A Zöldcsütörtök hagyománya, zöldüljünk zöld sörrel!

Már benne járunk a virágvasárnaptól nagyszombatig tartó Nagyhétben, melynek egyik különleges napja a Zöldcsütörtök. Egy igazán speciális nap, hiszen ezen a napon mennek Rómába a harangok, és Nagyszombatig vissza se térnek. Az így keletkező csend pótlására járják kereplővel a gyerekek az utcákat, kiűzve az ott lévő gonoszt. Persze ezzel a népszokással már csak nagy ritkán találkozhatunk. Van, ahol a templomi oltárt ilyenkor letakarítják és az egész templomban csak egy égő gyertyát hagynak. Ezt hívják oltárfosztásnak. A reformátusoknál pedig a nagyhétre fekete terítővel borítják le az úr asztalát. Brit földön a XIX. század elején a király Zöldcsütörtökön arany és ezüstpénzeket, posztót, harisnyákat és ételt osztatott ki a szegény öreg férfiaknak és asszonyoknak (alamizsnaosztás), méghozzá a király korának megfelelően, így ünnepelvén meg az uralkodó korosodását.

A Zöldcsütörtök ugyanakkor az utolsó vacsora emlékének ünnepe. Krisztus utolsó közös vacsoráját a tanítványaival, Júdás általi elárultatását, elfogatását és szenvedéseinek kezdetét idézi, és a katolikus egyházban pedig ez az oltáriszentség szerzésének emléknapja. A zöld színe egyes feltételezések szerint a 12. század végéig használt zöld miseruhára utalhat. Mások szerint pedig azért zöld, mert Krisztus ekkor indult a „zöld olajfák” hegyére. Akár így, akár úgy a néphagyomány szerint ezen a napon zöldeket javasolt ennünk az egészségünk megőrzése végett. Régen Zöldcsütörtökön spenótot, salátát ettek, sőt csalánt is főztek, hiszen ezek voltak az első tavaszi növények, de ma már ennél jóval változatosabban kiválaszthatjuk a fogunkra való zöld elemózsiát. És ha már egyszer zöldet eszünk akkor igyunk is zöldet. Az elmúlt évek során minden húsvétkor megemlékezünk a csehek „zöld söréről” melyet számos sörgyár ilyenkor lefőz a húsvéti ünnep teljessége kedvéért. A Jaromírok fő partnere, a Strakonicei Sörgyár is minden évben lefőzi a maga zöldjét, amely idén az alkalmazott új módszernek köszönhetően ugyan kevésbé zöldre sikeredett, ám ízében és természetességében annál tökéletesebb lett. Mindenkit szeretnénk bíztatni arra, hogy akár Zöldcsütörtökön akár már most, vagy a készlet erejéig bármikor, de kóstolják meg a Zöld Dudákot!

Sörmérgezések, „mérges” sörök

A túlzásba vitt alkoholfogyasztás káros az egészségre, ezt mindannyian tudjuk. Ám van, amikor már a kis mennyiségű alkohol is halálos lehet. Persze itt nem csak a krimikben gyakori, és a valóságban is túl sűrűn előforduló szándékos mérgezésekről van szó, amikor a gyilkos, vagy merénylő egy adag mérget helyez el a célpont alkoholos poharába. Emellett mérgezés, főként a múltban, amikor még az élelmiszer biztonság alacsony fokon állt, a hivatalos minőség-ellenőrzés még alig vagy egyáltalán nem létezett egy elhibázottan készített alkoholos ital és elfogyasztása során is előfordulhatott. Ez alól egykor a sör sem volt kivétel. De nézzünk az esetekre néhány példát:

1932-ben például arról szóltak a hírek, miszerint egy bizonyos Luigi Salvani „nagynevű” (vajon ki lehetett?) olasz tudóst Párkányban állott sörrel itatta meg a helyi szállodás, olyannyira, hogy az úr mérgezési tüneteket mutatott. És ami talán még fájóbb: az bizonyos egyetlen elfogyasztott sör kemény négy pengő volt az óvatlan talján számára. Lehet hogy ez volt a legfájóbb a számára. Sörmérgezések persze minden rossz szándék nélkül is előfordulhattak, de egy-egy esetben időnként voltak furcsa körülmények. Például egy bizonyos Tatarek József első felesége tisztázatlan sörmérgezésben hunyt el. A megözvegyült ember elvette a néhai felesége nővérét, aki azonban érdekes módon 1928-ban szintén mérgezésben (ezúttal azonban a sör- helyett halmérgezésben) elhalálozott.
Mérgezés persze más okok miatt is adódhatott. Erre utal az 1889-ben megjelent Pest Napló cikk melyben a IV. kerületi elöljáróság a lerakódások okozta mérgezési tünetek miatt kötelezi a vendáglátósokat a rézsörcsapjaik ónréteges belső felületű csapokra való lecserélésére. A nem pasztőrözött lejárt, rosszul tárolt vagy más ok miatt megromlott sörök is veszélyesek lehetnek, és sokan ma is úgy vélik, hogy beléjük nem csap a villám se. Tévednek, de szerencsére súlyosan beteg állapotba manapság megromlott sörtől jóformán csak szántszándékkal kerülhetünk.

Mérgező sört azonban egykor a készítése során is előállíthattak. A régmúltban az ok abban rejlett, hogy a házilag összegyűjtött és felhasznált különféle komlópótló növények között mérgezők is kerülhettek a sörbe. 1900-ban pedig Londonban több nagy sörfőzde is mérgezett sört mért ki. A mérgezések alapvetően arzén mérgezéseknek bizonyultak, de a pontos okukra nem derült fény. Ugyan azt gyanították, hogy a főzés során szacharint vagy más édesítőszert tettek a sörbe és valahogy innen adódhatott az arzén bejutása a sörbe, de ezt nem bizonyították. Majd 100 ember vesztette az életét és több, mint 3000 ember betegedett meg súlyosan, de a hatóságoknak sikerült megfékeznie a mérgezési hullámot és a maradék söröket elkobozták, kiöntötték. Arzén mérgezésre később is több példa adódott, például a füstgázzal aszalt malátából főzött sör elfogyasztása vagy más hibás technológiai eljárás révén, de mára már ez szerencsére eltűnt.

Magyarországon talán a legutolsó jelentősebb sörmérgezés 1990-ben volt, amikor valaki feltehetőleg szándékosan lúgot tett az egyik Kőbányán készült sör palackjába, amelyből sajnos egy ember nagy kortyot fogyasztott el, ezzel égési sérüléseket szerezve a nyelőcsövén. A gyár mindenesetre provokációt sejtett a sajnálatos eset mögött. De ennyit a horror hírekről, szerencsére manapság az esély arra, hogy mérgezett sört kapjunk igen csekély. Ám ha mégis rossz szagú, furcsa állagú sörbe botolnánk, akkor véletlenül se fogyasszuk el, inkább küldjük vissza a feladónak!

Híres sörivók 4. – Bohumil Hrabal

Sorozatunk negyedik részében a honfitársaink által is jól ismert és szeretett Bohumil Hrabalról cseh írófenoménről szólunk, aki a mai napon ünnepelné születésének 111. évfordulóját. Ő már ugyan ezt nem teheti, de mi megtesszük helyette is. Hrabal a 20. századi cseh irodalom egyik kiemelkedő alakja, életében és műveiben is szoros kapcsolatot ápolt a sörrel és a sörgyárakkal. Gyermekkorától kezdve a sörkultúra mélyen beépült mindennapjaiba, és ez az élményvilág meghatározóvá vált írói munkásságában is. Hrabal nevelőapja előbb a polnái majd a nymburki sörgyár könyvelője, később igazgatója volt, míg nagybátyja, Josef Hrabal alias Pepin bácsi egy ideig szintén a sörgyárban dolgozott. A fiatal Hrabal számára a sörgyár és annak munkásai különleges vonzerőt jelentettek; gyakran töltötte idejét közöttük, hallgatva az ő és más kocsmatársak történeteit, melyek később írásaiban is visszaköszöntek. Ezek az élmények mély nyomot hagytak benne, és hozzájárultak ahhoz, hogy írásaiban hitelesen ábrázolja a cseh kisemberek világát.

A sör iránti vonzalma nem csupán családi hátteréből eredt. Hrabal maga is lelkes sörivó volt, és a prágai kiskocsmák rendszeres látogatója. Ezek a helyek nemcsak kikapcsolódást nyújtottak számára, hanem inspirációt is, hiszen a kocsmák zajos, mégis bensőséges légköre ideális környezetet teremtett írói munkájához. Egy 1993-as interjúban így vallott erről: "A sörhöz fűződő viszonyom szakrális, hogy úgy mondjam, a priori." Hrabal műveiben a sör és a sörgyárak sokszor jelentős szerepet kapnak. Egyik legismertebb regénye, a "Sörgyári capriccio" éppen ezt a világot idézi meg. A sör iránti szeretete és a kocsmák iránti vonzalma nemcsak írásaiban, hanem mindennapi életében is megnyilvánult. Prágai törzshelye, az Arany Tigris söröző (U Zlatého tygra) legendás helyszínné vált, ahol gyakran találkozott barátaival, olvasóival, hódolóival és persze más művészekkel. De a kerskói lakhelye közelében található vendéglőt is sűrűn felkereste, sokszor ott is ihletet találva. A sörös törzshelyei ma is őrzik Hrabal emlékét, és népszerű zarándokhelyek az irodalomkedvelők körében. Sokan pedig igyekeznek sörözőként minél több bőrt lehúzni az író neve felhasználásával. Hrabal életművében a sör és a sörgyárak nem csupán díszletek, hanem a cseh kultúra és életérzés szimbólumai. Írásaiban a sörözők világa, a kocsmákban folytatott beszélgetések és a sörfőzés hagyományai mind hozzájárulnak ahhoz a sajátos atmoszférához, amely műveit oly egyedivé és szerethetővé teszi. Ünnepeljük meg együtt a Mester születésnapját egy jó korsó sör legurításával!

Igyunk mértékkel, de milyen sörös űrmértékkel? I. – Nemzetközi példák

Amióta világ a világ az emberek használtak valamiféle mértékegységet. Tették ezt azért mert akár a hosszúságról, akár a szélességről, mélységről, akár valaminek a tömegéről vagy térfogatáról is volt szó valahogyan közös nevezőre kellett jutniuk a másikkal. A Bibliában például a folyadékok esetében a legkisebb egység a log (kb. 3 dl), ennek tizenkétszerese a hin (kb. 3,6 l), ennek hatszorosa a bat (kb. 22 l), s ennek tízszerese a homer (kb. 220 l) volt. Ám a mértékegységek évszázadokon át, sőt évezredeken át különbözőek voltak nem csak a világ vagy másik tájékán, de még sokszor a különböző városokban, sőt az eltérő szakmák körében is. Így természetesen a sörfőzés, sörfogyasztás világában is sokféle űrmértéket használtak. Reménytelen feladat lenne valamennyi nemzet egykori űrmértékét felsorolni, így csak néhány példát ragadunk ki.

Angliában sörfőzdei sörmértéknek a 168.018 litert, azaz a 60 gallont tartották. Az angol barrel amúgy pedig 36 gallon, 163,56 liter volt. Ugyancsak Angol földön volt az ún. firkin is, melyet megszűnését követően még sokáig az Amerikai Egyesült Államokban is használták. Egy firkin 9 gallon, azaz 40,892 liter volt. Súlymértékként is használva 29kg-ot jelentett. Ugyancsak Angliában létezett a kilderkin, mint sörmérték és 16 vagy 18 gallon sört jelentett. Poroszországban tonnában azaz egy nagyobb hordó vagy hordóalakú edényben mérték a sört, amely kb. 114,5 literes volt. Ugyanez a tonna Szászországban már csak 98,27 literre rúgott. Németföldön ugyancsak létezett a kufe is, amely sörmérték Poroszországban 4,58 hektoliter, Szászországban 7,86 hektoliter volt. Kanadában a Sörmérték alapja a 1 pint lett amely 0,58 liter. A pint már egy 1 quart volt (1,16 liter) (azaz 1 liter — 0‘88 quart). 4 quart 1 gallon volt, azaz 4,62 liter, míg 31 gallon már egy barellt azaz egy hordót adott ki. Ugye világos?

Aztán végre történtek lépések, és 1795-ben Franciaoszágban bevezették a litert, eredeti nevén cadilt, elsősorban a köbdecimétert definiálva. Aztán a régi litron szó alapján, amelyet még a bizánci görögökhöz vezethető vissza és még csak 0,831 liternyi folyadékot jelentett literre keresztelték az új mértékegységet, amelyet ezt követően fokozatosan átvették más országok is. Az egyszerre elfogyasztható sört űrtartalma így legelterjedtebben a 0,5 liter / 0,3 liter lett, de ma már a 0,25 l, 0,4 liter is elterjedté vált. Belgiumban a flamand köznyelvben a "vijfentwintiger" és a "drieëndertiger" az ivópoharak leggyakoribb méreteire utalnak, amelyek 25  és 33 centiliteresek. A sörös palackok pedig lehetnek 75  vagy 37,5 centiliter kapacitásúak. És persze angolszász földön egy korsó még mindig angol pint, ami 0,587 liter. De ennyit így egyszerre, mielőtt teljes káosz alakulna ki a fejünkben! A későbbiekben folytatjuk azzal, hogy miként is alakultak a sörös, nem sörös folyadék űrmértékek kicsiny hazánkban.

Rakovníki győzelem a 2025-ik évi Sörpecséten

Pár nappal ezelőtt ért véget az immáron 35. alkalommal megrendezésre került legismertebb cseh sörminősítő verseny, a nemzetközi Pivní Pečet, azaz a Sörpecsét. A helyszín, ahogyan az utóbbi években ezúttal is az észak-csehországi Litoměrice városa, ott is a helyi gótikus kastély illetve a Vásárváros volt. Az idei versenyen ismét számos ország sörfőzdéi vettek részt. A sörhöz feltehetőleg szakértő szinten értő zsűritagok, de legalábbis sok sört látott ítészek ezúttal nem kevesebb, mint 37 sörkategóriában vetették össze a palackban beküldött söröket. 215 sörfőzde 1135 söre várt arra, hogy a saját kategóriájukban bírálják őket a végén kihirdetve a legjobbnak ítélteket. Nem kis feladat lehetett, de valljuk be őszintén, mi magunk is szívesen felvállaltuk volna a munka terhét.

A versenyen a Jaromír Sörözőkben is forgalmazott Strakonicei sörgyár és a rakovníki Bakalář sörgyár is részt vett néhány sörével. És nem csak részt vettek, de egyúttal remek eredményeket is elértek. A strakonicei gyár az úgy nevezett Európai láger – Bécsi láger, Marzen – Oktoberfest kategóriába nevezte a Šumava hegység királya, a Král Šumavy nevezetű sörét. A kategóriára a 11-14 közötti Balling fok, 4,5-5,8 % alkoholtartalom, 15-30 közötti IBU szint jellemző, azaz ide a kevésbé komlós, inkább malátás, kenyér aromás testes söröket lehetett nevezni. A strakonicei sör végül összevetésben a hatodik helyet szerezte meg, de csak kisüzemi sörfőzdék előzték be, egyetlen más nagyobbacska sörgyár sem.

A rakovínkiak pedig még szebb eredményeket értek el a viadalon. A 11-12 Balling fokú világos (ležák) sörök kategóriájában a Černovar Světlé tarolt, maga mögé utasította a nymburki és benešovi söröket. Ugyanebben a kategóriában a Bakalář világos is remek ereményt, hatodik helyet ért el. Az alacsonyabb Balling fokú barna sörök között ugyancsak a fantasztikus első helyet szerezte meg a Bakalář tmavy desítkája, azaz a 10-es barnája. Az egy fokkal erősebb, testesebb barnák között pedig a Černovar barna bronzérmet kapott, ami szintén süvegelendő eredmény. Gratulálunk nekik, mármint nem a söröknek, inkább a két sörgyár munkatársainak! Amúgy a 2025. évi összetett viadalt az Európai Sörpecsét kategóriában egy kicsi sörfőzde, a Studánky nyerte meg, míg a Világ Sörpecsét aranyérmet a prágai Trilobit szerezte meg.

Március 8: Boldog Zoltán napot kívánunk! 😊

Na jó, szögezzük le az elején! Természetesen nem felejtettük el, ma ünnepeljük a Nemzetközi Nőnapot, így kívánunk minden hölgynek egy pohár/korsó finom cseh sörben gazdag napot, nőnapi programot!

De idén legyen más ez a nap, ne szorítsuk a háttérbe a férfiak egy jelentős csoportját, mindazokat, akiket szüleik a Zoltán névre kereszteltek. Már csak azért se, mert Zoltán nevű történelmi alakjaink, művészeink nélkül sokkal szegényebb lenne kicsiny hazánk. Hiányoznának Zelk Zoltán rímei, Huszárik Zoltán vagy Fábri Zoltán filmjei, Kocsis Zoltán zongorajátéka, Latinovits Zoltán színjátéka, Kőhalmi Zoltán humoros előadásai. Sportolóink között olyan Zoltánok okoztak nekünk örömet, mint Székely Zoltán párbajtőrvívó, Veres Zoltán műrepülő vagy Czibor Zoltán, Varga Zoltán és Gera Zoltán labdarúgó. De persze ne feledkezzünk meg a leghíresebb Zoltánról Kodály Zoltánról sem, akiről talán kevésbé ismert tény, de nem mellesleg cseh-morva felmenőkkel is rendelkezett.

A Zoltán ősi magyar név még akkor is, ha anno török közvetítéssel jutott el hozzánk. Az arab szultán, szoltán, (szultán) szóból származik, jelentése szerint uralkodó, fejedelem így tulajdonosai büszkék lehetnek keresztnevükre. A Zoltán név 2000-ben még a 10 leggyakoribb választott férfi keresztnév között szerepelt, de azóta visszaszorult. Átadta helyét a Dominikoknak, Olivéreknek, Bencéknek, Benetteknek, Noeleknek és Noleneknek. Summa summárum legyen a március 8-a idén a Zoltánok napja! Tudjuk, Zoltán napot akár március 13-án, június 23-án vagy akár november 20-án is ünnepelhetnénk, de idén csak azért se. Legyen az igazi Zoltán nap a tavasz első pillanatában! Így bíztatunk mindenkit, hogy idén ne csak a hölgyek várják a csokor virágot és csokoládét, hanem a Zoltánok is. 😊 Persze a csokor virágot és a csokit jobb esetben váltsuk fel valami finom cseh sörre vagy más nagyobb tetszést arató ajándékra. Végezetül boldog Zoltán napot kívánunk minden Zoltánnak, köztük a Jaromír Sörözők atyjának Kis-Bakos Zoltánnak!

Balling és a Balling fok

A sörök sokféle jellemzővel bírnak és van köztük egy, amelyet leginkább csak a cseh sör és manapság a kisüzemi sörök rajongói ismernek. Ezt az adatot ugyanis az átlag magyar, multi nagyüzemi sörök esetében csak igen ritkán tüntetik fel. Desítka, jedenáctka, dvanáctka, třináctka, stb.egy csehországi sörözőben legtöbbször csak így kéri ki az ember a maga sörét. Azaz kérek egy tízest, tizenegyest, tizenkettest, tizenhármast és még sorolhatnánk. De mi is ez a szám és milyen sörparamétert jelez?

Azt minden olvasónk tudja, hogy a sör alkoholtartalma a malátát adó gabonaszemekben rejlő keményítő lebomlásából nyert cukrok erjedésének köszönhető. A sörlé malátatartalmát szárazanyag-tartalomnak, vagy más néven extrakttartalomnak is hívják. Minél több a cukor egy erjesztésre váró sörlében annál erősebb, alkoholosabb lesz a sör, még ha egyenes arányt nem is tudnánk egy az egyben megállapítani, hiszen a cukor egy része nem biztos, hogy valóban el is bomlik. Egy sör főzésénél jó ha tudjuk már előre, hogy az adott malátából milyen erős sört is főzünk illetve milyen testes is lesz majd az sör. Ezt persze lehet akár tapasztalati úton is megbecsülni, de természetesen a mérés, az jóval pontosabb és hasznosíthatóbb. Erre nyújtott egy megoldást Karl Josef Napoleon Balling, a mai Csehországban született majd Pilsenben tanult és Prágában dolgozó német nemzetiségű vegyész, aki 1843-ra tökéletesítette a sacharométerét, az erjesztés előtti lé, akár a sörlé cukorfokát mérő eszközt. Ez az egyszerű, de valóban nagyszerű ún. fokoló használatával így már meg lehetett mérni az adott sörlé cukortartalmát, azt hogy hány százalék is a cukor az adott folyadékban. Balling egy fokskálát is megalkotott (Balling-fok), amelyre utalnak a cikkünk elején említett értékek is.

A Balling-féle cukorfokmérőt egyszerűsége miatt a mai napig használják, de természetesen mások is kikísérleteztek hasonló mérőeszközöket, módszereket. Így beszélhetünk a sörgyártásban pl. még Plató-fokról, amely lényegében a Balling-fok pontosítása. A gyakorlatban ha azt látjuk, hogy egy cseh sörre azt írják, hogy pl. desítka, 10⁰ vagy akár 10%, akkor ez a sör cukorfokára, erjesztés előtti szárazanyagtartalmára utal. Ez pedig hozzávetőlegesen ad sejtést a kész sör alkoholtartalmára is, de ami fontosabb, jelzi a sör testességét. A desítka esetében ez egy könnyedebb, mintegy 4% alkoholtartalmú sört jelenthet. Egy dvanáctka, azaz tizenkettes pedig már egy testesebb itóka, jellemzően 5% körüli alkohollal. De pl. a Pilsner Urquell szintén egy 12-es ám csak 4,4% alkoholtartalmú sör. Összességében a Balling-fok érzékelés, fogyasztás szempontjából sokkal értékesebb, pontosabb információt árul el nekünk, mint az alkoholtartalom. Azt jelzi, hogy valójában mennyi „cuccot”, jó kis malátát használtak fel a készítése során, ahelyett, hogy egy hígabb, maximum hozzáadott cukor révén alkoholosabbra bűvölt sört teremtettek volna. Ezért nem csoda, hogy a magyarországi nagy sörgyárak sem rajonganak még a Balling-fok feltüntetésének gondolatáért sem. Vagy ha magáról a lefőzött sörről tudjuk is, de még akkor sem lehetünk benne biztosak abban, hogy a sört utólag a gyárban nem hígították tovább. Igyunk tehát olyan sört, amelynél biztosak lehetünk a Balling-fokában.

Mi vagy ki az a sörkóstoló? Sörkóstoló a Sörpincében!

A magyar nyelv szenzációs, imádjuk. Egyetlen szó mögött megannyi változatos jelentés állhat, nehéz feladat elé állítva nem csak a magyarul tanulni vágyó idegen ajkút, de még az anyanyelvi szintű nyelvismerettel büszkélkedhető honfitársainkat is. Egy mondatot lazán félreérthetővé tehet egy azonos alakú vagy éppen többjelentésű szócska. És ezen szavak száma nem csekély. „Nem mindegy, hogy mennyit mutat a karóra, vagy az, akit felhúztak a karóra.”” - Nézd, ott a Budai vár! – Hadd várjon!” és még hosszan folytathatnánk a félreérthető mondatok sorát, de most nem sorról, hanem sörről, pontosabban egy sörös kifejezésről, a sörkóstolóról lesz szó. A sörkóstoló egyik jelentése a régmúltba nyúl vissza. Persze minden ember egy sörkóstoló, ha megkóstolja az elé tett pohár sört. De a sörkóstoló bizonyos esetekben ennél jóval professzionálisabb elfoglaltságot is jelentett. A brit uralkodói udvarban például hosszú évszázadokon át létezett a királyi sörkóstoló poszt. A megbízott úriembernek a feladata a király számára hozott sör előzetes megkóstolása volt. Ezzel nem csupán az esetleges mérgezési kísérleteknek akartak elejét venni, de egyúttal az igencsak változó minőségű középkori sörökből sem szerették volna, ha egy pocsék ízű változatuk kerül az uralkodó szájába, gyomrába. De hasonló minőségbiztosítási szándékkal Bajorországban is alkalmaztak sörkóstolókat, akik a kocsmákat járva „hivatalból” kóstolták a söröket.

Sörkóstoló!

A sörkóstoló szó lehet főnév is és így utalhat akár arra a helyiségre, a kocsmára is, ahol sört lehet fogyasztani. Ahogyan borkóstoló csarnokok úgy a sörkóstoló csarnokok is léteztek, elsősorban egyes nagyobb kiállításokon, fesztiválokon. És persze a sörkóstoló lehet egy-egy esemény is, ám ebből is többféle. Sörkóstolónak hívták azt a jobbára professzionális viadalt, ahol többféle sört vetnek egymással össze és így hirdetnek ítéletet az adott sör és versenytársai felett. De egy sörkóstoló lehet pusztán élvezeti célú is. A sörkóstolón résztvevő sörkóstoló hölgy vagy úr többféle általa ismert vagy kevésbé ismert sört kóstol, rendszerint egy a sörökhöz értő személy vezetésével. Így az ízeken kívül további hasznos ismeretek birtokába kerülnek a fogyasztott sörökkel kapcsolatban. Ilyen eseményre kerülhet sor március 1-én a Jaromír Sörpincében is, ahol egy 17 órakor kezdődő zenés program során hat kiváló sörrel, a sörökkel kapcsolatos információkkal, cseh étkekkel, egy kis sörajándékkal és egy cseh sörtörténeti előadással lehetnek gazdagabbak. További információkkal, a részvételi feltételekkel az eseményoldal, vagy a Sörpince elérhetőségein a munkatársak szolgálnak.

https://www.facebook.com/events/511162394911935/

Híres sörivók 3. František Ladislav Rieger

Híres sörivókról szóló cikksorozatunk harmadik része egy a magyarok számára kevéssé ismert, ám a cseh történelemben fontos szerepet játszó úriemberről szól. Ugyan élete, munkássága vajmi kevés hatással volt ránk, ám mégis érdemes megismernünk a személyét, ha másért nem is, de a sörhöz, a jó cseh sörhöz fűződő viszonya és ebbéli ténykedései miatt. Ugyanis főhősünk a számunkra legkedvesebb sörforrás vidékről a Cseh földekről származik, amely születésekor és halálakor éppen nem élvezett függetlenséget, örökös Habsburg tartományként leledzett.

Rieger 1810-ben született a csodálatos Prága városában, jogot tanult majd kisebb-nagyobb kitérők után politikai pályára lépett. František Palackyval, a cseh történetírás atyjával együtt a cseh nemzeti párt élére állt és küzdött az 1848-as forradalmak utáni Osztrák Császárságban, majd a kiegyezés utáni Osztrák-Magyar Monarchiában. Küzdött az 1620 óta Habsburg uralom alatt álló csehek egyenjogúságáért, de nem kívánta a teljes önállóságot. De nem is annyira lényeges most nekünk a pályafutása, inkább az a tény, hogy jó cseh módjára igencsak szerette a sört is. És persze nem akármilyen sört, hanem a Pilsner Urquell születése (1842) után elterjedt jó kis alsóerjesztésű láger sört, főként a pilsenit. Gyakorta megfordult a prágai U Pinkasuban, ahol kiélvezte a sör adta örömöket így nem csoda, hogy a poltikai lobbizása során is igyekezett a cseh sör hírét terjeszteni.

Egyik legismertebb története 1867-ben esett meg, amikor Rieger Bécsbe utazott, hogy a cseh nemzeti érdekeket képviselje az osztrák császári gyűlésen. A hosszú ám eredménytelen tárgyalások után úgy döntött, hogy lazít egy kicsit. Felkeresett egy bécsi sörözőt, ahol hamar felfedezte, hogy a helyi sör nem éri el az új cseh sörök szintjét. A legenda szerint Rieger a következőt mondta a társaságának: „A cseh nemzet jövőjéért harcolok, de egy dolog biztos: ha egyszer Bécs is pilseni sört csapol, tudni fogom, hogy győztünk.”

Ezután egy bécsi újságíróval fogadásba bocsátkozott, hogy egy este alatt megiszik tíz korsó osztrák sört – hogy „bebizonyítsa, a cseh ember számára ez sem akadály”. Rieger nemcsak teljesítette a kihívást, hanem a tizedik korsó után felállt, és fennhangon kijelentette: „Ez nem sör, ez csak híg nosztalgia. A cseh sör nemcsak ital, hanem történelmünk arany vére.” Másnap az eset bekerült a helyi lapokba, és Bécsben hetekig beszédtéma volt a „cseh politikus, aki sörrel verte meg a birodalmat”. Prágában pedig hősként ünnepelték, mondván, hogy Rieger nemcsak a politikai, hanem a sörfronton is megvédte a cseh becsületet. Rieger később tréfásan azt mondta, hogy a bécsi tárgyalások eredménytelenek voltak, de legalább sikerült néhány osztrákot meggyőzni a cseh sör fölényéről. És hogy igaza lett-e? Nos, néhány évvel később Bécsben is elkezdték csapolni a pilseni típusú söröket, és a bécsiek is előszeretettel kezdték látogatni Prágát egy korsó igazi cseh sör kedvéért.

Szőlőből, borból sör?

A napokban böngészgettem a régi magyar újságokat és egy 1933-ban íródott meglepő cikkre bukkantam, amely már a címével is felkeltette a sörök irányába kiérzékenyült figyelmemet. „Borból készíti a sört egy olasz tudós” így szólt a főcím, amelyet az alábbi alcím egészített ki: „Olasz találmány az árpa kiküszöbölésére a sörgyártásból”. Az írás szerint egy bizonyos Mazzi római professzor Mussolini felhívására azon ügyködött, hogy a megnövekedett sörfogyasztást kielégítő árpaimport kiváltására valami új módszert találjon ki. Ez a bizonyos Mazzi „tanár úr” miután hosszan ám teljesen siker nélkül kísérletezett rizzsel, mint lehetséges árpapótlóval egy teljesen más sör alapanyagra talált rá. Kapóra jött neki, hogy akkortájt az olasz gazdáknál nagy mennyiségben maradt el nem adott olasz szőlő, vagy éppen már kész bor. És Mazzi ezt használta fel a söre elkészítéséhez, amely a hírek szerint „úgy ízére, alkoholtartalmára (!) teljesen megegyezik az árpasörrel, sőt külsőleg (!) is tökéletesen egyforma, úgyhogy senki sem tudja megkülönböztetni a régi és új sört egymástól!”

A hangzatos cikk persze véletlenül sem tartalmaz semmi konkrétumot az eljárással kapcsolatban és ez persze nem véletlen. Ugyanis szimplán nem lehetséges egy már erjesztett terméket, mint a bort sörré továbberjeszteni. Ugyanúgy nem elég egy sör elkészítéséhez csak és kizárólag egy gyümölcs, jelen esetben a szőlő levét felhasználni, hiszen a sörfőzés a malátázott gabonaszemek, keményítőtartalmából kiinduló folyamat és nem gyümölcscukorból. Persze természetesen lehet alkoholos italt készíteni kizárólag almából vagy a szőlőből, de ezeket cidernek vagy bornak hívják. Ám ne legyünk teljesen igazságtalanok, a szőlő levét igenis fel tudják használni a sörfőzéshez és számos sörfőzde (pl. Dogfish Head Brewery), ha nem is túl régóta, de készít sört ám nem bor (!), hanem szőlőlé. must hozzáadásával, vagy éppen csak az érleléshez használt boroshordó felhasználásával. Az így főzött gyümölcssör jellemzően magas alkoholtartalmú, száraz, sok esetben magas szénsav tartalmú, végeredményben inkább ugyanúgy a borra hasonlít, de a maga nemében kiváló élvezetet tud a különleges sörök rajongói számára biztosítani.

Miből igyuk söreinket IV. – Búzasörös korsó

Minden nagyobb sörtípusnak meg van a saját speciális ivóedénye. A különféle korsókról szóló sorozatunk korábbi részében írtunk már a különféle láger sörös korsókról, poharakról, de most távolodjunk el egy kicsit az alsóerjesztésű söröktől. Lássuk hát, hogy a nem csak a bajor vagy belga sörkultúrában meghatározó jelentőségű, de világszerte is nagy népszerűségnek örvendő búzasörünket miből is illik fogyasztanunk. Egy jó búzasör a maga töményebb banános alapíze mellett további összetett ízvilággal is rendelkezik. A búzasörök jellemzően szűretlenek, és olyan formájú poharat igényelnek melyek formája is elősegíti az élesztő és az illóolajok megfelelő eloszlását.

A búzasörös korsók könnyen felismerhetők hosszú, karcsú alakjukról, amelyekben egyebek mellett jobban megőrződik a sör szénsavassága is. Kicsit ugyan hasonlítanak a pilseni típusú sörös korsókra, de a búzasörösnél a pohár teteje kerekebb és fent jobban összeszűkülő. Általában 0,5 literes vagy nagyobb méretűek, így hagyva elegendő helyet a sör dús és stabil habjának. A legtöbb búzasörös korsó alja előbb szűkül, majd felfelé tágul, ezzel is segítve az ízek és illatok kibontakozását. A végén pedig újra szűkül, de csak kis mértékben. A búzasörös korsók gyakorta dombornyomott mintákkal díszítettek vagy a falukon vagy a talpukon. Ezek a felületi egyenetlenségek is segítenek a habképződésben. A belga búzasörök esetében inkább a rövidebb, vastagabb falú poharak a jellemzők. A búzasöröknél persze az intenzívebb habképződés miatt még jobban ügyelni kell a megtöltésükre. De ne fáradjunk rizsszemek beleszórásával mert az csak egy vicces szokás, amely érdemben egyáltalán nem befolyásolja a kemény hab megszületését. Ugyancsak csak afféle értelmetlen, maximum látványos huncutkodás a citromkarika rátűzése a söröskorsó szájára. Ez inkább csak a tiszta korsó higiéniáját rontja le, de nem javítja egy valóban minőségi búzasör aromáját.

František Ondřej Poupě – A modern sörfőzés úttörője

František Ondřej Poupě a cseh sörfőzés történetének egyik legjelentősebb alakja, akit gyakran a modern sörfőzés úttörőjeként emlegetnek. Élete és munkássága során számos újítást vezetett be, amelyek alapvetően megváltoztatták a sörgyártás gyakorlatát, nemcsak hazájában, hanem egész Közép-Európában is. Poupě 1753-ban született a csehországi Česky Šternberkben, és már fiatalon érdeklődést mutatott a tudományos kísérletezés iránt. Sörfőzőként kezdte karrierjét, és hamar felismerte, hogy a korabeli sörgyártás számos hibával és a tudományos ismeretek használatának hiányával küszködik. Az akkori technikák leginkább véletlenszerűek és megbízhatatlanok voltak, ami a termék minőségének ingadozásához vezetett.

Poupě tudományos alapokra helyezte a sörkészítést, mérnöki pontossággal közelítve meg. Elsőként vezette be a hőmérők használatát a sörfőzés folyamatában, ami forradalmi újításnak számított. Megértette, hogy a hőmérséklet szabályozása kulcsfontosságú a maláta megfelelő kezeléséhez és a fermentációs folyamat optimalizálásához. Ezenkívül szorgalmazta a cukortartalom mérésére alkalmas eszközök, például a cukorfok mérő használatát is, amelyet 1768-ban Antoine Baumé fejlesztett ki. Ezek az eszközök lehetővé tették, hogy a sörfőzők pontosabban ellenőrizzék a folyamatokat, így javítva a végeredmény minőségét. Poupě 1794-ben a brünni (mai Brno) sörfőzőmesteri pozícióját töltötte be, ahol nemcsak saját műhelyében dolgozott, hanem tanított is. Munkája során tankönyvet írt, amely A sörfőzés alapjai címet viselte, és az első cseh nyelvű szakirodalom volt a témában. Ez a mű nemcsak a gyakorló sörfőzők számára jelentett fontos útmutatót, hanem tudományos alapot adott a későbbi fejlesztésekhez is.

A sörgyártás mellett Poupě a mezőgazdasági termelés és a malátagyártás fejlesztésében is jelentős szerepet játszott. Hangsúlyozta a minőségi alapanyagok fontosságát, és a helyi termelőket is arra ösztönözte, hogy korszerűbb technikákat alkalmazzanak. Munkásságának jelentősége messze túlmutatott saját korán. Az általa alkalmazott tudományos módszerek alapvető változásokat hoztak a söriparban, és hozzájárultak a cseh sör világhírnevéhez. Bár Poupě élete viszonylag rövid volt – 1805-ben, mindössze 52 évesen hunyt el –, öröksége máig él. A modern sörgyártás alapjait megteremtő munkája révén Poupět a cseh nemzeti büszkeség egyik ikonjává vált. Életének és munkásságának tanulmányozása ma is inspirációt nyújt a söripar szakemberei és történészei számára. Az ő neve összefonódott a minőségi sör fogalmával, és munkássága a tudomány és a gyakorlat harmonikus egyesítésének példája.

Néhány a régmúlt magyar sörszakszavaiból 2.

A cikksorozatunk egy korábbi részében már megtudhattuk, hogy mit is jelent a bozasör, a czankó, a megcsámporodás vagy éppen a rezesedés, most pedig újabb mára már alig használt múltbéli sörszakszavaink jelentéséről rántjuk le a leplet.
Kezdjük a sort a salakkal, amely szó a ma ismerten túl egykor a szűretlen sör (vagy bor) alja, más néven a seprűje jelentését is hordozta. A sör szó régies ser alakja még ma is ismeretes, így a seradó, a serárus szavak egyáltalán nem idegenek. Manapság már kicsit furcsább lenne sörözés helyett serezésről, a sörös helyett seresről, a sörecet helyett pedig a sereczet szavakat használni.

Egykori szavunk a serhányadék…bizony a sör és a szó második tagjának egy bizonyos kombinációját sokan ismerjük, de itt természetesen nem a másnapossághoz vezető út egyik nem kívánt állomásáról van szó. A serhányadék vagy másnéven serhányás a sörfőzés folyamatának azon állomása, amikor a serkádakban a sörélesztő és a képzett serhab az erjedő sör folyadékfelszínére emelkedik.

Egykoron nem szimplán kocsmának hívták azt a helyet, ahol sört csapolt a serkocsmáros, hanem egyenesen serkocsmának, mintegy megkülönböztetve a boros vetélytársaktól. Itt folyt a sermérés, ahol a serkorsókból itták a sert a serező vendégek, időnként sörkorcsolyát falatozva mellé.

Sörkorcsolyát, de nem serkorcsolyát, ez utóbbi ugyanis kissé nagy falatnak bizonyult volna. Ugyanis a serkorcsolya alapvetően azt a csúszdát jelentette, amelyen a serkorcsolyás a hordó söröket a pincébe csúsztatta, illetve az üres hordókat felgurította.

A serkorcsolyásnak volt egy másik jelentésváltozata is, ugyanis így hívták azt, aki olykor olykor vagy akár sűrűn is sok sört fogyasztott. Ennyit így másodszorra a régmúlt sörös szakszavairól, de a sort még folytatni fogjuk.

A Jaromír Krónikák már 10 éves! BÚÉK!

„Tisztelettel üdvözlöm mindazokat, akik (…)  ellátogatnak hozzánk, hogy megkóstolják kiváló minőségű cseh söreinket, a magyar és cseh konyha egyedi fúziójával született ételeinket és megtapasztalják azt, milyen is egy jó kis csehes hangulat itt Budapesten! Örömmel mutatom be Önöknek új, megváltozott honlapunkat, amelyet olvasva a jövőben nem csupán a vendéglátóhelyeinkről, az ott fogyasztható italokról és ételekről kaphat bővebb információkat, hanem számos más Csehországgal, a cseh sörökkel kapcsolatos hírekről, érdekességekről is értesülhet.” 2015 tavaszán így köszöntötte Kiss-Bakos Zoltán a Jaromír Sörözők tulajdonosa az akkor induló honlap olvasóit, ezt a blog alapú, de a műfaján már az elejétől fogva jóval túlnyúló információs, mondhatni sörkulturális oldalt, amely idén ünnepli immáron 10 éven át tartó fennállását.

10 év, közel 440 cikk, csaknem 400 ezer oldallátogatás. Még legszebb álmunkban sem gondoltuk, hogy ilyen hosszú időn át sikerül a Jaromír Sörözők vendégeinek informatív cikkeket biztosítanunk a finom cseh sörök és étkek élvezete mellé. A 10 év folyamán - ahogyan az már az elején is ígértük - a Jaromír Krónikákkal nem egy mezei reklámoldalt sikerült hoznunk létre, amely pusztán a magunk „dicsőségét” hirdeti. Jóval inkább egy sörös magazin született meg, melynek cikkeivel olvasóinkat a sör- és gasztronómia izgalmas világába igyekeztük bevezetni.

Ki volt Švanda, a strakonicei dudás? Mitől zöld a húsvéti sör? Mi is az a nyári sör? Ki volt Klostermann? Mi az a hanzli? Mit kell tudni a malátáról, a komlóról, az élesztőről? Mi az a szalad, mi a loksa? Mikor volt a londoni söráradat? Milyen sörháborúk zajlottak a múltban? Milyen sörkorcsolyák vannak a világban? Mit tudunk a női sörfőzésről? Csak néhány kérdés, melyre az évek során igyekeztünk válaszolni, de felsorolni is nehéz lenne valamennyit. Reméljük sokan olvasták írásainkat, vagy ha nem akkor majd később fogják, ezzel is együtt munkálkodva a magyarországi sörkultúra megszilárdításán. Mi a magunk részéről igyekszünk folytatni a munkánkat és további hasznos, érdekes cikkekkel meglepni a Jaromír Sörözők vendégeit.

Kiss-Bakos Zoltán a Jaromír Sörözők tulajdonosa és a Jaromír Sörözők teljes gárdája nevében jómagam Munkácsi Zsolt, a Krónikák írója kívánok minden kedves olvasónknak cseh sörös élményekben gazdag nagyon boldog új esztendőt!