„A közönséges sörrel névrokon a mézsör, de ízre, hatásra és mellékrészeire nézve egészen különbözik tőle, hazánkban is hajdan kedvelt ital, most már alig található, hanem az éjszak felé szomszéd országok lakói még készítik és pedig mézből, melyet szintén élesztőkkel erjedésbe hoznak, azonban nagy becsre soha sem vergődött.” Imígyen írnak 1865-ben (!) a Gyógyászat című lapban a mézsörről vagy más néven méhsörről (nem keverendő össze a márccal, a mézborral), melynek készítése jólehet évezredes múltra nyúlik vissza, de mára csak afféle helyi specialitásként, kuriózumként szerepel a világ legtöbb országának italválasztékában. Fogyasztása ugyan egy-egy „középkori” stílusú szuper produkció, TV sorozat, mint pl. a Gyűrűk ura vagy éppen a Trónok harca vetítésekor megugrik, de amúgy tömeges fogyasztása nem jellemző. A méz erjesztésével évezredek óta nyert egyes helyeken inkább alacsony alkoholtartalmú máshol inkább likőr jellegű és erősségű ital a méhsör/méhser a neve ellenére sem rúghat labdába a maláta-komló alapú sörök mellett. A sörfőzdék a mézet manapság pedig már elsősorban nem alapanyagként hasznosítják a főzés során, hanem jóval inkább ízesítő anyagként.
A méz felhasználása a sörkészítés során korántsem egyszerű
feladat. Egyrészt a méz meglehetősen egyedi termék, nagyon változatos és eltérő
aromát rejt magában az akác, a vegyes virág, a repce vagy pl. a gesztenyeméz,
nem beszélve szimplán az adott méznyerő terület egyediségéről. De ha mégis
biztosak lehetünk egy nagyjából sztenderd ízű mézben, akkor is komoly feladat a
méz arányának, a főzés során történő felhasználás módjának kitalálása. Így
talán nem csoda, hogy a sörfőzdék, sörgyárak mézes sörei is igen változatos
minőségűek és erősen megosztóak. Vannak olyan mézes sörök, melyeken a méz alig
érződik, másokon pont ellenkezőleg, az erős mézíz elnyomja a malátát és a komló
aromáját. Sok esetben a hozzáadott méznek köszönhetően jelentősen nagyobb a
mézes sör alkoholtartalma, amely korlátozza a több korsó sörnyi mennyiség
elfogyasztását. A méz és sör sokak számára két nem éppen összetartozó cucc, de
a cikkünk címéhez felhasznált korabeli idézet eredetijével ellentétben itt ki
merjük tenni a vesszőt! Mézes sört inni nem kell félnetek, mert bizony az jó
lesz, hiszen pl. a rakovníki sörgyár mézes söre mind az édesebb ízvilágot
kedvelők, mind a láger rajongók elvárásait is maximálisan kielégítik. Éljen a
mézes Bakalář!
Az említett idézetről: „A királynét megölni nem kell
félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem.” Ez volt Merániai János esztergomi
érsek híresen kétértelmű üzenete a lázadóknak, melyet olvasva a vesszők hiánya nem
lehetett eldönteni, hogy vajon jóváhagyja Gertrudis királyné meggyilkolását vagy
éppen hogy tiltja!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése