bůh Štěstí (Adjon Isten jó szerencsét!)

 

Az akkortájt még Nektarnak nevezett sörfőzde jubileumi sörkeksze. A 340 évvel korábbi alapítását ünnepelték 1979-ben.

Egy szintén régebbi sörkeksz már a strakonicei dudás hagyományokat is hirdeti.

Valamilyen rejtélyes ok miatt egy fogadó/söröző kiszolgálója legyen dúskeblű hölgy aki egyszerre elbír akár öt-hat korsó sört is. Nincs ez másképp a Dudáknál sem.

Van olyan sörkeksz, amelyen büszkén hirdeti a sörgyár egy sörminősítő versenyen (jelen esetben a Pivex) elért jeles eredményét.

Egy kis múltidézés a modern sörkekszen, amikor még az óriási fa sörös hordók korszaka volt.

Minden egy sörkekszen. Sör, csinos hölgy, dudás, Strakonice címere és a helyi kastély leghíresebb tornya

Az Otava folyó arany nevet viselő Otavsky Zlaty sör keksze, stílszerűen egy aranymosó emberke képével

Végezetül a Jaromír sörözőkben szintén sokat látható Klostermannt, a híres írót ábrázoló sörkeksz.