Itt élt egykor Kaffka Margit!

A Jaromír Sörbisztrónknak helyet adó XI. kerület Márvány utca 29. szám alatti ház falán, a söröző bejárattól úgy 10 méterre bal kéz felé egy egyszerű emléktábla hirdeti a következőket: „Ebben a házban élt és alkotott Kaffka Margit (1880-1918) író”. Mivel félő, hogy a hányatott sorsú, fiatalon elhunyt egykori irodalmárra már sokan nem emlékeznek, vagy tévesen csupán a néhai kommunista korszak egyik kedvencének tartják, ezért most szeretnénk a fejekben egy kis rendet tenni és röviden megemlékezni róla.
Itt élt Kaffka Margit
Külön örömmel tesszük ezt azért is, mert a fáma szerint Kaffka Margit atyai ágon cseh ősökkel rendelkezett, így több mint valószínű, hogy egyik-másik atyafia híve lehetett az akkortájt is már remek cseh söröknek. A vezetékneve is a cseh származásra utal, hiszen cseh nyelvben is megtaláljuk a maga alakját. Kavka, azaz csóka. De ne tévelyedjünk el túl messzire. Kaffka Margit édesapja ugyan Szatmár Vármegye főügyésze volt, de a lánya hat éves korában elhunyt, így a család hirtelen jólétből szegénységbe csöppent. Margitot előbb az irgalmas nővérek zárdájában nevelték, később polgári leányiskolába, majd ugyancsak az irgalmasok tanítóképzőjébe járt. A taníttatásáért cserébe egy évnyi ingyen tanítást vállalt Miskolcon. 1902-ben polgári iskolai tanár oklevelet szerzett Budapesten, majd visszaköltözött Miskolcra, és ekkortájt jelent meg az első verse is. Két évvel később hozzáment Fröhlich Brúnó erdészmérnökhöz, majd 1906-ban megszületett a verseiben Lócinak, Péterkének is nevezett Laci fia. Ekkortájt már mind versei, mind prózai írásai sorra jelentek meg a fővárosi lapokban, sőt kiadták első novelláskötetét Gondolkodók és egyéb elbeszélések címmel. 1907-ben a család felköltözött Budapestre, és Kaffka Margit tanítóként, tankönyv szerkesztőként helyezkedett el.

A neves fővárosi szerzők (pl. Heltai Jenő, Gárdonyi Géza) hamar felfigyeltek a tehetségére, és meghívták az 1908-ban útjára indított Nyugat (híres irodalmi lap) írói közé. Ezzel végleg bekerült a korszak legnevesebb irodalmárai közé. 1910-ben elvált férjétől és gyermekével ekkor költözött a budai Márvány utcába, ahol bizony nem éppen a legfényesebb körülmények között éltek. Tanítás, házimunkák és nem mellesleg az írás, mindez egyszerre igen megterhelő volt a számára. A lakása ugyanakkor gyakorta egy igazán elitnek nevezhető irodalmi körnek adott helyet, ahol rajta kívül olyan nevek is rendszeresen megjelentek, mint Szabó Dezső, Ignotus, Fenyő Miksa vagy éppen Ady Endre!


Kaffka Margit közben négy nagyregényt is írt, melyek elsősorban az asszonyi sorssal, a nők elnyomottságával foglalkozott (pl. Színes és évek). 1914-ben összeházasodott az orvosbiológus Bauer Ervinnek, azonban az ifjú férjet az I. világháború kitörésekor a frontra, mindig más katonakórházba vitték. Innentől kezdve Kaffka Margit hol Budapesten, hol a férje aktuális tartózkodási helyén élt, a tanítást feladva idejét főként az alkotásnak szentelte. 1918-ban azonban írói karrierje és egyben élete is végzetesen abbamaradt, mikor fiával együtt legyűrte a világháborúnál is nagyobb áldozatot szedő spanyolnátha. Temetésén nem kisebb nevek mondtak gyászbeszédet, mint Babits Mihály vagy Móricz Zsigmond.

Mikor betérnek hozzánk a Jaromír Sörbisztróba jusson eszükbe a XX. század egyik legnagyobb író-költőnője és kortyoljanak egyet az emlékére!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése