A Dudák sörcímkék rejtelmei – II. rész

Mielőtt folytatnánk kalandozásunkat a DUDÁK sörcímkék rejtelmeiben, ugorjunk vissza egy picit az időben. A Cseh földeken valaha, mondhatni a XII. – XIV. századtól kezdve majd valamennyi számottevő város rendelkezett sörfőzési joggal, és a lakói persze éltek is ezzel a több szempontból is remek lehetőséggel. A zivataros történelmi időszakok során azonban sokan közülük elvesztették sörgyáraikat. Egyes serfőzdék kigyulladtak, másokat a háborúkban semmisítettek meg, de a legtöbb gazdasági vagy éppen politikai okok miatt zárt be. Sok-sok okos serfőző mester szaktudása, sörreceptje veszett el, de szerencsére volt ami fennmaradt közülük.

A strakonicei DUDÁK számos más cseh regionális sörgyárhoz hasonlóan, részben a termékkör bővítése, részben a hagyomány ápolása miatt nekiállt egy-egy környékbeli, jelenleg már sörgyárral nem rendelkező város „saját” sörének elkészítéséhez, a helyiekkel együttműködésben. Így indult el néhány évvel ezelőtt a vízi váráról híres Blatná város sörének „pótlása” Blateňák néven, Volyně nedűjének főzése Královák néven és Vimperk serének elkészítése Král Šumavy megnevezéssel. Lássuk mit is árulnak még el ezek a „vendég” sörök címkéi. 

Város sörök

Az első címke a Královák, amelyen Volyně város címere alatt az 1936-ban, a gazdasági válság következtében bezárt sörgyár fő épületének rajza látható. A Královák felirat alatt jelzik, hogy maga a város a sörfőzési jogot 1299-ben szerezte. A további feliratokkal pedig már a cikkünk első részében foglalkoztunk. A Blateňák sör esetében Blatná címere mellett még felfigyelhetünk a két kis halacskára, amely jelzi, hogy a városka és környéke híres a ponty tenyésztéséről. Itt a dátum a „blatnái sör” ujjá születésének dátumáról (2013) tanúskodik.

Harmadikként a csodálatos kastélyú Vimperk városának sörcímkéjét vizslassuk meg, ahol egy szép városkép, és maga a sör neve ragadja meg leginkább a figyelmünket. Král Šumavy, azaz a Šumava királya. Nem is csoda, hogy ezt választották sörük nevének, hiszen a vimperkiek igen büszkék arra, hogy a legszebb várossal rendelkeznek a festői Šumava-hegység szélén.

Végezetül csak egy félmondat a DUDÁK sörgyár kiváló félbarnája, a Klostermann sör címkéjéről. A honlapunk olvasói már tisztában vannak azzal, hogy ki is volt Karel Klostermann, akinek itt a híres portréját, születésének, halálának évszámát és az életében fontos szerepet játszó városcímereket láthatjuk.

Persze sörcímke nem csak a palack hasán, hanem a nyakán is található. Itt a tradicionális DUDÁK sörök esetében főként a sörgyár névválasztásra utaló dudás figurája, míg a további sörök esetében a sörmárka neve látható. Ennyit így dióhéjban a fő sörcímkékről, de egyszer, majd a jövőben a sörösüveg hátsó oldalát díszítő címkékről is írni fogunk. Addig is mindenki nyissa ki a szemét, ha sörös üveg kerül a kezébe és próbálja megfejteni a titkokat!

A Dudák sörcímkék rejtelmei – I. rész

Szeretjük a jó cseh söröket, ha tehetjük isszuk frissen csapolva, de ha nem, akkor se riadunk vissza az üveges változatuk fogyasztásától. A rutinosabb komló alapú ital kutatók, a tapasztaltabb sörisszák persze akár 10 méterről is felismerik (akár mozgásban!), az üveg alakjából, a rajta levő címke formájából, színéből az adott sörféleséget. De felmerül a kérdés, hogy vajon ki az aki már részletesen is tanulmányozta és megpróbálta értelmezni, megérteni a sörcímkéken szereplő feliratokat, rajzokat, szimbólumokat? Nos, még a profi sörszakértők egy része sem.

Dudák "alapsörök"

Persze ez nem csoda, hiszen a lényeg maga a finom főzet, amely előbb a palackba, majd pár percnyi üveg (nem műanyag!) poharas, korsós tartózkodást követően a bendőnkben köt ki. Mégis most szeretnénk a DUDÁK sörök fogyasztóit bevezetni egy kicsit a sörcímék rejtelmeibe, felfedni előttük néhány „titkot”, elárulni pár érdekességet. Vegyük például az alap DUDÁK söröket, a 10-es Švandát, a 11%-ost és a 12-es Premiumot. Mindhárom címke azonos formájú, középtájon a sörgyár nevével, amely felett egy kis ívben a szülőváros, Strakonice neve (Strakonicky), míg alatta kisebb betűkkel a sörgyár alapításának ideje (Pivovar založen L.P. 1649) olvasható. Azaz 1649 óta főzik remek söreiket.

Sörcímkék

Ez alatt az adott sörtípus megnevezése olvasható, majd arany alapon fekete betűkkel szerepel egy felirat, amellyel bizony a cseh sörök szerelmesei már igen sokszor találkozhattak. Ez pedig nem más, minthogy Dej bůh štěstí, magyarul Adjon Isten Szerencsét/Örömöt! Ez nem egy szimpla üdvözlés, hanem a cseh sörfőzők jelmondata. Valamennyi cseh sörfőzdénél megtalálhatjuk ezt a sok száz éves múltra visszatekintő hagyományos köszöntő mondatocskát. De haladjunk tovább a címkén lefelé, amelyen egy nepasterováno felirat díszeleg, büszkén hirdetve, hogy a strakonicei sörgyár söreinek minőségét nem módosítják pasztőrözéssel.

A 11-es DUDÁK címke részletei

A címkék tetején a Strakonice városának címere mellett két oldalra szedve szerepel még egy felirat. Svetlé pivo, vagy Svetly lezák z Prácheňska. Világos sör, illetve világos lezsák Prácheňskoból. No itt azért kell egy kis értelmezés. A Švanda egy 10-es výčepní, azaz amolyan alacsonyabb Balling fokú ivósör, de a 11-es és a 12-es Premium már egy kategóriával feljebb található, ezért érdemli ki a ležák nevet. Már nem csupán egy „szimpla” sör, hanem lezsák. A feliratból kitűnik, hogy a vizsgálati alanyaink/söreink a Prácheňskoból származnak. De mi is ez? Nos a Prácheňsko Csehország egyik történelmi vidéke, melyben Strakonice egykor fontos szerepet töltött be. Ha valaki többet szeretne róla tudni olvassa el a Csehország nem csak Prága netmagazin vonatkozó cikkét ITT! A strakoniceiek olyannyira büszkék arra, hogy e vidéken élnek, hogy még a sörös címkén is megemlékeznek róla. Apropó, van aki észrevette, hogy a DUDÁK sörcímkék háttere nem egyszínű, hanem halványan egy régi térkép részlet vehető ki rajta, egy helyen jól olvasható Strakonitz felirattal? Nem? Akkor tessék jobban megnézni!

Ezzel a sörcímkék titkait bemutató cikkünk első részének végéhez értünk. A jövő héten folytatjuk!

Klostermann, a Šumava írója

A strakonicei Dudák sörgyár bő termékválasztékának egyik gyöngyszeme, a Jaromír Sörözőinkben is igen nagy népszerűségnek örvendő Klostermann félbarna sör. Ez a 13-as finomság nem csupán ínyenc élvezeteket nyújt a cseh sörök szerelmesei számára, de egyúttal tisztes főhajtás is Dél-Csehország egyik legprominensebb írója, költője Karel Klostermann előtt. Érdemes egy kicsit többet megtudnunk arról, hogy ki is volt ez a szemüveges, szakállas úriember, akinek a nevét és arcképét a sörcímkén vagy éppen a korsón, poháron láthatjuk.

Karel Faustin Klostermann 1848. február 13-án született a felső-ausztriai Haag am Hausruck városában, az akkori Osztrák Császárság területén, egy tíz gyermekes házaspár legidősebb utódaként. 1849-ben a kis Karel orvos édesapja családjával Sušicébe költözött. A fiatal fiú 9 éves korától kezdve a dél-cseh Písek városában járta az alapfokú iskoláit, majd később Bécsben folytatott gyógyszerészi tanulmányokat. Az iskola azonban rendkívül drága volt, így folyamatos nyomorban élt az osztrák fővárosban. Ezért, illetve egészségi okok miatt végül úgy döntött nem folytatja tovább a tanulmányait, ehelyett inkább a nyelvek tanulása és az írás felé fordult. Felfedezte különleges érzékét a nyelvek elsajátítása iránt, így a német és cseh anyanyelve mellett megtanult franciául, olaszul, spanyolul, szerb–horvátul, angolul és még sorolhatnánk.

1873-ban visszaköltözött Kašperské Horyba, ahol a családja ekkortájt lakott, de nem sokkal később már Pilzenben, mint francia tanár helyezkedett el a helyi német nemzetiségi gimnáziumban. Két év elteltével feleségül vette egy birodalmi tanácsos lányát és 1881-től már professzori címet is szerzett, de sajnos mindezek ellenére sem élt túlságos jómódban. Őt azonban mindez nem különösebben érdekelte, inkább belefogott írói karrierjének építésébe.

Kezdetben német nyelven alkotott, de később részben áttért a csehre. Így születtek meg regényei, novellái, versei melyek fő témája a vadregényes, egyszerre zord és egyszerre csodálatos Šumava hegység, valamint az ott élő emberek, emberi sorsok. Számos írása kötődik egyik lakóhelyéhez a már említett Kašperské Horyhoz. A kétnyelvű, a Šumava vidékén egymás mellett békésen együtt élő társadalmi közegben Klostermann sohasem csatlakozott sem a német, sem a cseh ellenes szólamokat hangoztatókhoz. Ő így, együtt szerette mindkét nemzetet és a varázslatos dél-cseh erdőborította hegyeket. Ezért nem csoda, hogy mind osztrák, mind cseh részről nagyra értékelik munkáit.

Karel Klostermann 1898-ban megözvegyült, de nem sokkal később újból megnősült. Az első Világháború végére, az első Cseh Köztársaság kikiáltásakor az író már igen rossz egészségi állapotban volt. 1923. július 16-án, 75 éves korában, Štěkeň városkában hunyt el, de a koporsóját Pilzen városába szállították és porhüvelyét a város polgárainak megbecsülése mellett a Szent Vencel temetőben helyezték örök nyugalomba.

Miközben kortyolgatjuk az aranysárga Klostermannt gondoljunk egy kicsit erre a nagyszerű emberre, kiváló cseh-osztrák irodalmárra.

Csehek a jégen: jéghoki VB – 2015

Május elsején, mikor éppen a Jaromír Sörkert évnyitó rendezvényén remekebbnél, remekebb cseh söröket kóstolhattak meg, és finomabbnál finomabb ételeket fogyaszthattak vendégeink, megkezdődött Prágában az A-csoportos jégkorong világbajnokság. Ismét összegyűlt a legjobb 16 nemzeti válogatott, hogy megmérkőzzön egymással, és eldöntse, ki is köztük momentán a legerősebb, legkitartóbb, legügyesebb. Jövőre a legjobb 16 között ott lesz a magyar válogatott is, amiért ezúton is gratulálunk fiainknak!

A-csoportos jégkorong világbajnokság, Prága

Május elsejei évadnyitó sör és gasztronómiai ünnep a Jaromír Sörkertben

Itt van MÁJUS ELSEJE, a nagybetűs MUNKA, valamint munkás Szent József ünnepe és ami a lényeg elérkezett a Jaromír sörkert ÉVADNYITÓJA is, ahogyan azt már korábban beharangoztuk. Sörkertünk ma déltől várja a vendégeket minden földi jóval, finomabbnál finomabb cseh sörökkel, kiváló ételekkel, zenével, és remek hangulattal. Összesen tíz csapból folyik majd a finomabbnál finomabb sör, köztük olyan újdonságokkal, amelyeket csapolva csak alig (Kout, Herold), vagy éppen még egyáltalán nem (Maxmillian) kóstolhatott meg Magyarországon a közönség.