A Dudák Szent Vencel söre a Jaromírokban

Pár nap múlva, szeptember 28-án ünneplik a Cseh Köztársaságban a cseh államalapítás napját. Ezen a napon halt meg ugyanis I. (Szent) Vencel (Václav) fejedelem, aki a modern Csehország megbecsült fő védőszentjének tekinthető. A Přemysl családban (a „cseh Árpád-ház”) született még nem koronázott uralkodó rövid uralkodása alatt Vencel igen sokat tett le az asztalra. Nevéhez fűződik a kereszténység mint új hitvallás, valamint a latin rítusok használatának (az ószlávval szemben) elterjesztése, továbbá annak a Szent Vitus-templomnak a megépítése, amelyből a későbbi átépítések során a ma is látható prágai Szent Vitus Katedrális csodálatos épülete jött létre. Mindemellett Prága városát ismert kereskedelmi központtá tette. Csehországban számtalan helyen találkozhatunk Szent Vencel nevével, róla készült művészeti alkotásokkal. Országszerte neveztek el róla tereket, utcákat, közintézményeket, állítottak alakját megjelenítő szobrokat, amelyek között talán a legismertebb a prágai Szent Vencel téren látható lovas szobra. De mindez hogy is jön a sörhöz? Nos Szent Vencel nem mellesleg a sörfőzők védőszentje!

Ennek szellemében 2013 óta minden év szeptember 27-én, Szent Vencel napját megelőző napon Csehországban megünneplik a Cseh Sör napját. Ebből az alkalomból számos sörgyár készít valami újat, pontosabban egy limitált mennyiségű Szent Vencel sört. Idén a strakonicei Dudák Sörgyár is csatlakozott az ünnepi sörfőzők sorához, és megalkotta a saját specialitását egy 5% alkoholt tartalmazó szűretlen világos hidegen komlózott söröcske formájában. A készülő sörhöz a fűszeres és enyhén citrusos jegyeket mutató Kazbek komlót adtak (frissen szüretelt Žateci) és ez a tény önmagában is elég izgató. Így nincs más hátra mint a hétvégétől megkóstolni a Jaromír sörözőinkben, persze csak a készlet erejéig!

Sörfőzés Kroměřížben a Maxmilian előtt

Rendszeres vendégeink már jól tudják, hogy a Jaromír sörözőinkben (elsősorban ősztől késő tavaszig) egy igazi kisüzemi (közkeletű szóval élve kézműves) cseh sörfőzde sörei is fogyaszthatóak. Ez a főzde nem más mint a Maxmimilian, amelyet mindössze hat évvel ezelőtt, 2012-ben alapítottak. Ám akik egy kicsit is ismerik Csehországot, a cseh sörfőzdéket azok jól sejthetik, hogy Kroměříž városában korántsem ez volt az első sörfőzési tevékenység, sőt a Maxmimiliannak több előde is volt. A városka azon morva települések közé tartozott, amelyek szinte már az alapításkor (jelen esetben 1226-ban (!)) megkapták a sörfőzési jogot s ez komoly gazdasági tényezőt jelentett a számukra. Ezt az első sörfőzdét az olomouci püspök alapította, s a főzde túlélve az évszázadok viharait egészen 1987-ig ontotta a sört. A második világháborút követő sörgyár-központosító, és nem éppen a jó gazda szerepet játszó kommunista irányítás azonban szerte az országban megtette a pusztító hatását s így a Kroměříži Püspöki Sörfőzde sorsa is megpecsételődött. Ugyan az 1990-es évek elején a szintén haldokló Uhersky Ostrohi főzde áttelepítésével próbáltak új életet lehelni a sörfőzdébe, de a Bohatýr nevű söröket csak rövid ideig főzték itt.

Az Érseki sörfőzde

Az egyházi sörfőzéssel párhuzamosan persze a város egyes polgárai is elég hamar, már 1278-ban megkapták a főzési jogot. Eleinte a kb. 8-9 sörfőzésre jogosult mindegyike a saját házában főzött, de a XVI. században előbb elkezdték egységes helyen lefőzni söreiket, majd együtt megépítettek egy sörfőzdét, közvetlenül a Városháza épülete mellett. Több mint 400 éven át itt készültek a civil sörök, de a XX. század elejére már a főzde épülete is egyre rosszabb állapotba került és az I. világháborúnak köszönhetően a sörfőzés is lehanyatlott. 1925-ben végleg bezárt a főzde, melynek épületét 1953-ban, majd a közelmúltban is felújították, de immáron kizárólag kulturális célból. A Maxmilian (a 2009-ben alapított Černý Orel főzde mellett) ezt a sok-sok évszázados városi sörfőzési hagyományt újította fel a helyiek, az idelátogató turisták s persze a Jaromír Sörözők nem kis örömére.

Az egykori polgári sörfőzde épülete

Komlószüret idején

Minden sörbarát jól tudja, hogy az 1516-ban hozott bajor sörtisztasági törvénynek megfelelően a sör csupán háromféle anyagból állhat: víz, árpamaláta és komló. (Az élesztőt, melyet persze beazonosítatlanul is használtak, csak a XIX. században fedezte fel Louis Pasteur). A víz természetesen az alap, a maláta adja a sör „testét” és erjedésével az alkoholtartalmát, de mihez is kell a komló? A keserűségéhez - vághatnánk rá rögtön, de ezzel csak súlyosan leegyszerűsítenénk a komlónak a sörök ízesítésében betöltött kiemelkedő szerepét. 

Az Európában őshonos komlót (Humulus lupulus) már az ókorban is használták, mint gyógynövényt, ám a sörfőzés során való felhasználására csak jóval később került sor. A holland-német sörfőzdék a XIII-XIV. században tettek először komlót a sörlébe, ám Angliában erre csak a XVI. század elejétől nyílt mód. Ezt megelőzően VI. és VIII. Henrik király egyaránt tiltotta a komló sörbe főzését, mondván hogy csak elrontja a sör minőségét és melankolikussá teszi az embert. A komló összetételéről, egészségügyi hatásairól egy későbbi cikkünkben részletesebben írunk ám azt már most is elárulhatjuk, hogy a komló nővirágzata jellegzetes toboz-pikkelyek belső részén található mirigyek gyantát, olajat, csersavat és más anyagokat tartalmaznak, melyek a sör zamatát adják, továbbá gátolják az ital ideje korán történő megromlását.

1516 óta természetesen már jócskán eltelt az idő, és azóta kiváló sörök készülnek árpamaláta nélkül is (itt nem a magyarországi tömegsörökhöz adott kukoricagrízről beszélünk), vagy további anyagok hozzáadásával, de a komló szerepe változatlan, a sörfőzésnél mondhatni kihagyhatatlan (jóllehet volt szerencsénk már egészen iható komló nélkül készített sört is innunk). Mindezért ilyenkor, a komlószüret idején igyunk egy-két remek cseh sört a komló tiszteletére.