A fickó-ser

A magyar nyelv szépségéből, változatosságából és játékosságából adódóan egy-egy tárgyra, fogalomra igazán jópofa, hangulatos és gyakorta felettébb találó elnevezések születnek. Nincs ez másképp a sörfőzés témaköre esetében sem. Ugyanakkor a lassacskán a múlt homályába vesző elnevezések egy részénél már alig ismerjük a mögöttes jelentéstartalmat. Például, az első olvasó. aki meg tudja mondani, hogy mi is az a caflik, vendégem lesz egy üveg félbarna Klostermannra. Más esetben azonban a jelentés ma is könnyen kitalálható. Az egyik ilyen elnevezés a fickó-ser. Mindenekelőtt itt leszögeznénk, hogy ez a fickó nem az a fickó, amelyet egy korábbi cikkünkben már kiveséztünk, mint a hanzli szinonímáját! 😊 Ugye érthető? Ha nem, akkor irány ehhez a nem túl régi cikkünkhöz is ITT!

Szóval, ha már fickóról, mondhatni kisfickóról beszélünk, akkor nyilván egy ifjúról van szó, így a fickó ser is természetesen egy fiatal sört jelent. De mikor is nevezhető fiatalnak egy sör? Az biztos, hogy a sörgyártás folyamata során már el kellett, hogy jussunk abba a fázisba, mikor a különféle procedúrákon áteső maláta alapú levünket egyáltalán sörnek hívhatjuk. Ehhez pedig már le kellett zajlania a cefrézésnek, komlózásnak és persze az erjesztésnek is, hiszen csak ekkor változik át a gabonában rejlő cukor (eredetileg keményítő) alkohollá. Bizony, mikor pl. a hagyományos eljárás szerint az erjesztő kádakban a keletkező sörlé tetején képződött hab bebarnul és leülepszik, elkészül a fiatal sörünk, azaz a fickó sör. Erre a sörre, melyet zöld sörnek is neveznek, ugyan még gyakorta hónapokon át tartó ászkolás, kondícionálás, azaz fagypont közeli pincék mélyén hordókban, tartályokban való pihenés, érés vár, mikor a keletkezett széndioxid beépül a sörbe, az ízanyagok formálódnak és a minőségjavító változások végbe mennek, de maga a fickó sör fogyasztható, kellőkép friss benyomást kelt és természetesen ugyanúgy kifejti kis mennyiségben jótékony, de nagyobb mennyiségben némi kockázattal járó hatását. Erre példa ez az 1896-ből származó cikk idézet is:

 

„A Scholtz Antal és fiai sörház-utcai sörfőzdéjéből ma reggel négy jármos ökör által vont szekér több hordó sört szállított a vasútállomás felé. Már a meginduláskor konstatálta az ökrök dirigense, hogy a különben oly higgadt és komoly szarvasmarhák játszi pajzánsággal és illetlen gyorsasággal vonszolják a nehéz szekeret. Bámulata azonban ijedtséggé változott, a mikor alig öt percnyi haladás után a két első ökör nyílt színen, pardon: a nyílt utcán, örömbőgés közt a két hátulsó lábára állott s víg táncot kezdett járni. A két hátulsó barom pedig a két első lábára állott és lovak módjára kirúgott. Óriási csődület támadt, a mely élénken vitatta a „vonós négyes“ sajátságos összműködését. Végre egy valóságos baromorvos érkezett a sokadalom színhelyére, aki megtapintván az egyik páciens pulzusát (jól megjegyzendő: nem a saját kezét fogta meg) és megvetéssel konstatálta, hogy a kompániának semmi más baja nincs, mint hogy alaposan be van rúgva. Kiderült, hogy a sörfőző udvarán egy nagy kád fickó sör volt, a minek a felét a lelkes háziállatok kiitták és becsíptek tőle.”