Néhány mondat egy kritika kapcsán, avagy hiába az igyekezet, sajnos mindenkinek nem tudunk és talán nem is lehet a kedvére tenni

Kedves vendégeink a Jaromír Sörkert Facebook oldalán rendszeresen elkényeztetnek a dicséretekkel, kedves hozzászólásokkal és magas értékelési pontszámokkal, ezért is ért minket váratlanul, hogy a napokban egy hölgytől merőben más, a munkánkat ledorongoló kritikát kaptunk. Aki szeretné a teljes szöveget is elolvasni az megteheti az FB oldalunkon, itt most csak néhány elemét ragadnánk ki, és reagálnánk rá. Tesszük ezt elsősorban azért, mert munkánk egyik, mondhatni legfontosabb értelme az, hogy a vendégeink jól érezzék magukat, és minden egyes alkalommal szíven üt minket ha valakinek az önfeledt ellazulás helyett akaratlanul is kellemetlen perceket okoztunk. Az anyuka a saját bevallása szerint szerdánként délután jön 4-5 felnőtt és 6-7 gyermek kíséretében. Az ominózus szerdai napon is előzetesen asztalt foglalt, amit külön köszönünk neki, de sajnos a 35 fokos melegben csak a tűző napon jutott hely a számukra. Az anyuka azt sérelmezte, hogy nem volt elég szék és a személyzet, amely őket „flegmán” szokta kiszolgálni nem engedte nekik, hogy az asztalt az árnyékba húzzák, és azt sem, hogy további székeket hozzanak el az akkor még vendég nélkül álló asztaloktól. Nos ennyi a felháborodás lényege, amelyért a hölgy és társasága jövőbeni távolmaradásukkal büntet minket, a nyár végéig mintegy 150 ezer forintos bevétel elmaradást prognosztizálva a számunkra. Persze ezt is sajnálnánk, de elsősorban azt ha a vendégeink valamit végzetesen félreértenének. Ezért most megpróbálunk a megjegyzésre röviden válaszolni:

Egy sörkert nem csak padok-székek-asztalok véletlenszerű együttese!

Valamikor április elején a Kedves sörkert vendégeink! Néhány jó tanács és kérés! című kis írásunkban igyekeztük elmagyarázni, hogy sajnálatosan egy vendéglátóhelynek is meg vannak a maga korlátai és ebből adódóan a vendégek felé kérésként megfogalmazott szabályai. Ebben a cikkben kértük a kutyatulajdonosoktól, hogy a Sörkertben tartsák maguk mellett a blökijeiket, és őszinte örömünkre nagy fejlődést tapasztaltunk ezen a téren. Őszinte köszönet érte minden szomjas torkú ebtulajdonosnak! Ugyancsak a cikkben tértünk ki a foglalás szükségességére, de talán nem nyomatékosítottuk eléggé, hogy egy-egy foglalás esetén, ha csak külön nem kérik akkor azt az asztalt tudjuk biztosítani, amelyik még nincs lefoglalva. Ha a foglalásnál külön jelzik, hogy melyik asztalt, vagy milyen elhelyezkedésűt is szeretnének akkor ha van rá mód (!) természetesen azt biztosítjuk a számukra. De ha nem akkor bizony előfordulhat, hogy a szabadtéren olyan asztal jut, amire a nap rásüt. Az a fránya kert olyan hely, ahol nem csak árnyék van, hanem időszakonként napsugár is. Egyetlen remény ilyenkor bizony csak az, hogy a Föld a tengelye körül forog és így a Nap sem ácsorog az égbolton egyetlen helyen. A kritikában szerepelt székhiány is csak úgy fordulhat elő, ha előzetesen nem elegendő számú széket kértünk, vagy egyszerűen nincs több. Reméljük megérthető a helyzet.

Naná, hogy kedves mosollyal fogadjuk vendégeinket! :)

Ugyancsak a korábbi cikkünkben is igyekeztük kihangsúlyozni, hogy a kerti bútorok (asztal, szék) áthelyezését, rendezését bízzák ránk, és kértük higgyék el, hogy ha nem lehet, akkor nem lehet. Egy sörkert csak látszólag az asztalok, padok, székek véletlenszerűen kipakolt együttese. A valóságban egy meghatározott, kezelhető, stabil rendszert alkot, mert ez kell ahhoz, hogy a pincérek tudják, hogy melyik asztalhoz mit is kell kivinniük. Egy asztal áthelyezése látszólag nem egy „nagy cucc”, de amikor úgy 80-100 vendég ül a kertben, akkor még egy ilyen kicsinység is okozhat kisebb zavart a gépezetben, ami hibához vagy a kiszolgálás lassúságához vezethet. Ezért ragaszkodunk az asztalok helyéhez, kérjük ennek megértését. Az pedig, hogy egy lefoglalt asztaltól nem vesszük el a hozzátartozó, azaz szintén lefoglalt székeket talán ugyancsak megérthető, hiszen sok esetben mi nem tudjuk, hogy a valóságban mikor is érkeznek meg az adott foglalásra, akár már jóval korábban is, és ilyenkor ugyanúgy nem lenne illő a széken ideiglenesen ülő alól kirángatni a bútort. Ennyit így tájékoztatásul, bízva abban, hogy nem okoztunk nagy sérelmet a hölgyvendégünknek, és egyszer visszatérnek hozzánk. Amennyiben pedig "flegmaságot" tapasztalnak bármelyik Jaromíros kollégánál, ami a véleményünk szerint elsősorban csak a fáradtság, vagy a nagy melegben való igencsak pörgős munkavégzés számlájára írható, akkor bátran jelezzék nekünk, higgyék el igyekszünk mindig kedvesek és mosolygósak is lenni, csak időnként nagyon nehéz!