Pražačka, avagy a csinos prágai fogadós története

Előző cikkünkben tett ígéretünkhöz híven, következzék egy kis történet, mely fellibbenti a fátylat (persze csak képletesen) a rakovníki Pražačka sörön látható telt idomú hölgyről. Ám mindenekelőtt kezdjük egy kis ismétléssel. A XVI. században Prága gyakorta erős sörhiányban szenvedett, annak dacára, hogy számos sörfőzési joggal rendelkező város, köztük Rakovník is próbálta ellátni. Kellett a sör, amelyből olykor kifogytak, így a vendégeik megtartása és bevételeik megőrzése végett a kocsmárosoknak, fogadósoknak minden trükköt be kellett vetniük. És most álljon itt maga a mese. 

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy vendégfogadó valahol Prága Strahovi-kapuja közelében, amely híres volt arról, hogy mindig jóféle rakovníki sört árult, és erre afféle kötelezettséget is vállalt. A fogadót Magdaléna, egy felettébb csinos, búzakék szemű fiatal özvegyasszony vezette, aki tárt karokkal és persze friss rakovníki sörrel várta a sűrűn visszatérő vendégeit. A hozzá betérő férfinépekkel való kacérkodás jótékonyan hatott a sörfogyasztásra, így a hölgy bőkezűen osztogatta, no nem a sört, csak a forró pillantásait. Komoly szándéka nem volt ugyan az incselkedéssel, pusztán élvezte a férfi fogyasztók érdeklődését és persze ezzel arányosan a sör fogyását. Ám egyszer a vendégei között akadt egy fiatalember, egy bizonyos Matěj a környékbeli kovácsműhelyből, akin megakadt Magdaléna szeme. Matěj eleinte csak szerényen ücsörgött egy sarokban és a visszahúzódó viselkedése még inkább imponált a csinos fogadós hölgyeménynek, aki mikor tehette szoknyájával csak meg-meg legyintette a sörét fogyasztó ifjú vendégét. A sör, a szoknya libbentés, a kacérkodás csak csak hatni kezdett a jóképű, szerény fiatalembernél is, így Magdalénának mondhatni lassan, de biztosan sikerült behálóznia.


De Matěj befűzésére a tapasztalt özvegyasszonyt nem csupán a partnerkeresés szándéka, hanem ennél sokkal üzletiesebb célok is vezették. Ugyanis gyakorta előfordult, kivált a közkedvelt barna sörnél, hogy a hordók kiürültek és emiatt a vendégek elégedetlenkedtek. Mivel a rakovníki sörfőzőknek sem volt nagyobb kapacitása, hiszen Prága számos más kocsmája is várt a finom italra, így a kocsmáros hölgy egy tervet eszelt ki, az átmeneti hiány csökkentésére. Kigondolta hogy Rakovník helyett egy másik közeli főzdéből, Únhošt városából szerzi be a barna sört és ezt adja el rakovníki Černovarként. A terv végrehajtásához azonban kellett egy férfiember is, aki magát a szállítást lebonyolítja. No ezért is volt szükség Matějre, akit annyira megragadta Magdaléna bája és feltehetőleg más is, hogy rögtön tettestársnak szegődött. Szumma szummárum egy darabig az éj leple alatt a kovács szállította a fogadóba másféle barnát és a szívességet Magdaléna bőkezűen, feltehetőleg jórészt természetben fizette. Ám a viszonyuk egyre inkább nyilvánossá vált, és a vendégek egy részének az már kivált nem tetszett, hogy Matěj immáron gyakorta bukkant fel a csapszék túlsó oldalán. Így volt, aki puszta irigységből meg is vádolta a vendégből lett csapost, hogy biztos nem rakovníki barnát csapol a korsójukba. Ahogyan ez a vád Magdaléna fülébe jutott, a hölgy megrémült. Már csak az hiányzott neki, hogy a pár hordó idegen sör és egy fiatalember miatt elveszítse vendégeit, és még lehet, hogy a rakovníki söreit is. Így Matěj újból a sarki asztalhoz került, s neki ugyan nem, de a többi vendégnek annál több mosoly és kacér pillantás jutott. Ám azt híresztelték, hogy titokban Matěj és Magdaléna még sokáig gyakorta kereste egymás ölelését. 

Ennyi a legenda, és ennek a kis történetnek állít emléket a Pražačka sör grafikája. De szinte mindegy is, hogy milyen történet áll mögötte, miféle „csini csajos” dobozt találtak ki a marketingesek, egy a lényeg. A Pražačka nem kíván más lenni, mint egy tisztességes, mindenféle humbug, csalás, parasztvakítás nélküli tízeske, egy exportra gyártott alap cseh sör, amelyet mindenféle extra elvárás nélkül szimplán jó elfogyasztani egy fárasztó nap végén.

Pražačka, a „prágai” sör

Valamikor hajdanán, pontosabban úgy a XVI. század második felében volt egy időszak, amikor Prágában, a cseh fővárosban élők éppen nem bővelkedtek sörökben, és azon sörök többsége meg sem közelítette az elvárható minőséget. Így kivált nyaranta a prágaiak szomjúsága szinte kielégíthetetlennek bizonyult. Ekkortájt Rakovník városában amely 1454-ben kapta meg a végleges sörfőzési jogot, olyan híresen finom söröket készítettek, hogy még a birodalmi udvar is gyakorta azt itt főzött italt fogyasztotta. A sörfőzés a helyiek számára igen jövedelmezőnek bizonyult, így nem csoda, hogy Rakovníkban volt, amikor 74 sörház ontotta a finom nedűt. Természetesen nem maga a város lakossága itta meg a sok sört, a sörházak közül nem kevesebb, mint 57-ből egyenesen Prágába szállították a sörrel töltött hordókat. Ezeket a söröket, mivel szándékosan „Prágának gyártották”, a Pražačky jelzővel illették. Részben ennek állít emléket a cikkünkben bemutatásra kerülő sör neve is, hiszen a mai Pražačkát szintén a városon kívüli, prágai, sőt alapban országhatáron túli, főként orosz piacra készítették. De a Pražačka jóval több, mint egy szimpla export sör, és ezt jól jelzi az is, hogy számos prágai kocsmában ugyancsak előszeretettel csapolják. Néhány szó mondat magáról a sörről. A receptjének eredete a XX. század korai évtizedeire vezethető vissza. Ezt használták fel és igazították a korunk technikai fejlesztéseihez, a gyártás modernizációjához. A sört 4%-os alkoholtartalom mellett 23-as IBU (keserűség), és 10.5%-os Balling-fok jellemzi. A sört mind 0,5 literes üveges és dobozos, KEG hordós, műanyag tartályos, 2 literes díszüveges, valamint 5 literes parti hordós változatban is kapható. A Pražačka díjnyertes sör, számos versenyen zsebelt már be különféle érmeket.


Ennyit magáról a sörről, de a Pražačka története még ezzel korántsem ér véget. A sörös oldalakon olykor-olykor fellángol egy kis vita arról, hogy vajon szabad-e, illik-e, egyáltalán ízléses-e egy csinos női alakról készített rajzzal feldíszíteni egy sörösdobozt, sörcímkét. A női alak ábrázolása pusztán csak egy a szexista reklámeszköz, amely sértő, felesleges vagy ennél azért jóval több. Egy-egy efféle disputára gyakorta akkor kerül sor, mikor valaki éppen a Rakovníki Sörgyár Pražačka sörét posztolja ki, mely a rajta látható dúskeblű hölgy látványával könnyen megragadja a fogyasztók tekintetét. Ám mielőtt valaki egy csak öncélú, pusztán az átlag férfiszemet megcélzó PR attrakcióval vádolná a rakovníki sörgyárat, olvassák el soron következő cikkünket, melyben egy kis történetet mesélünk el.

Sörös mondások és idézetek újratöltve

Már jó pár éve, hogy egy cikkünkben pár sörös mondást, egy-egy híres embertől vett sörrel kapcsolatos idézetet veséztünk ki. Lásd ITT. Ám Benjamin Franklinen, Paul Heysen illetve Bohumil Hrabalon túl a múltban még számtalan neves történelmi alak, vagy más híresség is ellátott minket néhány sörrel kapcsolatos bonmottal, elmés kijelentéssel, melyet érdemes olvasóinkkal megosztanunk. Kezdjük a sort Platónnal, az ókori görög filozófussal, kitől az alábbi mondást származtatják: „Bölcs ember volt, ki feltalálta sört.” Ez nagyon igaz, habár nem csak egy embernek köszönhető kedvenc nedűnk „feltalálása”. A mai sör például nem létezne olyan tudósok munkássága nélkül, mint Louis Pasteur, ki amellett, hogy a folyékony élelmiszerek hatékony hőkezelését is kidolgozta az alábbiakat nyilatkozta a sörről: „Egy üveg sör több filozófiát tartalmaz, mint a világ összes könyve.” Napóleon, ki csapataival többször is „meglátogatta” a cseh földeket, az ottélők nem túl nagy örömére az alábbi bölcs kijelentést tette: „Győztesként kiérdemled a sört, vesztesként szükséged van rá.” Ennek megfelelően a közelgő választások után irány egy jó csehes söröző, ahol éljünk a sört békéltető varázsával!

Luther Mártonhoz, a reformáció szellemi atyja jólehet óva intett mindenkit a mértéktelen ivástól, ő maga köztudottan szerette a jó sört. Erről vallanak mondásai: „Aki sört iszik, gyorsan alszik, aki sokáig alszik, nem vétkezik, aki nem vétkezik, belép a Mennybe! Igyunk hát sört!” „Inkább a kocsmában gondolkodjanak a templomról, mint a templomban a kocsmáról." „Jó sört inni nem művészet, hanem a rosszat meginni tudni - na, az a művészet!" John Wayne az amerikai színész egyszer azt mondta: „A sör nem oldja meg a problémáidat, de a víz, meg a tej sem.” Stephen King az egyik legnépszerűbb és legtermékenyebb amerikai író pedig imígyen vélekedett: „Ha sörről van szó, soha nem hazudok. Aki a sörrel tréfál, biztos, hogy haragosokat szerez magának.“ Idézeteinkből is látszik, hogy a sör egy igen komoly és fontos termék az ember életében, és ennek megfelelően érdemes magunkat tiszteletben tartani azzal, hogy csak jó sört iszunk. Végül álljon itt egy cseh közmondás, melyet, mit afféle hitvallást mi is a magunkénak vallunk: "a sört a sörfőző főzi, de a csapos készíti".

Köszöntünk titeket az új esztendőben!

Boldog új esztendőt kívánunk minden kedves eddigi és jövőbeli vendégünknek! Alig lett vége a karácsonyi ünnepeknek, már hipp-hopp itt is termett 2022, amely bizton mondhatjuk, hogy 222 óta a legtöbb kettes számjeggyel bíró évszám az emberiség történetében. Ezt majd csak 2222 szármnyalja túl, ám ezt több mint félő, nem hogy mi, de még unokáink sem élik meg. No de ennyit a rövid, ám annál kevésbé hasznos, mondhatni totálisan l’art pour l’art „számozgatásról”, térjünk inkább vissza a jelenbe, pontosabban köszöntsük az új esztendőt egy kis múltidézéssel. 😊 Mielőtt nekivágunk ennek az évnek, pillantsunk még a válunk fölött vissza 2021-re, erre a 2020-as tesójához hasonlóan hullámvasútszerű 365 napra.

Szinte már hihetetlen, de egy évvel ezelőtt éttermeink, sörözőink szinte teljes bezártság bábállapotában, vendégek nélkül, épphogy leledzettek. A COVID terjedése elleni intézkedések részeként ekkor már csaknem két hónapja zárt ajtók mögött senyvedtünk, ételeink, söreink csak elvitelre vagy kiszállítás tárgyaként álltak a finom cseh sörökre és csehes étkekre vágyó honfitársaink rendelkezésére. Az ország más vendéglátóhelyeivel együtt mi is próbáltunk túlélni és várni a remélhető enyhítést. Tavaly januárban még nem is sejtettük, de a zárva tartás döbbenetesen hosszú ideig, egészen április 24-ig tart majd. Ekkora már egyre több ember számára vált a koronavírus oltás hozzáférhetővé és szerencsére sokan éltek is a lehetőséggel. Ennek köszönhetően ezen a napon nyílhatott meg a Jaromír a templomhoz terasza, majd május elsejétől végre újra látogathatóvá váltak belső tereink is, igaz egyelőre csak a már beoltottak számára. Lassan fokozatosan újraindult a vendéglátós élet, s amíg a fővárosi éttermek-sörözők a bezárások alatt megtizedelődtek, mi ellenkezőleg, egy remek új étterem-sörözővel bővültünk! 2021 májusában megnyitotta a kapuját a legújabb Jaromír, az Open Road Bázis! A hazai legnagyobb Harley Davidson márkakereskedés emeletén kialakított vadonatúj étterem-söröző mondhatni a rakovníki Bakalář sörgyár márkasörözőjeként, kiváló konyhájával, remek szabadtéri programjaival hamar megtalálta a lelkes közönségét nem csak a dél-budai lakosok körében. Így a Mini Garden kényszerű bezárását követően immáron ismét négytagúvá vált a Jaromír fogat! És a fogat négy paripáját mi igyekeztük az év további részében jól irányítani. A legtovább zárva tartó, de ennek köszönhetőn felújított Sörpincénk vérfrissülésen esett át majd ismét a sörszerető közönség kedvencévé vált. Mind a Jaromír a Templomhoz, mind a budai Sörbisztrónk sorra telt házakkal fogadhatta a vendégeket, akik remélhetően a jövőben is kitartanak mellettünk. Mi ennek érdekében idén is megteszünk mindent, amit csak tudásunk megenged, ötvözvén a magyar vendéglátást a kiváló csehes hangulattal, sörökkel, étkekkel. A jövőben is sorra hozzuk be a különböző sörfinomságokat és az étlapjainkon is jelennek meg majd kulináris ínyencségek.

Köszönjük mindazok támogatását akiknek köszönhetően sikeresen átvészelhettük a kihívásokkal teli éveket és bízunk benne, hogy szolgáltatásunkkal mindezt meg tudjuk a számukra hálálni. Kívánunk még egyszer sikerekben, egészségben s minden földi jóban gazdag boldog új esztendőt! Találkozzunk mihamarabb a Jaromírok egyikében-másikában!