Hölgyeim, uraim! Hamarosan megnyílik az új Jaromír!

A vendégeink már régóta vágytak arra, hogy a néhai Jaromír Sörkerthez hasonlóan újból legyen már egy olyan Jaromír a Duna pesti oldalán is, ahol a kiváló cseh söreink mellé a Sörbisztrónkhoz hasonlóan pazar ételek is fogyaszthatóak. Hosszas előkészületeket követően immáron boldogan bejelenthetjük: napokon belül megnyitja ajtaját a Jaromír a templomhoz! A „templomos” Jaromírt a későbbiekben részletesebben még bemutatjuk, így most csak annyit jeleznénk, hogy sem a sörök terén, sem az ételválasztékban csalódásra nem adunk majd okot. 


A Jaromír a templomhoz a névválasztása könnyen megérthető, elég csak a Lőrinc pap tér (VIII. kerület) egyik belső szögleténél fekvő étterem-sörözőnk bejáratánál megállni, és tekintetünket felemelni a téren magasodó Jézus Szíve templom impozáns épületére. Ám az új vendéglátóhelyünk belső kialakításnál véletlenül sem egy csöndes templomi hangulatot árasztó helyet, hanem egy igazán impozáns, mégis szerethetően családias étterem-sörözőt kívántunk megalkotni.


A söreink a megszokott cseh sörfőzde trió (Dudák-Bakalař-Maxmilian) üstjeiben készülnek, a csehes stílusú ételeink pedig igyekeznek minden éhséget elűzni. Reményeink szerint nem csak a Jaromírok rajongói, hanem mindazok hamar otthonra lelnek itt, akik a minőségi vendéglátásra tartanak joggal igényt. 


Soron következő cikkünkben még számos további részletet elárulunk az új Jaromírról!

Pražačka és Černovar

A minap az egyik fórumon felmerült a kérdés, hogy tulajdonképpen mi köze is van a Pražačka és a Černovar söröknek a Bakalářhoz, és vajon azért nem hívják így, mert a minőségük miatt már a Bakalář a saját nevét sem adja hozzá? :) Nos ez enyhén szólva is viccesen téves következtetés, a valóságot teljesen máshol kell keresni. Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy az említett nem a Bakalář brandbe tartozó söröket ugyanabban a rakovníki sörgyárban készítik, melynek Csehországon belülre, hazai földre szánt söreit Bakalář név alatt dobja piacra. Ám 2012-ben a külföldi, pontosabban a hatalmas orosz piac és annak egyik jelentős képviselője a Russian Tradition Group azzal jelentkezett a gyárnál, hogy kellenének a számukra, olyan finom cseh sörök, melyeket elsősorban Oroszországba szállíthatnak. (Korábban Protivínből, illetve a Samson sörgyártól is szállítottak). 


Nem éppen új keletű történet, amikor egy sörgyár úgy dönt, hogy a különleges exportra szánt söreit a megrendelő kérésére nem a hagyományos név alatt dobja piacra, így a döntés a rakovníki sörgyár esetében se túl meglepő. Új receptúrák kidolgozásával megalkották az alap export sört a Pražačka (Prágai leányka), illetve Černovar néven. Ez nem a tévesen feltételezett „Bakalář 2”, hanem olyan önálló brandek, melyek kezdetben Oroszországban, majd számos további országban is kedveltté váltak. Sőt a hazai igények miatt nem csupán külföldön de igen sok cseh sörözőben is eme söröket lehet fogyasztani. Nem csoda, hogy a maga kategóriájában a Pražačka 2016-ban Csehország legnagyobb sörminősítő versenyén a maga kategóriájában aranyérmet szerzett. Ugyanígy „járt” a Černovar világosa is, míg a barnája pedig nem csupán díjat szerzett, de saját tapasztalatból mondhatjuk, hogy a Jaromírokban is közkedveltté vált. 


Varázslatos Csehország a Jaromír Sörbisztróban

Hogy hívják azt, amikor a rózsafüzér beleesik az aludttejbe? Író-olvasó találkozó...Miután mindenki sikeresen túlélte ezt a „C” kategóriás viccet, komolyodjunk be, hiszen a jövő hét folyamán nem mindennapi eseményre kerül sor a Jaromír Sörbisztróban. A napokban jelenik meg a Varázslatos Csehország címet viselő útikönyv, amely igen hosszú idő után az első magyar szerzők által írt, magyar vonatkozásokkal teli, aktuális információkat is tartalmazó kalauz a szívünknek oly kedves országhoz. A 240 oldalon megismerkedhetünk Csehország történelmével, turisztikai nevezetességeivel, gasztronómiájával és oly sok minden mással. 400 fénykép mellett 40 térkép is segíti az olvasót a tájékozódásban.


A könyv tökéletes minden olyan utazó számára, aki elsőként kívánja felkeresni ezt a szép országot, de a sokadszorra odautazó is számtalan érdekességet és újdonságot talál a kötetben. Ahogyan már jeleztük a Varázslatos Csehország hamarosan bekerül a könyvesboltok polcaira, ám ezt megelőzően egy-egy helyen, afféle író-olvasó találkozó keretében is megvásárolható, méghozzá kedvezményes áron! Így november 28-án szerdán délután 5-től a Jaromír Sörbisztró ad helyet az eseménynek, melyen a könyv szerzői közül kettő (Marton Jenő és Munkácsi Zsolt), illetve kiadója is részt vesz, és igény szerint saját kézjegyével is ellátja a megvásárolt könyveket. A kötet ezt követően a Jaromírban folyamatosan is megvásárolható lesz, de már kevésbé kedvező, ám a boltinál még mindig alacsonyabb áron. Várunk minden Csehországért rajongót szeretettel!


Maxmilian Letní noc, a stout

Bármennyire is úgy tűnik a címből, mindenki megnyugodhat, nem váltottunk anyanyelvet, de időnként nehéz, sőt egyenesen lehetetlen egy-egy sörről külföldi szavak, fogalmak használata nélkül írni. Ezt most se tudtuk elkerülni, hiszen a morvaföldi Kroměříž csodás városában működő Maxmilian sörfőzde Letní noc, magyarul nyári éjszaka művésznevet viselő stout söréről szeretnénk röviden szólni. De kezdjük azzal, hogy mi is az a stout? Erről a sörtípusról nagyon sokat lehetne írni, hiszen az elmúlt több mint 200 év során számos változáson esett át, sok altípusa keletkezett és sokszor még a készítőik sem tudják hitelesen megkülönböztetni a kicsit régebbi, porter testvérétől. Mi azonban most nem mennénk bele a bonyolult összefüggésekkel teli részletekbe ezért óhatatlan pontatlansággal a következőket mondhatjuk. A stout egy felsőerjesztésű sörtípus, mely átlagban 5-8 % alkoholtartalmú, nagyon sötét, feketébe hajlóan barna színű, testes, sűrű, melyben főként a pörkölt kávé és csokoládés ízek dominálnak.


Sokan csak desszertsörnek tartják, de ez így önmagában persze nem állja meg a helyét. Azonban tény, hogy egy stout a hagyományos lágerekhez képest egy teljesen más világot képvisel. Napjainkban egyre nagyobb népszerűségnek örvend, ezért nem véletlen, hogy a vendégeink által kedvelt Maxmilian sörfőzde is beválasztotta felsőerjesztésű sörei körébe, és elkészítette a saját stoutját. A Letní noc csokoládé maláta felhasználásával készített 5,2% alkoholtartalmú, 12-es Balling fokú, szűretlen, pasztőrözetlen száraz sör, kellemes keserűséggel és az étcsokoládé bársonyos aromájával. Egy igazi különleges élmény még azok számára is akik alapban kevéssé szeretik a söröket, ám élvezik a finom étcsokoládé ízét. A „nyári éjszaka” stout most (a készlet erejéig) csapra verve is megkóstolható a Jaromír Sörpincében és a Sörbisztróban!


Márton napi vigadalom a Sörbisztróban!

November 11-én ünnepeljük Márton napját, a mezőgazdasági munkák végét, a természet téli pihenésre vonulását, amely a mostani szokatlanul meleg és száraz időjárásnak köszönhetően egy csöppet tolódni látszik. Ám mindez ne rettentsen el minket Szent Márton ünnepének kiélvezésétől, és jöjjenek el november 11. és 18. között a Jaromír Sörbisztróba, ahol libakülönlegességek és más nem libás finomságok várják Önöket. Libaleves, libazúza pörkölt, libamájjal töltött réce, konfitált libacomb, vagy éppen szűzérme „Kedvessy” módra...mind, mind Márton napi vigadalom részét képezik.


De ki is volt Szent Márton, és mi köze a libákhoz? Nos a legenda szerint Márton Szombathely környékén születhetett valamikor a IV. században. A római császár katonájaként szolgálva éppen valahol a mai francia földön lovagolt, mikor a hideg téli estén megosztotta a köpenyét egy koldussal. Aznap éjszaka Jézus egy koldus alakjában jelent meg előtte (persze csak álmában), és ettől kezdve a harc helyett inkább Isten szolgálatát választotta. A pappá szentelt Márton életében annyi minden jót tett, hogy püspökké is szentelték, de a monda szerint ő nem érezte méltónak a címre. Ám hiába bújt el libaólban, a szokatlan társsal szembenéző libák hangos gágogással elárulták őt. Az áruló libáknak köszönhetően leleplezett papot ezek után Tour püspökévé szentelték. Márton napja a negyven napos karácsonyi böjtöt megelőző utolsó nap, így ilyenkor még mehet a habzsi-dőzsi, a jókedvű falatozás, a cseh sörrel lekísért liba lakoma. Sőt kötelező is, hiszen “aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik.” 


Itt a hidegen komlózott Klostermann!

Újonnan betérő vendégeink gyakorta kérdezik, hogy melyik sörünk a legkeserűbb, melyik a pilseni jellegű? Kétségkívül az elmúlt évtizedek kukoricagríztől, komlószegénységtől édesebb, malátásabb ízű lágerei után vannak akik szeretnék a komló keserűséget jobban érezni. Ám sok esetben kiderül, hogy nem is annyira a szimpla keserűségre vágynak, hanem az ízhatás koncentrált komlójegyeire, a finoman kesernyés aromára. Napjainkban ezért is népszerű a hideg komlózás folyamata, amely tulajdonképpen azt jelenti, hogy a sörkészítők nem csak belefőzik a komlót a malátalébe, hanem a már alacsony hőfokon kb. egy hétig erjedő sörlevet ízesítik tovább komlóval. Ezáltal a keserűség nem fokozódik jelentősen tovább, de a választott fajtájú komló íze markánsabban jelenik meg.


A hidegkomlózást persze nem csupán a kisüzemi sörfőzdék alkalmazzák, hanem a nagyobb gyárak is. A Jaromír sörözőinkben is az egyik legnépszerűbb, legjobban fogyó sör a hidegen komlózott Bakalář és most a palettánk bővül egy új sörrel! Itt a hidegen komlózott Klostermann, a Dudák Sörgyár prémium sörmárkájának újabb tagja! A strakonicei sörgyár sörfőzőmestere a lefőzött világos sörbe egy kis további Kazbek komlót csempészett így egy rendkívül kellemes ízhatással egészítette ki a finom alapsört. A hidegen komlózott Dudákot jelenleg még csak a Jaromír Sörbisztróban vertük csapra, ám hamarosan a többi Jaromírban is kapható lesz!

Žufánek a cseh pálinka csoda a Jaromírokban!

Csehország a sörök országa, ám a csehek természetesen nem csak komló alapú sereket iszogatnak, hanem erősebb italokat is. A Becherovka, a Fernet, a tuzemák nevezetű rumital és más édes, keserű tömények mellett a pálinkafélék is nagy népszerűségeknek örvendenek. A felmerülő igényeket nem csak a tömegitalokat készítő italgyárak (pl. Bozkov), vagy közepesebb méretű üzemek (pl. a vendégeink által jól ismert és kedvelt vizovicei Jelínek) próbálják kielégíteni, hanem a kisebb szeszfőzdék is. Ez utóbbiak közül is kiemelkedik a technológia és az odafigyelés miatt bátran kézművesnek hívható Žufánek, amely napjainkban virágkorát éli.


18 évvel ezelőtt Marcela és Josef Žufánek, három fiúkkal a dél-morvaországi Boršice u Blatnice falujában megalapították kis szeszműhelyüket. A vállalkozás ötlete már sok évvel korábban megfogalmazódott a családfő fejében, és 1997-ben már egy saját szilvafás gyümölcsösre is szert tett a jövőbeni pálinkafőzés reményében. Az első bő 10 évben még csupán egy 300 literes tankban főzték a nedűt, majd 2011-ben megduplázták a kapacitásukat. Időközben sorra kísérletezték ki a finomabbnál finomabb italokat, bővítették a gyümölcsöseiket. Mindezt annak érdekében, hogy mind az alapanyag, mind a technológia tekintetében 100%-os garanciát tudjanak biztosítani. 2013 óta immáron a végleges saját dizájnú üvegben és címkével értékesítik a szeszeiket. Ma már 3500 négyzetméteres az üzem, 4 db 300 literes tankban folyik a főzés, 15 hektárnyi bio szilvás adja az alapanyag egy részét. Egyetlen italukban sincs semmi tartósító, színező anyag, vagy mesterséges, minden természetes. Nagy örömünkre mostantól a Žufánek párlatok egyedül Magyarországon nálunk a Jaromír Sörözőkben is fogyaszthatók. Az állandó választékunkban a klasszikus 50%-os Slivovica (szilva pálinka) mellett a 45%-os körte, barack és alma pálinka, valamint Svejk a derék katona történetéből ismert Kontušovka. Az italcsodákról a későbbiekben még részletesebben írunk, de addig is ajánljuk mindenki figyelmébe!


Egy kis változás, avagy hol is láthatók a megváltozott étlapok/itallapok!

Minden évben eljön a pillanat amikor a Jaromír Sörözők étel-, italkínálatát és sajnos gyakran az árait is frissítjük. Most se történt ez másként. Mivel több vendégünk is jelezte, hogy nem teljesen világos, hogy melyik vendéglátóhelyünkön mit is lehet fogyasztani, ezért a korábbi Étel-Italválaszték aloldalunkat megszüntettük és helyette az egyes sörözőink aloldalán kaphat mindenki bő tájékoztatást az étel- és italkínálatról! Reméljük így már senkit sem ér csalódás! Továbbra is mindenkit várunk szeretettel a Jaromírokban! 

Politizálás sörmentén?

A minap egy csehországi sörözőben járva a falra függesztve egy meglepő feliratú kétnyelvű táblát láttunk: Politische Gespräche verboten / Politické rozhovory zakázány, azaz Politizálni/politikáról beszélni tilos!. Ez a tábla, mint kötelezően kirakandó figyelmeztetés nyilvánvalóan Csehszlovákia német megszállása alatt születhetett, s ma már csak afféle szellemes szövegként teszik ám a korunkban mintha egyre inkább új értelmet nyert volna. Hajdanában a cseh emberek a munka után a sörözőben ülve beszélték ki magukból a problémákat, köztük az aktuális politikáról alkotott nem éppen kedvező véleményüket is hangoztatva. Ezt persze, mint ahogyan Švejk a derék katona példájából tudjuk a korabeli állambiztonság időnként nem nézte ugyan jó szemmel, ám a pap, katona, munkás, paraszt, tisztviselő jó pár korsó sör fogyasztása mellett együtt, egy kocsmaasztalnál vezette le az aktuálpolitika okozta feszültségét. És mint tudjuk a jó sör jót tesz a háborgó léleknek.


Mára a politikáról való kocsmai társalgás Csehországban (is) lassan tabuszámba megy. Az átlag cseh a sörözőben sokkal szívesebben beszél arról, hogy miképpen is kell egy jó gulyást elkészíteni, minthogy a politikusok nevét a szájára vegye. A társadalom politikai megosztottsága nőttön nő, s a feszültség kollektív, szemtől szembeni kibeszélése helyett a politikáról szóló beszélgetések a csaknem mindenféle szabatosságot eltűrő közösségi oldalak megjegyzés háborújává változott. Olyannyira véresen komolyan vett témává vált a politika, hogy inkább afféle önkorlátozással lassan teljesen eltűnik a kocsmaasztalok környékéről. Csehországról írjuk, de őszintén szólva akár a magyar sörözői beszélgetésekről is elmondhatnánk ugyanezt. Kérdés, hogy végképp kerüljön le a politizálás a sörözések „étlapjáról” vagy éppen hogy ott a helye, s legyen a finom cseh sör hozzá az ellenségeskedés oldószere?

Képek egy "politizáló" cseh kocsmában

Csehországi vendéglátóhely típusok

Aki már járt Csehországban az láthatta, hogy az egyes vendéglátóhelyeket különböző típus névvel illetik. Lássuk melyek is ezek. Általában minden településen, kivéve talán a kisebb falvakat, van legalább egy Restaurace, vagyis nagyobb, „elitebb” étterem, olyan étel és ital lelőhely, ahol jobban ügyelnek a vendégek kényelmére, és s ahol az étel, valamint a kiszolgálás minősége a hangsúlyosabb. A nyitva tartás ezeken a helyeken általában rövidebb mint a később bemutatásra kerülő pivnicékben és hospodákban. A Pivovarská restaurace vagy Pivovarský dvůr olyan speciális hely, ahol általában saját főzésű söröket kínálnak az ételek mellé, de ha nem, akkor is hangsúlyos a sör minősége, a sörhöz kapcsolódó ételek főzése, és adott a kerthelyiségben történő elfogyasztása. A Pivnice olyan tipikus söröző, ahol többségében azért kisebb konyha is működik, ezeken a helyeken számíthatunk arra, hogy általában egyszerűbb a berendezés, az éttermekhez képest valamivel mérsékeltebbek az árak, és közvetlenebb a kiszolgálás.


Igen elterjedt a Hostinec, Hospoda vagy Hospůdka típusú vendéglátó hely - magyarul fogadónak vagy vendéglőnek hívhatnánk - egész Csehország szerte. Ezeket a helyeket a tulajdonosok megpróbálják a legotthonosabbá tenni, arra biztatják az embereket, hogy ne otthon főzzenek, hanem helyette válasszák a többnyire tradicionális, mérsékeltebb áru konyhájukat. Barátságos, közvetlen kiszolgálással, otthonossá varázsolt környezetben várják a vendégeket. Ide általában nem csak egyszer-egyszer térnek be az „ügyfelek”, jól fejlett törzsvendégeik töltik meg. A Krčma szintén hosszabb nyitva tartással működő vendéglátó hely, helyenként igen eltérő lehet az étel kínálat. A régies megnevezéshez a legtöbb esetben valami középkori jellegű, de legalábbis tradicionális belső kép társul. Sok esetben a „pub” kategóriának felel meg, ahol családias a környezet és barátságos a kiszolgálás, minőségi alapanyagokból készült gyors, húsos ételek szerepelnek az étlapon, és széles körű az ital kínálat. Önök szerint a Jaromír sörözőink egyike-másika mely cseh vendéglátótípusnak felel meg? (Az írás forrása: www.nemcsakpraga.blogspot.hu


A Dudák Szent Vencel söre a Jaromírokban

Pár nap múlva, szeptember 28-án ünneplik a Cseh Köztársaságban a cseh államalapítás napját. Ezen a napon halt meg ugyanis I. (Szent) Vencel (Václav) fejedelem, aki a modern Csehország megbecsült fő védőszentjének tekinthető. A Přemysl családban (a „cseh Árpád-ház”) született még nem koronázott uralkodó rövid uralkodása alatt Vencel igen sokat tett le az asztalra. Nevéhez fűződik a kereszténység mint új hitvallás, valamint a latin rítusok használatának (az ószlávval szemben) elterjesztése, továbbá annak a Szent Vitus-templomnak a megépítése, amelyből a későbbi átépítések során a ma is látható prágai Szent Vitus Katedrális csodálatos épülete jött létre. Mindemellett Prága városát ismert kereskedelmi központtá tette. Csehországban számtalan helyen találkozhatunk Szent Vencel nevével, róla készült művészeti alkotásokkal. Országszerte neveztek el róla tereket, utcákat, közintézményeket, állítottak alakját megjelenítő szobrokat, amelyek között talán a legismertebb a prágai Szent Vencel téren látható lovas szobra. De mindez hogy is jön a sörhöz? Nos Szent Vencel nem mellesleg a sörfőzők védőszentje!


Ennek szellemében 2013 óta minden év szeptember 27-én, Szent Vencel napját megelőző napon Csehországban megünneplik a Cseh Sör napját. Ebből az alkalomból számos sörgyár készít valami újat, pontosabban egy limitált mennyiségű Szent Vencel sört. Idén a strakonicei Dudák Sörgyár is csatlakozott az ünnepi sörfőzők sorához, és megalkotta a saját specialitását egy 5% alkoholt tartalmazó szűretlen világos hidegen komlózott söröcske formájában. A készülő sörhöz a fűszeres és enyhén citrusos jegyeket mutató Kazbek komlót adtak (frissen szüretelt Žateci) és ez a tény önmagában is elég izgató. Így nincs más hátra mint a hétvégétől megkóstolni a Jaromír sörözőinkben, persze csak a készlet erejéig!


Sörfőzés Kroměřížben a Maxmilian előtt

Rendszeres vendégeink már jól tudják, hogy a Jaromír sörözőinkben (elsősorban ősztől késő tavaszig) egy igazi kisüzemi (közkeletű szóval élve kézműves) cseh sörfőzde sörei is fogyaszthatóak. Ez a főzde nem más mint a Maxmimilian, amelyet mindössze hat évvel ezelőtt, 2012-ben alapítottak. Ám akik egy kicsit is ismerik Csehországot, a cseh sörfőzdéket azok jól sejthetik, hogy Kroměříž városában korántsem ez volt az első sörfőzési tevékenység, sőt a Maxmimiliannak több előde is volt. A városka azon morva települések közé tartozott, amelyek szinte már az alapításkor (jelen esetben 1226-ban (!)) megkapták a sörfőzési jogot s ez komoly gazdasági tényezőt jelentett a számukra. Ezt az első sörfőzdét az olomouci püspök alapította, s a főzde túlélve az évszázadok viharait egészen 1987-ig ontotta a sört. A második világháborút követő sörgyár-központosító, és nem éppen a jó gazda szerepet játszó kommunista irányítás azonban szerte az országban megtette a pusztító hatását s így a Kroměříži Püspöki Sörfőzde sorsa is megpecsételődött. Ugyan az 1990-es évek elején a szintén haldokló Uhersky Ostrohi főzde áttelepítésével próbáltak új életet lehelni a sörfőzdébe, de a Bohatýr nevű söröket csak rövid ideig főzték itt.

Az Érseki sörfőzde
Az egyházi sörfőzéssel párhuzamosan persze a város egyes polgárai is elég hamar, már 1278-ban megkapták a főzési jogot. Eleinte a kb. 8-9 sörfőzésre jogosult mindegyike a saját házában főzött, de a XVI. században előbb elkezdték egységes helyen lefőzni söreiket, majd együtt megépítettek egy sörfőzdét, közvetlenül a Városháza épülete mellett. Több mint 400 éven át itt készültek a civil sörök, de a XX. század elejére már a főzde épülete is egyre rosszabb állapotba került és az I. világháborúnak köszönhetően a sörfőzés is lehanyatlott. 1925-ben végleg bezárt a főzde, melynek épületét 1953-ban, majd a közelmúltban is felújították, de immáron kizárólag kulturális célból. A Maxmilian (a 2009-ben alapított Černý Orel főzde mellett) ezt a sok-sok évszázados városi sörfőzési hagyományt újította fel a helyiek, az idelátogató turisták s persze a Jaromír Sörözők nem kis örömére.

Az egykori polgári sörfőzde épülete

Komlószüret idején

Minden sörbarát jól tudja, hogy az 1516-ban hozott bajor sörtisztasági törvénynek megfelelően a sör csupán háromféle anyagból állhat: víz, árpamaláta és komló. (Az élesztőt, melyet persze beazonosítatlanul is használtak, csak a XIX. században fedezte fel Louis Pasteur). A víz természetesen az alap, a maláta adja a sör „testét” és erjedésével az alkoholtartalmát, de mihez is kell a komló? A keserűségéhez - vághatnánk rá rögtön, de ezzel csak súlyosan leegyszerűsítenénk a komlónak a sörök ízesítésében betöltött kiemelkedő szerepét. 


Az Európában őshonos komlót (Humulus lupulus) már az ókorban is használták, mint gyógynövényt, ám a sörfőzés során való felhasználására csak jóval később került sor. A holland-német sörfőzdék a XIII-XIV. században tettek először komlót a sörlébe, ám Angliában erre csak a XVI. század elejétől nyílt mód. Ezt megelőzően VI. és VIII. Henrik király egyaránt tiltotta a komló sörbe főzését, mondván hogy csak elrontja a sör minőségét és melankolikussá teszi az embert. A komló összetételéről, egészségügyi hatásairól egy későbbi cikkünkben részletesebben írunk ám azt már most is elárulhatjuk, hogy a komló nővirágzata jellegzetes toboz-pikkelyek belső részén található mirigyek gyantát, olajat, csersavat és más anyagokat tartalmaznak, melyek a sör zamatát adják, továbbá gátolják az ital ideje korán történő megromlását.


1516 óta természetesen már jócskán eltelt az idő, és azóta kiváló sörök készülnek árpamaláta nélkül is (itt nem a magyarországi tömegsörökhöz adott kukoricagrízről beszélünk), vagy további anyagok hozzáadásával, de a komló szerepe változatlan, a sörfőzésnél mondhatni kihagyhatatlan (jóllehet volt szerencsénk már egészen iható komló nélkül készített sört is innunk). Mindezért ilyenkor, a komlószüret idején igyunk egy-két remek cseh sört a komló tiszteletére.


A megosztó dobozos sör

Szinte hihetetlen, de a sör fémdobozba töltése, és ilyetén módon való árusítása már több, mint 80 éves történelemre tekinthet vissza. Hivatalosan 1935. január 24-én kezdte el az amerikai Gottfried Krueger Sörfőzde a dobozos sör árusítását, ám az első óvatos próbát a sörük fémdobozolására már 1933-ban megejtették, saját magukat is meghökkentő hatalmas sikerrel. Innentől kezdve a dobozos sör elképesztő karriert futott be, hiszen gyorsabban lehűthető mint a sörös palack, a műanyag bevonat miatt a fém íz nem kerül a sörbe, és hosszan eltartható. Európai elterjedését a második világháború jó ideig megakadályozta, de 1951-ban már az öreg kontinens legnagyobb sörtermelő-sörfogyasztó országában, Németországban is megjelentek az első dobozos sörök. Terjedésüket elősegítette a kisebb szállítási súly, a csomagolás egyutassága (azaz eldobható), a trendiség, és a dobozok minőségének, illetve zárási módjának megváltozása is. A korábban sima konzerv doboz, előbb egy nyitásra, töltésre alkalmas csúcsot, majd letéphető fülecskét, később környezetvédelmi okok miatt a dobozon maradó doboznyitó fület kapott.

Az első dobozos sör
A dobozos sör napjainkban is évről évre egyre nagyobb teret nyer, már Csehországban is egyre több sörgyár fogott a sör dobozolásához, és világszerte számos neves és kevéssé neves kisüzemi sörfőzde is tette le a voksát a doboz mellett, ami azonban számos problémát is magában hordoz. A dobozos sör sok mindennek hívható, csak környezetkímélőnek nem. Ugyan maga a doboz anyaga újrahasznosítható, ám már a begyűjtés, szelektálás is sokkal nehézkesebb, mint az üveges sör esetében, ahol ha másért nem, de a betétdíj miatt is működik a visszaáramlás. A dobozost azonban könnyű „eldobni”, ráadásul sokszor épp ott, ahol végzett vele a társadalom többségéhez tartozó kevéssé környezettudatos sörfogyasztó, és így csak lassan, áttételesen juthat vissza az újrafeldolgozás folyamatába. A dobozos sör sajnos jellemzően éppen a csapolt sörök arányát szorítja vissza, így maga sör fogyasztása sokszor csak az alkohol bevitelére korlátozódik. Még hosszan lehetne sorolni a dobozos sör melletti és elleni érveket, ám az kétségtelen, hogy nem csak a jövő, hanem már a jelen is a dobozosé.

Alkoholmentes sört inni ciki? Ugyan már!

Koffeinmentes kávé, koffein és cukormentes kóla, „mindenmentes”, azaz tejet, tojást, cukrot sem tartalmazó süti vagy fagylalt és még hosszan sorolhatnánk mindazon „mentes” termékeket, melyekkel a korunk civilizációs ártalmaiban szenvedő embere kényszerből vagy éppen önként él. Az élet a nagy többségünk számára nem éppen egy fáklyásmenet, hanem inkább egy fékek nélküli versenyautó, melynek irányítása leköti minden energiánkat, erőnket. És mivel fékezni önhibából és/vagy a körülményeink miatt alig-alig tudunk, így egyenes út vezet az elhízáshoz, a mozgásszegény életmódból adódó egyéb egészségügyi problémákhoz, a helytelen táplálkozás és a mindenféle adalékanyagokkal terhelt élelmiszerek fogyasztásából kialakuló táplálékallergiák kialakulásához. A problémák megjelenése után, vagy akár megelőzésként persze próbáljuk menteni a menthetőt, nem kevés pénzt költve rosszabb esetben gyógyszerekre, jobb esetben csak a szervezetet leginkább megterhelő allergén anyagokat vagy más, nagyobb mennyiségben kevéssé egészséges vegyületeket (koffein, alkohol, cukor) nélkülöző ételek-italok megvásárlására. Mindezen elmélkedést csak azért folytattuk le, hogy belássuk, a „mentes” élelmiszerek fogyasztása ma már korántsem ciki, még ha ezt a hozzánk hasonlóan egészségtelen életmódot élő kritikusaink előszeretettel hangoztatják, hanem a korunk általános jellemzője.


És ugyanúgy nem ciki az alkoholmentes sörök fogyasztása sem. Már miért is lenne az? Hiszen van olyan élethelyzet, amikor egy társasági esemény során alkoholt nem ihatunk, ám a cukros / cukormentes üdítőkhöz, ásványvizekhez képest a kellemesen komlókeserű, malátaédes alkoholmentes sör kortyolgatása sokkal élvezetesebbnek bizonyul. És persze nem is feltétlenül kell, hogy minden sörözés során automatikusan vágyjunk az alkohol áldott/áldatlan hatásaira. Az alkoholmentes sörök legfőbb bírálói sokszor joggal szögezik le, hogy a „sofőr” sörök íze vállalhatatlan, ám ez csak ugyanannyira igaz, mintha éppen egy olcsó, névtelen, alkoholos tucatsört fogyasztanánk. Aki már nálunk a Jaromírokban megkóstolta a strakonicei Dudák Sörgyár Drivert, vagy még inkább a rakovníki Bakalář hidegen komlózott Nealko sörét az jól tudja, hogy alkoholmentesen is lehet kiváló komló-maláta alapú frissítő italt készíteni. Így aztán nem riadjunk meg semmitől, ne hallgassunk a fintorgókra, igyunk mi is ásványi anyagokban gazdag minőségi cseh alkoholmentes söröcskéket!

Újdonságok, érdekességek a Dudák házatájékáról

A nyár sokak számára a várva várt szabadság, az egész évi munkálkodást követő pihenés időszaka, ám a „sörös szakmákban” ez teljesen másként van. A nyár egyet jelent a melegebb időjárással, ez pedig együtt jár a sörfogyasztás megnövekedésével. A fokozott igény kielégítésére mind a vendéglátósoknak, mind a sörgyártóknak is fel kell készülni, és a nyári idény kezdete alkalmat ad a fejlesztések, újdonságok bemutatására is. 


Nincs ez másképp a strakonicei Dudák Sörgyár esetében sem, ahol az elmúlt hónap kifejezetten mozgalmasra sikeredett. Aki már járt a sörgyárnál az jól tudja, hogy eddig a gyár kapujánál egy kis rozoga fabódéból lehetett a palackozott Dudákokat rendkívül kedvező áron megvásárolni. Nos június elején átadták a sörgyár előtt épített új sörboltot, ahol immáron kulturált körülmények között lehet a finom söröket valamint a különféle sörkellékeket megvásárolni!


A Dudák Sörgyár folytatja az izgalmas hátcímke sorozatát. A különféle Dudák sörök hátulján szereplő új képek és a szöveges leírás a sörgyár történetét mutatják be.


A Dudák Sörgyár minden évben megrendezi a saját sörfesztiválját, ahol a finom sörök fogyasztása mellett zenei élménnyel is gazdagabb lehet az idelátogató. Az idén június 23-24-én sorra került két napos rendezvényen sok ezren vettek részt, ahol a kiemelt sörújdonság a budapesti Jaromírokban is megvásárolható világos Klostermann sör volt.

Megújult a Kalicka, Klostermann sörökkel!

Idén tavasszal tartották meg a Rottenbiller utca közkedvelt vendéglátóhelyének, a Kalicka Bistrónak a "búcsúbuliját", de szerencsére csak azért, hogy pár hónappal később teljesen megújult formában, modern külsővel, a korábbiaknál még színvonalasabb étel- és italválasztékkal folytassa működését. Egy kép többet mond ezer szónál, szól a mondás és ez a Kalicka esetében is érvényes. Így következzenek a Kalickában készült képek:

Megnyílt a megújult Kalicka!
 
Pazarul felújított belső. Egy laza hideg vagy akár meleg reggeli elfogyasztására, kávé elkortyolgatására is tökéletes.
Az ital választék minden igényt kielégítő
Finom sütemények, saláták mellett pazar hús és sajttál is akad.
A hústálat nézzük meg közelebbről is!
Két fogásos ebéd menü és naponta változó a'la cart étlap
Klostermann és Dudák sörök a strakonicei sörgyárból
A hangulatos teraszon szabad levegőn is lehet élvezni a finom ételeket és italokat!
Reggeli, ebéd, vacsora, egy jó sörözés? Vár rád a Kalicka!

Nézd a Foci VB meccseit a Jaromírokban!

Immáron teljes sebességre kapcsolt a 2018. évi labdarúgó világbajnokság. A hét első napjaiban végleg kiderül, hogy mely csapatok is jutnak tovább az egyes csoportokból, majd a hét végén már a nyolcaddöntő kiesés alapon rendezett meccseinek egy része is lezajlik. A feszültség egyre fokozódik, vajon már a csoportküzdelmek után szégyen szemre hazautaznak az argentinok? Sikerül-e a világbajnoki címvédő németeknek a továbbjutás? Lesz-e afrikai, ázsiai csapat a legjobb tizenhat között? Okozhat-e Irán óriási meglepetést? Belekavarnak-e a szerbek Brazília vagy Svájc levesébe? Megannyi izgalmas kérdés, melyekre a napokban sorra választ kapunk.


Mivel csak kevés honfitársunknak adatott meg a lehetőség, hogy az oroszországi VB mérkőzéseit a helyszínen élvezhesse, így nincs más hátra, minthogy a televízió képernyőjét nézve kövessük az eseményeket. De ha már egyszer a TV-t figyeljük, akkor miért ne tennénk ezt egy jó korsó csapolt sör és pár hozzánk hasonló futball-sör rajongó társaságában! Mindezért ajánljuk minden cseh sör és jó foci kedvelő figyelmébe a Jaromír Sörpince és a Jaromír Sörbisztró nyújtotta foci meccs nézési és sörfogyasztási lehetőséget! Azaz gyertek, nézzük együtt a meccseket, és a nagy izgalomban gurítsunk le hozzá pár korsó finomságot! A Sörpince a munkanapokon van nyitva, a Sörbisztró viszont a hét minden napján! Hajrá a kedvenc csapatunk, éljen a cseh sör!

Néhány cseh sörrekord

Amióta világ a világ, de legalábbis amióta az ember létezik, azóta törekszik arra, hogy felülmúlja embertársait, és ha képes rá akkor újabbnál újabb helyi, országos vagy akár világrekordokat állítson fel. Ez a törekvése természetesen nem csupán a sport területére korlátozódik hanem szinte bármire. Az idők folyamán természetesen a sörrel kapcsolatos sikeres/sikertelen rekordállítási kísérletek sem maradhattak ki a sorból, amelyek közül most néhány csehországi nemzeti rekordot említenénk meg. A nemzeti rekordok nem szerepelnek a Guinness World Book-ban, tehát többségükben „csupán” országos és nem világcsúcsok, de azért így is igencsak elismerésre méltók.


Kezdjük a sort azzal a cseh világrekorddal, amelyet szinte mindenki ismer. Ez pedig nem más mint az 1 főre jutó éves sörfogyasztás, melyben Csehország már az elmúlt évek visszaesése ellenére is oly régóta világelső (közel 140 liter/fő). Szinte minden sörfogyasztónak eszébe jutott, vagy már meg is próbálta a korsó sörét minél gyorsabban meginni. Számukra jeleznénk, hogy a cseh nemzeti rekordot a férfiaknál Martin Staffa tartja, aki fél liter sört 2,03 másodperc, egy liternyit pedig 3,31 másodperc alatt döntött le a torkán. A cseh hölgyek sem vallanak szégyent, hiszen Olga Cunátová 3,085 másodperc alatt gyűrt le egy fél literes korsó sört, míg Hana Pospisilová 8,32 másodperc alatt pusztított el egy liternyi seritalt. Hana Zadinová még rá tett egy lapáttal, hiszen 9,4 másodperc alatt itta meg a korsó sörét, ám ő a kezei használata nélkül, pusztán a fogai közé kapva a korsó szélét. 


De nem csak a gyorsasági ivás terén vannak cseh rekordok. Nem éppen a fogászok ajánlásával, egy bizonyos Dalibor Dedek 44,55 másodperc alatt nyitott ki egy rekesznyi sörösüveget csak a fogai használatával. A sörös kupakok eldobása terén pedig Stanislav Krivánek jeleskedett a maga 27,65 méteres eredményével. A tengernyi sörrel kapcsolatos rekordok közül végezetül következzék egy utolsó. A sörcikkek gyűjtése világszerte népszerű hobbi, ám csak kevesen rendelkeznek egy olyan gazdag gyűjteménnyel mint az Ústi nad Labem városában élő Antonín Tupy, aki több mint 360 ezer sörös címke büszke birtokosa.


Senki ne feledje, akár a foci VB kapcsán, akár attól függetlenül szerezze be tőlünk az otthon fogyasztandó sörét! A 12-es Dudák Prémiumot, valamint a szintén a strakonicei sörgyárból származó Otavský zlatýt, egy rekesznyi sör (20 üveg) megvétele esetén mindössze bruttó 290 Ft-os áron (plusz üveg és rekesz betéti díj) adjuk!

Jön a Foci VB! Élj a sörakciónkkal!!!

Alig pár nap múlva elkezdődik a labdarúgó szurkolók négy évenként megrendezésre kerülő legnagyobb, mondhatni piros betűs ünnepe, a Világbajnokság! A 2018. évi futball világbajnokság helyszíne Oroszország, amelynek mi, Európában élő foci rajongók meglehetősen örülünk. Persze ezt nem holmi politikai vagy gazdasági szimpátia mondatja velünk, hanem pusztán az időzónák. Nem kell az éjszakánkat vagy kora reggelünket a munkát és családi életet bizony időnként amúgy is megterhelő meccsnézéssel nehezíteni, hiszen az oroszországi VB-n a rangadókra kora délutántól maximum éjfélig kerül sor. 


Jól tudjuk, hogy a sör és a foci szint elválaszthatatlan párost alkot, hiszen a lelkes szurkolásra vágyó szurkoló sörrel hangolódik rá a mérkőzésre, sörrel ünnepli a választott csapatának jól játékát, gólszerzését, és persze sörbe fojtjuk bánatunkat, amennyiben az ellenfél győzedelmeskedik. És persze a meccs alatti sörözés némileg kárpótlást is nyújt egy-egy unalmasabb találkozó végigszenvedésért. Az egy hónapon át tartó futball világbajnokság végigszurkolása sem mehet másként, mint a megfelelő mennyiségű és minőségű sörellátás megszervezésével! Mindezért szeretnénk felhívni mindenki figyelmét a sörakciónkra, melynek keretében a 12-es Dudák Prémiumot, valamint a szintén a strakonicei sörgyárból származó Otavský zlatýt, egy rekesznyi sör (20 üveg) megvétele esetén mindössze bruttó 290 Ft-os áron adjuk! Az igen kedvező árú sör mellé üvegbetéti díjként és rekeszbetéti költségként sajnos elkérünk ugyan még összesen 1800 Ft-ot, ám ezt az összeget az üvegek – rekeszek visszahozásakor természetesen visszatérítjük! Mindenki időben gondoskodjon a focimeccsek kötelező kellékéről!