Sörözés korlátok nélkül a B24-ben! SÖRVACSORA!

Ugyan még csak rövid múltra tekinthet vissza, de sokak számára máris belvárosi kedvenc hellyé vált a zichy utcai Jaromír tesónk, a B24 Drink & Snack Bar. A népszerűségének a titka a többi Jaromírban is megszokott remek ital- és ételválaszték, valamint a vendégbarát kiszolgálás. A B24 azonban még ennél is többet nyújtva további gasztronómiai programokkal is szolgál a vendégei számára. A szombatokhoz kötődő népszerű BeerBrunchok mellett most szeretnénk egy a közelgő nemzeti ünnepünk előestéjén megrendezésre kerülő eseményre egy SÖRVACSORA nevű kellemes és felettébb ízletes programra invitálni a cseh sör és csehes ételek kedvelőit. A SÖRVACSORA során két remek ételmenüből választhatunk, melyben olyan finomságok is helyet kapnak, mint a közkedvelt hermelin, a sztrapacska vagy a fiatalabbak kedvéért egy jó kis Cheesy Burger. És hogy hangzik desszert gyanánt egy prágai csokitorta? Ugye, hogy ínycsiklandó? A sörök pedig természetesen a strakonicei és a rakovníki sörgyárak választékából kerülnek ki. OK, rendben, de mi ebben a különleges – kérdezhetnénk?! Nos kérem szépen ezen a szép március 14-i, csütörtöki estén 19 és 22 óra között az ételeink mellé annyi sört fogyaszthatunk amennyi csak belénk fér! Ugye így végképp izgalmas?

Bizony, három órán át miénk a világ, na ha az nem is, de miénk a korlátlan cseh sör akár egy jó Dudák, Bakalář, Klosterman, Černovar fogyasztásának élménye! A háromfogásos SÖRVACSORA ára 9990 Ft, azaz egy tízes (meg egy kis szervízdíj), amiért nem csak jól lakunk, hanem jó pár korsó cseh finomságot birtokolhatunk be. A remek három napos szünetindító programra érdemes minél hamarabb lecsapni, ezért is ajánljuk a mielőbbi asztalfoglalást. A fontosabb részletek a mellékelt képen láthatóak. Találkozzunk (ha még nem tettük) a SÖRVACSORÁN, vagy ha az időpont nem megfelelő, akkor bármelyik másik nap!  

Női sörfőző mesterek Csehországban

Ismét közeledik március 8., a nemzetközi nőnap, amely ugyan látszólag a virág és édesség vásárlás ünnepe, ám a balóságban ekkor teszi le a világ a voksát a nők (egyelőre el nem ért) egyenjogúsága valamint szabad munkavállalása mellett. Egy régebbi minisorozatunkban a nők és a sörfőzés szoros kapcsolatáról szóltunk. Már ekkor ígértük, hogy egy külön cikkecskében megemlékezünk korunk cseh női sörfőzőiről, akik szerencsére egyre nagyobb számban dolgoznak ebben az alapvetően férfiak által dominált szakmában. Mi most ezzel a kis cikkel igyekszünk kifejezni megbecsülésünket, hálánkat és szeretetünket a korántsem mindig gyengébb nem képviselői felé.

Karolína Chroustovská

A női sörfőzés az utolsó évszázadokban Csehországban sem volt jellemző. A főzés folyamata bizony elég kemény fizikai feladat, amit a nagyobb sörgyárakban szinte kizárólag férfiak láttak el. Ám részben a fizikai munka egy részét kiváltó gépesítések, részben a kisüzemi sörfőzdék elterjedése, ahol kisebb mennyiségek felhasználása is elegendő utat nyitott a sörfőzésben igen kreatívnak bizonyuló hölgyek előtt. Még nem is olyan régen az egyik legismertebb és szinte egyedüli női sörfőző mester egy bizonyos Dagmar Vlková volt, aki előbb a strakonicei Dudák sörgyár, majd a blatnái sörfőzde szakmai munkáját vezette. Ám ma már számos más kiváló kisüzemi sörfőzde is büszkélkedhet női sörfőző mesterrel. Kezdjük a sort Karolína Chroustovskával egy gerilla (állandó sörfőzde nélküli) sörfőzde vezetőjével, aki 2016 óta készíti el finomabbnál, finomabb elsősorban felsőerjesztésű söreit. Ugyancsak az új típusú, rendkívül izgalmas ízvilágú söreiről híres Jitka Ilčiková is, aki a mikulovi Wild Creatures főzde mestere és a Csehországban ritka belga lambic sörök specialistája. Monika Linková a háromkaréjú ősrákról elnevezett Trilobit főzde lelke. Már édesanyja is sörgyárban dolgozott, így szinte az anyatejjel együtt szívta magába a sör és sörfőzés szeretetét. A Trilobit a csehországi savanyított sörök úttörője volt megalapításakor és igen gazdag, remek sörválasztékkal rendelkezik elsősorban a felsőerjesztésű sörök terén. Lenka Stranková a pilseni Pradroj által alapított kisüzemi sörgyártó üzemág, a Proud sörfőzője. És végül mindenképpen meg kell említeni Nataša Rousková nevét is, aki már hosszú ideje a klasszikus cseh láger söröket gyártó morvaországi Zubr sörfőző mestere. Persze velük még koránt sincs vége a női sörfőzőknek, mesterek sorának. És ismerve a csehországi sörfőzés oktatás színvonalát biztosak lehetünk benne, hogy még sok hölgy fogja választani hivatásul a sörfőzést! Éljenek a NŐK!

Lenka Stranková


Radek Holopírek és egy rakovníki sörfőző generáció

Hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla, hogy a sörfőzdékben készülő pompás sörök elkészülte mögött nem csak alapanyagok, technológia, hanem sok-sok ember szorgos, hozzáértő munkája is áll. Bizony, egy jó főzethez mind kétkezi munkára, mind speciális szakmai tudásra szükség van. A megszülető sör kiváló minőségét az egyik legfőbb szakmai vezető garantálja, aki nem más, mint a fő sörfőző mester, aki egyebek mellett összefogja a többi sörfőző munkáját is. A Rakovníki Sörgyárban napjainkban a fő sörfőző mester egy valóságos sörfőzőmester generáció tagja. Radek Holopírek, a városka szülötte 2012-ben vetette bele magát a helyi sörgyár megreformálásába, pontosabban az itt készülő új sörök megteremtésébe. Ő az, akinek köszönhetjük olyan remek új sörök megszületését, mint például a hidegkomlós Bakalář (mind az alkoholos, mind a mentes változat). De ő áll számos más rakovníki sör kialakítása, vagy éppen megújulása mögött.

Jiři, Radek és Marie

A Holopírek név azonban nem általa vált a városkában először ismertté. Édesapja, Jiři ugyanis nem kevesebb, mint 36 esztendőt töltött a sörgyárban. Egyszerű munkásként kezdte és fokokztaosan küzdötte fel magát egészen a fő sörfőző mester pozícióig. Túlzás nélkül állíthatjuk, az egész életét a sörfőzésnek szentelte, és nagyrészt neki köszönhető, hogy a helyi sörgyártás a kommunista érában sem került megszűnésre. A sörfőzés szeretete pedig szinte automatikusan beleivódott a következő generációkba is. Így lett a fia Radek az újjászülető rakovníki sörgyár legfőbb sörfőző mestere, ahol már 12 éve a helyi sörfőzés kulcsfigurája. És vele a sor szerencsére vele nem szakad meg, ugyanis Radek lánya Marie Holopírková már aktívan készül a családi hagyomány folytatására. És ezt nagyon jól teszi, hiszen a cseh sörök, főként a regionális sörökhöz nem csak malátára, komló, élesztőre és vízre van szükség, hanem a tradíciók folytatására és a tapasztalatok generációkról generációkra való átadására.

A cseh konyháról magyar szemmel II.

Folytassuk a cseh konyhával foglalkozó cikkünket és nézzük meg, hogyan vélekedtek a honfitársaink róla a magyar sajtó hasábjain. 1971-ben a Természetjáró Magazin így ír: „A cseh konyha ízletes, különösen sörös és cukrászsüteményeiről híres. A legtipikusabb cseh étel a sertéssült knédlivel és káposztával (veprové knedlik zeli), a rostélyos (roscenka), a pacalleves (drstkova polévka), valamint a kacsa- és libasült knédlivel. Érdemes megkóstolni a sült kolbászt, a morva szafaládét. Italnak a pilzeni sört és a Karlovy Vary Biterát (gyomorkeserűt) ajánljuk.” Ez utóbbi lényegében a közismert Becherovka volt. Bizony, aki a természetet járja az meg is éhezik és éhes embernek kell a kalória! 😊

1980-ban egy valóságos áttörést jelentő cikk jelent meg az Esti Hírlap hasábjain. A szerző kihangsúlyozta, hogy sokan tévedésben vannak a cseh konyhát illetően, mivel azt hiszik, másból sem áll, mint knédlis és párolt káposztás disznósültből. Példaként hozza Prága egyik kultikus söröző-éttermét, a Kehelyhez (U Kalicha) nevezetű helyet, ahol olyan ételek készülnek, mint a Kehely-gulyás, a Palivec szósz, Müllerné rostélyos, Huszár rolád, sült csirke táborilelkész-módra, putími sertésborda illetve a felvágottal kevert, rántott krumplis érme.

Egy évvel később már a Magyar Konyha hasábjain is hosszan szólnak a cseh konyhaművészetről. A cikk mondanivalóját így összegezhetnénk: Ugyan továbbra is jellemző jelentős zsír és szénhidrát használat, ám a szerző felhívja a figyelmet a csehek gombagyűjtő hagyományára, valamint a gombából illetve annak felhasználásával készített étkek változatosságára. Csehországban sokféle előétel közül (lásd a saláták bősége) lehet választani, de aránylag kevés fajta levest főznek. A cikk szakavatott írója is megállapítja, hogy a csehek a marhahúst kifejezetten kedvelik, utána jön a sertés, a baromfi (közte olyan érdekesség, mint az akkor még nálunk ismeretlen és ma sem elterjedt füstölt csirke) és a magyarokhoz képest nagyobb mennyiségben fogyasztott hal. A köretet a knédli, a krumpli variációk és gyakran a a párolt káposzta adja. A Magyar Konyha egy másik számában külön felhívják az utazók figyelmét, hogy „külföldön ne keressenek hazai ízeket. Ne rendeljenek Gulasch-t, gulas-t, gulyást, mert csalódni fognak. Kóstolják meg, mit esznek az ottaniak. Csehszlovákiában például a tejszínes mártással, knédlivel tálalt bélszínt vagy a sertéssültet knédlivel és párolt káposztával. Biztosan ízleni fog és rájönnek: nemcsak pörköltből áll a világ.”


Ugyancsak a cseh konyha gazdagságára hívja a figyelmet egy másik cikkrészlet, melyet a fenti képen olvashatunk. Összességében megállapíthatjuk, hogy már a bársonyos forradalomig, Csehszlovákia felbomlásáig is sokat változott a korábban Karel Čapek által keményen kritizált cseh konyha és ez a napjainkig tovább folytatódott. Természetesen vannak és lesznek ételek, melyektől nem mentesül a cseh gasztronómia, egy jó csülök, kolbász, cseh gulyás, kacsacomb vagy akár egy sertéshúsos knédlis káposztás csoda remélhetően mindig is a meghatározó része marad ám, mindezeken túl számtalan más, persze a csehek ízlésvilágára szabott egészségesebb, könnyedebb étek ugyanúgy megtalálhatóak mind a vendéglátóhelyeken, mind otthon a konyhában. Aki kíváncsi, hogy miként készítjük mi a csehes ételeket az feltétlenül keresse fel a Jaromír söröző-éttermeink egyikét másikát.

A bajor sörtisztasági törvény

A cseh sörök rajongóitól, így hozzánk a Jaromírokba betérőktől gyakorta hangzik el az a kinyilatkoztatás, miszerint egy sörhöz nem kell más, mint víz, árpamaláta, komló és élesztő. Minden más anyag felhasználása nem csupán tilos, de egyenesen szentségtörés. A kétségkívül jól hangzó megállapítás igazolására pedig a híres, világszerte ismertté vált bajor sörtisztasági törvényt idézik. De vajon mi is volt ez a nevezetes előírás, amely tulajdonképpen a mai napig is fennáll, vagy éppen iránymutató a láger söröket készítő sörgyárak többségének körében? Miért is született valójában, mi volt a jogalkotó szándéka és mire is vonatkozott pontosan?


Nos mindjárt kezdjük az elején. Bajor és szász földeken már a XII. századtól kezdve jelentek meg különféle, a sörök főzésére, a felhasználható anyagokra vonatkozó rendeletek. Erre gyakorta komoly szükség volt, akárcsak 1516-ban is, mikor a landshuti örökösödési háborúból győztesen kikerülő, és ezáltal a bajor földeket egyesítő IV. Vilmos herceg megalkotta a Reinheitsgebot nevet viselő szabályt. A törvény meghozatalával az elődeit követte és nem a sör „tisztasága”, minősége járt a gondolataiban, jóval inkább a kenyérellátás védelme és nem mellesleg a kincstárjának további gazdagítása. A bajorok ez idő tájt ugyanis alapvetően búzasöröket ittak és ez bizony sok-sok búzaszem folyékony kenyérré válásához vezetett a szilárdabb rokona kárára. A könnyen éhínséghez vezető túlzott mértékű búzafelhasználást így az uralkodó azzal fékezte meg, hogy előírta: a sör készítéséhez kizárólag árpamaláta használtassék fel! Azaz majdnem kizárólag, mert a búzasör készítés jogát biztos, ami biztos, a saját hercegi főzdéje számára azért fenntartotta…A kis huncfut…

A bajor (és nem német, ahogyan sokan helytelenül hívják) törvény szövegében nem szerepelt az élesztő. Egyrészt ekkortájt még nem is ismerték, hiszen magát az élesztősejtet pl. Theodor Schwann fedezte fel 1837-ben, és Pasteur izolálta még később, másrészt a sör után beszedett bevételek szempontjából teljesen érdektelen volt, hogy a sör erjedéssel vagy rothadással készül. A törvény az alapvető szándéktól függetlenül ugyanakkor mégis jótékony hatással bírt az innentől kezdve lefőzött sörök minőségére nézve. Az addig lefőzött sörökbe ugyanis számtalan más növény kerülhetett vagy került, sokszor akár egészségre kifejezetten káros, de legalábbis a sörnek nem használó. Így nem csoda, hogy mindössze két évvel később a Cseh Királyságban is megjelent a Frantovy prava azaz a sörfőző céh törvénykönyve. A bajor törvény nagyon hosszú, sokáig töretlen karriert futott be. A Reinheitsgebotot csak 1987-ben az Európai Gazdasági Közösség helyezte hatályon kívül, hiszen addig még arra se volt lehetőség, hogy pl. belga söröket Németországba (NSZK) exportáljanak. Ám hiába a hivatalos eltörlése, a napjainkban sok-sok német, cseh és más sörgyár is hirdeti, hogy a sörük a bajor tisztasági törvény betartásával készül, előírásait önkéntesen tartva be. És jól is teszik, hiszen sok sörrajongó csak így, tisztán szereti.

A nők és a sörfogyasztás (brit felmérés)

Ha a nők sörfogyasztásáról esik szó, akkor szinte azonnal beugranak a képsorok Jiři Menzel kultikus filmjéből, a Sörgyári capriccioból (készült Bohumil Hrabal művéből). Az ominózus filmrészleteken a filmbéli Mariska rendkívül látványosan hódol a sörivás élvezetének, és bátran mondhatjuk, azzal ahogyan ő itta a sört egyszer s mindenkorra a cseh sör és a női sörivás nagykövetévé vált. Ám azt kevesen tudják, hogy az őt játszó Magda Vásáryova, sőt maga a rendező sem szerette a sört! De ez mindez mellékes, a lényeg, hogy talán ez volt az első olyan filmélményünk, ahol a nőket a sörrel ilyen bensőséges kapcsolatban láthattuk és ezáltal a női sörfogyasztás is jobban teret nyerhetett ebben az addig alapvetően férfiak uralta világban. Hiszen a múltban nem hölgyhöz méltó cselekedetnek számított a mezei sörivás.

Ám azóta a világ szerencsére ezen a téren még inkább megváltozott és napjainkban már egyáltalán nem feltűnő, ha a gyengébb nem képviselője rendel magának akár egy-két korsó sört, sőt az önfeledten sörözgető hölgyek látványa sem éppen ritka a vendéglátóhelyeken. De mit is tudunk a nők sörfogyasztásáról? Pár évvel ezelőtt Nagy Britanniában készítettek egy kifejezetten a két nemre fókuszáló felmérést, melyben kielemezték a hölgyek alkoholfogyasztási szokásait is. Ugyan természetesen vannak kisebb-nagyobb különbségek a különböző országok, eltérő kultúrák között, ám érdemes megismerni a brit hölgyek sörfogyasztását bemutató adatokat is. A felmérés szerint a leggyakrabban fogyasztott különféle alkoholok között a sör a harmadik helyet foglalja el, mintegy 9%-al. A nőknél (saját bevallásuk szerint 22%-uk soha nem ivott alkoholt) abszolút a bor vezet és a különféle tömények a másodikak, ám a sör követi őket. A házas, teljes munkaidőben dolgozó nők inkább kedvelik a sört, míg a nappali képzésen tanulók kevésbé. Az alkoholt fogyasztó nők 37%-a sose próbálta ki a sört, 28%-uk csak évente néhány alkalommal él vele, 35%-uk rendszeresebben fogyasztja és közülük 17% hetente többször is. Arra a kérdésre, hogy miért is isznak sört alapvetően azt válaszolták, hogy az íze és a frissítő hatása miatt. A relatíve olcsóbb ára és a társadalmi szerepe is fontos szerepet tölt be a választás során. Fontos volt még az is, hogy az alkoholtartalmat és a fogyasztandó mennyiséget meg lehet választani (korsó, pohár, piccolo stb.). A reklámok ugyanakkor csak alig játszottak szerepet a sör választásában. És ugyancsak a sör íze az amiatt a hölgyek többsége nem, vagy nem rendszeresen fogyasztja. A nőkre inkább a szociális sörfogyasztás a jellemző, egyedül az otthon magányában jóval kevésbé hajlanak a sörivásra, mint a férfiak. Így ennyit röviden a brit női sörfogyasztásról. A lényeg, hogy ha megkíván egy hölgy jó kis frissítő sört nem habozzon, csak a sör!

570 éves a rakovníki sörfőzés!

Rakovník, ez a Prágától nyugatra fekvő városka mind a múltban, mind a jelenben a cseh sörfőzés egyik meghatározó sörforrásának számított. Itt ugyan soha nem gyártottak sört olyan nagyságrendben, mint pl. a közeli Krušovicén, České Budějovicén vagy Plzeňben de maga a sörkészítés hagyományának kezdete sok-sok évszázadra nyúlik vissza. Egész pontosan 1454 volt az az év, amelyből az első írásos dokumentum fennmaradt a rakovníki sörfőzésről, azaz nem túl nehéz fejszámolással kiszámíthatjuk, hogy pontosan 570 évvel ezelőtt már javában folyt ez a nemes és oly sok embernek élvezetet okozó tevékenység.

Szinte biztos, hogy már 1454 előtt is főztek a városban sok helyen sört. Ezt igazolja az a tény is, hogy a fennmaradt dokumentumban az akkortájt regnáló gyermek (Habsburg) László király, vagy talán inkább az uralkodó valamely tisztviselője megerősítette Rakovník város "sörmérföld" jogát, azaz a helyi sörfőzés támogató rendelkezését. Ám ha konkrét időpontot szeretnénk találni a történelemben, akkor leginkább 1454-et nevezhetjük a rakovníki sörfőzés kezdő évének. Így hát ünnepeljük együtt az 570 éves évfordulót. Ebben az évben igazán jó helyinek lenni, vagy turistaként idelátogatni, hiszen a városka számos vendéglátóhelyén valóban rendkívüli akciókat szerveznek. Például a mai napon és az év valamennyi hónapjában, annak 24. napján egy órán keresztül, délután 5 és 7 között 57 korsó ingyen (!) sört kaphatnak az időben érkezők a város számos éttermében, sörözőjében! Pestiesen szólva azért ez nem sámli! Az év folyamán még további ünnepi eseményekre is sor kerül, melyekről majd igyekszünk beszámolni. Ugyan nálunk a Jaromírokban ilyen rendkívüli lehetőség nem adott a vendégeink számára, de mindenkit bíztatunk, hogy ugorjon be valamely vendéglátóhelyünkre. Igyon egy jó korsó sört nálunk a rakovníki város sörfőzésének tiszteletére és persze a saját örömére!

A cseh konyháról magyar szemmel I.

A Jaromír sörözőinkben, éttermeinkben a vendégeink számos csehes, vagy cseh konyha inspirációjú ételek készülnek, melyek nagy népszerűségnek örvendenek. Ezért is érdemes egy kicsit részletesebben foglalkozni a kicsit megosztó jellegű cseh konyhával. Majd minden nemzet polgára büszke a saját országa konyhaművészetére, kivált azokra a hagyományos nemzeti étkekre, melyek a hamburgerek, pizzák, kebabok és távol-keleti ennivalók mellett meghatározzák a mindennapi kalóriabevitelüket. Ugyanakkor egy másik nemzet tagjai mindezen élelmekre gyakorta tekintenek gyanakvással vagy illetik azokat pozitív – negatív kritikákkal. Nincs ez másként a cseh – magyar gasztronómiai kapcsolatok terén sem, ahol a két konyha a sok hasonlósága ellenére is hordoz érdekes és meghatározó különbségeket, melyek magyar ízlelőbimbóval való megítélése elég vegyes. Egyesek szerint a cseh nemzeti konyha igen egyhangú, mások szerint ugyan egy szűkebb mezsgyén (akárcsak a klasszikus magyar konyha esetében) belül igen változatos. De miként is jellemezték a múltban a magyarok a cseh konyhát, hogyan véleményezték a cseh étkeket? Nézzünk meg egy-két cikket, véleményt az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével.
 
F: hotels.com

1897-ben a Gyógyászat című lap így jellemzi a cseh konyhát: „Ausztria- Magyarország népei közül, a közép és alsóbb osztályokat véve tekintetbe, legtöbb kövér ember van a csehek és a magyarok között s ennek megfelelőleg ismeretes, hogy a cseh konyha kimeríthetetlen az édes-zsíros tésztafélékben…” A cseh zsíros étkek megállapítása gyakorta megjelent a magyar sajtóban, bár szinte mindig hozzátéve, hogy a magyarhoz hasonlóan. 1935-ben az Orvosi Hetilapban a szerző a cseh konyhát kifejezetten vitaminszegénynek nevezte. 1959-ben egy híradás szerint a cseh állam is megelégelte a cseh konyha egészségtelenségét és hadjáratot hirdetett annak megváltoztatására. „Az orvosok péksütemény helyett rozskenyeret, knédli helyett burgonyát, disznózsír helyett olajat, több marhahúst, baromfit, halat, zöldséget, tejet, gyümölcsöt ajánlanak. A sörrel szemben előnyben részesítik a gyümölcsmustot. Az élelmiszerboltok, csemegeüzletek is igyekeznek a vevőket az egészségesebb táplálkozásra szoktatni. Sokfajta sovány hentesáru, különféle pácolt, kocsonyázott, olajos halak, pástétomok, sajtok, alkoholmentes italok sorakoznak a polcokon — nem is eredménytelenül. A sertészsír helyett ma már egyre többen vásárolnak olajat, a hal kapósabb, mint a disznóhús, nagy keletje van a barna rozskenyérnek. A knédli és a sör viszont egyelőre kevés asztalról hiányzik.” Ez az akció azonban nem éppen lett átütően sikeres, hiszen hozzánk hasonlóan a halfogyasztás a mai napig leginkább csak a karácsonyi időszakban népszerű.

F: cooklikeczechs

„A cseh konyhát ezzel a szóval lehetne legjobban jellemezni: knédli. Reggeli: knédli, ebéd: knédli, vacsora: knédli. Knédli itt és knédli ott, ehetsz annyit, hogy a füled szétáll tőle, és akkor újra knédli — a változatosság kedvéért.” Így panaszkodik a hatvanas években egy magyar újságíró, aki akkortájt ismerkedett meg a cseh konyhával. Hasonlóan ellentmondásos véleménye van egy másik írónak, miszerint: „A szállodában valami ismeretlen ízű, majdnem szilárd halmazállapotú levessel kezdjük az ismerkedést a cseh konyhával. A leves nem nagyon ízlik, de a pincér olyan előzékeny mosollyal tálalja, hogy nincs szívünk otthagyni. A bécsiszelet már egészen pesties, a sör pedig pilseni.” Bizony a cseh levesek egy része, gondoljunk akár egy pacallevesre, vagy a kulajdára nem éppen arról híresek, hogy igen hígak lennének.

F: hotels.com

Cikkünk első részét a Karel Čapektől a cseh irodalom egyik nagy alakjától vett idézettel fejezzük be, aki már az 1920-as években is figyelmeztette honfitársait, hogy túl falánkok, túl sok zsírt, húst, tésztát esznek, ugyanakkor alig kerül sajt, zöldség és gyümölcs az asztalra. Imígyen írt egykoron: „Állítom, hogy a cseh konyhanehézkessé és álmossá tesz bennünket... nem merem állítani, hogy ez a rendszeres gombócevés következménye, inkább azzal függ össze, hogy szinte egyáltalán nem ismerünk könnyű ínyencségeket...” Ez ha lassan is de mára igen sokat változott. Hamarosan folytatjuk…

2023-as Bakalář sikerek a sörminősítő versenyeken

A tavalyi év is küzdelmes esztendőnek bizonyult Csehországban is és ez alól a fokozott küzdelem alól a cseh sörgyárak sem tudtak kimenekülni. Ennek ellenére mind a strakonicei Dudák mind a rakovníki Bakalář sörgyár kifejezetten sikeres évet tudhat maga mögött. Ez különösen az utóbbinál bizonyult látványosnak, hiszen talán minden eddigieknél több és jobb eredményeket értek el söreikkel a hazai és a világ számos más városában megrendezett sörminősítő versenyein. Sokszor merül fel a kérdés, hogy mi értelme is van egy-egy ilyen vetélkedőnek, hiszen korántsem a világ összes sörgyára, főzdéje vesz rajtuk részt és mint minden emberi bíráláson alapuló verseny így itt is jelen van a szubjektivitás és az abban rejlő tévedés? Ez mind természetesen igaz, ám a sörminősítések mégis fontos szerepet töltenek be egy-egy főzde életében. Egy-egy ilyen verseny alkalmat teremt arra, hogy szakértők is kifejtsék véleményüket a söreinkről. Az itt elért díjak kiváló marketingeszközök lehetnek a söreink népszerűsítésére. A versenyeken remek lehetőség adódik a versenytársakkal, a potenciális kereskedőkkel vagy akár beszállítókkal való kapcsolattartásra. És mindezeken túl a versenyek a fogyasztók számára is jelzés értékűek az egyes sörök minőségét illetően. Összességében így a versenyek hozzájárulnak a söripar fejlődéséhez, megújulásához!

De lássuk röviden a Bakalář sörgyárnak az év közben már részben említett legfontosabb eredményeit. A hagyományos cseh nemzetközi sörfesztivált (Sörpecsét) 2023-ban ezúttal új helyszínen, Litomeřicében rendezték meg. Ezen a vetélkedőn mind a Premium, a Bakalář barna és a Černovar barna is arany pecsétet érdemelt ki. A World Beer Awards egyik győztesen a Pražačka lett, de további sörök is remek helyezést értek el. A prágai Czech Beer vetélkedőn ezúttal egy szerényebb, bronz medált tudtak a rakovníkiak elhozni, ám a londoni European Beer Challenge annál sikeresebbnek bizonyult. Egy dupla arany, három szimpla arany és ehhez még ezüst és bronz is...no ezt hívják igazi éremesőnek! Később a szintén londoni Craft Beer Awardson két további aranyérmet és egy ezüstöt is szereztek, azaz idén a brit főváros igen bőkezűnek mutatkozott. Persze nem csak London de Brüsszel is hozott sikert a gyárnak, amely az évet egy további éremzuhataggal žateci Dočesnán szerzett öt gyönyörű (köztük három arany) zárta. Erre mondják, hogy soha rosszabbat és a rakovníki gyári dolgozók, vezetők és a tulajdonos igyekezetét látva nem is lesz ez másképp a jövőben sem. Ezúton is gratulálunk a 2023-as Bakalář sikereknek. 

BÚEK 2024, avagy a mesteremberek dicsérete

Rohanó világunkban alighogy megérkeztünk a karácsonyhoz és az évvégi pihenéshez máris gőzerővel folytatjuk a tavaly megkezdett munkáinkat. Jóformán nincs is megállás a szorgos munkálkodásaink közepette. A munka nemesít, a munka mindent meggyőz, a munka után édes a pihenés és még szinte megszámlálhatatlan szólásunk, mondásunk dicséri a munkát, pontosabban a munkát végző embert. Bizony többségünk számára a munka, egy-egy feladat elvégzése nem csupán az esetleges pénzszerzésről szó, jóval inkább az életünk, a napi rutinunk szerves része. Ha bevalljuk, ha nem szeretünk dolgozni, maximum a körülményekkel nem vagyunk, többnyire joggal, okkal elégedetlenek.


A munka jó, aki pedig a munkáját remek színvonalon végzi az több, mint dicséretes. Így gondolhatták Strakonicében a Dudák sörgyárban is, amely rendszeresen jelentet meg naptárat. Az idei évben ugyanis a kalendárium témájául a dolgozó embert, pontosabban a helyi mesteremberek egy csoportját választotta. Az idén alapításának 375. esztendejét és a végső helyére való átköltöztetésének kerek 150. évfordulóját ünneplő sörgyár hat olyan úriembert mutat be a naptárában akik mesterségük míveléséért még kitüntetésben is részesültek. Peter Nožina restaurátor, Vojtěch Pelíšek dobverő készítő, Jan Jelínek és fiai történelmi fegyver és páncél készítők valamint Michal Votruba harangöntő és restaurátor mind a szakmájuk mesterei és így méltán kerültek fel a helyi sörgyár 2024-es naptárának lapjaira. Mi is gratulálunk a munkájukhoz és egyben a magunk részéről is felhívnánk arra a figyelmet, hogy legyen az idei év a mesteremberek éve, legyen szó akár az említett szakmákról, akár a vendéglátásról, sörfőzésről, kereskedelemről, informatikáról vagy az élet bármely területéről. És ennek szellemében kívánunk mi Jaromírosok mindenkinek sikeres és főként boldog Új Évet!



Boldog Új Esztendőt 2024-ben is!

És íme eljött a 2023-as év lezárása is. Eltelt egy esztendő és a világ még kevésbé lett békés, nyugodt hely, mint ezelőtt. Újabb háborúk törtek ki, a klímaváltozás hatása egye jobban érvényesül akár a jövőbeni sörtermelést is fenyegetve és a hiperinfláció magyarok százezrei számára jelentett hatalmas terhet. Nekünk a Jaromírosoknak is számtalan kihívással kellett megküzdenünk és sok mindent el lehet mondani az elmúlt évekről, de azt nem, hogy unatkoztunk volna. Az év elején vette kezdetét az osztrák Jaromír működése, azaz immáron átléptük a határokat! Innentől kezdve irány a csillagos ég! 😊 Februárban a névadónkat Jaromír Jágrt ünnepeltük, aki még mindig aktív a jéghokiban és profi pályafutásának 1099. gólját szerezte, ami pestiesen szólva nem semmi.


Májustól szeptember végéig egy új helyszínen a Római parton próbáltuk ki magunkat és sok-sok kedves vendégünk tölthetett el velünk ott el sör- és gasztronómiai élvezetben gazdag órákat. A csengery utcai Sörpincénk nyáron ugyan zárva volt ám ősztől újra, mintha mi sem történt volna fogadta a sörrevágyókat! Ezzel párhuzamosan elkezdődött az utca várva várt felújítása minek köszönhetően várhatóan jövő tavasztól egy szépen újjávarázsolt környezet fogadja a Sörpincébe látogatókat. Novemberben még várt ránk egy fontos változás, pontosabban kettő. A délbudai Open Road bázissal való kapcsoltunk ugyan megszűnt így a továbbiakban már nem viselik a nevünket ám megnyitottuk új, belvárosi vendéglátóhelyünket a B24 Drink & Snack Bar by Jaromírt! Felettébb büszkék vagyunk erre új kis gyöngyszemünkre, melynél bízunk benne, hogy hamar népszerűvé válhat mind a cseh söröket, mind a laza esti kikapcsolódásra, beszélgetésre vágyók körében. Nos ennyit az évről úgy dióhéjban, és hogy mi vár még ránk az új esztendőben? Nos ezt még Nostradamus sem tudta megjövendölni. 😊 Mi mindenesetre köszönjük minden kedves vendégünk támogatását és ennek meghálálására igyekszünk továbbra is a tőlünk megszokott és joggal elvárt szolgáltatást nyújtani! Kívánunk mindenkinek sikerekben, egészségben és minden jóban gazdag új évet! BÚÉK!

Boldog, cseh sörben gazdag karácsonyt kívánunk!

Már csak egy pár nap és itt a karácsony! Nincs is más hátra minthogy mindenkinek kívánjunk még egy pár pörgős, de egyre megkönnyebbültebb előkészületi napot, majd annál békésebb és nyugodtabb pihenést! A karácsonyi ünnepek és az év vége során a Jaromír Sörözők is ünnepi nyitvatartásra állnak átt, így érdemes az FB oldalainkon érdeklődni felőle. Nagyon boldog karácsonyt!




Karácsonyi Dudák!

Miközben vágjuk a centit (a fiatalabbak kedvéért az a régi szokás, mikor a besorozott katonák vettek egy mérőszalagot és a leszerelésig levágtak minden nap egy centit belőle) azaz folyik a visszaszámlálás karácsonyig, ne feledjünk el a rohanásunkba egy-egy ünnep előtti kis pihenőt is beiktatni. És ha már mondjuk a Jaromírok egyikében másikában eltöltünk pár idegnyugtató órát érdemes megkóstolnunk akár csapon, akár csak üveges formában a strakonicei sörgyár immáron hagyományos karácsonyi sörét. A csak korlátozott mennyiségben lefőzött ünnepi sör ezúttal több érdekességet is foglal magába. Először is hangsúlyoznunk kell azt, hogy négyféle maláta felhasználásával készítették és a megszokott árpamaláták mellett idén rozsmalátát, sőt pörkölt rozsmalátát is felhasználtak hozzá. És ezt bizony nagyon jól tették!

Ez a kis pörkölt rozsadag ugyanis a magas szárazanyag tartalmú (13,4%) és alkoholban sem szűkölködő (5,5%) söröcskénknek egy nagyon finom extra kenyér és mogyoró aromát kölcsönöz. És mindehhez társul a sör készítéséhez bevetett Vital, Premiant és Boomerang (ez utóbbit először használták Strakonicében) komlótrió melyek együttesen rendkívül finom keserűséget biztosítottak az italnak. Amúgy a sörünk keserűségének mértéke a nemzetközi skálán kifejezve (IBU) 36-os, mely önmagában talán nem jelez egy különösebben erősen keserűt, ám a keserérzet a felhasznált komlófajtáknak köszönhetően intenzívebb. A karácsonyi sör a Jaromírokban csak korlátozottan vásárolhat meg, részben csapon, részben üveges változatban (vagy éppen egy karácsonyi díszdoboz tartalmaként). A kis mennyiség miatt mindenkit csak bíztatni tudunk arra, hogy jöjjön el valamelyik vendéglátóegységünkbe és tesztelje saját maga! Mindezen túl kívánunk mindenkinek, egyelőre még nem karácsonyt, hanem minél zökkenőmentesebb karácsonyi készülődést!

Karácsonyra díszdobozos sörcsomagokat a Jaromírtól!

Közeledik a karácsony és ilyenkor már számos teendőnk akad az ünnepi asztalra kerülő finomságok alapanyagainak beszerzése és persze a megfelelő ajándékok megvásárlása terén. Ez utóbbiban szeretnénk segítséget nyújtani a Jaromír sörözőinkben megvásárolható minden eddiginél szélesebb díszdobozos sörválasztékunkkal. Nem csak a rendszeres sörfogyasztók de a csak alkalomadtán sörözgetők számára is különleges izgalmat jelenthetnek ezek az ajándékoknak is kíváló sörcsomagok, hiszen nem csupán ízletes söröket rejtenek, de csomagolásukkal is hozzájárulnak az ünnepi hangulat megteremtéséhez.

Lássuk hát hogy idén miféle sörcsomagokból válogathatnak nálunk:

1. Csak sört rejtők: Ha valaki kizárólag minőségi sört szeretne ajándékba adni másnak, vagy akár saját magának és a mennyiség sem elvetendő akkor annak akár a Dudák, akár a Bakalář sörökből álló 8 üveges díszdobozokat ajánljuk! Ha ez a mennyiség mégis sok lenne, akkor viszont pont ideális a számunkra a különféle három sörös sörcsomagjaink, köztük a Dudák karácsonyi sörét rejtő hármas, a Klostermann finomságokat tartalmazó trió vagy a Bakalář válogatás.
2. Sör és pohár: A sör fogyasztásához természetesen egy megfelelő pohár sem árt. Erre nyújtanak rendkívül látványos és hasznos megoldást a sört és poharat magukba foglaló ajándékdobozaink. A Bakalář sörgyár 3 sörét és egy poharat vagy 5 sörét és egy poharat rejtő ajándékdobozai esetleg a Pražačka sörükből négyet és hozzá egy ideális poharat nyújtó csomag pont ideális kombináció. Legrosszabb esetben a sört a család sörszerető tagja fogyasztja el, míg a „nem sörös” családtagé lesz a szép pohár. 😊
3. Partihordó: Ám ha valaki úgy érzi, hogy mindez csak a sörkérdés elaprózása és a sörből kell, de nem is kevés akkor bátran vigyen egyet az öt literes partihordóinkból, melyek három változatban is kaphatók. Az egyikben remek Pražačka, a másikban hidegkomlós Bakalář, a harmadikban pedig finom Černovar található.

Ugye hogy egyszerre mennyire könnyű és mégis nehéz választani? De a tépelődést fel kell hogy váltsa a cselekedet, mert ahogyan csökken a napok száma a karácsony elérkezéséig, ugyanúgy csökkenhet a karácsonyi sörválasztékunk! Irány a Jaromír, vegyen sörcsomagot!

A hidegkomlózásról általában

A Jaromír sörözőink választékában két alkoholos (Bakalář és Klostermann világos) és egy alkoholmentes (Bakalá) sör is szerepel amely büszkén hirdeti a za studená chmeleny vagy angolul a dry hopped feliratot. A cseh illetve az angol kifejezés egy olyan sörfőzési technikára utal, melyet napjainkban előszeretettel használnak nem csupán a kisüzemi sörfőzdék, de a nagyobbacska sörgyárak is. Ez a technika pedig nem más, mint a hidegkomlózás. De mi fán is terem ez a módszer, mire is jó?

Azt sokan tudják, hogy egy sör keserűségét a főzés során hozzáadott komló, pontosabban nagyrészt a komlóban található izomerizált alfasavak adják. Jellemzően a főzés fázisa során állítja be a sörfőzőmester a sör keserűségét, majd ezt követően kerül sor az erjesztésre és az érlelésre. Igen ám, de nem ez az egyetlen lehetőség, hogy módosítsunk még a készülő sör keserűségén. Erről szól a hidegkomlózás folyamata, mely során az az elsődleges erjedésen átesett sörhöz vagy még az erjedés során, vagy később az érleléskor adunk plusz (sokszor az eredetitől eltérő fajtájú) komlót vagy komlószármazékot. A már nem meleg közegben ugyan az alfasav nem izomerizálódik, ám egy részük és más komlóban található ízanyagok, alkaloidok jelentős része képes a folyadékba beoldódni. Ezáltal a készülő sörnek nem csupán a keserűsége módosul (jellemzően a 25-ös IBU alatt keseríti, felette van amikor inkább csökkenti a keserűségét vagy módosítja a keserűség érzetet), hanem új ízeket, aromákat is megjelenít benne. Előfordul, hogy két vagy akár három alkalommal is hidegkomlóznak, így tovább fokozva a sör testes keserűségét. A hidegkomlós lágereket hazánkban előszeretettel hívják hoplagereknek és a friss aromája miatt még a nagyobb sörgyáraink is gyártanak ebből a fajtából. Ám hatalmas minőségi különbségek vannak a hidegkomlós sörök esetében is. Hidegkomlózást természetesen alkoholmentes sörök esetében is mívelhetik és ennek köszönhető a Jaromírban is megkóstolható Bakalář hidegkomlós sör nemzetközileg is elismert finom íze.

Beer bruncholj velünk a B24-ben!

Egy kemény hét átdolgozása után mindannyian várjuk a pihentető hétvégét, amikor végre ellazulhatunk és a munkanapokon felgyülemlett feszültséget kiadhatjuk magunkból. Szombat reggel, gyakran még a reggelit is elfeledve gyorsan bevásárolunk a hétvégére ám utána miért is ne kezdjük a kikapcsolódást egy jó kis brunchhal? Bizony, irány ezen a szombaton a B24 és élvezzük ki a brunch sőt egy igazi beer brunch adta szuper lehetőségeket!

De hogy mi is az a brunch? Nos ez az angol reggeli (breakfast) és az ebéd (lunch) keresztezéséből alkotott szó, tulajdonképen egy megkésett reggeli, amely kiegészülve az ebéddel így együttesen kínál finom, friss ételeket a számunkra. És a beer brunchnál mindezt igazán kellő mennyiségű sörrel tudjuk ötvözni! Ezt ajánlja most, pontosabban november 25-én 11.30-tól három órán át a vendégeinek a legújabb Jaromír, a napokban a Zichy utcában nyílt B24 Drink & Snack Bar! Az esemény rendkívüli időpontban, a rendes nyitva tartást megelőzően kerül megrendezésre!

A beer brunchon való részvétel 9900 Ft-ba kerül (plusz szervízdíj), de ez az összeg a háromfogásos menüsoron (sütőtökkrémleves, pankómorzsás sertésszűz, fűszeres burgonyával és tartárral valamint prágai csokitorta baracklekvárral) túl KORLÁTLAN csapolt sörfogyasztást is magába foglalja! Egy komplett ebéd és amennyi sör, amit inni tudunk….hát nem egy kellemes szombati program? Utána az esti szórakozás előtt már csak egy kis jóleső szundikálásra van szükség! Akit felcsigázott a beer brunch gondolata annak nem kell más tennie, minthogy foglaljon asztalt a +36300977042 telefonszámon vagy a B24 Facebook oldalán üzenve!

És hogy milyen sörökből ihatunk korlátlanul? A B24 alap sörválasztéka ötféle sörből áll: tizenegyes Dudák, félbarna Klostermann, Černovar világos, hidegkomlós Bakalář és egy aktuális vendégsör! Ugye van miből választani?! Éljen a beer brunch, irány a B24!

Nagy az öröm, bővül a család! Itt a B24!

Egy család életében mindig hatalmas izgalom övezi egy új jövevény megérkezését és ez nincs másként a mi esetünkben sem. Ám ezúttal nem egy kis poronty jövetelét, hanem egy hangulatos belvárosi vendéglátóhely indulását várjuk felfokozott érzelmekkel. Igen, igen, már csak egyetlen nap van hátra és a Jaromír család újból bővül és a legújabb családtagunk pedig nem más mint a B24 Drink & Snack Bar by Jaromír. A Jaromírokat jól ismerős vendégeink jól tudják, hogy valamennyi vendéglátóhelyünk egyedi és mindenhol más és más a legfőbb vonzerő. Ez a B24 esetében is igaz, hiszen ezúttal egy remek ételekkel is szolgáló drink bár indul útjára, amely reményeink szerint nem csak a fiatalok kedvelt helye lesz, de az idősebb korosztály is hamar a szívébe zárja. A B24 helyileg Budapest belvárosában, a Zichy Jenő utca 6. szám alatt található, és a kellemes pincehelyiség ideális helyszín mind csajos, haveri csevelyek, mind a szórakoztató esti időtöltés számára.

A vendéglátóhely belső terét a felújítás során igyekeztük egyszerre modernné és barátságossá varázsolni. Mint valamennyi Jaromírban így itt is fő cél volt az étel- és italválaszték harmóniája. A sörök természetesen a megszokott cseh vonalat képviselik, részben a rakovníki Bakalář, részben a strakonicei Dudák sörgyár választékából. Az ötféle csapolt sörön kívüli italválasztékot igyekeztük szélessé tenni így minőségi borok, röviditalok vagy akár egy jó kis cocktail is vár ránk! A B24 célja, hogy tovább öregbítse a Jaromír hírnevét és hamar népszerűvé váljon mind a cseh sört, a jó snacket vagy éppen a finom cocktailt szeretők körében.

Már csak egy nap választ el minket a kezdettől, így ne is szaporítsuk tovább a szót! A lényeg, hogy ne feledjétek, gyertek el hozzánk november 17-18-án a Zichy utca új vonzerejébe a B24 Drink & Snack Bárba! Ám ha nem sikerül a kétnapos nyitóbulira beugranotok, az se baj! A továbbiakban a B24-ben a hét minden napján várjuk vendégeinket kora délutántól egészen este 10 óráig.

Egy a kocsma, száz a neve

A magyar nyelvet nem csak azért szeretjük mert magyar emberként ezt hívhatjuk anyanyelvünknek. Azért is áll közel a szívünkhöz mert tiszteletre méltó szókincsének gazdagsága. Történelmi fejlődése során, a különféle más népek nyelvéből átvett szavakkal hihetetlen szókincsbőségre tett szert, így az egyes tárgyakat, fogalmakat megannyi szóval, nagyon sok árnyalatban tudjuk megnevezni, kifejezni, mindenre tudunk mondani egy csokornyi szinonimát. Ez a gazdagság természetesen a vendéglátás területére is igaz, így nem csoda, hogy a mindennapi sör vagy bor elfogyasztására szolgáló vendéglátóhelyeknek, a közkedvelt és közismert kocsmának számos neve volt a múltban, és ezek közül sokat használunk a jelenben is.


Mint ahogy azt jól tudjuk az alkoholivás alapvető „egysége” a kocsma, régebbi alakjában a korcsma, mely szavakat vélhetően valamelyik szláv nyelvből szerezhettük be. Erre utalnak azon változatai is mint például a kricsmi (amely igen közel áll a szlovák krčma szóhoz) és persze a rövidített formája a krimó. A kocsmát van ahol tréfásan kocsmahivatalnak is szokták hívni ezzel utalván az ott eltöltött hosszú időre és persze az ott zajló szorgos foglalatoskodásra. A kocsma egyik pozitívabb változata a presszó, amely eredetileg ugyan az eszpresszó szó alakváltozata volt, ám a későbbiekben önállósulva inkább a szeszesitalfogyasztó hely értelmezést nyerte el. A presszó szó mellé inkább a pohár sör és a kevert, kisüsti vagy valami likőr hangulata társul és nem a kávézás. Kevésbé használt, de egyértelmű szavaink a poharazó, azaz a hely, ahol pohárral isszák a sört vagy bort illetve a talponálló (talpalló, topogó), a kocsma ahol nincsenek székek és állva fogyasztanak a vendégek. A kocsmát rosszallóan gyakorta nevezik bűnbányának, bűnbarlangnak, becsületsüllyesztőnek, késdobálónak vagy akár lebújnak (spelunka) is. Volt, ahol viccesen apák boltjának is hívták, ezzel utalván a „férfias” jellegére.


Az éttermek és vendéglők már hiába az ott elfogyó jelentős alkohol ellenére is egy jóval megtisztelőbb képet fest elénk, hiszen olyan vendéglátóhelyekről van szó, amelyek nagyobbak és meleg étellel is meg tudják örvendeztetni a vendégeket. Hajdanában elterjedtek voltak a csárdák (tabernák), mely névvel jellemzően csak a külterületen fekvő kocsmákat illették ám mára ez a szűkebb jelentése szinte teljesen eltűnt. Lényegében bárhol, bármerre lehet egy csárda, ami tulajdonképpen egy kocsma, vagy hogy még két nevet is emlegessünk, csapszék illetve söntés. Persze részben vagy egészében kocsmaként funkcionálhat akár egy bisztró, cuki vagy büfé is, attól függően, hogy milyen célra is használják a vendégek. Így lehet kocsma akár a resti vagy a fogadó továbbá az italbolt is. Még hívhatjuk a kocsmát csehónak, piáldának, devernának, komplárháznak, a már más jelentésárnyalattal bíró bárnak vagy akár angolul pubnak is. S végezetül ne feledkezzünk meg arról, hogy a kocsma lehet söröző, sörpince, sörbisztró is, pl. a Jaromír. Ugye hogy van miből választani?



 

A sör az irodalomban I. - „A munka a piásosztály átka.”

Irodalmi élményeink során számtalanszor bukkanhatunk olyan jelenetekre mikor akár a főhős, akár a mellékszereplő éppen valamilyen alkoholos ital lelkes fogyasztását végzi, vagy éppen annak kortyolgatása közben mond fontos mondatokat. Sőt van, amikor egy-egy italfajtáról az író, költő hosszabban-rövidebben értekezik, jobbára elismerőleg. Ha amerikai a szerző akkor természetesen bourbon ez az ital, egy franciánál, olasznál szinte csakis a bor esetleg a pezsgő lehet, de mi a helyzet a sörrel?

A sör esetében azonnal eszünkbe juthat Bohumil Hrabal a hazánkban kifejezett népszerűségnek örvendő cseh irodalmár, aki számtalan művében említette meg, sokszor kifejezetten dicsérően a nemzeti italukat. Elég csak az alábbi kis idézetet elolvasnunk Hrabal Sörgyári capriccio mesterművéből és már kedvet is érzünk egy korsó sör elfogyasztására: „Beledugtam az orrom a habba, föltartottam a kezemet, mintha imára emelném, és lassan, élvezettel ittam az édesen keserű italt, és mikor elfogyott mutatóujjammal megtöröltem a számat, és azt mondtam: - Azért a mi sörgyáruk söre is van ilyen.”


Ám a sörök és az irodalom kapcsolatának felleléséhez nem kell sem Csehországhoz, sem a XX. századhoz fordulnunk, hiszen a nemes nedűről már évszázadokkal, sőt évezredekkel ezelőtt is írtak. Már a sumér Ninkaszi-himnuszban is olvashatjuk az alábbiakat: „A nádkorsóban édes sör áll. / Ide hozzám, csapos, kocsmáros, sörfőző! /Hadd hajtsam fel a sör áradó tavát, / múlatni akarok, hej, múlatni akarok! /Iszom a sört, szívem mámorban fürdik, / iszom a szeszt, kedven fellobban, / vidám a májam már, boldog a szívem, / szívemet kellemes érzés tölti el (…)


A finnek ősi eposzában egy teljes szakaszt szenteltek a sörnek, a sör eredetének ezzel is jelezvén a szent nedű nemzeti fontosságát: „Árpából eredte a sörnek, / komlóból a nemes nedvnek, / bár víz nélkül ez nem ered, / szilaj tűz nélkül se támad.”

A sör és az irodalom kapcsolatáról szóló sorozatunk első részének végén álljon itt egy nem sörspecifikus ám annál mókásabb bonmot, avagy rövid humoros, mondhatni jópofi szólás a XIX. század második felében élt Finghal O’Flahertytől. Ez az név persze nem valószínű, hogy bárkinek mond is valamit, ám ha eláruljuk, hogy a Londonba költöző ír író Oscar Wilde néven vált világhírűvé, akkor már minden bizonnyal sokan bólogatnak az ismerős nevet olvasván. A sajnos nagyon fiatalon elhunyt Wilde egyik sziporkája, amit a korabeli szlogen („a pia a munkásosztály átka”) átfogalmazásával alkotott, így hangzik: „A munka a piásosztály átka.” Ugye, ugye? // Sorozatunkat később folytatjuk!

Miből igyuk söreinket? III. rész: Willi Becher és a pilseni poharak

Hosszabb szünet után folytatjuk pár hónappal ezelőtt kezdett sorozatunkat a ma használatos különféle sörivó kellékekről. A korábbi részben bemutattuk a klasszikus füles korsót, más néven steint vagy kriglit, melynek látványa minden sörivó szívét megdobbantja. Ám ahogyan azt akkor már jeleztük, van élet, pontosabban van még más a korsón kívül is. Ezért most még maradunk a láger söröknél és szólunk egy pár szót a fül nélkül „született” poharakról is. Poharat mint tudjuk szinte megszámlálhatatlan formában készítenek és ezek egy része teljesen tökéletesen megfelelne a lágerek fogyasztására, ám mégis vagy egy-két fajtájuk melyeket kifejezetten e célból terveztek. Eme speciálisabb lágeres poharak egyik kiváló példája a Willi Becher nevet viselő készség, amely amúgy akár angolszász ale-ek ivására is megfelelő lehet. Ennek a felettébb könnyen fogható pohárnak a felső része enyhén befelé görbül ezzel egy picit visszatartván az amúgy fürgén elszökni vágyó illat-, és aromaanyagokat. Ez az alak így összességében igazán tökéletes megoldás, így nem csoda hogy Jaromírokban főként a Dudák söreinket kortyolgató vendégeink is a kezükbe vehetik ezt a világszerte rendkívül népszerű és sörgyárak által oly gyakran használt söröspoharat.

A poharak között megkülönböztetjük a pilsneres korsókat vagy poharakat, melyek elsősorban az aranysárga, akár nagy buborékos pilseni sör „tálalásához” tökéletes. A pilsner pohártípus fő jellemzője az alul kisebb átmérő felfelé kiszélesedve felül közel vagy teljesen párhuzamos falakkal. Ez az ún. „pilseni talpas pohár” segíti a vaskos, tartós hab kialakítását, a buborékok áramlását, így összességében remek választás a könnyedebb sörök számára. Sorozatunk következő részében elhagyjuk a láger söröket és megnézzük, hogy milyen különlegesebb poharakat érdemes használnunk a búza vagy éppen az ale söröknél.