Savanyú, kénes, fényízű, dohos és más sörhibák

Egy sörissza polgártárs kedvenc habzó folyadékának élethosszig tartó kortyolgatása során bizony olykor olykor hibás példányokba is belefut. Az ízhibás sörök egy része már a gyártása során térül le a helyes útról, mások a helytelen szállítás, raktározás áldozatává válnak és sajnos van amikor a vendéglátóhely kevéssé gondos munkaereje döf rozsdás bökőt a jobb sorsa érdemes sörbe. A sör egészen az ember gyomráig tartó pályafutása során számtalan alkalommal kerül veszélyhelyzetbe és a különféle félresiklások eredményeként kellemetlen ízek sokaságával lehet "gazdagabb". Lássuk hát a különböző ízhibák kisebb csokrát. 

Durva esetben a sör lehet dohos, penészes szagú, a romlottság taszító érzetét keltő. Ugyancsak elriaszt már az első kortytól is, ha a sör kénes, amolyan igazi záptojás szagú, vagy éppen erős oldószer illatot áraszt, hiszen ki fogyasztana szívesen körömlakk lemosóra hajazó folyadékot. Vannak kiváló savanyított sörök, ám szinte már minden sörtárs futott bele megsavanyodott, ecetes sörbe. Ugyancsak gyakori a sör oxidáltsága, melyet a jellegzetes ázott papír illat és íz jelez, de sajnos összetalálkozhatunk vajas, mikrós pattogatott kukorica „ízélménnyel” is mely a diacetil nemkívánatos jelenlétét mutatja. Egy nem jól sikerült sör lehet zöldalma illatú az acetaldehidtől, főtt kukorica ízű a dimetil szulfidtól, banános az észterektől, de akár a fű vagy más növény ízét is megidézheti, persze merő „tévedésből”. És nem utolsósorban a sörünk lehet fényízű is, mely szó első hallásra afféle fából vaskarika érzést kelthet bennünk, de egy következő írásunkban majd fel is fedjük a mély értelmét. Addig is bátran fogyasszátok nálunk a finom söröket, mert mi igyekszünk mindent megtenni a nem kívánt íz és illatélmények elkerüléséért. Gyertek a Jaromírokba, cseh sörre fel!

Hogyan bíráljunk sört?

Korunk „sörforradalmában” szépen szaporodnak a magyarországi kisüzemi sörfőzdék, szinte megszámlálhatatlan külföldi sör vált itthon is megvásárolhatóvá, és emellett a nagyobb sörgyáraink is újabb és újabb söröket dobnak a piacra. Eme bőséges sörválasztékkal bíró korszakban nem csoda, hogy sokan kaptak rá a sörkóstolásra, az újabb és újabb sörfajták, sörmárkák kipróbálására. Próbálgatják érzékszerveiket, igyekeznek minél több mindent megérezni az eléjük kerülő sörben. Teszik mindezt úgy, mintha egy igazi sörminősítő versenyen bírálóként vennének részt. Remek szórakozás, melyet akár a gazdag üveges és csapolt sörválasztékkal bíró Jaromír Sörözőkben is lehet „játszani”. De mire is kell figyelni egy adott sör bírálata során? Álljon itt egy pici segédlet, úgy nagyvonalakban.


Kezdjük azzal, hogy nem árt ismerni az adott sörnek a hivatalos sörbírálók, azaz a BJCP (Beer Judge Certification Program) szerinti kategória leírását (pl. egy pilseninek milyen jellemzőkkel is kell rendelkeznie). Utána ragadjuk meg a poharat, ám még ne kóstoljuk meg a nedűt. Először is szaglószervünkön a sor, azaz szagoljuk meg a nemes folyadékot és próbáljunk valamit megérezni az őt alkotó „elemekből”. Mennyire komlós, malátás, élesztős az illat, ha egyáltalán érezhető bármi is belőlük? Ezt követően nézzük meg, hogy milyen is a sör megjelenése, mennyire tiszta, milyen a színe, a habja. Most már kortyolhatunk egyet és koncentráljunk az ízre. Próbáljuk kiérezni a malátát, a komlót, az élesztőt, ezek egyensúlyát, a további ízkomponenseket, a sör utóízét stb. Külön érdemes azzal játszani, hogy érzünk-e benne valami sörhibát, pl. egy kis diacetiles vajasságot, oxidáció okozta kartonpapír ízt stb. 😊 Érdemes odafigyelnünk arra is, hogy az elfogyasztás során, az idő múlásával, pl. a sör hőmérsékletének emelkedésével erősen változhat az íz. De az ízlelés önmagában még nem elég, nézzük meg a sör kortyérzetét. Mennyire szénsavas a sör, mennyire érezzük a testességét, a benne lévő alkoholt, vagy éppen a krémességét. Ha mindezeken túlestünk akkor érdemes megfogalmaznunk egy összbenyomást és levonni a tanulságokat. Mennyire felelt meg a sör a kategóriája szerint elvártaknak, szerintünk vannak-e hibái és hogy egyáltalán fogyasztanánk-e belőle még az életünkben, javasolnánk-e másoknak, azaz mennyire is tetszett nekünk? Nos ennyit, így dióhéjban, kívánunk mindenkinek remek sörbírálást azaz szórakozást! Jó párezer sört követően akár már profik is lehetünk! 😊

A sör legyen keserű? De mennyire? Az IBU-ról dióhéjban.

Vendégeink jelentős része első látogatásuk alkalmával azt kérik tőlünk, hogy széles sörválasztékunkból valami keserűbbet, „olyan pilseni típusút” ajánljunk a számukra. A pilseni keserűségről már egy korábbi cikkünkben írtunk, de most vizsgáljuk meg, hogy mitől is keserű a sör, mennyire lehet keserű egy sör és egyáltalán és mit is jelent azt, hogy keserű? A sör keserűségét természetesen a négy alapvető alkotórészből a komló adja, de nagyon nem mindegy, hogy eme aromát adó növényből milyen fajtát, mekkora mennyiségben használnak fel a sörfőző mesterek a főzés során. Az egyes komlófajták ugyanis eltérő mennyiséget tartalmaznak az alfasavakból. Az alfasavak mennyisége pedig alapját adja a sör keserűségét számmal kifejező IBU érték számításához.


Az IBU avagy a Nemzetközi Keserűség Egység (International Bitterness Units) értéke elméletileg a nullától egészen a végtelenig terjedhet, de a sörök szinte kizárólag a 0 és 100 egység közötti keserűséggel bírnak, mivel 100 fölött már az élvezetet eléggé negatívan befolyásoló extrém keserűségről beszélhetünk. Az IBU kiszámolásához ismerni kell a komló súlyát, mennyiségét, alfasav százalékos értékét és tartalmát. A százalékos értékhez tudni kell a forralás idejét is. A sör IBU értéke ugyanakkor csak egy hozzávetőleges adat, az adott sör keserűségét még további alkotóelemek, vegyületek aránya, a PH illetve az alkoholtartalom is jelentősen befolyásolja, sőt mindhez még hozzájárul az adott fogyasztó ízérzékelése és más élettani jellemzői is. Egy sör tehát valakinek keserű, másnak kevésbé, de összességében az említett IBU érték jó kiindulási pontot jelent a keserűség mértékének megbecslésére az adott sör előzetes ismeretének hiánya esetén. Néhány példa az IBU értékekre: Gyümölcsös lambic:0-10, weissbeer: 8-15, amerikai láger: 8-18, cseh láger: 20-35, pilseni: 22-40, balti porter: 20-40, english IPA: 40-60, Irish stout: 25-45, extra stout: 50-70, iperial stout: 50-90, double IPA: 60-120. A valaha lefőzött legkeserűbb sör IBU értéke pedig nem kevesebb, mint 2600 (!), de őszintén szólva a cikk írójának eme termék megkóstolása mondhatni egyáltalán nem hiányzik.

Szép eredményekkel tértek vissza a sörminősítő versenyek!

A múlt év eleje tartó COVID járványnak „köszönhetően” az évente megrendezésre kerülő sörminősítő versenyek is a háttérbe szorultak vagy éppen halasztódtak, de immáron ennek a csúnya időszaknak is vége szakadt. Szeptember végén České Budějovice városában újra megrendezték a nemzetközi Sörpecsétet (pivní pečet’), s vele párhuzamosan a Cseh Köztársaság söre vetélkedőt is. Kiss cikkünkben beszámolunk néhány minket, Jaromírosokat jobban érintő történésről, eredményről. Kezdjük a sort az immáron 31. alkalommal megrendezett nemzetközi sörversennyel a Sörpecséttel. A több mint 270 sörfőzde részvételével lezajlott vetélkedőn összesen 1409 db sör vett részt, melyeket 35 kategóriában bíráltak el. Ezt követően az egyes kategóriák legjobbjait összevetve megválasztották a Világ Sörpecsét idei büszke tulajdonosát is. A díjat 2021-ben a humpoleci Bernard sörgyár élesztős söre nyerte el, de a Jaromírokban kóstolható sörök közül több is szép eredményt ért el. A könnyű világos ivósör kategóriában a tízes Bakalář az ötödik helyen végzett. Ennél is sikeresebbnek bizonyult az ugyancsak rakovníki vágott (řezané) sör is, mely a saját félbarna kategóriájában ezüstöt kapott. Ugyancsak szép eredményt, ötödik helyet szerzett a Bakalář tizes barnája is, míg a fekete Černovar a barna lezsákok között, illetve az alkoholmentes hidegen komlózott Bakalář a maga kategóriájában a negyedik helyet érte el.


A Cseh Köztársaság söre vetélkedőn is születtek olyan eredmények, amelyekre büszkék lehetünk. Ezek közül a legszebbet a strakonicei sörgyár Otavsky zlaty söre valamint a rakovníki Bakalář tízes vágottja érte el, amely a világos prémium lezsákok, valamint a félbarnák között bronzérmet szerzett. Ugyancsak bronzzal lett gazdagabb a Bakalář tizes barnája is, míg a Černovar barna a negyedik helyen végzett. A hidegkomlós alkoholmentes Bakalář a maga kategóriájában ezüstérmet kapott a szorgalmasan dolgozó sörítészektől. Gratulálunk minden remek helyezést elérő sörünknek és a sörgyárak dolgozóinak!