Valljuk be őszintén, szeretjük az évfordulókat, kivált, ha kellőképpen kerekek. Valahogy egészen már érzés volt a tizedik, huszadik, harmincadik stb. életévünket betölteni, mint pl. az egyel előttit vagy az egy esztendővel utána következőt. Ez a fajta ösztönös „számmisztika vezérelte” érzést nem csak az élők esetében tapasztalhatjuk, hanem tárgyak, események stb. vonatkozásában is. Így nem csoda, hogy mind a strakonicei Dudák Sörgyár dolgozói, mint az ott készülő sörök lelkes fogyasztói idén kitörő örömmel és büszkeséggel ünneplik együtt az egyik legkiválóbb sörük az Otavský zlatý tizedik „születésnapját”!
Bizony, bizony, immáron tíz éve, hogy eme sörféleség meglátta a napvilágot, és elnyerte az Otava aranya nevet. A névválasztás háttérében leginkább a sörgyár mellett végigfutó, Strakonice városát kettészelő Otava folyón egykor serényen űzött munkálkodás, az aranymosás állt. A mára jobbára szabályozott, gátakkal szakaszokra szabdalt folyó, amely persze egy-egy viharos napot követően képes egy kis „vadulásra” is, az idők kezdete, de legalábbis a Šumava hegység mai formájának elnyerése óta hordja a különféle ércekben, nemesfémekben is gazdag hordalékát az alacsonyabb térszínek felé. Az itt élők már ideje korán felfedezték a folyó hordta üledékben a kis aranyszemcséket és annak nagy értékét, így az évszázadok során sokan próbálták kinyerni a víz szállította rögöket, szemcséket, csillámokat. Mára ez a foglalatosság csaknem teljesen eltűnt ám egy évtizeddel ezelőtt az Otava folyó vize más drága kincs, az Otava aranya nevezetű sör születéséhez járult hozzá. Az Otava aranyából azóta mintegy 8 millió korsónyi tűnt el a szomjas cseh torkokban, de büszkén mondhatjuk, hogy a sör magyar rajongói is kitettek magukért. A kellemesen kesernyés, tartalmas pilzeni típusú sörnek a gyár szerencsére még hosszú éveket szán így bizton mondhatjuk, hogy lesz még alkalmunk kivenni a részünket a következő 8 millió korsó elfogyasztásában!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése