Jaromír krónikák
A minőségi cseh sörök és kiváló étkek, azaz a Jaromír sörözők, éttermek kedvelőinek!
Láger vagy pilseni, ez itt a kérdés…de mi megválaszoljuk!
10 éves a Sörbisztró!
Szeptember utolsó harmada mindig különleges időszak a számunkra. Egyrészt ilyenkor folynak az utolsó előkészületek a nyári álmát alvó csengery utcai Jaromír Sörpincében, amely idén szeptember 29-én nyitja meg újra kapuit. Másrészt pedig ilyenkor ünnepli születésnapját a Jaromír Sörbisztró, amely ebben az évben immáron nem kevesebb, mint 10 éves lett!
A születésnap alkalmából nézzük meg, hogy mit is írtunk róla
indulásakor és mennyi minden is történt az elmúlt évtized folyamán. „A
tegnapi nap folyamán fogadtuk első vendégeinket a Déli Pályaudvar közelében, a Márvány
utca 29. szám alatt megnyitott legújabb cseh sörözőnkben, a Jaromír
Sörbisztróban. Már az első este is jól mutatta, hogy a minőségi
kiszolgálásra, a kiváló cseh sörökre, sörkorcsolyákra és a barátságos
környezetre igenis van igény a város ezen részén is. Számos helybélinek
okoztunk kellemes csalódást azzal, hogy a korábbi retró borozó helyén egy
kinézetében is több, mint előnyére változott vendéglátóhely nyílott. Első
vendégeink között akadt olyan is, aki már több, mint 10 éve az utca lakója, de
csak most tért be először ezen szám alatt működő egységbe, majd záráskor
elégedetten távozott.” – Első olvasatra talán túlságosan is büszkélkedő és
optimista mondatokat fogalmaztunk meg, ám a későbbiek meggyőztek minket arról,
hogy igenis jó úton járunk!
Az idők folyamán a konyha teljes átépítésre került és így színvonalas csehes étkekek tudtunk és tudunk a vendégeink gyomrába juttatni. A csapolt és üveges sörök száma is megnőtt, és ugyan sajnos az árak is jelentősen változtak, ám még így is törekedtünk a megfizethetőség maximális figyelembe vételére. A személyzet persze az évek során, ha nem is gyors ütemben, de változott, ám nagy szerencsénkre minden új belépő munkatársunkra büszkék lehettünk. A Jaromír Sörbisztró az addigra már minket megszerető vendégkörünk segítségével, ha nem is könnyedén, de túlélte a COVID pandémia lezárásait. És nem csak túlélte, hanem szinte azonnal újra felvette a fonalat és így az újra vendéglátóhelyre vágyó közönségét ki tudta szolgálni. A még most is tartó, szinte végeláthatatlan háború a szomszédban a maga gazdagsági hatásaival, áremelkedésével újabb kihívások elé állította a Sörbisztrót, de ezt is túlélte és a söröző-éttermünk, ha lehet még inkább népszerű a remek cseh sörök, a csehes kocsmahangulat és az ízletes csehes étkek kedvelői között. Mi most nem is tehetünk mást, mint, hogy megköszönjük az elmúlt 10 évet a velünk egy közösséggé váló vendégeinknek!
Árpa, árpa de rövid a szára…
„Árpa, árpa, de rövid a szára,
Ez a kislány, jaj, de nagyon árva,
Megmutatom, nem soká lesz árva,
Szüret után én leszek a párja.”
Így szól ez a Dsupin Pál által Noszvajon gyűjtött dal kezdő strófája, melynek ismeretlen szerzője nem tudni miért, de éppen az árpát választotta, abból a célból, hogy rövid figyelmeztetést adjon az aktuális szárvastagságára vonatkozóan. 😊 Ám miért is fontos eme növény külalakja és mi köze van az árpának a mi blogunk fő témájához? Nos szóljunk róla itt röviden.
Kezdjük azzal, hogy mióta is élvezhetjük az árpa növény adta
hasznokat? Az árpát, ezt a pázsitfűfélék családját gazdagító egyszikű,
zárvatermő gabonafélét nem éppen mostanában, mondjuk úgy 8-10 ezer évvel
ezelőtt kezdte el termeszteni az emberiség. Mezopotámiában már ekkor
felismerték jelentőségét, mint kiváló állati és emberi táplálékforrás, majd
idővel elindult világszerte a hódító útjára. Amúgy éppen napjainkban vadárpát
még a Kaukázus környékén és Perzsiában is találtak. Mindenesetre az ókorban már
egyiptomiak, zsidók, görögök egyaránt termesztették az árpát és a kétféle árpa.
az ún. kétsoros és a hatsoros közül az előbbi a rómaiknál vált általánosabbá. Árpából
készítettek a búzához képest persze silányabb minőségű, de legalább ehető
kenyeret továbbá kásák és más ételek készítéséhez is felhasználták. Az árpa a rövid
tenyészideje és kis vízigénye miatt az Egyenlítőtől az északi szélesség 70°-ig,
valamint a tengerszint felett több ezer méter magasságban is termeszthető, ez
is hozzájárult népszerűségéhez. A Kárpát-medencében feltehetően a búzával
együtt már 6000 éve megjelenhetett, a honfoglaló magyarok már jól ismerték és
termesztették.
Az árpa a természetgyógyászat egyik fontos eszköze volt, a népi gyógyászatban, vízkórság", köszvény, nátha, lázas állapot és elhúzódó havi vérzés gyógyítására egyaránt alkalmazták. Magas B-vitamin és foszfortartalma miatt az érzékelést és koncentrációt segítő hatást tulajdonítottak neki. Emellett az árpakenyér többek között a székrekedés természetes gyógyhatású szere. Emberi étekként a liszten kívül nyersen csíráztatva, durvára törve párolva, főzve kásaként, levesbetétként és még sokféleképpen használhatjuk. OK, eddig rendben minden, de mi köze is van az árpának egy sörközpontú blog témájához? Ez a kérdés, nem kérdés egy tapasztaltabb sörkedvelőnek, ám ha valaki még nem tudná: az árpa már az ókor óta az emberiség legfőbb élvezeti itala és „erőforrása”, a sör meghatározó alapanyaga. De erről, az árpa sörként való felhasználásáról egy következő cikkben értekezünk.
Új ősz, új szezon kezdődik!
Itt van újból az ősz, a már hőségriadó-mentes önfeledt kerti, majd egyre inkább beltéri sörözések évszaka. A nyári szabadságunkat követően mi is nekifogunk új évadunknak, tovább folytatva a Jaromír krónikák hosszú sorát. Kezdésként nézzünk körül a saját házunk tájékán, majd tekintsünk egy kicsit a jövőre, milyen cikkeket is tervezünk az előttünk álló időszakban.
Nos miközben a Márvány utcában a Sörbisztró, a Lőrinc pap téren a Jaromír a Templomhoz, továbbá az osztrák egységünk is szorgalmasan szolgálja ki az igényes étkezés és italfogyasztás rajongóit, addig a Csengery utca Sörpincéje is hamarosan felébred nyári álmából. Mindenkinek csak javasolni tudjuk, hogy töltsenek el nálunk néhány önfeledt órát, akár baráti társaságban, akár a kollegákkal, vagy éppen egyedül. Eközben sörfőzde partnereinknél is zajlik a szorgos munka. A Bakalář a napokban tartotta meg éves rendes nyílt napját, privát fesztiválját Rakovníkban. Immár hagyományosan ilyenkor főzik le a félbarna specialitásukat, amellyel megörvendeztetik a rajongóikat. Az elmúlt hetekben pedig újból Strakonicén jártunk és meg kellett állapítanunk, az itt készült Dudák-Klostermann-Otavsky zlaty stb. sörök igen nagy népszerűségnek örvendenek. A sörgyár bejáratánál lévő kis boltnál sorra álltak meg az egy-két rekesz sörért érkezők és igen lelkesen szerezték be a mindennapi folyékony betevőjüket.
És hogy mi itt a Jaromír Krónikákban milyen cikkeket is tervezünk írni, leközölni? Nos folytatjuk a híres sörisszák bemutatását, befejezzük a sörös poharakról készült sorozatunkat. Jobban elmélyedünk a sörivási szokásokban és azok változásában. Megnézzük, hogy miről is árulkodnak az egyes sörös palackok, dobozok, milyen alapvető cseh szavakat, kifejezéseket érdemes megtanulni azoknak, akik Csehországba szeretnének utazni vagy akár csak itthon, helyesen használni. Igyekszünk néhány rövid interjút készíteni azokkal, akiknek fontos szerepe van a Jaromírok működésében, illetve a nálunk kapható italok előállításában, forgalmazásában. Felfrissítve, kiegészítve újra közlünk néhány sok-sok évvel ezelőtt írt cikkünket. És így tovább, így tovább…De addig is kívánunk mindenkinek csodaszép koraőszt és várunk mindenkit szeretettel!
Egy kis nyári hírcsokor
Csehországban nagy felháborodást keltett az a tény, hogy a cseh sör Németországban olcsóbb, mint szülőhazájában. A Pilsner Urquell jellemzően 26 és 39 cseh korona körül vásárolható Csehországban, míg a német szomszédoknál már akár 17 korona értékű euróért is megkapható. Sem a gyártó cég, sem a nagykereskedők nem tudnak, akarnak egyértelmű választ adni a miértre, így feltehetőleg üzleti stratégia, terjeszkedési törekvés és/vagy egyedi szerződések állhatnak a háttérben. Összességében azért történhet meg mindez, mert a Plzeňsky Prazdroj sörgyár túlságosan is dominál az otthoni piacon és így könnyedén megteheti, hogy magasabban tartsa az árakat. Ha hirtelen sokan úgy döntenének, hogy nem isznak Pilsner Urquellt, akkor a gyárnak is csökkentenie kellene az árakat és a hasznát. Addig is marad a nem jogszerűtlen, de nem szimpatikus emelt belső árazás.
Csehországban egy friss felmérés szerint a megkérdezettek egyötöde hetente többször is fogyaszt alkoholt, és minden tizennegyedik cseh ember szinte naponta iszik. Ez utóbbi nem is csoda, hiszen hogyan is lennének másként világelsők a csehek az egy főre jutó sörfogyasztás terén! 😊Végezetül szeretnénk megköszönni olvasóinknak, a Jaromír Sörözők eddig és reményeink szerint jövőbeni vendégeinek, hogy minket választottak! Kívánunk mindenkinek pihentető nyaralást, remek időt, önfeledt kikapcsolódást és sok-sok sörélményt!
Cseh sörfőzőmesterek Magyarországon
![]() |
A képen Vlastimil Matej a strakonicei sörgyár sörfőzőmestere látható |
A Fehér Ház söre
Barack Obama nem csupán szerette a jó sört, de első ciklusának végefelé úgy érezte, hogy ennél még aktívabb feladatot kell felvállalnia. 2011-ben beszerzett egy saját házi sörfőző berendezést és azt a kérést adta a Fehér Ház séfjei felé, hogy a konyhán főzzék le az „elnöki sört”. Így született meg a White House Honey Ale, avagy a Fehérházi Mézes Sör, az első sör, amelyet a ház falai között lefőztek. Az alapvetően kis mennyiségben (úgy 10 gallon / 38 liter) elkészített sör egy része palackozásra került és különféle eseményeken, mint pl. az amerikai foci éves ünnepét jelentő Super Bowl nagydöntő alkalmából rendezett fogadáson került a meghívott kevesek között feltálalásra. Dakota Meyer az afganisztáni háború legmagasabban kitüntetett katonája külön kérte a lehetőséget, hogy Obamával közösen fogyaszthasson el a Fehér Ház söréből és ezt a kérését már csak a jó PR miatt is, de szívesen teljesítették. Az elnöki székhelyen főzött sört amúgy egy speciális kategóriához lehetett sorolni. Belga duppel, tehát trappista jellegű sör, ám az élesztő és a komló Angliából származott, és egy kis, a Fehér Ház kertjéből származó méz is került bele. Így afféle különleges hibridnek lehetett hívni. A mézes ale mellett később készült egy mézes porter változat is.
A lelkes és felettébb kíváncsi külvilág felszólította a Fehér Házat a sörök receptjének nyilvánosságra hozatalára és ezt meg is tették. A receptek nyilvánosak lettek és több főzde is lefőzte őket, de Obama regnálását követően a továbbiakban már a Fehér Házban nem főzték le őket. Így mindez megmaradt egy rövid, de érdekes történetnek, a sörök világának hosszú történelmében.
A hírhedt Tízcentes sörest II. – A pokoli meccs
A meccs közben az említett zökkenőkkel haladt tovább egészen addig, amíg az Indiánok ki nem egyenlítettek. Ekkor egy nem csak örömtől ittas emberke befutott a pályára és el akarta lopni az egyik texasi játékos sapkáját. A megijedt célszemély inkább ledobta a földre a fejfedőt és közben tett egy rugó mozdulatot a rárontó szurkoló felé. De eközben megbotlott, amiről a csapattársai és az edzője azt hitte, hogy megtámadták, így nyomban a védelmére keltek. Nem is kellett más a clevelandi szurkolóknak, vagy kétszázan rohantak be a pályára és körbevették a texasiakat. Az elképesztően részeg szurkolók egy részénél kések, láncok és a stadion üléseiből felszaggatott lécek is voltak. Az érzékelhető lincshangulatot azonban a hazai csapat sem hagyhatta tovább, ezért ütőkkel a kézben ők is berohantak a pályára és a saját, teljesen megvadult szurkolóikkal szemben a texasi ellenfelük védelmére keltek. A játékosok így egymást segítve be tudtak menekülni az öltőzőikbe, ahová bezárkóztak, de a menekülés közben mind ők, mind a játékvezetők sérüléseket szenvedtek a bedobált vas ülések, kövek és más tárgyak miatt. Vagy 20 percen át zajlott még a randalírozás, a besörözött népek még a pálya alappontjait is ellopták. Ekkor érkezett meg végre a helyi rendőrség, aki lassan rendet tett. Meglepetésre csak 9 szurkolót vettek őrizetbe. A történetnek ezzel azonban még nincs vége. A fiaskót követően alig egy hónappal később megrendezték a Tízcentes sörest második részét, de ekkor már jócskán tanulva az előző akció katasztrófáiból. Ugyan ekkor még nagyobb tömeget vonzott a második esemény, de immáron csak két pohár kedvező árú gyenge sört kaphatott egy személy és a meccset 200 rendőr felügyelte. Rendbontás nem történt.
A hírhedt Tízcentes sörest I. - Előzmények
František Dostál, a cseh életérzés fotósa
A Facebookon a sörös oldalakon rendszeresen előkerül egy-egy régi, fekete-fehér fénykép, melyek korra és nemre tekintet nélkül önfeledten söreiket kortyolgatva a nyári meleget élvező embereket ábrázolják. A hölgyek urak nem fotómodellek, van bizony némi kis női hurkácska, vagy vastagabb bokácska és óriási férfi sörhas is. Ám nincs pózolás, minden olyan természetes, mintha mi is részei lennénk az adott jelenetnek. Szinte árad a képekből az életszeretet, a természetesség. Van bennük egy pici finom önirónia, de a bántó szándék nélkül. A sörözés bemutatása nem az alkoholfogyasztást dicséri, hanem azt, hogy a sör a csekélyke és emiatt igencsak értékelendő szabadság, lazítás része. És hogy ki készítette ezeket a remek hangulatú képeket? Ő nem volt más, mint František Dostál, Csehszlovákia, majd az önálló Csehország egyik legismertebb fotóművésze, fotóriportere. Az 1938-ban született és 2022-ben elhunyt fotográfus, szinte élete végéig aktív maradt, de legismertebb képeit még a szocialista érában készítette. Bátran mondhatjuk, hogy ami a cseh irodalomban Hrabal, az a szenzációs cseh fotósok sorában Dostál.
Állva inni a sört? Szabad, illik vagy tiltott?
Brünn városában két olyan sörözőt is ismerünk, ahol többnyire nincsenek székek, vagy más, ülésre kitalált bútordarabok, csak magas asztalok. A vendégek egy-két helyen maximum a fal mentén tudnak néhány vékony priccsen megpihenni egyébként pedig csak az asztalokra való támaszkodás vár rájuk. A sörözők igen népszerűek így a sörözni kívánó embereket láthatóan nem zavarja az ülő alkalmatosságok hiánya. De mi is a „hivatalos” vélemény az állva ivásról? Jó-e, rossz-e, szabad-e? Járjuk körbe ezt a témát?
Kezdjük az egyik szélsőséges véleménnyel melyet pár éve egy indiai orvos fogalmazott meg, mely megállapításokat felkapta világsajtó. Nos egy bizonyos Dr. Vipul Rustgi szerint nem szabad állva inni mert attól gyomorbajosok, ízületi gyulladásosok leszünk, károsodik a vesénk, a szívünk, a májunk. Persze nem tudhatjuk, hogy ezt hány évtized alatt érhetjük el, de azért jobb félni, mint megijedni? 😊 Bizony annyiban mindenképpen igaz ez a vélemény, hogy ha állva isszuk a sörünket, akkor könnyen lehet, hogy sokkal gyorsabban le tudjuk gurítani azt és a gyors utántöltés után könnyebben elérjük a pityókás állapotot, amely bizony egy nem túl vidám másnapossághoz vezethet.
Az állva ivás nem is volt mindig, mindenhol engedélyezett sem. Albany államban (USA) például 1934 májusában engedélyezték törvényileg azt és Chicagoban ha minden igaz még mindig tiltott állva inni. Ugyancsak tilos volt egykor a brit haditengerészeknek a hajóikon állva inni. Ugyanakkor azért a legtöbb országban ez a szokás sohasem okozott nagy problémát. Napjainkban pedig már szinte nem is kérdés, hogy iszunk-e állva sört vagy más folyadékot hiszen például a fesztiválok nagy részén is állva fogyasztjuk el a söreinket, legalábbis addig, míg a lábainkban van erő. Utána meg már úgyis mindegy.
Végeredményben szinte mindegy, hogy állva vagy ülve isszuk meg sörünket, a
lényeg, hogy mindezt ne kutyafuttában, hanem lenyugodva, pihenve tegyük. Így a
szomjunkat is oldjuk és egy picit ki is lépünk a mindennapok mókuskerekéből.
Hogyan fotózzunk sört?
Mindenekelőtt tudatosítani kell magunkkal, hogy a sör nem csupán egy ital, hanem élmény, közösség és hangulat. Ennek megragadása többnyire sokkal fontosabb, mint maga. Ám ez csak a kezdet, érdemes néhány fotós ötletet is megfogadnunk. A titok alapvetően a fényekben, a kompozícióban, az őszinte pillanatok megragadásában és a hangulat hiteles visszaadásában rejlik. Egy korsó sör fotózásánál a fény a legfontosabb tényező. Az oldalfény – lehetőleg természetes fény egy ablakból, vagy egy lágy mesterséges fényforrás – kiemeli a sör színét és áttetszőségét, míg a háttérből érkező világítás hangsúlyozza a habot és a buborékokat. A direkt vakut érdemes elkerülni, mert éles csillogást és tükröződést okozhat az üvegfelületen. Kültéri fotózásnál az aranyóra – vagyis a naplemente előtti meleg, lágy fény – különösen kedvező, míg beltéren a meleg tónusú, sárgás vagy borostyán fények teremtik meg a hangulatos, otthonos környezetet.
A sör frissességét nemcsak az időzítés biztosítja – vagyis, hogy közvetlenül töltés után fotózunk –, hanem az is, ha a korsót jeges vízzel öblítjük le előtte, így párás lesz, ami hűs, friss hatást kelt. Megjegyezzük, hogy a profi fotósok a hosszan megmaradó habot szimpla tejszínhabbal vagy borotvahabbal érik el, ám így tönkreteszik az értékes nedűt. A kompozíció is legalább ilyen fontos: a háttér legyen letisztult, például fa, sötét kocsmapult stb., amely nem vonja el a figyelmet a sörös korsóról. Díszítésként jól mutathat mellette egy söralátét, egy kupak, komlótoboz vagy malátaszemek stb.. A képet érdemes alacsony szögből készíteni, mert ettől a korsó robusztusabbnak, hangsúlyosabbnak hat. Persze felülről is lehet, ha maga a hab nem fontos a számunkra, csak a sörös korsó látványa. Ha embereket fotózunk sörözés közben, az őszinteség és a pillanat a lényeg. A legjobb képek elkapottak és nem beállítottak. A technikai beállításokról is sok mindent írhatnánk, de ezt ha a mobilunkat használjuk leginkább a telefon fényképkészítő kapacitása és a szoftveres támogatása határozza meg. Ezért érdemes a mobilunk ebbéli képességeit megismerni, esetleg valamilyen appot letölteni. Összességében egy jó sörös, sörözős fotó nemcsak azt mutatja meg, hogy mi történik, hanem azt is, hogy milyen érzés ott lenni.
Sördalok Magyarországon 1.
„Ábrányi „bordala” olyan tűztelen, hogy „sördal” lehetne.” Így hangzik 1865-ben egy zenekritikus epés megjegyzése, melyben a Pestbudai dalárda egyik előadásával kapcsolatban fogalmazta meg a véleményét. De mi is, hogy is? Létezett olyan, hogy sördal? És kik, mikor, hogyan énekelték? És ha volt akkor tényleg „tűztelen” volt? Ennek járunk egy kicsit most utána.
Nos, az alapfeltevés, miszerint létezett-e sördal nem igényel semmilyen
bizonyítékot. Amióta világ a világ, bármely alkoholos ital elfogyasztása erős
késztetést jelentett egyes ivótársak számára, hogy létező vagy éppen sajnálatosan
nem létező énektudásával szórakoztatni próbálja magát és a környezetét. Jobb
esetben egy zenei tehetséggel megáldott sör-, bor-, pálinka- vagy akármi issza
mutatta be a tudását, máskor pedig a már elfogyasztott alkoholmennyiség miatt
ez úgy sem számított. Bordalokról mindannyian hallottunk, de ha már egyszer
létezett bordal, akkor nyilván létezett sördal is. Az viszont más kérdés, hogy
melyik országban, mennyire terjedt el ez a műfaj, és milyen körében. A sördalok
egyik fő hazájának leginkább a mai Németországot hívhatnánk. Ez nem meglepő,
hiszen maga a sörfőzés is itt vált mindennapi szokássá (persze a Cseh földeket
se hagyhatjuk ki). Magyarországot viszont kevéssé.
„Egy sördalt is énekeltek — természetesen az egész kávéház tisztelt publikuma hallatára és gaudiumára — a dal röfögések, erőltetett csuklások, füttyentésekből áll, legkevesebb benne az énekelni való, de a „burschok” nagyon szeretik, vagy tízszer »csinálták« egymásután.” - írnak így a Pesti Napló 1876. egyik márciusi számában és ez már el is árul egy-két infót a sördalról és annak művelőiről. Ugyanis a burschok, azok az ifjú (sörivó) diákok voltak, akik úgynevezett Burschenschaftokba, avagy diákegyletekbe tömörülve élvezték, gyakorta a sörcsarnokokban, néha túlságosan is az életet. Ám valódi dalok, akár népiek, vagy művik ekkortájt Magyarországon nemigazán léteztek ezért is adtak ki sördalként a diákok mindenféle mókásnak szánt hangokat, szinte összefüggés nélkül.
Pontosabban létezgettek, de meglehetősen szerény minőségben. Erre egy példa a
következő: „Oh, adj, oh, adj nekem, Hűs cseppet, hű csehem! Nem iszom én
szódafröccsöt Se híg likőrt, de fölhajtok töménytelen Krigli sört. Sörért hévül
s attól lehűl Alborák. Bámuljátok az árpalé Dalnokát!”
Valóban, ez nem éppen nevezhető sem könnyű sem hangulatos darabnak. Ehhez
képest a Friedrich von Flotow nevezetű egy darabos német zeneszerző „A Márta,
avagy a richmondi vásár” című 1847. november 25-én bemutatott négyfelvonásos
operájának Sördala (Lasst mich euch fragen) valóságos irodalmi remekmű: „Miért
olyan bátrak és erősek Anglia harcosai? Azért, mert az italuk sör. Az angolok
vödrökből isszák, amikor Anglia harcát vívják, közel és távol, nappal vagy
éjszaka. Ha egy angol fiú, aki megéri a sóját, angol komlót és malátát
választva él! Éljen a komló, éljen a maláta, mert ők az élet fűszere és sója!
Hurrá! Trallala!” – Ugye milyen remek egy dalszöveg? 😊 Nem is csoda, hogy szinte valamennyi
magyarországi bemutatója nagy sikerrel zajlott. De ennyit mostanra, a sördalos
cikkünket hamarosan folytatjuk.
Növekvő sörgyártás, csökkenő sörfogyasztás 2024-ben, változó fogyasztási szokások
A cseh sörgyártás a korábbi évek viszontagságait követően 2024-ben újabb lendületet kapott. Az éves termelés közel 20,9 millió hektoliterre nőtt, ami 2023-hoz képest 4,2%-os emelkedést jelentett. A növekedés fő hajtóereje a nemzetközi export bővülése (éljen a magyarországi cseh sörfogyasztás is!) és a belföldi kereslet erősödése volt. Ez utóbbi azonban nem az alkoholos, hanem a mentes sörök iránti igény növekedését jelentette, hiszen a gyártásuk soha nem látott szintet ért el. Nem kevesebb, mint 1,6 millió hektoliter alkoholmentes sör került ki a gyárakból, beleértve az ízesített változatokat is. A mentes italok, így a sörök iránti kereslet már több mint egy évtizede folyamatosan nő, és mára a teljes csehországi söreladás közel 10%-át teszik ki.
Tomáš Slunečko, a Cseh Sörfőzők és Malátagyártók
Szövetségének ügyvezető igazgatója által közreadott információk szerint ugyanakkor
az egy főre jutó alkoholos sörfogyasztás Csehországban tovább csökkent.
2024-ben egy átlagos cseh állampolgár már „csak” 126 liter sört ivott, ami 16
literrel kevesebb, mint 2019-ben. Azaz egyre kevesebb sört isznak a csehek és
abból is nagyobb arányban alkoholmentes vagy ízesített sört.
A sörfogyasztás
helyszíne is követi az elmúlt évek változó trendjét. Tovább csökkent a
vendéglátóhelyeken történő fogyasztás aránya (29%), miközben otthoni
sörfogyasztás tovább nőtt. Így könnyű fejszámolással megállapítható, hogy 2024-ben
már a sörfogyasztás 71%-a az otthoni fogyasztáshoz kapcsolódott, ami történelmi
rekord. Ez alól csak az I. világháború előtti időszak lógott ki, de ez az időszak
így a 2020-as években nem éppen nevezhető relevánsnak.
A cseh sörfőzdék helyzete 2025-ben
Kezdjük azzal, ami nem változott és ez egyrészt a nagyipari sörgyárak valamint az iskolai sörfőzdék száma. Az előbbi maradt 42 és ez felettébb örömteli. Egyrészt azt jelenti, hogy a nagy multicégek egyelőre feladták a további „racionalizálási” elképzeléseiket, azaz nem zártak be egy-egy kevésbé hatékonyan működő regionális gyárat. Másrészt a független kisebbeknek is sikerült túlélniük ezt az évet is, amelynek még inkább örülünk. Ezért is igyanak a magyarok sok sok strakonicei Dudákot-Klostermannt és rakovníki Bakalářt, segítsük együtt a fennmaradásukat. Ahogyan említettük, az iskolai főzdék száma sem változott, maradt a 14, de ez nem olyan nagy csoda, hiszen a bővülés, csak egy új iskola alapításával lehetne, ami valljuk be őszintén elég nehézkes feladat. De haladjunk tovább. A kisüzemi sörfőzdék száma, ha már nem is nagyon nagy lendülettel, de még mindig tovább bővült. A tavalyi 517-ről a számuk 528-ra változott, de nekünk még mindig az az érzésünk, hogy a csehországi sörfőzde gyarapodási lendület alábbhagyott. A gerilla sörfőzdék száma is még nőtt 2024-hez képest, de már csak 5-6 vállalkozással, amely szintén a hullám csillapodását jelzi. A hírek szerint még közel 20 főzde nyitása várható a jövőben, de ezek a számok már végképp óvatossággal kezelendők, mert van köztük olyan is, amely már évek óta vár, vagy talán már nem is vár a megnyitásra. Összességében jelenleg 730 sörfőzde lehet az országban és ez még enyhe növekedést jelez, de azért érezhető egy nagyobb bizonytalanság is a jövőt illetően. Mit is mondhatnánk, majd meglátjuk! Addig is támogassuk a főzdéket, sok-sok finom cseh sör fogyasztásával!
Híres sörivók 5. - Charles Bukowski
A sör neki mint „kisembernek” menedéket jelentett a nyomasztó valóság elöl. Írógépével és mindennapi sörével alkotott véleményt a modern társadalom képmutatásáról. A sör volt a pszichológusa, a szabadságának szimbóluma, a sokszor önirónikus, humoros vagy éppen drámai, tragikus verseinek inspirálója. Alkoholos önpusztítása egyúttal magát az életet is jelentette a számára ezért nem csoda, hogy a „sörköltő” névvel is illették. A sörivás Bukowskinál nem destruktív, hanem alkotó energiaforrásként működött. Érzése szerint a sör adta a bátorságot ahhoz, hogy őszinte legyen, a hányattatott múlt, vagy a pillanatnyi öröm feldolgozásában.
„A sör az írás kenőolaja.” // „A sör nem ítélkezik.” // „Az emberek elhagyhatnak, de a sör mindig ott van.” // „Az élet elég szar tud lenni. De ha van egy söröd, és valami olcsó cigarettád, már nem olyan vészes.” // „Van valami különös dolog abban, amikor hajnali háromkor egyedül iszod a söröd, és rájössz, hogy így vagy a legőszintébb önmagaddal.” // „Szeretem a sört. Szeretem a hideg sört. És ha egy nő hozza nekem, még jobb.” // „Sör nélkül az élet nem volna olyan komoly.”
és végezetül részletek a Sör (Beer) című verséből, Fenyvesi Ottó fordításában:
„nem tudom, hány üveg sört ittam meg
arra várva, hogy a dolgok jobbra forduljanak
nem tudom, mennyi bor és whisky
és sör fogyott,
főleg sör,
azután hogy szakítottam a nőmmel,
vártam, hogy csörögjön a telefon,
vártam, hogy halljam a lépteit,
hogy csörögjön a telefon, (…)
(…) a sör kortyolása,
folyónyi, tengernyi sör,
a rádióból szerelmes dal hallatszik,
a telefon továbbra is néma,
a falak állnak
lent és fent,
és sör van mindenhol.”
A stand-up és a sör!
Napjaink egyik legnépszerűbb szórakoztató műfaja a stand up comedy, amelyet leginkább dumaszínházra szoktak lefordítani. Angolszász területen már vagy 60 éves múltra tekint vissza és hazánkban is már bő húsz éve jelen van. Számos kiváló magyar komikus műveli ezt a látszólag egyszerű, sallang- és kellékmentes nevettetést, amely a valóságban annál nagyobb kihívást jelent a komikus számára. Az előadók általában rövid bensőséges történeteket mesélnek el, melynek szereplői gyakran saját maguk vagy közeli ismerőseik, hozzátartozóik. A stand up comedy előadásokon azonban a témák között az alkoholfogyasztás és azon belül is a sör élvezete is kedvelt, és így az évek során jónéhány stand-upos bon mot, szólás maradt fenn. Most ezekből az amerikai vagy magyar komikusok által elhangzott jópofa szövegekből idézünk néhányat.
A sör segít minket az életünk során. Erről szólt így Ricky Gervais: „Miért iszunk? Mert a világ túl komoly hely, és mi nem akarunk komolyan élni.” Ugyanezt egy kis csavarral így fejezte ki Dave Chapelle: „A sör egy ajándék az embereknek, akik túlságosan komolyan veszik magukat.”
A sör jó barátunk, aki mindig velünk van és nem kér tőlünk semmit cserébe. Ellen DeGeneres egyszer azt mondta: „Szeretem a sört. Az alkohol a legjobb társ, hogy könnyebben elviseljük a hétköznapi életet.” Tog Notaro pedig így nyilatkozott egy előadásában: „Valószínűleg azért szeretem a sört, mert végre valami, ami nem kérdezi meg tőlem, hogy mi a problémám.” A sör bátorságot ad és segít a döntéseink meghozatalában, legalábbis ezt jelzi az alábbi idézet: „A sör mindig ott van, hogy segítsen, ha nem vagy biztos a döntéseidben. Mert a sör nem kérdez, csak ad.” (Sarah Silverman).
A sör léleknyugtató, felejtés elősegítő hatását is sokszor, sokan emlegették: Jim Norton szerint „A sör olyan, mint a pszichológus, csak gyorsabban működik, és az eszközei mindig a közelben vannak.” Míg Amy Schumer így fejezte ki magát: „Szeretem a sört, mert bármit elfelejtek tőle. És a legjobb, hogy az emlékek soha nem térnek vissza.”
Akár így, akár úgy mi is mindezek miatt szeretjük a sört és ez nem vicc. 😊
Miből igyuk söreinket V. – IPA pohár
Az IPA-s pohár egy új találmány, egy modern formatervezésű, tudatosan megalkotott söröspohár. AZ egyik legismertebb változatát a Spiegelau üveggyártó cég készítette együttműködésben két legendás amerikai sörfőzdével, a Sierra Nevada és a Dogfish Head csapatával. Céljuk az volt, hogy megalkossanak egy olyan poharat, amely minden részletével támogatja az IPA sörfogyasztás élményét – a habképzéstől az illatokig, a szénsavérzeten át az ízek lecsengéséig. A forma különleges: alul bordázott, felfelé keskenyedő alsó részű, majd erősen kiöblösödő, ezt követően pedig befelé szűkülő szájú pohárról van szó. A bordázott talprész nem csupán látványos, hanem praktikus is: ahogy iszunk belőle, a mozdulatok újra és újra enyhén felpezsdítik a sört, habot képeznek, felfrissítve az aromákat. Ezek a sörök általában rendkívül aromásak, így minden korty előtt érdemes kicsit megszagolni őket – ebben is segít az IPA-s pohár kialakítása.
Persze számtalan egyéb IPA-s poharat is kifejlesztettek, de mindegyik úgy lett kialakítva, hogy kiemelje a komló illatjegyeit (legyen az trópusi gyümölcs, citrus, fenyő vagy virágos karakter), megtartsa a kisebb mennyiségű habot, irányítsa az aromákat az orr felé, ezzel fokozva a kóstolás komplexitását; kényelmes legyen tartani és inni belőle, miközben nem melegítjük túl gyorsan a sört. Ahogy a neve is mutatja, ez a pohár kifejezetten IPA-khoz készült, így jellemzően az aromákban gazdag sörökhöz illik. Legyen az klasszikus IPA, New England IPA (ködös-hazy, gyümölcsös IPA), Double IPA / Imperial IPA, West Coast IPA vagy akár egy könnyed session IPA mindnél ez a pohártípus használata javallott. Ahogyan más minőségi poharak esetében is, itt is fontos a tisztaság. Érdemes kézzel mosni, hogy ne maradjon rajta mosogatószermaradvány, amely tönkreteheti a habot vagy elnyomhatja az illatokat. Ne töltsük teljesen tele – az IPA-s pohár is akkor működik jól, ha marad benne hely az illatoknak és a sör „mozgatásának”.
A Zöldcsütörtök hagyománya, zöldüljünk zöld sörrel!
A Zöldcsütörtök ugyanakkor az utolsó vacsora emlékének ünnepe. Krisztus utolsó közös vacsoráját a tanítványaival, Júdás általi elárultatását, elfogatását és szenvedéseinek kezdetét idézi, és a katolikus egyházban pedig ez az oltáriszentség szerzésének emléknapja. A zöld színe egyes feltételezések szerint a 12. század végéig használt zöld miseruhára utalhat. Mások szerint pedig azért zöld, mert Krisztus ekkor indult a „zöld olajfák” hegyére. Akár így, akár úgy a néphagyomány szerint ezen a napon zöldeket javasolt ennünk az egészségünk megőrzése végett. Régen Zöldcsütörtökön spenótot, salátát ettek, sőt csalánt is főztek, hiszen ezek voltak az első tavaszi növények, de ma már ennél jóval változatosabban kiválaszthatjuk a fogunkra való zöld elemózsiát. És ha már egyszer zöldet eszünk akkor igyunk is zöldet. Az elmúlt évek során minden húsvétkor megemlékezünk a csehek „zöld söréről” melyet számos sörgyár ilyenkor lefőz a húsvéti ünnep teljessége kedvéért. A Jaromírok fő partnere, a Strakonicei Sörgyár is minden évben lefőzi a maga zöldjét, amely idén az alkalmazott új módszernek köszönhetően ugyan kevésbé zöldre sikeredett, ám ízében és természetességében annál tökéletesebb lett. Mindenkit szeretnénk bíztatni arra, hogy akár Zöldcsütörtökön akár már most, vagy a készlet erejéig bármikor, de kóstolják meg a Zöld Dudákot!
Sörmérgezések, „mérges” sörök
1932-ben például arról szóltak a hírek, miszerint egy bizonyos Luigi Salvani „nagynevű” (vajon ki lehetett?) olasz tudóst Párkányban állott sörrel itatta meg a helyi szállodás, olyannyira, hogy az úr mérgezési tüneteket mutatott. És ami talán még fájóbb: az bizonyos egyetlen elfogyasztott sör kemény négy pengő volt az óvatlan talján számára. Lehet hogy ez volt a legfájóbb a számára. Sörmérgezések persze minden rossz szándék nélkül is előfordulhattak, de egy-egy esetben időnként voltak furcsa körülmények. Például egy bizonyos Tatarek József első felesége tisztázatlan sörmérgezésben hunyt el. A megözvegyült ember elvette a néhai felesége nővérét, aki azonban érdekes módon 1928-ban szintén mérgezésben (ezúttal azonban a sör- helyett halmérgezésben) elhalálozott.
Mérgezés persze más okok miatt is adódhatott. Erre utal az 1889-ben megjelent Pest Napló cikk melyben a IV. kerületi elöljáróság a lerakódások okozta mérgezési tünetek miatt kötelezi a vendáglátósokat a rézsörcsapjaik ónréteges belső felületű csapokra való lecserélésére. A nem pasztőrözött lejárt, rosszul tárolt vagy más ok miatt megromlott sörök is veszélyesek lehetnek, és sokan ma is úgy vélik, hogy beléjük nem csap a villám se. Tévednek, de szerencsére súlyosan beteg állapotba manapság megromlott sörtől jóformán csak szántszándékkal kerülhetünk.
Magyarországon talán a legutolsó jelentősebb sörmérgezés 1990-ben volt, amikor valaki feltehetőleg szándékosan lúgot tett az egyik Kőbányán készült sör palackjába, amelyből sajnos egy ember nagy kortyot fogyasztott el, ezzel égési sérüléseket szerezve a nyelőcsövén. A gyár mindenesetre provokációt sejtett a sajnálatos eset mögött. De ennyit a horror hírekről, szerencsére manapság az esély arra, hogy mérgezett sört kapjunk igen csekély. Ám ha mégis rossz szagú, furcsa állagú sörbe botolnánk, akkor véletlenül se fogyasszuk el, inkább küldjük vissza a feladónak!