Sörből pálinkát? A sörpárlatról dióhéjban.

Az alkoholok hatalmas birodalmában létezik egy olyan söralapú ital, amely jóllehet Európa sok országában nagy népszerűségnek örvend, ám hazánkban csak bő egy évtizede jelent meg ám még nem tudott igazán gyökeret verni. Ez az égetett szeszek közé sorolható tömény itóka a sörpárlat. Ha párlatról szólunk Magyarországon miről másról is beszélhetnénk, mint a gyümölcspálinkáról és némileg meglepő módon ez a világ egy főre jutó sörfogyasztásában élen álló Csehországban sincs másként. Persze a legtöbb nagyobb cseh sörgyár készít sörpárlatot avagy pivní pálenkát is, ám a gyümölcspálinkák uralkodása elvitathatatlan. Ezért is ajánljuk szíves figyelmükbe a Jaromír sörözőkben kínált magyar és cseh (Žufánek) gyümölcspálinkákat (  pálenicákat). Ám mindezektől függetlenül, már csak a sörök és abból készülő italok világának jobb megismerése érdekében is érdemes egy kis információval gazdagítani magunkat a sörpárlatról, mint ital különlegességről.

Mi is az a sörpárlat? Először is oszlassunk el egy tévhitet. Sörpárlatot vagy kellemesebb nevén nevezve sörpálinkát nem a sörgyár nyakán maradt, vagy éppen a nem túl jóra sikeredett sörből főzik. Nem bizony, hiszen akár egy jó pálinka készítésénél alapvető fontosságú az alapanyag (a cefre itt maga a sör) minősége. Rossz sörből nem lehet jó sörpárlatot készíteni, hiszen a párlatnál az ízlelt aromákat természetesen a sörből nyeri. Ám nem kell azt képzelnünk, hogy a már hordókba töltött kész, pasztőrözött sörökből készítik a sörpárlatot. Nem, a sörpárlat „anyasöre” már eredendően különbözik és a sorsa a sörfőzés során eltér a normális sörtársaitól. A pilseni-, müncheni- és karamellmaláta közös eredőjével és a szokásosnál kevesebb komló hozzáadásával főzött alapsörhöz jobbára felső erjesztésű élesztőt adnak. Így zajlik le az erjesztés folyamata és az élesztőt csak a desztilláció, a lepárlás előtt nyerik vissza. A készülő sört csak rövid ideig érlelik, mert a sör széndioxid tartalmának fokozása a sörpárlat készítésénél nem cél, sőt ami képződik azt is megfékezik a desztilláció során némi habzásgátló anyag segítségével. A kész, legalább 38 fokos sörpárlat így kristálytisztán áttetsző, de az alapsörtől függően más-más színárnyalatú és persze ízű lesz. Ahogyan a pálinkákat is, úgy a sörpárlatokat is a közel szobahőmérsékleten (16-19 Celsius) célszerű fogyasztani a legkiválóbb ízek érzékelése érdekében. Nos ez a sörpárlat, de aki úgy gondolja, hogy a sört inkább a maga valójában és nem ebben a „zsugorított” változatában szereti fogyasztani, azt mélységesen megértjük! Hiszen miért is áldoznánk fel egy rekesz finom cseh sört egy kis üveg sörpárlat kedvéért! 😊