Tejben, vajban, ugyan már! Sörben az igazi! – Bakalář sörkozmetikumok

A sörnek a belsőnkben kifejtett jótékony hatásait már jól ismerjük, de csak kevesen tudják, hogy a sör illetve alapanyagai a külsőnkre is szépítőleg hathat. Már a régmúltban felismerték, hogy mind a sörélesztőből, mind a komlóból kinyert extraktumok kozmetikumként hasznosítva igazi természetes haj-, bőr, testápolószerek. Mind a sörélesztő (Saccharromyces Cerevisiae) és komló (Humulus Lupulus) kiváló hidratáló hatású, antiszeptikus és enyhén gyulladáscsökkentő. A kozmetikai ipar így kellemes alapanyagra lelt bennük és ezt az alapanyagot hol is lehetne legkönnyebben előállítani, mint a sörgyárakban. A rakovníki Bakalář is meglátta a lehetőséget a kozmetikumok gyártásában. Előbb más kozmetikum gyártóknak szolgáltatott élesztő- és komlókivonatot, majd saját márkás sörkozmetikumok elkészíttetése mellett döntött.

A különféle finom illatú sörkozmetikumok különféle proteineket, lipoidokat, vitaminokat tartalmaznak, amelyek szem, szájnak, pontosabban bőrnek, hajnak szükségesek és kellemesek. A vitaminok közül a riboflavin elősegíti a bőr regenerációját, a hajtüszők egészségét; a B6 vitamin  - piroxidoxin, amely fontos a máj, az idegrendszer és a bőr szöveti anyagcseréjéhez; a B5 vitamin  - pantoténsav, pedig elősegíti a hajnövekedést. Jelenleg az alábbi sörkozmetikumok kaphatók: Sörsampon, hajbalzsam, tusfürdő (1890 Ft) / Habfürdő (2790 Ft) /Sampon és tusfürdő ajándékcsomag (3790 Ft) / Sampon, tusfürdő, fürdősó (4290 Ft). A Bakalář kozmetikumokat a Mediabox spol. sro készíti. A sörkozmetikumokat a Jaromír Sörbisztróban, Sörpincében és a Jaromír a Sörtemplomban egyaránt kapható.

A cseh sörfőzdék helyzete 2023-ban

Már több mint egy évvel ezelőtt, hogy kitört az orosz-ukrán háború, ami a két éven át tartó fárasztó Covid 19 járvány miatti korlátozásokkal teli időszak után pihenés nélkül esett neki az embereknek. Hatása eltekintve az áldozatok, a közvetlen pusztítás, a milliónyi emberi sors átírása mellett is hatalmas, hiszen elég akár csak az energiaárak robbanásszerű megemelkedésére, a különösen Magyarországon tapasztalt óriási inflációra gondolni. A rezsiköltségek emelkedése természetesen az energiaigényesebb iparágakat így a sörgyártást is sokkolóan érintette s emiatt a csehországi sörgyárak sörfőzdék is nehéz helyzetbe kerültek. Lássuk, hogy a korábban rendkívül dinamikusan bővülő számú sörfőzdével büszkélkedő Csehországban mi is történt egy év leforgása alatt, mennyire is viselte meg az elmúlt már bő egy éves időszak a cseh sörfőzdéket.

Kezdjük a helyzet értékelését egy rossz hírrel. A regionális szintű sörgyárak száma tovább csökkent. Előbb a Žateci Sörgyárat zárták be, majd idén tavasszal a pardubicei Pernštejn Sörgyár működését szüntette meg a multi tulajdonosa. Emellett a háború következtében volt olyan sörgyár is melynek termelése annyira visszaesett, hogy ismét kisüzemi szintű lett. A sörgyárak száma így 45-ről 42-re csökkent, ami nem csak sör, hanem a sörkultúra, történelem szempontjából is komoly veszteség. Ám ennyit a rosszról nézzük a pozitívabb képet. Ugyanis az említett 45 sörgyár mellett az állandó, saját főzdével rendelkező kisüzemi-kézműves-kraft főzdék száma 510-re nőtt, ami azt jelenti, hogy a nehzéségek ellenére is 20-al több kis főzde üzemel, mint tavaly ilyenkor. Mindezeken túl még több, mint 125 gerilla vagy néven projekt főzde is dolgozik serényen. Ezek a főzdék nem rendelkeznek saját berendezéssel így melyek más főzdénél bérfőzésben állítják elő a söreit. Összességében a tucatnyi élelmiszer-ipari középiskolai, egyetemei tanfőzdével együtt jelenleg mintegy 690 helyen készítenek Csehországban sört, azaz a bezárások ellenére is közel 30 főzdével nőtt a számuk. Már ennek a bővületnek a bejárása is komoly feladatot jelenthet egy mezei sörrajongó számára. De hogy mi lesz a jövőben? Egyrészt örvendetes, hogy jelenleg is nem kevesebb, mint 28 új sörfőzde épül, ám kérdés, hogy lesz-e erre még fogadó és méginkább fizetőkész piac. Az elszállt energiaáraknál nem várhat a közel jövőben visszarendeződés, maximum a helyzet romlása veszíthet az üteméből. Ezen kívül Csehországban hamarosan döntenek a sör ÁFA értékének erőteljes növeléséről is, amely negatív hathat a sörfogyasztásra, és vele együtt a sérülékenyebb helyi kisüzemi sörfőzdékre. Ám minden baljóslat ellenére mi továbbra is bízunk abban, hogy a cseh sörfőzés továbbra is megőrzi valamennyi értékét! Na zdraví!
 

Miből igyuk söreinket? II. rész: A lágerek és a füles korsó

Pár hónappal ezelőtt megjelent egy bevezető cikkünk, amely egyben egy pici sorozat első tagja is volt. A beharangozott cikksorozat egy érdekes és egyben felettébb praktikus kérdést igyekszik boncolgatni, mégpedig azt, hogy miből is igyuk mindennapi söreinket. „Mindegy miből iszunk, csak legyen mit” – mondhatnánk elhamarkodottan, ám a valóság más. Egy adott sörfajtának meg van a maga ideális fogyasztási „előírása”, melyben nem csak mondjuk a hőfok szerepel, hanem a sörös korsó, pohár alakja is. Más kell egy lágernek, más egy búzának és megint más mondjuk egy jó IPA-nak. 

De kezdjünk is a sort a világ legnépszerűbb és legnagyobb mennyiségben fogyasztott sörtípusával, a lágerrel. Egy jó lágert magán a sörön kívül a kemény, tartós sörhab jellemzi. Ez a hab óvja meg a sörünket többek között a gyors felmelegedéstől is, a látvány maga pedig szemet gyönyörködtető. Ám igazán megfelelő sörhabot csak az annak megfelelő láger korsókba, poharakba lehet varázsolni és persze onnan elfogyasztani. Napjainkban már óriási választék van belőlük ám egy dolog közös bennük. Mivel a láger sör esetében az illat-, és aroma viszonylag szolidabb, mondhatni kevésbé intenzív ezért a megtartása sem elsőrendű feladat. A korsó, poharak falai többnyire egyenesek (kivéve a gömbölyű korsókat), és a jellemzően széles szájuk nem tart se össze, se szét. Összességében az aroma és illatanyagok ezekből a korsókból gyorsan szabadulnak fel és persze az említett széles szájnak is köszönhetően jobban, gyorsabban gurul belőlük le a torkunkon a sör. A lágerfogyasztásra alkalmas „edényzetek” közül a hagyományosabbak a füles korsók, melyeknél a fül megóvja a sört a felesleges „kézmelegítéstől”, a vastagabb fallal párosulva pedig ideálissá teszi koccintásra, vagy az asztalhoz való koppantásra. A gömbölyű fülesek között a legismertebb a Tübinger, melynek márkázott példányait akár a legtöbb nagyobb cseh sörgyártól is beszerezhetjük. Ám ezeken a steinnek, vagy kriglinek is hívott füles korsókon kívül más lágeres poharak is léteznek, melyek egy picit átmeneti jellegűek is. Róluk és a pilseni sörös poharakról szól majd sorozatunk következő tagja.

Tavasztól késő őszig, irány a Római-part!

A Római-part csodás fővárosunk egyik leghangulatosabb szeletkéje. A Duna mentén elterülő Budapesten ugyanis csak nagyon kevés olyan terület van, ahol a folyó és az ember közvetlen kapcsolatba kerülhet egymással és nem egy árvízvédelmi műtárgy választja el tőle. Az Újpesti vasúti hídtól északi irányba, lényegében a város határáig tartó partszakasz már az ókorban, a rómaiak idejében is látogatott terület volt és erre utal a mai neve is. Ugyanis anno Pannonia északkeleti csücskének kiváltságosabb lakosai a parttól beljebb fekvő Rómaifürdőt előszeretettel látogatták az itt felszínre bukkanó gyógyvizei miatt. A rómaiakat követően a Római-part évszázadokon át csöndes, a várostól távolabb eső terület maradt. A mai napig tartó népszerűségét a dunai vízisport születésével és persze a főváros méretének növekedésével kezdte elnyerni.

F: Hölvényi Kristóf

A Széchenyi István és Wesselényi Miklós által erősen támogatott evezőssport fővárosi bázisává vált, ahol a XIX. század végére már 23 csónakház létesült (napjainkban ezek közül öt maradt fenn) és emellett már három strand valamint öt csárda is üzemelt. Érdekességként megemlíthető, hogy az itt rendezett első evezősversenyt 1842-ben Clark Ádám a Lánchíd tervezője nyerte. A Római-part hírneve és látogatottsága a XX. század folyamán egészen a 70-es évekig tovább nőtt. Ekkortájt a part mentén már vállalati üdülők, villák és más épületek is sorra épültek. A század utolsó évtizedei azonban már hosszabb időre hanyatlásra ítélték a partot. Az immáron súlyosan szennyezett Dunában betiltották a fürdőzést, a vízisport pedig erős hanyatlásnak indult. A rendszerváltást követően a helyzet tovább romlott. A magán kézbe került üdülők, csónakházak jelentős részét lebontották és helyükre ilyen-olyan stílusú magán épületet húztak fel, sokakat már állandó lakhelynek. A Római-part egy új funkcióra váró erős átalakulásba kezdő településrész lett, távol a zajos belvárostól. Végül erre az új, vagy inkább újjászülető szerepre az új évezredben lelt rá, pontosabban a főváros lakosai leltek rá erre a kissé elfeledett gyöngyszemre. A Római-part így a budapestiek egyik népszerű kiránduló-, pihenőhelyévé vált, ahol akár a Duna homokos strandján is élvezhetjük a hekkünket, kolbászunkat, lángosunkat és persze a söreinket. És hogy ez a cikk miért is született meg a Jaromír krónikákban? Vajon mitől is válik hamarosan fontossá a számunkra a Római-part? Ezt hamarosan eláruljuk, bízván abban, hogy sokan fognak velünk együtt örvendezni!