Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánunk, készüljünk az új esztendőre!

Már csak egy-két nap és a hosszú, már szinte megszokottan fárasztó év végén végre, ha csak egy igen rövid időre is, de átadhatjuk magunkat az önfeledt pihenésnek, a család, barátaink szeretetének és nem utolsó sorban a kulináris élvezeteknek, benne a finom cseh sörök fogyasztásával. Hamarosan itt van újból a várva várt karácsony, és kevesebb, mint másfél hét múlva pedig már el is köszönünk a 2025-ös esztendőtől. Így mindannyiunk számára elérkezett az idő amikor érdemes visszatekintenünk a már szinte magunk mögött hagyott évre, sikereinkre, sajnálatos kudarcainkra, örömteli nyereségeinkre és fájdalmas veszteségeinkre.

A mai világban a jövő minden eddigieknél kiszámíthatatlanabbá vált, nem tudhatjuk, hogy milyen kihívásokkal talál meg minket a sors. Háborúval fenyegetnek minket, a nagypolitika szereplői egyre inkább bábként bánnak velünk, az egyik vagy a másik fél feltétlen híveivé kívánnak tenni minket. Félő, hogy a világtörténelem újra megismétli legrosszabb történeteit mert a hatalom birtokosai minden áron újra akarják osztani a kártyalapokat. Társadalmunk végletekig megosztott, olyan életbevágóan fontos kérdések, mint akár a környezetvédelem vagy akár a szociális háló pedig szinte teljesen a háttérbe szorulnak. És mi egyszerű emberek, kicsik vagyunk a nagy kérdések megoldásához. Ám akárhogyan is alakul az előttünk álló 2026-os év mi Jaromírosok egyet megígérhetünk: a lehetőségeinkhez mérten a jövőben is minden megteszünk, hogy a sörözőink ne csupán mezei vendéglátóhelyek legyenek az Önök számára. Nálunk nem az a lényeg, hogy csak a megnyugtatóan kiváló cseh sört és ételüket fogyasszák el. Számunkra az a legfontosabb, hogy a vendégeink jól érezzék magukat nálunk és velünk. A Jaromír sörözőink legyenek nyugalmat, kiszámíthatóságot, békét, baráti hangulatot nyújtó helyek, melyekre betérve végre kiszusszanhatjuk magunkat és helyre tehetjük a mindennapok pörgésében összekuszálódott gondolatainkat. Mi hitünk szerint ilyen kis szigetecskéknek tekintjük sörözőinket, remélve, hogy ezt az érzést a vendégeink számára is át tudtuk és a jövőben is át tudjuk adni. 

Ezért is köszönjük azon ezreknek, akik idén is ellátogattak hozzánk és életük egy piciny részévé tették vendéglátóhelyeinket. Külön köszönjük mindazoknak, akik akár személyesen, akár a Facebook oldalainkon értékelték erőfeszítéseinket. Mind dicsérő szavaik, mind jobbító szándékú kritikáik adnak nekünk erőt a munkánk folytatásához, hiszen a vendégeink támogatása nélkül mit sem érnénk. Ezért törekszünk arra, hogy a jövőben is elnyerjük, illetve megtartsuk kedves vendégeink bizalmát, és ha lépésről lépésre is, de töretlenül tovább emeljük a Jaromír Sörözőink színvonalát.

Minden továbbiak helyet szeretnénk minden kedves vendégünknek békés, áldott karácsonyt és sikerekben gazdag boldog új esztendőt kívánni!

 


Karácsonyi sörök Rakovníkról és Strakonicéről

Talán már meg sem lepődnek olvasóink, hogy a karácsony közeledtével újra ünnepi sört kóstolhatnak a csapjainkról. Persze csak a szerencsésebbek és a hozzánk sűrűbben járók, hiszen ezek a főzetek csak korlátozott mennyiségben kerülnek Magyarországra, többségük cseh torkokon gurul le. Ezért is jelentenek különleges élményt a karácsonyi sörök és persze nem csak emiatt, hanem a minőségüknek, ízüknek köszönhetően is. Lássuk hát, hogy idén milyenek is ezek a sörök. 

Strakonicéről ezúttal egy igazi specialitás érkezett. A remek sör az idei karácsonyra nem csak (de főként) pilseni malátával, hanem belga Buscuit és Red Intense maláták hozzáadásával készült. A speciális belga malátákkal erőteljesebb földes és pirított ízt érhettek el. A komlók maradtak hazaiak, a Premiant, a Kazbek és egy új nemesítés, a Jupiter adja kellemes kesernyés aromát. A főzet szeptemberben (nem egy-két hete, mint némely hazai sörfőzdénél) készült és azóta érlelődött 60 napon át. A keserűsége 38, amely már bőven eléri a pilseni sörök szintjét. Élesztő tekintetében egy öreg rutint a W96 törzset használták még mindig nagy megelégedésünkre. Színében, az aranyló, rezes színében is tükrözi a pilseni típusú sörök főzésének hagyományát, még ha ezúttal egy kis „külföldi” tartalommal is. A 13,4 %-os extrakt érték már előre jelzi a sörünk kellő ünnepi testességét. Alkoholtartalma is ennek megfelelő, 5,5%-os. 


Rakovník karácsonyi sörét se mostanában, hanem október elején kezdték el főzni. A sörgyár hagyományai szerint egy elég erőteljes ünnepi sört készítettek. Ezt jelzi mind 14-es szárazanyag-tartalma, mind az 5,8%-os alkoholtartalma, amely illik a téli hideg hónapokhoz és az ünnep fenségességéhez. Mindkét sörnél ahogy írtuk csak pár hordó jutott el hozzánk, amelyek tartalmát a Söpincében vagy a Sörbisztróban ízlelhetünk meg. Így mindenkit bíztatunk arra, hogy ne várjanak soká, jöjjenek, hangolódjanak nálunk a karácsonyra!

Karácsonyi ajándékok a Jaromírtól!

Döbbenetes, hogy milyen gyorsan közeledik a karácsony, ripsz, ropsz már el is érkezik és talán még csak a napokban döbbentünk rá, hogy sehol sem állunk a karácsonyi ajándékok beszerzésével. Természetesen a karácsony egyáltalán nem az ajándékozás ünnepe, jóval inkább a meghitt családi, baráti együttlété, de elég nagy maflaság lenne arra gondolni, hogy a szeretteink nem örülnének valami olyannak, amire egész évben vártak, melyre szükségük van, de legalábbis kényeztetést, örömet, élvezeteket nyújt a számukra. Mi itt a Jaromíroknál is igyekszünk ötleteket nyújtani és konkrét ajándéklehetőségeket biztosítani a tanácstalanok vagy éppen a nagyon is sörös ajándékban gondolkodók számára. Mindhárom Jaromír sörözőnkben, (ha nem is mindenhol azonos választékban) ajánlunk karácsonyi meglepetéseket. Közülük most a Sörpince választékával ismertetnénk meg olvasóinkat, ahol a bejárattal szemben egy külön kis ajándékpolcon mutatjuk be az ajándékötleteinket. Lássuk hát, hogy mikről is van szó!

Kezdjük a sort, a komló pozitív hatására alapozott kozmetikumokkal, melyekből kétféle (3890.-) vagy háromféle - szépségünkről gondoskodó - terméket tartalmazó ajándékdobozt is vásárolhatunk (3790.-). De ha csak az egyik vagy a másik kozmetikum érdekel minket, azt külön is megvehetjük. Egy habfürdő (2490.-), sampon (1990, -), hajbalzsam (1990.-) vagy tusfürdő (1990.-) önmagában is lehet megfelelő ajándék, vagy egy összetett csomag része.

Egy ajándékkosár (10900.-) már valóban komoly meglepetést jelenthet a megajándékozott számára, de ha mindez még tartalmaz egy remek sörgyári hózentrógert is akkor a siker garantált (14900.-). Ez utóbbit, mármint a Bakalářos nadrágtartót akár külön is megvehetjük (7600,-). És itt még koránt sincs vége a sornak, hiszen a rakovníki sörgyártól pólót (3900.-), vászontáskát (2250,-), önállóan hózentrógert (7600.-) vagy sörnyitókat is beszerezhetünk (Prazacka, Cernovar) (1500.-).

De a sörös kiegészítők irányából közeledjünk konkrétan a sörök felé. Egy korsó vagy pohár (1990.-), egy elegánsabb kristálypohár a kulturált sörfogyasztás elengedhetetlen kelléke. És mindehhez már csak magára sörre van szükség, amelyből valamennyi Jaromírunkban önállóan, vagy különféle díszdobozos összeállítások részeként is szert tehetünk. Még széles választék áll a rendelkezésre az üvegpoharat is, vagy „csak” a sört magába foglaló díszdobozokból, és 5 literes party hordókból (strakonicei és rakovníki sörgyárak termékei), de ahogyan közelítünk a karácsony felé úgy fog csökkenni, mind a választék, mind a darabszám. Érdemes hát időben megszerezni a számunkra legizgalmasabbat! Nos ennyit így röviden, mindenkit csak bíztatunk arra, hogy nézzen körül nálunk, biztos, hogy talál valami remek ajándékot a szerettei vagy éppen a saját maga számára.



"Vízbe fulladt", de mégis tökéletes: utopenec

A cseh sörkorcsolyák közkedveltek mind hazájukban, mind a magyarországi cseh sört árusító lelőhelyeiken, így a Jaromírokban is. Közülük talán a legnépszerűbb a nakládany hermelín (olajban pácolt sajt), de a nyomában halad a másik ízig-vérig cseh specialitás, az utopenec (többes számban utopenci). De mi is ez a finomság, mi az eredete?

F: Klasické recepty

Nos, egy a legenda szerint egykor a cseh vidék középső fertályán, Beroun városkánál élt egy Šamánek nevezetű molnár. A molnárunk egy malmot, valamint egy fogadót is működtetett, ahol az éhes vendégeknek gyakorta szolgált fel többek között kolbászkákat. Ám hűtés hiányában fennállt a húsárú megromlásának veszélye, ezért Šamánek addig filózott amíg rájött a megoldásra. A kolbászokat ecetes, hagymás vízbe tette, így sikerült tartósítania azokat, majd rájött, hogy az ízük tovább fokozható  fűszeres páclével. És a mese szerint így született meg az utopenec, a sörkorcsolya. A molnár sajnos nem sokkal később a malom kerekének javítása közben belefulladt a vízbe, és ekkor az általa kitalált ételnek az utókor a „vízbefúlt” nevet adta.  Egy másik még inkább mesés eredetmítosz szerint 1605-ben Uherský Brod (Magyargázló) közelében egy a Bocskai István fejedelem rebellis csapatai ellátására szolgáló kolbásszal teli hordó az Olšava folyó vizébe esett. A hordóba beszivárgott az akkor még tiszta folyóvíz és körbevette a magyar kolbászokat. Mikor sok-sok hagymával feltálalták a kihalászott hordó tartalmát, akkor jöttek rá, hogy milyen finom ez a pácolt kolbász.

De ennyi a mesékről, lássuk azt amire bizonyíték is van. A mai igazi „vízbefúlthoz” felhasznált kolbászka, a špekáčeket a prágai Állami Jubileumi Fesztiválra dolgozták ki 1891-ben. Azóta számos népszerű étel alapanyagává vált, köztük a már addig is készített utopenecévé. Az utopenec az új kolbásztípussal így már a cseh sörözők, éttermek alapválasztékává vált. Sőr szinte minden családnak van egy saját receptje, amely alapján otthon készíti a saját változatát. Ha mi ki akarjuk próbálni, akkor arra figyeljünk, hogy valóban jó minőségű kolbászból készítsük és legyen türelmünk kivárni az egy-két hét pácolási időt! De ha nincs kedvünk ezzel bíbelődni, akkor irány a Jaromír, ahol egy jó kis cseh söröcskével lekísérhetjük! Dobrou chut’ és na zdraví!

Karácsonyi sörös ajándéktippek…fanatikusoknak 😊

Napjainkban az internet a termékek elképesztő választékát nyújtja a számunkra. Lényegében jóformán tényleg csak pénz kérdése, hogy megvegyük a számunkra hasznot és/vagy élvezetet nyújtó árucikkeket. Ezek egy része azonban nem minden esetben nevezhető „normálisnak”, van amikor szimplán csak furcsák, extravagánsok, máskor kifejezetten eszementnek nevezhetők. A karácsony közeledtével körbenéztünk, hogy a neten, elsősorban a manapság egyik legnépszerűbb Temu oldalon milyen sörrel kapcsolatos extrém ajándékötleteket találunk, csak azért, hogy olvasóinknak legyen még elég ideje a vásárlásra! 😊 Kezdjük a sort kevésbé őrült termékekkel, bár picit nehéz elképzelni, hogy akár a kötött sörsapkát, akár a sörzoknit bárki rendszeresen hordaná.


Ugyancsak nehéz elgondolni, hogy valaki a sörét egy ilyen csöppnyi pohárból szeretné fogyasztani.

Télen persze gondoskodnunk kell a sörünk jólétéről, nehogy megfázzon, megfagyjon a kinti hidegben. Ezért is „hasznos” ajándék egy sördzseki, ami megóvja az időjárás viszontagságaitól.

A söröket ismerők és szeretők körében ismert tank(os) sör fogalma, amely lényegében a legfrissebb, legérintetlenebb sör, ami hozzáférhető egy adott vendéglátóhelyen. Az alábbi ajándék azonban mostantól átírja ezt a fogalmat. 😊

"Hatalmas" probléma a sörfogyasztók számára, hogy TV nézés közben miként is igyák az italukat anélkül, hogy a szemüket az akciódús film alatt ne kelljen a képernyőről levenniük. Itt a megoldás, a kitakarást mentesítő féloldalas korsó. Használatakor egyik szemünk végig követni tudja a film eseményeit.

F: geermoose

A különféle fontos sörkellékek között még megemlíthetjük a különféle alakot felvevő sörnyitókat, de a felsorolás végére egy kifejezetten őrült terméket hagytunk. Ez pedig egy felső részétől eltávolított műanyag koponya, mely alul a rugalmas műgerinc csőben folytatódik. És hogy mire is jó ez? Nos állítólag a sörpongnál, vagy szimplán egy buliban a koponyába önthetjük a sört miközben egy vállalkozó kedvű (vagy csak már szimplán nem józan) társunk a gerinccső alját a szájába veszi. És persze csak öntjük a sört, öntjük a sört…ugye milyen vicces? 😊

De ennyit az extrém sörajándékokról. Mi inkább azt javasoljuk, hogy maradjamak a hagyományosabb termékeknél, akár a Jaromírokban kapható különféle díszdobozoknál, vagy csomagoknál. Jobban megéri!

Bővülő sörválaszték a Sörpincében!

A Jaromír söröző-éttermeink elsősorban a strakonicei és a rakovníki sörgyár söreinek legfőbb magyarországi forrásai, de természetesen sohasem zárkóztunk el attól, hogy más cseh söröket is bemutassunk a vendégeinknek. Anno akár a Jaromír Sörkertben, akár a Sörbisztróban számos különféle cseh sör szerepelt a repertoárunkban és most örömmel jelenthetjük be, hogy ez a régi szokásunkat most a csengery utcai Sörpincében folytatjuk.


Az új söreinket igyekeztük úgy kiválasztani, hogy azok a cseh söröket ismerőek számára is vonzóak lehessenek. Többségükben kisebb regionális sörgyárak termékei, de van köztük nagyobb sörgyár remek produkciója is. Nagyobb részük a klasszikus cseh láger stílust képviselik, de akad köztük remek gyümölcs ízesítésű és egy speciális IPA is. De lássuk is, hogy pontosan melyek ezek a sörök.


 
A múltban már sok éven át forgalmaztuk a nyugat-csehországi Chodová Planá sörét a Chodovart. A sörválasztékukból most nálunk a prémium világos sört tudják a vendégeink megkóstolni. A sörök közt szerepel a Gambrinus 12-es világos söre, amely talán az egyik legtipikusabb cseh láger.

 
Egy kisebb cseh felföldi városka Polička söre is vár ránk és a tervek szerint a sokak számára ismerősen csengő trutnovi Krakonoš sör is nyújt majd élvezeteket. Az említett gyümölcsös sör a morvaországi Litovel citromos barnája, az IPA pedig Havličkuv Brod erősebb finomsága. Megkóstolásuk kötelező! 😊


Valamennyi sör üveges, de már tervbe vettük azt, hogy egy-kettő közülük a vendégcsapra is kerüljön. Ám addig is mindenkit várunk a palackos változatok kóstolására, fogyasztására. Nem fognak csalódni bennük!

Sört a kutyáknak? Csak ha a sör, kutyasör!

Napjainkban jelentősen szaporodnak egyes négylábú társaink, nevezetesen a kutyák által is látogatható vendéglátóhelyek száma. Persze vajmi ritkán fordul elő, hogy a blöki a gazdája nélkül vagy annak kedve ellenére akar beugrani a sörözőbe, de ha már egyszer ott jár, akkor a rendes vendéglátótól gyakorta jut neki valami innivaló. És ilyenkor előfordulhat az az eset, hogy a kutyavendég ivótáljába a kocsmáros egy kis sört löttyint, vagy éppen a gazda osztja meg a magának rendelt sörét a házi kedvencével. Anno egy 1946-os cikk arról adott hírt miszerint egy amerikai kisvárosban a Cézár névre keresztelt kutyus rendszeresen beállított a sörcsarnokba, ahol mindig akadt, aki meghívta egy pofa sörre. Sőt egyszer annyira berúgott, hogy közbotrányt okozott, s emiatt el is zárták. Persze a hír elsőre jópofának tűnik, és a sörünk megosztását is poénosnak gondolhatjuk, ám jobb, ha tudjuk: NEM AZ. Sajnos nem, hogy vicces, de egyenesen káros, hiszen a sörrel (és más alkohollal is) megbetegíthetjük vagy akár meg is ölhetjük a tőlünk függő és bennünk gyakorta feltétel nélkül megbízó ebünket. De hát mi baja lehet egy kis sörtől, sörhabtól a kutyának? Nos ez persze nagyban függ a kutya fajtájától, méretétől, a nekiadott sör minőségétől és mennyiségétől, ám összességében meg kell értenünk, hogy az állati szervezetet nem ugyanúgy tervezte az evolúció, mint az emberit. Jelen esetben sem az alkohol, sem mondjuk a komló sörbe főzött anyagainak lebontását nem a kutya májára szabták. Jobb esetben tényleg csak pityókás, enyhén dülöngélős lesz az ebünk, komolyabb esetben akár öklendezni kezd, és sajnos legrosszabb következményként már egy pici sörmennyiség is a kutyamenyországba juttathatja őt. És ha ez megesik, azt egyetlen kutyatulajdonosnak sem kell ecsetelni, hogy mit is okoz a gazda lelkében is (persze ha van). És ha a sörünk alkoholmentes, akkor is gond lehet? Sajnos igen, a komló itt is jelen van, amire érzékenyen reagálhat a kutya.

De akkor mit is adjunk „sör” gyanánt a kutyánknak, csak hogy kedveskedjünk neki. Nos erre már több cég is megoldást keresett, így készült már a világon elsőként a Snuffle cég jóvoltából „igazi” hamis kutyasör, egy kis malátával, csirke-marha kivonattal, persze komló és erjesztés, így alkohol képződése nélkül. Ám más leleményes gyártók itt nem álltak meg, így azóta főztek pl. pulyka, édesburgonya, bazsalikom, kurkuma és borsmenta hozzáadásával kifejezetten Hálaadás napi kutyasört, vagy fahéjas, mézes, zöldséges ebsört is. Hazánkban nem túl régóta pedig egy Bottom sniffer (kutyahátsó szagolgató) elkeresztelt pitypangot, rooibost és bojtorjánt is tartalmazó kutyaitókát is lehet kapni. Ám mindezek ellenére higgyük el, kutyatársunknak nem kell a sör (azért egy kis víz az természetesen jár), neki elsősorban az az öröm, hogy velünk lehet. És ez nem vicc.

Igyunk mértékkel, de milyen sörös űrmértékkel? II. – A veder

Sokféle sörmértékegység létezett a múltban, melynek nemzetközi példáiról az év elején egy cikkünkben már írtunk. Most a hazaiakat vesszük számba, egy kicsit több mondanivalóval. Kezdjük a sort azzal a mérőszámmal, mely talán az egyik legkedvesebb a számunkra. Ez pedig nem más, mint a veder. A veder, modernebben szólva a vödör egy igazán látványos, megragadható, impozáns méretet feltételező, de mégis ember léptékű mértékegység. Hagyományosan persze nem mérőszámként, hanem egyszerű hétköznapi edényként használták a vedret és szinte természetesen kisebb eltérésű változatai is léteztek. Lássunk egy-két példát a veder mérték egykori használatára. 1852. áprilisában így írt a Hölgyfutár: „Sörfogyasztás: legtöbb sört Németországban Bajorhonban isznak. Átalános számítás után ugyanis évenként minden emberre 107 veder esik. Würtenbergben már csak 70, Csehországban 60, Bécsben 40 (itt azonban megjegyzendő, hogy bor is elfogy ugyanannyi) Poroszhonban, hol a pálinka ital annyira el van terjedve 20. Nálunk általánosan ugyan még nincs kiszámítva, hanem azért találkoznak egyesek kik e nemes mesterségben magukkal a bajorokkal is vetélkedhetnek.” 1866 decemberében pedig ezt írták nagy büszkén a Fővárosi Lapokban: „Pest sörtengerben úszik. Nevezetesen ez idén a Dreher, a Barber, a Tüköri és más kisebb sörfőzdékben négyszázezer veder sört állítottak elő, mely 2.400.000 forintba kerül. E nagy mennyiség harmad részét a fővárosunk — ez a nagy sörgödény — maga fogyasztja el.”


De végül is mennyi is volt egy veder, amelyből csehek is csak 60-at fogyasztottak el ekkortájt? Nos ahogy említettük többféle változata lehetett a XIX. század második felében (amikor még gyakran használták ezt a mértékegységet), de a legtöbb forrás szerint körülbelül 12 liter (más források szerint 11.318 liter) volt. Egy-egy térségben ugyan a 11–15 liternyi változatok is előfordultak, de azért nagy általánosságban a 12 liter lehetett a méret. Azaz a 60 veder sör megfelelhetett úgy 720 liternek, ami ha a mai egy főre jutó sörfogyasztási statisztikai adatokat nézzük persze bődületesen nagynak gondolható. Ám ne feledjük! Akkortájt a „minden ember” fogalomba nemigen tartoztak a gyerekek és feltehetőleg a hölgyek sem, továbbá a sörnek se voltak oly konkurenciái, mint az üdítők, ásványvizek stb., így afféle egészségesebb folyadékpótlást is jelentettek. És különben is, a 720 liter csak havi 60 liter sör, azaz kb. 2 liter per nap, ami ugyan kemény, de nem nevezhető egy teljesíthetetlen kihívásnak. 😊 Így éljen a veder sör!

A Klostermann csomagolás rejtelmei 2.

Folytatjuk a Klostermann félbarna sörök csomagolásai rejtelmeinek feltárását, a különböző (dobozos és üveges) változatok „külsején” látható különbségek, és amint látjuk a beltartalmában is lévő eltérések szemügyre vételét. Az előző cikkünket a palack nyakánál hagytuk abba, azaz a Klostermann üvegének nyakcímkéjénél, amely az összes vonatkozó EU/cseh/magyar jogszabályoknak megfelelő információt tartalmazza. Nem pasztőrözött (pasztőrözetlen) félbarna sör, összetevőiben feltüntetve az ivóvizet, az árpamalátát, az előkészített žateci komlót és komlótermékeket. Természetesen szerepel a felirat, amely szerint óvni kell a sörünket a közvetlen napfénytől és a fagytól, de ez alapesetben is teljesen természetes lehetne. A védőgázas palackozás segít abban, hogy a palackban levő oxigén ne kezdjen el rosszalkodni és ne akarja a sört ideje előtt megrontani.


A palack nyaki címkéjén látható a sörivók egyik legjobban keresett paramétere az itóka alkoholtartalma, ami jelen esetben 5,1%. Némileg meglepő módon itt most nem tüntették fel a sör Balling fokát, ami a Klostermannál 13, azaz van benne cucc, de rendesen! Mindezen információk túlnyomó többsége három nyelven (cseh, szlovák és magyar) is fellelhetőek, de a nyakcímkén még láthatjuk a 18 év alatti személyek alkoholfogyasztásának tilalmát jelző piktogramot, az üveg visszaválthatóságára utaló jelzést és szöveget, a töltési térfogatot, a gyártócég nevét, címét és internetes elérhetőségét. És természetesen még egy kötelező kelléknek is helyet ad a címke és ez pedig a vonalkód, amely nélkül nem lehetne eladni a terméket. A vonalkódról, Európában más néven az EAN kódról egyszer még bővebben mesélünk, de most csak annyi, hogy a sok pálcikás, alatta számos szám a kulcsa az adott termék beazonosításának.


Nos ennyit az üvegesről, most lássuk a dobozos Klostermannt, miben is más az üveges tesóhoz képest. Itt a doboz alakjából adódóan sincs több címke, csak egy nagy, amely a doboz külsejének csaknem egészét elfoglalja. A Klostermann felirat hatalmas, a doboz alapszínével együtt már messziről beazonosíthatóvá teszi a terméket. A névadó író arcképe és aláírása, a strakonicei sörgyár emblémája, a négyféle maláta felhasználásával készült félbarna láger felirat is pontosítja vételünk tárgyát. Mindezekből a doboz kettőt is tartalmaz, azaz lényegében nincs holttér, nincs olyan szög, amelyből ne lehetne a Klostermann félbarnát beazonosítani. Mindezek mellett apró betűkkel természetesen megtaláljuk a kötelező feliratokat, mindazokat, amiket az üveges változat címkéin már beazonosítottuk, de itt még további jelek, feliratok is akadnak. Kis piktogram jelzi, hogy „Ön dönt, vagy iszik, vagy vezet”, illetve arra is felhívják a figyelmet, hogy a várandós hölgyeknek nagyon nem ajánlott a sör fogyasztása. Feltüntették a csomagolás alapanyagát, az alumíniumot, melynek megfelelően kell, de legalábbis illik gondoskodnunk a már sörét vesztett doboz szelektív elhelyezéséről. Egy rövid szöveg (nevratní obal) jelzi, hogy Csehországban ez egyutas, nem visszaváltható csomagolás. Magyarországon ezért is kell egy külön EAN kódos cetlit ráragasztani az ilyen termékekre, hogy a magyar visszaváltó automaták be tudják fogadni a dobozt.

 
De térjünk rá egy igen fontos különbségre a dobozos és az üveges között, amelyet egy másik kis felirat árul el. Itt azt olvashatjuk: pasterováno složení azaz pasztőrözött a sörünk, ellentétben az üveges változattal! Ez sajnos a dobozosság és hosszabb eltarthatóság miatt van, amely áldozatot be kell vállalnunk, ha a dobozos változatot választjuk. Végül pedig jelzik, a dobozos enyhe túlnyomásos belső környezetét a sör minőségvédelme miatt. A dobozon a sör lejárati határidejét az alja rejti, ide került a dátum nyomtatva. Nos ennyi, de ebből is jól látszik, hogy mennyi mindenre kell gondolni egy figyelmet felkeltő, vonzó, továbbá minden szükséges információt tartalmazó címke megtervezésénél. A magunk részéről csak ajánlani tudjuk bármely változat vételét és fogyasztását, de ne feledjék, a Jaromírokban az alapválaszték része ez a csoda, így akár csapolva is kortyolható!


A Klostermann csomagolás rejtelmei 1.

Az előző cikkünkben "a dobozos vagy az üveges sör a jobb" örök kérdéssel foglalkoztunk, lássunk most egy konkrét példát is rá. A kiszemelt alanyunk a Strakonicei Sörgyár egyik csúcssöre a híres helyi író után elkeresztelt Klostermann, abból is a félbarna változat. (A másik a hidegkomlós világos, ha valaki nem ismerné és nem kóstolta volna.) Most azt kellene írni, hogy a kétfajta csomagolású sör beltartalma között micsoda óriási különbséget tapasztalunk, de sajnálattal közölnünk kell: mindkét sör kiváló, feltéve ha betartjuk az alapvető tárolási, tálalási és fogyasztási szabályokat, amelyeket már oly sokszor emlegettünk a Jaromír Krónikákban. Így nem marad más, minthogy a külső alapján bíráljunk. Nézzük hát, hogy milyen a „kétféle” sör, az üveges és dobozos csomagolása, a design, milyen információt is tartalmaznak a rajtuk lévő címkék feliratai.

Kezdjük az üvegessel, amelyet nagyon kellemes már a kezünkbe is venni. Klasszikus sörösüveg alakja a nyak részi elvékonyodás előtt, valamint az alsó részén egy picit kiöblösödik, ezzel is megkönnyítve a kicsúszásmentes megragadást. Ez igen hasznos kivált, ha már nem az első sörünket fogyasztjuk el. 😊 A koronazáras kupakján a már említett és egy korábbi cikkünkben részletesen megénekelt Klostermann bácsi bal kézre támaszkodó feje és a felső testének egy része látható. Szemüveges, szakállas képe már önmagában is valami megnyugtató garanciát nyújt az üvegben rejlő sör minőségét illetően. Az üvegre ragasztott három címkéből természetesen a frontoldali a leglátványosabb. A sör színére hajazó vörös háttérben felül a kupakon is látható író grafikája látható kétoldalt a születési és halálozási dátummal, alatta az eredeti aláírásának másolatával. Ez alatt áll szép nagy betűkkel a Klostermann felirat, majd a sörtípus megnevezése, a polotmavy ležák, azaz félbarna láger. A főcímkén még két szöveg látható, amely a sör pasztőrözetlenségét hirdeti, valamint azt, hogy főzésekor négyféle malátát használtak fel a kiváló sörfőzők!

A hátsó címke ugyan kevéssé "nagy karakteres", és látványos, ám annál informatívabb. Itt ugyanis egy hosszabb szövegrészben a sör teljes leírását kapjuk. A felhasznált négyféle maláta pontos megnevezése (amely röviden megismétlődik a szöveges rész után is) mellett jelzik, hogy a sör legalább 60 napon át érlelődik a hűvös pincékben és csak ezt követően kerül szűrt, de nem pasztőrözött formában palackozásra. A z információk közül még egy fontosabbat is tartalmaz a hátcímke és ez pedig a szavatossági idő. Mindezek ugyan ékes cseh nyelven olvashatók, ám itt jön be a nyakcímke fontos feladata, főként az exportra is szállított sör fogyasztói, illetve a forgalmazói számára. De erről, valamint a dobozos változaton is rejlő további információkról a következő cikkünkben írunk.

Doboz vagy üveg? Az örök kérdés?

Sok-sok évvel ezelőtt írtunk egy cikket a „megosztó” dobozos sörről és ez a megosztás azóta még inkább fokozódott, akárcsak az akkor már erősen érződő fogyasztási trendek. Annak idején bemutattuk a pozitívumai mellett (pl. a fény károsító hatásának elmaradása) a doboz negatív oldalát is, többek között a kevéssé környezetkímélő voltát, amelyet részben a begyűjtési nehézségek, a visszaáramlás problémássága okozta. Ez napjainkra hazánkban annyiban változott, hogy ma már a korábban eldobható italcsomagolások betétdíjassá tétetelével egyre több országban, köztük Magyarországon is vonzóbbá tették a visszaváltását. Így ezeken a helyeken jelentős mértékben kerülnek vissza a sörös dobozok is az újrahasznosítás rendszerébe. Ám világszerte ez még továbbra sem általános intézkedés, így legtöbbször még mindig ott dobják el a dobozokat, ahol éppen kiürülnek, jobb esetben valamelyik hulladékgyűjtő edényzetbe helyezve.


A dobozos sör ugyanakkor egyre népszerűbbé vált az elmúlt 10 évben, elsősorban a fiatal fogyasztók körében és ez a trend még mindig erősödik. Sajnos továbbra is elsősorban a legkiválóbb minőséget biztosító csapolt sörök arányát szorítja vissza, de erősen éreztetik a hatásukat a „konkurens” üveggel szemben is Ahogyan 8 éve írtuk, a doboz már nem csak a jövő, hanem nagyon erősen a jelen. A doboz népszerűsége miatt a cseh sörgyártó cégek, így a Strakonicei Sörgyár is rákényszerült a doboztöltő berendezés beszerzésére és üzemeltetésére. Ugyan összességében jóval megdrágítja a doboz a sör árát (csak a sörös doboz „felmatricázása”, pusztán az alapanyag (!) szinten majd 30 forintnyi cseh koronával növeli meg a gyártási költséget), de a fogyasztók igénylik a könnyebb, trendibb, kényelmesebb csomagolásokat. A doboz könnyebben lehűthető, mint az üveg, ám jóval hamarabb fel is melegszik a benne lévő nedű. Kényelmesebb elvinni belőle mondjuk egy hatos adagnyit egy szabadtéri partira, vagy házibuliba, esetleg a parkba, vízpartra. És ezek a kényelmi szempontok ma már elég széles réteg számára jelent többet az üveghez képest. Így akár hiszünk az üveg csomagolás minőséget jobban megőrző mivoltában (pedig ez már nem is annyira igaz), akár annak eleganciájában, stílusában, tartósságában (ez viszont maximálisan az) a doboz népszerűsége vélhetően végképp tovább nő. A kérdés már inkább csak az, hogy meddig, vagy éppen az, hogy meddig maradnak meg a sörösüvegek.

A strakonicei doboztöltő


Serpénz, sörpénz, sörpénzecske

Sokszor az az érzése az embernek, hogy napjainkban egyre inkább csak a pénz és a pénzért megvehető dolgok, tárgyak, szolgáltatások számítanak, így a pénz lassan mindennél fontosabbá válik. Pénzért próbáljuk megvenni tudásunkat, egészségünket, szórakozásunkat, azt, hogy szeressenek minket vagy éppen csak azért kell a pénz, hogy mások orra alá dörgölhessük mennyivel is különbek vagyunk náluk. Persze ez volt mindig, mondhatnánk, és ez feltehetően igaz is, ám ebben a felgyorsult világban, a globális információ-áramlásban fulladozva minden eddiginél gyakrabban és erősebben érnek minket a gyors és sok pénz megszerzésre ösztökélő impulzusok. És ez bizony igencsak megterheli az egyéb gondoktól is telített elménket. Mindezek mélázgattam, mikor a régi újságok között böngészgetve egy általam eddig még nem ismert pénzfajtára bukkantam.


„A bajor király katonáinak ezentúl a fekvési hely különbségéhez képest – serpénz cím alatt – fejenkint 4-6 pengő pótlékdíj adand.” – így szól egy 1846-os Nemzeti Újság írása. Ugyan nem állítom, hogy rögtön megértettem a mondat értelmét, de a serpénz, későbbi cikkekben sörpénz fogalom felkeltette az érdeklődésemet, ezért utánanéztem, hogy pontosan mi is lehetett ez. És a kutakodás során nem is egy jelentésre bukkantam. Lássuk melyek ezek:
Nos az egyes számú jelentés a már említett katonai élethez kötődött. A bakák, altisztek, tisztek bizonyos esetekben, pl. gyakorlatok során meghatározott mennyisségű extra juttatáshoz juthattak, amelyet sörpénznek hívtak, utalva arra, hogy mire is lesz ez az összeg nagy valószínűséggel elköltve.
Angliában akadt, amikor a munkások, akiknek korábban sört adtak juttatásként, egy idő után, nagy bánatukra már csak sörpénzt kaptak. Ugyancsak Angliábban volt, amikor a mészárosoknak sörpénz, míg a feleségüknek köténypénzt fizettek.
Németföldön Biergildnek, azaz sörpénznek hívták a borravaló ősét, de sörpénznek hívták azt az adót is, ami a sörfőzés, sörértékesítés után szedtek be, gazdagítva a város, a király vagy éppen a nemes vagyonát.

A legutolsó példák pedig 1946-ból származnak. Ebben az évben Magyarországon újságreklámok bíztatták arra a munkásokat, hogy a cégüktől sörpénzt kérjenek. Ez azért volt különösen fontos, mert az akkori hiperinflációs közegben a villámgyorsan elértéktelenedő pénz helyett egy stabil „fizetőeszközhöz” juthattak. Mintegy természetben kapták meg a juttatásukat, mivel a munkások a sörpénz ellenében garantáltan megvehették a Dreher sörüket.

Máshol a vendéglátóhelyek adtak az elfogyasztott sörök után sörpénzt, mint zsetont és ezeket gyűjtve még további kedvezményekhez is juthattak a sörivók. Erről szól ez a kis idézet:
„Most rendeli harmadik pohár sörét. A pincér minden pohár sör után lelkiismeretesen leteszi a sörpénzt. Húsz pohár sör után a huszonegyedik ingyen van. Még tizenhetet kell innia és a tizennyolcadiknál visszaálmodhatja magát a régi világba: kiváltságos lesz, ingyen kap valamit Egy pohár sört!”

Láger vagy pilseni, ez itt a kérdés…de mi megválaszoljuk!

„Barber fiai a tisztelt közönség figyelmébe ajánlja a Pest-Kőbányai újonnan felszerelt Sörházukban a márcziusi és álló (Lager) sört.” Így hangzott a reklám egy 1861-es pesti újságban. Napjainkban gyakorta hangzik el felénk az a kérés, hogy „én egy korsó lágert szeretnék, nem pedig pilsenit”. Vagy éppen fordítva: „pilsenit kérek és nem lágert”. Ám érdemes megjegyezni: minden pilseni láger, de nem minden láger pilseni. Ám akkor mióta van láger és mióta pilseni?


Nos maga a láger szó a német lagernből származik, ami magyarul azt jelenti: tárolni. Amint azt látni fogjuk ez komoly különbséget jelez a többi sörtípushoz képest. A láger sör ugyan már évszázadokkal korábban, egyes források szerint már a XV. században is ismert és kis mennyiségben készített sör volt, ám a világhírét, robbanásszerű elterjedését és a mai napig világszerte tartó óriási dominanciáját egy embernek köszönheti. Ő volt Josef Groll, a Pilsenbe hívott bajor sörfőzőmester, a pilseni sör megalkotója. Tehát láger sör már korábban is létezett, egy akkor még nem azonosított, de ún. alsóerjesztésű, az erjedés folyamata során a hordó aljára ülepedő élesztőtípussal készítették. Ám hiába főztek - elsősorban télen - sokáig érlelt, tárolt (!) láger söröket, de 1842-ben a pilseni volt az első, amely a maga tisztaságával, arany színével, harmonikus ízkombinációjával nem csupán a korábbi söröket, de magát a felsőerjesztésű sörök családját is - ha nem is küldte a múltba -, de erősen a háttérbe szorította.


Grollról és sörének megalkotásáról egyszer még részletesebben szólni fogunk, de nem most. Ugyancsak kitérünk majd bővebben a láger sörök fő tulajdonságaira, ám most csak az a lényeg, hogy megértsük: a pilseni egy láger sörtípus. Láger a pilseni de láger sör pl. egy bajor helles, egy bock, egy Vienna láger, egy dunkel vagy akár egy könnyedebb, kevésbé kesernyés cseh pale lager is. Persze egyáltalán nem baj ha a vendégeink számára továbbra is a pilseni lesz a kesernyésebb és a láger a maláta édesebb sör megfelelője, mi érteni fogjuk. De azért érdemes ezt is tudni.

10 éves a Sörbisztró!

Szeptember utolsó harmada mindig különleges időszak a számunkra. Egyrészt ilyenkor folynak az utolsó előkészületek a nyári álmát alvó csengery utcai Jaromír Sörpincében, amely idén szeptember 29-én nyitja meg újra kapuit. Másrészt pedig ilyenkor ünnepli születésnapját a Jaromír Sörbisztró, amely ebben az évben immáron nem kevesebb, mint 10 éves lett!


A születésnap alkalmából nézzük meg, hogy mit is írtunk róla indulásakor és mennyi minden is történt az elmúlt évtized folyamán. „A tegnapi nap folyamán fogadtuk első vendégeinket a Déli Pályaudvar közelében, a Márvány utca 29. szám alatt megnyitott legújabb cseh sörözőnkben, a Jaromír Sörbisztróban. Már az első este is jól mutatta, hogy a minőségi kiszolgálásra, a kiváló cseh sörökre, sörkorcsolyákra és a barátságos környezetre igenis van igény a város ezen részén is. Számos helybélinek okoztunk kellemes csalódást azzal, hogy a korábbi retró borozó helyén egy kinézetében is több, mint előnyére változott vendéglátóhely nyílott. Első vendégeink között akadt olyan is, aki már több, mint 10 éve az utca lakója, de csak most tért be először ezen szám alatt működő egységbe, majd záráskor elégedetten távozott.” – Első olvasatra talán túlságosan is büszkélkedő és optimista mondatokat fogalmaztunk meg, ám a későbbiek meggyőztek minket arról, hogy igenis jó úton járunk!



Az idők folyamán a konyha teljes átépítésre került és így színvonalas csehes étkekek tudtunk és tudunk a vendégeink gyomrába juttatni. A csapolt és üveges sörök száma is megnőtt, és ugyan sajnos az árak is jelentősen változtak, ám még így is törekedtünk a megfizethetőség maximális figyelembe vételére. A személyzet persze az évek során, ha nem is gyors ütemben, de változott, ám nagy szerencsénkre minden új belépő munkatársunkra büszkék lehettünk. A Jaromír Sörbisztró az addigra már minket megszerető vendégkörünk segítségével, ha nem is könnyedén, de túlélte a COVID pandémia lezárásait. És nem csak túlélte, hanem szinte azonnal újra felvette a fonalat és így az újra vendéglátóhelyre vágyó közönségét ki tudta szolgálni. A még most is tartó, szinte végeláthatatlan háború a szomszédban a maga gazdagsági hatásaival, áremelkedésével újabb kihívások elé állította a Sörbisztrót, de ezt is túlélte és a söröző-éttermünk, ha lehet még inkább népszerű a remek cseh sörök, a csehes kocsmahangulat és az ízletes csehes étkek kedvelői között. Mi most nem is tehetünk mást, mint, hogy megköszönjük az elmúlt 10 évet a velünk egy közösséggé váló vendégeinknek!

Árpa, árpa de rövid a szára…

„Árpa, árpa, de rövid a szára,
Ez a kislány, jaj, de nagyon árva,
Megmutatom, nem soká lesz árva,
Szüret után én leszek a párja.”

Így szól ez a Dsupin Pál által Noszvajon gyűjtött dal kezdő strófája, melynek ismeretlen szerzője nem tudni miért, de éppen az árpát választotta, abból a célból, hogy rövid figyelmeztetést adjon az aktuális szárvastagságára vonatkozóan. 😊 Ám miért is fontos eme növény külalakja és mi köze van az árpának a mi blogunk fő témájához? Nos szóljunk róla itt röviden. 

Kezdjük azzal, hogy mióta is élvezhetjük az árpa növény adta hasznokat? Az árpát, ezt a pázsitfűfélék családját gazdagító egyszikű, zárvatermő gabonafélét nem éppen mostanában, mondjuk úgy 8-10 ezer évvel ezelőtt kezdte el termeszteni az emberiség. Mezopotámiában már ekkor felismerték jelentőségét, mint kiváló állati és emberi táplálékforrás, majd idővel elindult világszerte a hódító útjára. Amúgy éppen napjainkban vadárpát még a Kaukázus környékén és Perzsiában is találtak. Mindenesetre az ókorban már egyiptomiak, zsidók, görögök egyaránt termesztették az árpát és a kétféle árpa. az ún. kétsoros és a hatsoros közül az előbbi a rómaiknál vált általánosabbá. Árpából készítettek a búzához képest persze silányabb minőségű, de legalább ehető kenyeret továbbá kásák és más ételek készítéséhez is felhasználták. Az árpa a rövid tenyészideje és kis vízigénye miatt az Egyenlítőtől az északi szélesség 70°-ig, valamint a tengerszint felett több ezer méter magasságban is termeszthető, ez is hozzájárult népszerűségéhez. A Kárpát-medencében feltehetően a búzával együtt már 6000 éve megjelenhetett, a honfoglaló magyarok már jól ismerték és termesztették.

Az árpa a természetgyógyászat egyik fontos eszköze volt, a népi gyógyászatban, vízkórság", köszvény, nátha, lázas állapot és elhúzódó havi vérzés gyógyítására egyaránt alkalmazták. Magas B-vitamin és foszfortartalma miatt az érzékelést és koncentrációt segítő hatást tulajdonítottak neki. Emellett az árpakenyér többek között a székrekedés természetes gyógyhatású szere. Emberi étekként a liszten kívül nyersen csíráztatva, durvára törve párolva, főzve kásaként, levesbetétként és még sokféleképpen használhatjuk. OK, eddig rendben minden, de mi köze is van az árpának egy sörközpontú blog témájához? Ez a kérdés, nem kérdés egy tapasztaltabb sörkedvelőnek, ám ha valaki még nem tudná: az árpa már az ókor óta az emberiség legfőbb élvezeti itala és „erőforrása”, a sör meghatározó alapanyaga. De erről, az árpa sörként való felhasználásáról egy következő cikkben értekezünk.

Új ősz, új szezon kezdődik!

Itt van újból az ősz, a már hőségriadó-mentes önfeledt kerti, majd egyre inkább beltéri sörözések évszaka. A nyári szabadságunkat követően mi is nekifogunk új évadunknak, tovább folytatva a Jaromír krónikák hosszú sorát. Kezdésként nézzünk körül a saját házunk tájékán, majd tekintsünk egy kicsit a jövőre, milyen cikkeket is tervezünk az előttünk álló időszakban.

Nos miközben a Márvány utcában a Sörbisztró, a Lőrinc pap téren a Jaromír a Templomhoz, továbbá az osztrák egységünk is szorgalmasan szolgálja ki az igényes étkezés és italfogyasztás rajongóit, addig a Csengery utca Sörpincéje is hamarosan felébred nyári álmából. Mindenkinek csak javasolni tudjuk, hogy töltsenek el nálunk néhány önfeledt órát, akár baráti társaságban, akár a kollegákkal, vagy éppen egyedül. Eközben sörfőzde partnereinknél is zajlik a szorgos munka. A Bakalář a napokban tartotta meg éves rendes nyílt napját, privát fesztiválját Rakovníkban. Immár hagyományosan ilyenkor főzik le a félbarna specialitásukat, amellyel megörvendeztetik a rajongóikat. Az elmúlt hetekben pedig újból Strakonicén jártunk és meg kellett állapítanunk, az itt készült Dudák-Klostermann-Otavsky zlaty stb. sörök igen nagy népszerűségnek örvendenek. A sörgyár bejáratánál lévő kis boltnál sorra álltak meg az egy-két rekesz sörért érkezők és igen lelkesen szerezték be a mindennapi folyékony betevőjüket.

És hogy mi itt a Jaromír Krónikákban milyen cikkeket is tervezünk írni, leközölni? Nos folytatjuk a híres sörisszák bemutatását, befejezzük a sörös poharakról készült sorozatunkat. Jobban elmélyedünk a sörivási szokásokban és azok változásában. Megnézzük, hogy miről is árulkodnak az egyes sörös palackok, dobozok, milyen alapvető cseh szavakat, kifejezéseket érdemes megtanulni azoknak, akik Csehországba szeretnének utazni vagy akár csak itthon, helyesen használni. Igyekszünk néhány rövid interjút készíteni azokkal, akiknek fontos szerepe van a Jaromírok működésében, illetve a nálunk kapható italok előállításában, forgalmazásában. Felfrissítve, kiegészítve újra közlünk néhány sok-sok évvel ezelőtt írt cikkünket. És így tovább, így tovább…De addig is kívánunk mindenkinek csodaszép koraőszt és várunk mindenkit szeretettel!

Egy kis nyári hírcsokor

Hamarosan a szokásos egyhónapos szünetet tartunk a Jaromír Krónikákkal. Így szezonzáró cikként nézzünk körbe a házunk, az általunk forgalmazott egyik cseh sörfőzde és a cseh sörgyártás valamint a sörfogyasztás háza tájékán.

Kezdjük azzal, hogy ugyan a megszokott módon a Csengery utcai Jaromír Sörpince szeptember végéig még zárva tart, de a Márvány utcai Sörbisztró egy kis rövid szünet és a vasárnapok kivételével rend szerint, a belváros ékessége, a Jaromír a Templomhoz pedig állandóan várja a sör és remek ételeket szerető vendégeit. Ez utóbbinál a nyár ellenére a pince is kiváló sörözési helyet tud biztosítani, hála az új és remekül működő légkondicionáló rendszernek. Várunk mindenkit szeretettel!

Egy kis info a rakovníki Sörgyárról, ahol a Bakalář, Černovar és Pražačka sörök készülnek. Ugyan még hosszú idő van addig hátra, de a sörgyár már meghirdette az idei nyárzáró fesztiválját, melyet idén szeptember 6-án rendezik már az udvarukon. Koncertek, gasztronómiai különlegességek, régi autó bemutató és legfőképp sör, köztük az egyedül csak itt fogyasztható specialitás várja a látogatókat. Ha valaki szeretne részt venni egy hamisítatlan cseh sörgyári fesztiválon itt a remek alkalom. Válassza úticélként Rakovníkot!

 

Csehországban nagy felháborodást keltett az a tény, hogy a cseh sör Németországban olcsóbb, mint szülőhazájában. A Pilsner Urquell jellemzően 26 és 39 cseh korona körül vásárolható Csehországban, míg a német szomszédoknál már akár 17 korona értékű euróért is megkapható. Sem a gyártó cég, sem a nagykereskedők nem tudnak, akarnak egyértelmű választ adni a miértre, így feltehetőleg üzleti stratégia, terjeszkedési törekvés és/vagy egyedi szerződések állhatnak a háttérben. Összességében azért történhet meg mindez, mert a Plzeňsky Prazdroj sörgyár túlságosan is dominál az otthoni piacon és így könnyedén megteheti, hogy magasabban tartsa az árakat. Ha hirtelen sokan úgy döntenének, hogy nem isznak Pilsner Urquellt, akkor a gyárnak is csökkentenie kellene az árakat és a hasznát. Addig is marad a nem jogszerűtlen, de nem szimpatikus emelt belső árazás.

Csehországban egy friss felmérés szerint a megkérdezettek egyötöde hetente többször is fogyaszt alkoholt, és minden tizennegyedik cseh ember szinte naponta iszik. Ez utóbbi nem is csoda, hiszen hogyan is lennének másként világelsők a csehek az egy főre jutó sörfogyasztás terén! 😊

Végezetül szeretnénk megköszönni olvasóinknak, a Jaromír Sörözők eddig és reményeink szerint jövőbeni vendégeinek, hogy minket választottak! Kívánunk mindenkinek pihentető nyaralást, remek időt, önfeledt kikapcsolódást és sok-sok sörélményt! 

Cseh sörfőzőmesterek Magyarországon

A XIX. század közepe hatalmas változást hozott a világ sörfőzésében. Josef Grollnak köszönhetően Pilsen városában ekkor, egész pontosan 1842-ben született meg az a láger, amely a sör sztenderdjévé vált. Az új áttetsző, aranybarna folyadék iránti igény hamarosan teljesen átalakította a korábban sokkal kisebb volumenben és labilisabb minőségben főző sörgyárakat, főzdéket. Sok régi főzde persze nem bírt megváltozni és feladta a működését, mások azonban megújultak. És emellett sok új sörgyár is épült Csehországban, és Európa többi részén is. Ez alól nem volt kivétel az Osztrák-Magyar Monarchia másik fertályán fekvő Magyarország sem. Ám egy dolog egy új magyar sörgyár megépítése, ám megint más magának a sörnek az elkészítése. Hiszen ehhez ugyanúgy szükséges a technika mellett a megfelelő szakértelem is, amelyet az első időszakban szükségszerűen importálni kellett a pilseni sör szülőhazájából Csehországból. Így érkeztek Magyarországra a cseh sörfőzők, akik fontos szerepet játszottak a magyar sörfőzés történetében.
 
A képen Vlastimil Matej a strakonicei sörgyár sörfőzőmestere látható

Ugyan korábban már akadtak olyan cseh mesterek, akik még a nagyobb „kereslet” előtt jöttek hazánkba, mint például a keszthelyi Reisch család, akik miközben a helyi közösség szerves részévé váltak a helyi sörfőzdét is üzemeltették. Vagy meg kell említeni Gruber Gusztáv sörfőzőt, aki az 1840-es évektől bérelte Szegeden a Hét pacsirta vendéglőt. Ő ugyan soha nem tanult meg magyarul de a piaristáknál nevelkedett fiaikból a korabeli híradások szerint „jó magyarok” váltak. Ám ezektől a példáktól eltekintve többségében a cseh sörfőzők a XIX. század végén, a XX. század elején érkeztek a frissen alapított magyar sörgyárakba. Dreher Antal 1907-ben Rt.-vé alakult sörgyára mellett három magyar sörgyárat is felhúztak a fővárosban. 1892-ben a Kőbányai Polgári Serfőző Rt., 1910-ben a Haggenmacher Kőbányai és Budafoki Sörgyárak és 1912-ben pedig a Fővárosi Serfőzde kezdte meg a működését, míg emellett 1892-be Nagykanizsán és 1895-ben Sopronban is sörgyárat alapítottak. Ezen sörgyárak többségéhez érkeztek cseh sörmesterek, akik irányították az aranyló nedű készítését. A magyar komlótermesztők panaszkodtak is amiatt, hogy a cseh sörfőzőmesterek ragaszkodnak a cseh žateci (saaz) komló használatához, pedig az import helyett a magyar komlót is használhatták volna. Ahogyan azt panaszukban írták: „a sörgyárosokkal, igazgatóikkal elhitették, hogy jó sört csakis cseh komlóból lehet készíteni, illetve, hogy a magyar komló kifogástalan minőségű sör előállítására nem alkalmas.” Akár igazuk volt a cseh mestereknek, akár nem, de kétségkívül igen jelentősen hozzájárultak a magyar sörgyártás felvirágozásához. Az I. Világháború végeztével persze ennek a kapcsolatnak jobbára vége szakadt, de a második világháborút követően újból erősödött a cseh(szlovák) – magyar sörfőzés tudás átadás. Ám sörgyári szinten sajnos mégse értük el az átlag cseh szintet, erről tanúskodnak érzékszerveink, megkóstolván egy mai magyar vagy cseh sört. 

A Fehér Ház söre

A mindössze 47 éves Barack Obama 2009-ben számos tekintetben hozott változást az Amerikai Egyesült Államok elnökeinek sorában. Az angol felmenőkkel bíró, de már amerikai anyától és kenyai származású apától Honoluluban született Obama megnyerve a 2008. évi elnökválasztást ugyanis az USA első színes bőrű vezetője lett. Mivel 4 évvel később újból megnyerte a választásokat ezért egészen 2017-ig töltötte be az elnöki pozíciót. Ez alatt a nyolc év alatt ugyan erősen ellentmondásos eredményeket ért el, de a Time magazin két alkalommal is megválasztotta „Az Év Emberének” és 2009-ben megkapta a Nobel békedíjat is. De mi köze van Obamának egy sörös oldalhoz? Hát lássuk csak.

Barack Obama nem csupán szerette a jó sört, de első ciklusának végefelé úgy érezte, hogy ennél még aktívabb feladatot kell felvállalnia. 2011-ben beszerzett egy saját házi sörfőző berendezést és azt a kérést adta a Fehér Ház séfjei felé, hogy a konyhán főzzék le az „elnöki sört”. Így született meg a White House Honey Ale, avagy a Fehérházi Mézes Sör, az első sör, amelyet a ház falai között lefőztek. Az alapvetően kis mennyiségben (úgy 10 gallon / 38 liter) elkészített sör egy része palackozásra került és különféle eseményeken, mint pl. az amerikai foci éves ünnepét jelentő Super Bowl nagydöntő alkalmából rendezett fogadáson került a meghívott kevesek között feltálalásra. Dakota Meyer az afganisztáni háború legmagasabban kitüntetett katonája külön kérte a lehetőséget, hogy Obamával közösen fogyaszthasson el a Fehér Ház söréből és ezt a kérését már csak a jó PR miatt is, de szívesen teljesítették. Az elnöki székhelyen főzött sört amúgy egy speciális kategóriához lehetett sorolni. Belga duppel, tehát trappista jellegű sör, ám az élesztő és a komló Angliából származott, és egy kis, a Fehér Ház kertjéből származó méz is került bele. Így afféle különleges hibridnek lehetett hívni. A mézes ale mellett később készült egy mézes porter változat is.

A lelkes és felettébb kíváncsi külvilág felszólította a Fehér Házat a sörök receptjének nyilvánosságra hozatalára és ezt meg is tették. A receptek nyilvánosak lettek és több főzde is lefőzte őket, de Obama regnálását követően a továbbiakban már a Fehér Házban nem főzték le őket. Így mindez megmaradt egy rövid, de érdekes történetnek, a sörök világának hosszú történelmében.

A hírhedt Tízcentes sörest II. – A pokoli meccs

Ahogyan az a kétrészes cikkünk előző részéből is kiderült: már az ominózus Cleveland Indians – Texas Ranger baseball meccs előtt is feszült volt a viszony a két csapat és a szurkolóik között. A korábbi texasi incidenst követően a két csapat edzője is tovább fokozta a feszültséget a másik fél hergelésével. Ehhez társult a vártnál jóval nagyobb tömeg megjelenése a meccsen, tele a sok-sok alkoholra éhes fiatallal, a majdnem ingyenes, tízcentes sör szabályozatlan vásárolhatósága és már kész is volt a katasztrófa receptje. A párviadal kezdetekor egy ideig csak a nézőtéri bulihangulat fokozódott, de ebből még a játékosok kimaradtak. Az első kisebb, inkább mókás incidensre akkor került sor amikor a texasi vendégek már 5-1-re vezettek. Először egy csajszi futott be a pályára, megvillantotta a kebleit és megpróbálta megcsókolni a vezető bírót, aki ezt nem honorálta. Nem sokkal később egy csaknem teljesen meztelen, mindössze egy zoknit viselő férfi futott be a pályára. Ne feledjük, ez 1973, a hippikorszak, amikor efféle megnyilvánulások nem számítottak ritkának. Ám nem sokkal ezután egy apa-fia páros rohant be és villantotta meg csupasz alfelét.



Miközben további berohanások akasztották meg a mérkőzést, immáron tűzijátékok, petárdák is előkerültek valahonnan. A Rangers egyik játékosát hot dogokkal dobálták meg, sőt egy alkalommal még egy üres boros hordócska is majdnem eltalálta. Hogy egy tízcentes sörös eseményre mégis miért vitt magával valaki bort, az kész rejtély. A játéktéri egyre sötétebb meccs hangulatot továbberősítették a nézőtérről érkező füstbombák és a bizony nagy mennyiségben elszívott marihuána felhőcskéi. A sör pedig csak folyt és folyt. Az első készlet már a meccs első felében elfogyott ezért a gyárnak egy újabb szállítmányt kellett indítani a meccsre, hiszen a szervezők nem akartak szégyenben maradni. Az egyre alkoholosabb állapotba kerülő tömegek pedig még türelmetlenebbé váltak. Tegyük hozzá, hogy a józan nézők egy idő után látták a veszélyt és különben sem állt jól a csapatuk és távoztak. A sörmarketing azonban nem állt le és mivel a csapos lányok feladták a reménytelen küzdelmet az egyre agresszívebb és magukat egyre nagyobb macsóknak gondoló férfiakkal így már azt is megengedték, hogy közvetlenül a sörös tartálykocsiból csapolják az emberek a poharaikba a sört. Így vált a tízcentes sör immáron ingyen sörré.


A meccs közben az említett zökkenőkkel haladt tovább egészen addig, amíg az Indiánok ki nem egyenlítettek. Ekkor egy nem csak örömtől ittas emberke befutott a pályára és el akarta lopni az egyik texasi játékos sapkáját. A megijedt célszemély inkább ledobta a földre a fejfedőt és közben tett egy rugó mozdulatot a rárontó szurkoló felé. De eközben megbotlott, amiről a csapattársai és az edzője azt hitte, hogy megtámadták, így nyomban a védelmére keltek. Nem is kellett más a clevelandi szurkolóknak, vagy kétszázan rohantak be a pályára és körbevették a texasiakat. Az elképesztően részeg szurkolók egy részénél kések, láncok és a stadion üléseiből felszaggatott lécek is voltak. Az érzékelhető lincshangulatot azonban a hazai csapat sem hagyhatta tovább, ezért ütőkkel a kézben ők is berohantak a pályára és a saját, teljesen megvadult szurkolóikkal szemben a texasi ellenfelük védelmére keltek. A játékosok így egymást segítve be tudtak menekülni az öltőzőikbe, ahová bezárkóztak, de a menekülés közben mind ők, mind a játékvezetők sérüléseket szenvedtek a bedobált vas ülések, kövek és más tárgyak miatt. Vagy 20 percen át zajlott még a randalírozás, a besörözött népek még a pálya alappontjait is ellopták. Ekkor érkezett meg végre a helyi rendőrség, aki lassan rendet tett. Meglepetésre csak 9 szurkolót vettek őrizetbe. A történetnek ezzel azonban még nincs vége. A fiaskót követően alig egy hónappal később megrendezték a Tízcentes sörest második részét, de ekkor már jócskán tanulva az előző akció katasztrófáiból. Ugyan ekkor még nagyobb tömeget vonzott a második esemény, de immáron csak két pohár kedvező árú gyenge sört kaphatott egy személy és a meccset 200 rendőr felügyelte. Rendbontás nem történt.
 
A második és harmadik kép forrása: sbnation.com