Gambrinus, a sörök atyja

„A várhegy alatt, a .Szamos’ balpartján, épen a városka’ szélén van egy sörház, mellynek katlanában ízes sör főzetik, hova vasárnaponkint Gambrinus buzgó hívei kötelességüknek tartják megjelenni, ha tán hétköznap pénz- vagy időhiány miatt elmaradtak.” - imígyen írtak 1846-ban a Honderű nevet viselő lap hasábjain. De ki is volt az a bizonyos Gambrinus kinek hívei szent feladatai közé tartozik a sörházak, sörözők felkeresése? A Jaromír Krónikák korábbi cikkeinek egyikében már felbukkant ez a név. Mikor hosszan szóltunk a sörök védőszentjeiről, azt is jeleztük, hogy van egy köztük, aki ugyan nem hivatalosan szent, de annál érdemesebb arra, hogy külön foglalkozzunk vele. Nos ez a közismert nevű alak, kit a népnyelv Gambrinusnak nevez, eredeti, hivatalosan nevén szólítva I. Brabanti János (1252-1294) herceg volt. I. János, latin névformában Jan Primus, népiesen Gambrinus hercegből a mondák később királyt faragtak. (Nem kizárt, hogy a Gambrinus név a korabeli kolostorokban sört főző személyből a cambariusból ered, és csak kitalált személy áll a háttérben, de ezt a csacskaságot most engedjük el a fülünk mellett.)

A legendák szerint a 92 dalt szerző és ugyanennyi gyermeket is nemző trubadúr, lovag, herceg, király, védősszent különlegesen bensőséges viszonyt ápolt a sörrel. Ez a kapcsolat olyan mértékűvé dagadt, hogy Gambrinust magát is tagjai (vagy tiszteletbeli tagjai) közé fogadta, sőt más monda szerint egyenest díszelnökévé tette egy belga sörfőző céh. Gambrinus a legenda szerint egyetlen kocsmában nem kevesebb, mint 388 kupa, más források szerint 72 liter sört fogyasztott el. Megint más mendemondák arról regéltek, hogy katonáinak gyakorta ingyen adta a sört, sőt van olyan mese amelyben magának a sörnek a megteremtését, de legalábbis a komló sörfőzésnél való használatát (e tudáshoz állítólag még a lelkét is eladta az ördögnek) is neki tulajdonítják. Ez utóbbi történetek persze távol állnak a valóságtól, de ahogyan a mondás is szól: „Ha már egyszer lúd, legyen kövér.” Akár így, akár úgy, ma már mindenesetre nem csak a nevéről elnevezett sört, hanem többi cseh társait is szívesen fogyasztják „Gambrinus kápolnáiban”.