Bakalář sikerek a XXXIII. Nemzetközi Sörpecsét Versenyen

2023. április 18-22. között a korábbi évekhez képest megváltozott helyszínen rendezték meg immáron harmincharmadik alkalommal Csehország legnagyobb sörminősítő versenyét a Sörpecsétet. A viadal idén Dél-Csehországból átköltözött északra, egész pontosan Litoměrice városába, amely maga is büszkélkedik néhány remek kisüzemi sörfőzdével. A 255 sörfőzde-sörgyárból idén is 1200-nál több sör vetélkedett egymással majd 40 kategóriában, ahol sorrendet hirdettek. Így választották meg a kategóriák arany, ezüst és bronzérmeseit, melyeket a végén összevetve kihirdették az Világ Arany Sörpecsét idei büszke tulajdonosát.

A Jaromír sörözőinkben forgalmazott söröket alkotó sörgyárak egyike-másika vagy éppen az összes részt szokott venni ezen a Sörpecsét viadalon és csak ritkán éri csalódás. Ez ebben az évben sincs másként. 2023-ban a Bakalář örülhetett a szép eredményeknek hiszen a világos prémium sörök kategóriáját megnyerte olyan versenyzők előtt mint például a Dalešice 12-ese, a Bohemia Regent Premiumja vagy éppen a poličkai Záviš előtt. De a rakovníkiak nem érték be ennyivel, hiszen a könnyed barna tízesek és a barna ležákok között szintén diadalmaskodtak! És még itt se volt megállás, hiszen a tizes Pražacka a kategóriájában a negyedik lett, Itt egyebek mellett a nymburki barnát, a černa horai granátot és a poličkai barnát előzte meg. A strakonicei Dudák Sörgyár is részt vett néhány sörével a sörminősítő versenyen, ahol a könnyű világosok között ötödik helyet szerezte meg a számos versenytársa előtt. A már említett összetett győzelmet 2023-ban némi meglepetésre egy prágai kisüzemi sörfőzde a Trilobit világos söre érdemelte ki. Gratulálunk a győzteseknek és helyezetteknek!
 

Csehországi sörhelyzet 2023

Csehországban a napokban nyilvánosság elé tárt statisztikai adatok nagyrészt örömteli folyamatokról adtak tanúbizonyságot: rendeződni látszik a sörhelyzet. 2019-ben a söreiről méltán büszke ország rendkívül szép eredményeket tudott felmutatni mind a sörtermelés, mind a sörfogyasztás terén. Ám eme utolsó „békeévet” követően jött a koronavírus járvány és vele együtt megérkeztek az ellenintézkedések, mint például a vendéglátóhelyek hosszú távú bezárása, a kijárási korlátozások és minden más. Ráadásul amint megenyhültek a koronavírus miatt korlátozások kirobbant az orosz-ukrán háború, mely rögtön óriási energiaár-robbanást hozott magával. Ez utóbbi pedig kifejezetten érzékenyen érintette az energiaigényes söripart, nem kis áremelkedést hozva magával. Mondani se kell, hogy mindezek a történések ugyan alaposan átalakították a sörpiacot, ám összességében nem roppantották meg a sörpiacot. Sőt a helyzet újból javulásnak indult!

2022-ben 950 ezer hektoliterrel több sört termeltek a sörforrások meghaladva a 20,5 millió hektolitert (20,55). Ez ugyan még mintegy 1 millió hektoliterrel alulmarad a 2019-es év mögött, de a növekedés felettébb biztató.
Emellett kifejezetten örömteli, hogy a megelőző két évben visszaesett egy főre jutó sörfogyasztás 129-ről 136 literre emelkedett. Tegyük hozzá, hogy ez azért nagyban az ismét visszatérő turistáknak köszönhető.

De a háttérben más folyamatok is zajlanak, melyek egy része sajnos elszomorító. Lássuk őket:

Jelentősen, 13%-al nőtt az alkoholmentes sörök mennyisége (1,3 millió hektoliter). Ez persze nem elszomorító, inkább csak érdekes.
Ám aggasztó, hogy drasztikusan csökkent a vendéglátóhelyi sörértékesítés. Már Csehországban is inkább otthon söröznek az emberek, részben a koronavírus járvány „átnevelő” hatása, és még inkább a megnövekedett sörözői sörárak miatt. Amíg 2009-ben még a termelt sörök közel felét fogyasztották el vendéglátóhelyeken, addig 2022-ben már csak alig több, mint 31%-át. Ez az arány a várható ÁFA emelés miatt sajnos a jövőben továbbcsökken!
Az előállított sörből 15,6 millió hektoliter maradt az országban, a többit exportálták.
A sörök 39%-át palackozták, 31%-a KEG hordókba került, a dobozos sörök aránya elérte a 19%-ot, a PET palackos sörök pedig szerencsére 2%-al visszaestek, 10-ről 8%-ra.
 Összességében az emelkedő sörárak és ennek köszönhetően megváltozó fogyasztási szokások elsősorban a kisebb falvakban, városokban járnak tragikus hatással, hisz itt maga a sör hozta eddig a bevétel legnagyobb részét. Ettől függetlenül nem szabad eltemetni sem a cseh sörkultúrát, sem a cseh sörözők nagy részét hiszen Csehországban a sör a nemzeti kincstár dicső darabját jelentette a múltban és jelenti a jövőben is!

Sörből pálinkát? A sörpárlatról dióhéjban.

Az alkoholok hatalmas birodalmában létezik egy olyan söralapú ital, amely jóllehet Európa sok országában nagy népszerűségnek örvend, ám hazánkban csak bő egy évtizede jelent meg ám még nem tudott igazán gyökeret verni. Ez az égetett szeszek közé sorolható tömény itóka a sörpárlat. Ha párlatról szólunk Magyarországon miről másról is beszélhetnénk, mint a gyümölcspálinkáról és némileg meglepő módon ez a világ egy főre jutó sörfogyasztásában élen álló Csehországban sincs másként. Persze a legtöbb nagyobb cseh sörgyár készít sörpárlatot avagy pivní pálenkát is, ám a gyümölcspálinkák uralkodása elvitathatatlan. Ezért is ajánljuk szíves figyelmükbe a Jaromír sörözőkben kínált magyar és cseh (Žufánek) gyümölcspálinkákat (  pálenicákat). Ám mindezektől függetlenül, már csak a sörök és abból készülő italok világának jobb megismerése érdekében is érdemes egy kis információval gazdagítani magunkat a sörpárlatról, mint ital különlegességről.

Mi is az a sörpárlat? Először is oszlassunk el egy tévhitet. Sörpárlatot vagy kellemesebb nevén nevezve sörpálinkát nem a sörgyár nyakán maradt, vagy éppen a nem túl jóra sikeredett sörből főzik. Nem bizony, hiszen akár egy jó pálinka készítésénél alapvető fontosságú az alapanyag (a cefre itt maga a sör) minősége. Rossz sörből nem lehet jó sörpárlatot készíteni, hiszen a párlatnál az ízlelt aromákat természetesen a sörből nyeri. Ám nem kell azt képzelnünk, hogy a már hordókba töltött kész, pasztőrözött sörökből készítik a sörpárlatot. Nem, a sörpárlat „anyasöre” már eredendően különbözik és a sorsa a sörfőzés során eltér a normális sörtársaitól. A pilseni-, müncheni- és karamellmaláta közös eredőjével és a szokásosnál kevesebb komló hozzáadásával főzött alapsörhöz jobbára felső erjesztésű élesztőt adnak. Így zajlik le az erjesztés folyamata és az élesztőt csak a desztilláció, a lepárlás előtt nyerik vissza. A készülő sört csak rövid ideig érlelik, mert a sör széndioxid tartalmának fokozása a sörpárlat készítésénél nem cél, sőt ami képződik azt is megfékezik a desztilláció során némi habzásgátló anyag segítségével. A kész, legalább 38 fokos sörpárlat így kristálytisztán áttetsző, de az alapsörtől függően más-más színárnyalatú és persze ízű lesz. Ahogyan a pálinkákat is, úgy a sörpárlatokat is a közel szobahőmérsékleten (16-19 Celsius) célszerű fogyasztani a legkiválóbb ízek érzékelése érdekében. Nos ez a sörpárlat, de aki úgy gondolja, hogy a sört inkább a maga valójában és nem ebben a „zsugorított” változatában szereti fogyasztani, azt mélységesen megértjük! Hiszen miért is áldoznánk fel egy rekesz finom cseh sört egy kis üveg sörpárlat kedvéért! 😊

Jön a húsvét, ismét zöld sörre fel!

Gyorsan közeledik a húsvét, az egyik legkedvesebb ünnepünk, amely a vallásos jelentőségén túl a tavasz eljövetelét, a tél búcsúját is jelenti a számunkra. A húsvétot megelőző nagyhét negyedik, azaz csütörtöki napját Csehországban zöld csütörtöknek (Zeleny čtvrtek) is hívják, amikor a hagyomány szerint zöld színben pompázó ételek és italok fogyasztásával kell bebiztosítanunk egész éven át tartó jó egészségünket. A zöld italok választéka Csehországban az 1990-es évek végével bővült ki a zöld sörrel (a prágai Pivovarsky Dum sörfőzde leleményességének köszönhetően), amely egyszerre vált megosztóvá és kellően népszerűvé. Bírálói elsősorban magán a színen „akadnak ki”, egyszerűen nem éreznek bizodalmat egy ilyen színű sör elfogyasztása iránt. Ez adódhat onnan is, hogy a zöld szín nem csak a természetesség, frissesség jelképe, de akár az éretlenségé is. Bohumil Hrabal a cseh irodalom nagy betűs Mestere egykor így fogalmazott a saját munkájáról: „Mindig arról írok, ami csodálatra méltó történik velem, ami irigylésre méltó történt másokkal…De az emberben levő játékosság nem engedi, hogy bizonyos képzelőerővel ne másítsam meg az események menetét, hogy az autentikusságba ne szórjam a pontosító fantázia élesztőgombáját, ahogy a must borrá, a zöld sör érett sörré változik.”

Hrabalnál a zöld sör kifejezés még az érlelés előtti nyers sörre utal, ám a napjaink zöld sörei bizony már kellően érettek, kellően aromásak, annyi különbséggel, hogy zöldek. Ahogyan azt már régebben megírtuk, zöld színű sört sokféleképpen lehet előállítani. A Jaromírokban ettől a héttől kezdve kapható húsvéti zöld Dudák esetében egy Nettle tea alapot használnak és a sörhöz némi természetes aromát, valamint csalán levélből nyert klorofill rézkomplexet adnak. Tehát semmi mesterséges festék, minden természetes és az így készített „zöldikék” magukban hordozzák a strakonicei sörök minden értékét. Szárazanyagtartalma 11,8%, alkoholtartalma 4,8%, a keserűségét jelző IBU értéke 35. Azaz kellemes komló keserű érzetű prémium kategóriájú söröcske. A zöld sör, mint ünnepi sör természetesen csak igen korlátozott mennyiségben készül és ebből még korlátozottabb mennyiség jut el hazánkba, pontosabban a Jaromírokba. Emiatt könnyen belátható, hogy érdemes minél hamarabb eljönni hozzánk, megkóstolni az idei főzetet. Tegyünk együtt az egészségünkért! 😊

Kocsmajátékok, kocsmasportok 1.

A sör valamint a sport, mint önmagunk vagy mások legyőzésére irányuló, szabályok mentén zajló tevékenység születésük és első „találkozásuk” óta szoros kapcsolatban állnak egymással. A sörivók egy része több kevesebb rendszerességgel maga is sportol, hiszen egyáltalán nem ördögtől való, ha pl. egy kis önfeledt focizás, kerékpározás, teniszezés vagy más sport amatőr szintű mívelése után legördítünk egy-két korsó sört. Jót tesz nem csak a léleknek, hanem a testnek is. Sőt még csak azzal sincs nagy gond, ha évente egy-egy alkalommal részt veszünk egy egész napos sörtúrán, pontosabban jó pár sörrel kiegészített túrázáson. A sport és az aktív élet szerves kiegészítője lehet a mérsékelt sörfogyasztás a maga számos jótékony hatásával. De a sportokat gyakorta űzők mellett a kevésbé aktív sörimádók túlnyomó többsége is gyakorta ápol különleges viszonyt a sportokkal. Ők meccsekre járnak, szurkolnak kedvenc sportolójuknak vagy csapatuknak, sörözőkben vagy otthon követik a televízión keresztül a különféle sporteseményeket. Egy focimeccsre szinte nem is kerülhet sor anélkül, hogy a szurkolók nagy része ne alapozzon meg rá, vagy éppen nem használja a sört a győzelem hangulatának fokozására, vagy éppen a vereség okozta szomorúság csökkentésére. De mindezeken túl van egy olyan része a sörivóknak (a kategóriák közötti erős átfedéssel), akik magát a sportot a sör fogyasztásával párhuzamosan szeretik űzni, persze nem akármilyen sportot, hanem kifejezetten kocsmasportot. Amióta világ a világ a kocsmasportok népszerűek voltak és talán lesznek is. De milyen tevékenységeket takar is az a kocsmasport, és melyek a legnépszerűek napjainkban is? Sőt egyáltalán milyen kocsmai játékok léteztek és léteznek? Ennek járunk utána kis sorozatunkban.

A téma körbejárását kezdjük néhány alap megállapítással. Először is nem minden kocsmai játékot hívhatunk kocsmasportnak, habár sokszor nincsenek éles határok a sportok és a játékok között. A vendéglátóhelyeken ősidők óta folytatott játékok közül például a különféle kártyajátékokat (még ha egy-két típusának versenyei előszeretettel képezik a különféle sporttelevíziók műsorválasztékának részét), az egy időben szinte kocsma kötelező darabját jelentő, de azóta szerencsére hazánkban betiltott szerencsejáték-automatákat, félkarú rablókat, vagy pl. a különféle kockajátékokat nem szoktuk sportnak hívni. Ezek inkább a játékhoz, a szerencséhez állnak közelebb. Másodszor is vannak olyan játékok, melyeket ugyan eredetileg kocsmákban űztek és amatőr szinten még ma is sokszor különféle vendéglátóhelyeken vagy szalonokban űznek, ám hivatalos komoly sporttá fejlődtek. Ilyenek a biliárd jellegű sportágak egyike-másika (pool, snooker, de a kihaló félben levő rex nem), illetve a különféle dobó, gurító sportok, mint pl. a teke, bowling és társaik. Hogy mennyire is komolyodtak meg ezek a sportok arra jó példa egy 1948-as cikk, melyben a szabadkai szakszervezeti tekesportbizottság kijelentették: „Minden sportszerűtlenül viselkedő vagy ittas tekézőt…illetve akik még mindig kocsmasportnak tekintik a tekézést, azokat eltávolítják a körükből, bármilyen jó játékosok is!” Harmadszor vannak olyan kocsmai játékok is melyek felett eljárt az idő és már csak legritkább esetben találkozhatunk velük, mondhatni kihaló félben vannak, vagy már ki is haltak. De ha még léteznek is akkor sem egy vendéglátóhelyen lelhetjük őket. Ilyenek pl. a lengőteke, a rex, a flipperezés és még sorolhatnánk. Ám mindezeken túl azért maradtak még olyan kocsmai játékok melyeket ma is előszeretettel művelnek és kifejezetten kocsmasportnak nevezhetők! Ám ennyit mostanra, a következő cikkeinkben tovább merülünk a kocsmai játékok, kocsmasportok világába.