Mitől is csökkenhet a sörfogyasztás?

Mindenekelőtt leszögeznénk, a címben szereplő kérdés nem egy aktuális problémára kívánja felhívni a figyelmet, szerencsére még nincs semmi nagyobb baj napjaink hazai, illetve nemzetközi sörfogyasztásával. Ám a történelemben nem mindig volt így, ahogyan erről a különféle lapok hasábjain gyakorta beszámoltak. A cikkek írói természetesen magyarázatot is próbáltak találni, mi is okozta az aktuális sörrecessziót, mely indoklások között számos érdekes vagy éppen humoros is szerepelt. Ez utóbbira példa a következő: Az 1850-es években Berlinben egy nagyon meleg nyáron divatba jött a tej és „ez a követésre méltó divat” annyira elhatalmasodott, hogy „érzékenyen csökkentette a sörfogyasztást. – szól az egyik korabeli híradás, amit azért komolyan venni egy picit nehéz…

Hazánkban a sörfogyasztás időnkénti visszaesésének a hátterében legtöbbször a bor, mint a magyarok által inkább preferált „természetes konkurencia” térnyerését sejtették. Már 1871-is arról adtak számot, hogy míg a sörből 6%-kal kevesebb fogyott (274 ezer akó), addig borból 6%-kal több. Jó bortermés esetén valóban várható volt a sörözés hanyatlása, hiszen a sok bor leginkább együtt járt árának csökkenésével is, ami bizony serkentően hatott a fogyasztására. A sörfogyasztás ugyanakkor sokszor állami hatásra csökkent, hiszen a sört szinte már a kezdetektől fogva terhelte jelentős adó is. 1913-ban valóságos segélykiáltásként számoltak be a lapok arról, hogy „Kevesebbet isznak! Csökkent a sörfogyasztás!”, mivel ekkortájt is sokan panaszkodtak arról, hogy a polgárságnak az adóknak köszönhetően nincs elég sörrevalója. Míg a világháborúk során megjósolhatóan csökkent a sörfogyasztás, addig 1920-ban a sörgyárak kartellezését és a romló sörminőséget okolták a kevesebb nemzeti sörivásért. 1928-ban az a hír kelt szárnyra, hogy a németországi sörrecesszió oka nem más, mint a sport! „A háború előtt minden német ember évente átlag 102 liter sört ivott, ez idő szerint pedig a sörfogyasztás fejenként 70 literre csökkent. Oka: a mostani ifjúság szeret táncolni s még inkább áldoz a sportnak. Közismeretű dolog, hogy a sportoló ifjúság mértéktartó a szeszes ital élvezetében, vagy teljesen elidegenedik tőle.” 1935-ben újabb sörellenségeket neveztek meg, az időjárást, a fagylaltot és a turistamozgalmakat: „Az utóbbi évek rendellenes nyári időjárása ezen a téren súlyos károkat okozott a sörgyáraknak. Nem kisebb jelentőségű az a fogyasztói réteg sem, amelyet az újabban elszaporodott fagylalt-szalonok hódítottak el a sörtől, sőt kimutatható az is, hogy a turistamozgalom is csökkentette a sörfogyasztást.” Az elmúlt száz évben az aktuális problémáknak, adóknak, rossz időknek, gazdasági válságnak, legutóbb a koronavírus járványnak köszönhetően megannyiszor csökkent a sörfogyasztás, de a sörgyártók eme kisebb-nagyobb hullámvölgyeket minden alkalommal túlélték és a sör továbbra is megmaradt a világ legkedveltebb alkoholos itala.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése