A Jaromír Sörbisztrónknak
helyet adó XI. kerület Márvány utca 29. szám alatti ház falán,
a söröző bejárattól úgy 10 méterre bal kéz felé egy egyszerű
emléktábla hirdeti a következőket: „Ebben a házban élt és
alkotott Kaffka Margit (1880-1918) író”. Mivel félő, hogy a
hányatott sorsú, fiatalon elhunyt egykori irodalmárra már sokan
nem emlékeznek, vagy tévesen csupán a néhai kommunista korszak
egyik kedvencének tartják, ezért most szeretnénk a fejekben egy
kis rendet tenni és röviden megemlékezni róla.
Itt élt Kaffka Margit |
Külön örömmel tesszük ezt azért
is, mert a fáma szerint Kaffka Margit atyai ágon cseh
ősökkel rendelkezett, így több mint valószínű, hogy
egyik-másik atyafia híve lehetett az akkortájt is már remek cseh
söröknek. A vezetékneve is a cseh származásra utal, hiszen cseh
nyelvben is megtaláljuk a maga alakját. Kavka, azaz csóka. De ne
tévelyedjünk el túl messzire. Kaffka Margit édesapja ugyan
Szatmár Vármegye főügyésze volt, de a lánya hat éves korában
elhunyt, így a család hirtelen jólétből szegénységbe
csöppent. Margitot előbb az irgalmas nővérek zárdájában
nevelték, később polgári leányiskolába, majd ugyancsak az
irgalmasok tanítóképzőjébe járt. A taníttatásáért cserébe
egy évnyi ingyen tanítást vállalt Miskolcon. 1902-ben polgári
iskolai tanár oklevelet szerzett Budapesten, majd visszaköltözött
Miskolcra, és ekkortájt jelent meg az első verse is. Két évvel
később hozzáment Fröhlich Brúnó erdészmérnökhöz, majd
1906-ban megszületett a verseiben Lócinak, Péterkének is nevezett
Laci fia. Ekkortájt már mind versei, mind prózai írásai sorra
jelentek meg a fővárosi lapokban, sőt kiadták első
novelláskötetét Gondolkodók és egyéb elbeszélések címmel.
1907-ben a család felköltözött Budapestre, és Kaffka Margit
tanítóként, tankönyv szerkesztőként helyezkedett el.
A neves fővárosi szerzők (pl. Heltai
Jenő, Gárdonyi Géza) hamar felfigyeltek a tehetségére, és
meghívták az 1908-ban útjára indított Nyugat (híres
irodalmi lap) írói közé. Ezzel végleg bekerült a korszak
legnevesebb irodalmárai közé. 1910-ben elvált férjétől és
gyermekével ekkor költözött a budai Márvány utcába, ahol
bizony nem éppen a legfényesebb körülmények között éltek.
Tanítás, házimunkák és nem mellesleg az írás, mindez egyszerre
igen megterhelő volt a számára. A lakása ugyanakkor gyakorta egy
igazán elitnek nevezhető irodalmi körnek adott helyet, ahol rajta
kívül olyan nevek is rendszeresen megjelentek, mint Szabó Dezső,
Ignotus, Fenyő Miksa vagy éppen Ady Endre!
Kaffka Margit közben négy nagyregényt
is írt, melyek elsősorban az asszonyi sorssal, a nők
elnyomottságával foglalkozott (pl. Színes és évek). 1914-ben
összeházasodott az orvosbiológus Bauer Ervinnek, azonban az ifjú
férjet az I. világháború kitörésekor a frontra, mindig más
katonakórházba vitték. Innentől kezdve Kaffka Margit hol
Budapesten, hol a férje aktuális tartózkodási helyén élt, a
tanítást feladva idejét főként az alkotásnak szentelte.
1918-ban azonban írói karrierje és egyben élete is végzetesen
abbamaradt, mikor fiával együtt legyűrte a világháborúnál is
nagyobb áldozatot szedő spanyolnátha. Temetésén nem kisebb nevek
mondtak gyászbeszédet, mint Babits Mihály vagy Móricz Zsigmond.
Mikor betérnek hozzánk a Jaromír
Sörbisztróba jusson eszükbe a XX. század egyik legnagyobb
író-költőnője és kortyoljanak egyet az emlékére!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése