Nem csak mi szeretjük a Černovar barnát!


A Jaromír sörözőinkben már hosszú ideje gazdagítja a sörválasztékunkat a rakovníki Bakalař sörgyár remek barna vagy akár feketének is hívható söre a prémium kategóriás Černovar barna. A sörözőinkben akár csapolt formájában is fogyasztható fekete/barna sör méltán élvez nagy népszerűséget, hiszen a négyféle maláta, a kellemes karamell íz, a sörhöz pont illő komlókeserűség, a gazdag tartós sörhab ideális barna lágerré teszi.



A mi dicsérő szavaink persze csak merő reklámnak tűnhetnének, ha a kijelentéseinket a sör fogyasztói és az egyes sörminősítő versenyeken a sörök bírálói nem igazolnák vissza. Erről árulkodik a világszerte legnépszerűbb közösségi sörbíráló oldal, az Untappd is. Adatai mindenekelőtt azt tükrözik, hogy a Černovar barnát/feketét 3,34-re értékelték. Ez persze egy laikus felhasználó számára nem feltétlenül jelent jót, ám aki járatosabbak az Untappd világában azok jól tudják, hogy a nagyüzemi kategóriában ez az pontszám igen szépnek nevezhető. Csak vessünk egy pillantást a magyar sörgyárak söreinek pontszámára és erről az állításunkról magunk is könnyedén meggyőződhetünk. De ahogy azt említettük nem csak a mobilos söralkalmazások felhasználói dicsérik a Černovar barnát, de a sör kifejezetten jól szerepel a sörversenyeken is. Erre a legutóbbi példa alig két héttel ezelőtti. November 1. és 3. között immáron 8. alkalommal került megrendezésre a Brüsszeli Sör Kihívás (Brussels Beer Challenge). A 35 ország 1650 (!) sörének részvételével lezajlott sörminősítő versenyen a maga kategóriájában a Černovar barna az igen előkelő bronzot szerezte meg! Jöjjenek és igyanak a Jaromírokba egy korsó édes-keserű gyönyörökkel teli Černovart!

Libaétkek római módra!


Idén a Jaromír Sörbisztró, és a Jaromír a Templomhoz éttermünk Szent Márton napi liba étkei igen nagy népszerűségnek örvendenek, ezért a vendégeink ezen héten még biztosan, s várhatóan még a jövő héten is lakomázhatnak belőlük. Aki még nem próbálta ki eme finomságokat azoknak forrón ajánljuk! 


Bizony, a libahúsnak meg van a maga saját varázsa, hiszen otthon a konyhában igen csekély alkalommal állunk neki egy liba elkészítéséhez. Pedig a liba étkezési célú felhasználása már igen hosszú időre nyúl vissza, lényegében egészen addig, amikor először találkozott a szegény liba (az akkortájt még a nem háziasított nyári lúd) és az ember. A liba háziasítására már az ókorban sor került, mégpedig a feljegyzések szerint kb. i.e. 4000 évvel ezelőtt Babilóniában, de a vadlúd házi lúddá szelídítése a világ több térségében is lezajlott. A Római Birodalomban egy ideig egyenesen templomokban tartott szent állatként tekintettek rájuk, köszönhetően annak, hogy i.e. 390-ben a libák hangos gágogása árulta el a Rómát megtámadó gall csapatokat. Ám ez csak időleges libastátusz volt, amely a későbbiekben már nem tartotta vissza a rómaiakat (sem) a libahús élvezetétől.


A libát az ókorban már számos országban (Egyiptom, Görögország, Római Birodalom) tenyésztették. Erről árulkodik a római Apicius szakácskönyve, melyben az alábbi receptet ajánlja az olvasóinak: „Forró főtt liba hideg mártással Apicius módra: Főzd meg a madarat. Törj össze borsot, lestyánt, koriandermagot, mentát és rutát. Önt hozzá garumot (azaz apró halból, tintahalból és azok belsőségeiből készült halmártást) és egy kevés olajat, s keverd össze. A főtt libát még forrón törölgesd meg egy tiszta vászonkendővel, öntsd rá a mártást és tálad.” De természetesen nem csak a libahús fogyasztása volt akkortájt népszerű, hiszen addigra már rájöttek, hogy a hizlalt liba mája egy igazán fejedelmi étek. Íme egy az elkészítési módok közül: „Szurkáld keresztül a májat egy náddal; áztasd garumba borssal, lestyánnal és két szem babérbogyóval. Tekerd hurkabélbe, süsd meg roston, és tálald.” Ugye milyen egyszerű? 😊 De viccen kívül. A liba római módon történő elkészítése nem bonyolult, az ominózus garum előállítása kivételével. De van egy jó hírünk! A garumot az ókorban lényegében az akkortájt még méregdrága só kiváltására használták, így elég ha szimplán sót, és/vagy szardella pasztát használunk. Nincs is más hátra, minthogy süssünk, főzzünk otthon is libát, de ha nem akkor jöjjenek el hozzánk a Jaromírokba, és kóstoljanak nálunk egy kis libát!

(Forrás: Marcus Gavius Apicius: Szakácskönyv a római császárkorból, Enciklopédia kiadó, Budapest, 1996)

Márton napi libaságok a Jaromírokban!


Jövő hét hétfőn, azaz november 11-én ünnepeljük Szent Márton napját. Ezt az eseményt nem csak mi, hanem a törzsvendégeink is várják, hiszen jól tudják, ismét egy kulináris élvezetekkel teli libalakomán fogyaszthatják a szakácsaink által alkotott libafinomságokat. A libaevés nem tartozik a mindennapjaink kulináris élményei közé, sokan közülünk csak évente egyszer, Szent Márton napján vagy annak környékén fogyasztanak a hangos, tollas jószágokból. Most azonban eljött az idő, a libaságok ideje, lássuk hát, hogy mit is kínál a márvány utcai Jaromír Sörbisztró és a Jaromír a templomhoz. A sörbisztróban már november 9-én, azaz e hét szombattól veszi kezdetét a libalakoma, míg a „templomos” Jaromírban hétfőtől, Szent Márton napjától kezdve indul a habzsi-dőzsi!

A libacombot mi hagymás törtburgonyával tálaljuk!
Az ünnepi menü első fogása egy leves, méghozzá egy füstölt kacsamellel készült bableves. Már most összefut a szánkban az a bizonyos, pedig még csak elképzeltük ezt a tartalmas finomságot. A leves után, vagy akár helyett, előétel gyanánt jöhet egy libamáj pástétom, finom kaláccsal és szilva csatnival (chutney). A bemelegítést követően háromféle főétel közül muszáj választanunk, mert egyszerre csak egy fér bele a bendőnkbe. (Persze másnap vissza lehet jönni egymásikért!) Nem kis tépelődést követően végül döntenünk kell! Tejfölös mustáros gombamártással és knédlivel körített konfitált liba, galuskás libazúza pörkölt vagy lilakáposztás és hagymás törtburgonyás sült libacomb lesz a miénk? Ugye, hogy nehéz a döntés? Ráadásul azoknak, akik a libát nem annyira kedvelik, de egy kis Márton napi baráti, családi étkezésen vesznek részt burgonyapürés és baconos zöldbabos ribeye steaket is tudunk ajánlani. A lakoma végén még vár ránk egy kétcsokis torta is, amely megkoronázza a libalakománkat! Foglaljunk hát minél előbb helyet a Jaromírok egyikébe-másikába és vessük bele magunkat a libaságokba, hiszen ismerjük a szólást: “aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik.”