Halloween a sörözőkben

A mai nap különleges mind a hívők, mind a nem hívő, ám a kissé hátborzongató mulatságokat kedvelő emberek számára. Október 31-e a reformátusok egyik, ha nem a legnagyobb ünnepe. 1517-ben Luther Márton ezen a napon küldte el a búcsúról szóló 95 tételét Albrecht mainzi érseknek és a hagyomány szerint ezeket a wittenbergi vártemplom kapujára is kiszegezte. Ezzel kezdetét vette a nyugati kereszténységet átformáló mozgalom. Október 31-e a rákövetkező Mindenszentek napja előestéje ugyanakkor mások számára teljesen eltérő ünnepet jelent. Ez az ünnep ugyanis az ír gyökerekkel rendelkező (Samhain, az évszakváltás), majd Észak-Amerikában és az angolszász területeken elterjedt Halloween, amely napjainkban már egyre inkább teret nyert egész Európában, így hazánkban is.

Maga a Halloween szó az angol All Hallows’ Eve, vagyis „mindenszentek előestéje” kifejezés rövidülése, és az ősi elképzelések szerint ezen a napon kerül egymáshoz legközelebb a holtak és az élők világa. Az idők során számos hagyomány kapcsolódott a Halloweenhez. Az egyik a „csokit vagy csalunk” magyarosított mondókáról ismert jelmezes házról házra járás, amely persze elsősorban a gyermekek kedvelt szórakozása. Ilyenkor, akárcsak a húsvéti locsolás alkalmával a beöltözött látogatók énekkel, verssel vagy más rövid előadással, vagy csak a csokit vagy csalunk felkiáltással érdemlik ki a csokit, a gyümölcsöt vagy pénzt. A másik kevéssé ismert angolszász szokás a souling, melynek során a házakat felkeresők az ételért (pl. speciális léleksütemény) cserébe imádkoztak az elhunytakért. A harmadik fő szokás a legismertebb, ez pedig a töklámpás faragása és a mécsesektől világító töklámpások kihelyezése a kapukra. Itt csak a fantázia ad határt annak, hogy milyen töklámpás csodákat is készítenek a szülők, persze a gyerekek bevonásával. A Halloween mára leginkább egy ízig vérig világi szórakozás, így is vonult be Magyarországra is. Megjelenik az iskolai rendezvényeken, a családi eseményeken és így természetesen a különféle vendéglátóhelyeken is. Van ahol jelmezes partikat rendeznek, akad olyan sörfőzde, ahol éjszakai sörpince túrát szerveznek, sőt máshol még élőhalottakat eljátszó szereplőket is bevonnak egy-egy speciális halloweenes rendezvénybe. Ezen a napon a sörözők egy része pedig tök hozzáadásával készült sört is csapra ver. Nálunk a Jaromírokban mindezekre ugyan nem számíthatnak, de ígérjük, mind a rémísztő külsejű, mind a maskara nélküli vendégeink is ugyanabban a remek kiszolgálásban részesülnek!

Egy sörgyár bezárás hatása I. – Gazdasági hatások

A napokban röppent föl a hír: jövő év elején újabb sörgyárat zárnak be Csehországban. Miközben az elmúlt évtizedekben a csehországi sörfőzés a kisüzemi főzdék százainak megnyitásának köszönhetően a korábbiaknál sokkal változatosabbá vált, addig az igények túlnyomó részét kielégítő mennyiségi sörfőzés terén szomorú folyamatok mentek végbe. A 90-es évek eleje óta mindazon sörgyárak, amelyek nagyobb mennyiségben termeltek sorra tűntek el, számuk lényegében lefeleződött. Egy részük nem bírták a gazdasági versenyt sem a multi cégekkel, sem a megemelkedett alapanyag beszerzési és működési költségekkel, esetleg nem volt kellő saját erejük a modernizálásra, másokat maguk a multicég tulajdonosok zártak be, ki tudja mi alapján számított rentabilitás hiányára hivatkozva. Napjainkban még a korábbiakhoz képest is nagyobb úr a pénz és persze annak hiánya, így egyfelől érthetőek vagy inkább megmagyarázhatóak a bezárások. Ám az ezzel járó nem számszerűsíthető, vagy szándékosan nem felmért és számszerűsített veszteség nagyon összetett és hatalmas. Vegyük sorra mik is ezek a veszteségek:


Kezdjük a sort gazdasági hatásokkal:

1. Munkahelyek és jövedelmek elvesztése. Egy gyár megszűnése nem csak közvetlenül a sört főző szakembereket érinti, hiszen mellettük ott vannak még pl. a karbantartók, a laboránsok, a raktárosok, a sofőrök és az irodai dolgozók is. Egy kisebb, vagy közepes sörgyárban 30-150 ember veszíti el a munkáját, és a speciális szaktudással rendelkező vagy idősebb munkavállalók nehezebben találhatnak hasonló munkát a környéken. A jövedelem csökkenése ugyanakkor nem csak a gyár dolgozóinál jelentkezik, hanem többek között a beszállítóknál, az alapanyag-termelőknél, a malátázóknál, a fuvarozóknál, a csomagolóanyag-gyártóknál és számos más helyi szolgáltatónál is. És a jövedelem kiesések persze még tovább gyűrűzhetnek, hiszen a pénz hiányában csökkenhet az azt igénybe vevő boltok, az éttermek, más szolgáltatók forgalma is.

2. A gyárbezárás hatással lehet az adott város önkormányzati bevételeire illetve a turisztikai forgalmára is. Nem kérdés, hogy a turisták számára vonzerőt jelentenek a működő sörgyárak, az általuk termelt sörök mellett a különféle extra szolgáltatások (pl. sörgyárlátogatás, sörkóstolók stb.) Ennek következtében elmaradhatnak jelentősebb adóbevételek, sörfesztiválok valamint az ezekhez kapcsolódó vendégéjszakák.


3. A sörgyár bezárását követően üresen marad maga az ipari terület. Üresen, funkció nélkül maradhat egy ideig, de az épületek állagmegóvása, a berendezések őrzése, vagy eladása, elszállítása esetlegesen az iparterület kármentesítése mind jelentős költséggel járhat. Persze mindezt a multi már előzetesen be szokta árazni, legalábbis a saját szemszögéből nézve, de szinte minden esetben jelentkeznek a várost, az önkormányzatot érintő közvetett költségek is.

4. A helyi sörgyár megszűnése gyakorta szűkülő versennyel és választékkal jár. A bezárás jellemzően piaci koncentrációval jár, tévedés azt gondolni, hogy a korábbi helyére majd sokkal jobb minőségű, kisüzemi sör érkezik, hiszen azok jellemzően sokkal drágábbak vagy nem is képesek sokkal nagyobb termelésre. Szimplán a vendéglátóhelyek még kevesebb nagyobb beszállító közül választhatnak, és ezáltal tovább romolhat az alkupozíciójuk. Jobb sört a bezárt gyár is képes lenne készíteni, ha a tulajdonosi körnek is ez lenne az érdeke.

Ennyit a gazdasági hatásokról, hamarosan folytatjuk a sörgyár bezárások társadalmi és kulturális vonatkozásokkal.

Az ét- és itallapok története

Napjainkban, ha éhségünkben vagy szomjúságunkban egy vendéglátóhelyre térünk be, vagy akárcsak megállunk falatozni egy büfénél a legtermészetesebb dolgok közé tartozik, hogy végigböngésszük az étel-, és italválasztékot. Vagy megnézzük a közzétett étel-, italsorokat a kirakott táblákon, vagy megkapjuk, elkérjük az adott hely étel- és/vagy itallapját. De mióta is vannak étlapok és mi volt előtte? Ennek jártunk utána. Az írásbeliség, az olvasni tudás elterjedése előtt természetesen csak vajmi keveset segített volna egy étlap megléte ám választásra azért sok esetben volt kisebb lehetőség. Ilyen korai vendéglátóhelyek voltak a rómaiaknál a kész meleg ételt és italt áruló thermopoliumok, mint afféle korabeli kifőzdék, bisztrók. Feltehetőleg már ők is jelezték valahogy a választékot, ha másképp nem hát szóban, de klasszikus étlapokról még sokáig nem beszélhetünk. Kínában a 10-13-ik században már léteztek egyes helyeken ételkínálati felsorolások és talán ezek álltak a legközelebb a mai étlapokhoz. A középkori európai vendéglátásban ilyenről nem maradt fenn információ, de volt példa a table d’hote rendszerre, mikor egy adott ház meghatározott ételkínálattal várta adott időben a falatozni vágyó embereket. Összességében elmondható, hogy valódi ét- és itallap megszületésére még sokáig, egészen a 13. század végéig kellett várni. Az első étlap emlékek Franciaországból maradtak fenn. Ugyan a közkeletű, ám téves elképzelés szerint a modern étterem megszületése a már szabad étel választást segítő étlapokkal egy ember, bizonyos Boulangerhez kötődik de ez nem igaz, a folyamat sokszereplős volt. Ugyanakkor az 1700-as évek utolsó évtizedeiben egyre elterjedtebbé váltak az étlapok.


Kezdetben az étlapok csak egyszerű, egy lapra felírt ételfelsorolások voltak, de a 19. század közepén az elegáns szállodák és éttermek megjelenésével együtt az ét- és itallapok is egyre impozánsabbá váltak. Díszes keretek, kötött füzetek, pazar illusztrációk tovább emelték a hely ázsióját, sőt ekkortájt Franciaországban már külön borlapokat is készítettek. Az 1800-as évek második felében a minőségi vendéglátóhelyeknél már grafikus által tervezett, színes étlapok is megjelentek és gyakorta már reklámokat is tartalmaztak. 

Az említett borlapokon kívül az egyre bővülő italválaszték miatt a 20. század elején már külön itallapokat is készítettek. Az étlapok és itallapok így z 1900-as években fokozatosan elterjedtek és immáron többségében nem táblákra írt ételfelsorolásokból és/vagy nem csak a vendéglős szóbeli közléséből tájékozódhattak a vendégek. Napjainkban az ét-, és itallapok már az interneten, akár egy applikációban is megjelennek. Nap, mint nap böngésszük őket ezért nem csak a meglétük, hanem kinézetük is fontos. Egy digitális étlap már akár az adott étel képét, részletesebb bemutatását is tartalmazza, ezzel is segítve a választásunkat. Persze a valóság és a kép/leírás erősen különbözhet, de ez már más kérdés. A lényeg, hogy ét- és itallapok a mindennapjaink fontos elemei, melyek nélkül már nem beszélhetnénk vendéglátásról.



Szent Vencel söre, erősen limitált kiadás!

Ahogyan azt a törzsvendégeink már megszokhatták, idén is részesülünk a Szent Vencel nap áldásából, azaz a cseh sörfőzdék eme neves napra lefőzött söreinek egyike ismét eljutott hozzánk. Szent Vencel a csehek legendás államalapító fejedelme és egyúttal a sörfőzők védőszentje 935. szeptember 28-án lett családi merénylet áldozata. Tiszteletére főznek speciális söröket, ahogyan ezt immáron kilencedik alkalommal tette a dél-csehországi strakonicei sörgyár is. Az idei főzet felettébb kellemesre sikeredett. Az extrakt tartalma vagy más néven Balling foka 11,9%, azaz ez egy igazi 12-es ležák sör. A keserűsége (IBU) 32 és ezt a kellemes, pilseni típusú ízvilágot idén az új típusú Plutó komló biztosítja. Ez a komlófajta a kellemes keserűség mellett enyhe gyümölcsös (ananász, banán) jelleget is hordoz, de senki nem ijedjen meg, mindezt csak nagyon finom vonalakban. A tavaly szüretelt komló mellett, az ideiből is jutott bele egy kis hidegkomlózás révén. A sörfinomság alkoholtartalma éppen tökéletes egy kellemes sörözéshez, 4,6%.

Az idei Szent Vencel sör erősen limitált kiadásban készült el, ezért külön öröm, hogy mindhárom Jaromír egységünkbe jutott belőle. Ám figyelem a készlet nagyon, de nagyon korlátozott, így érdemes minél hamarabb felkeresni minket! Kezdjétek a hetet Szent Vencel sörével!