Láger vagy pilseni, ez itt a kérdés…de mi megválaszoljuk!

„Barber fiai a tisztelt közönség figyelmébe ajánlja a Pest-Kőbányai újonnan felszerelt Sörházukban a márcziusi és álló (Lager) sört.” Így hangzott a reklám egy 1861-es pesti újságban. Napjainkban gyakorta hangzik el felénk az a kérés, hogy „én egy korsó lágert szeretnék, nem pedig pilsenit”. Vagy éppen fordítva: „pilsenit kérek és nem lágert”. Ám érdemes megjegyezni: minden pilseni láger, de nem minden láger pilseni. Ám akkor mióta van láger és mióta pilseni?


Nos maga a láger szó a német lagernből származik, ami magyarul azt jelenti: tárolni. Amint azt látni fogjuk ez komoly különbséget jelez a többi sörtípushoz képest. A láger sör ugyan már évszázadokkal korábban, egyes források szerint már a XV. században is ismert és kis mennyiségben készített sör volt, ám a világhírét, robbanásszerű elterjedését és a mai napig világszerte tartó óriási dominanciáját egy embernek köszönheti. Ő volt Josef Groll, a Pilsenbe hívott bajor sörfőzőmester, a pilseni sör megalkotója. Tehát láger sör már korábban is létezett, egy akkor még nem azonosított, de ún. alsóerjesztésű, az erjedés folyamata során a hordó aljára ülepedő élesztőtípussal készítették. Ám hiába főztek - elsősorban télen - sokáig érlelt, tárolt (!) láger söröket, de 1842-ben a pilseni volt az első, amely a maga tisztaságával, arany színével, harmonikus ízkombinációjával nem csupán a korábbi söröket, de magát a felsőerjesztésű sörök családját is - ha nem is küldte a múltba -, de erősen a háttérbe szorította.


Grollról és sörének megalkotásáról egyszer még részletesebben szólni fogunk, de nem most. Ugyancsak kitérünk majd bővebben a láger sörök fő tulajdonságaira, ám most csak az a lényeg, hogy megértsük: a pilseni egy láger sörtípus. Láger a pilseni de láger sör pl. egy bajor helles, egy bock, egy Vienna láger, egy dunkel vagy akár egy könnyedebb, kevésbé kesernyés cseh pale lager is. Persze egyáltalán nem baj ha a vendégeink számára továbbra is a pilseni lesz a kesernyésebb és a láger a maláta édesebb sör megfelelője, mi érteni fogjuk. De azért érdemes ezt is tudni.

10 éves a Sörbisztró!

Szeptember utolsó harmada mindig különleges időszak a számunkra. Egyrészt ilyenkor folynak az utolsó előkészületek a nyári álmát alvó csengery utcai Jaromír Sörpincében, amely idén szeptember 29-én nyitja meg újra kapuit. Másrészt pedig ilyenkor ünnepli születésnapját a Jaromír Sörbisztró, amely ebben az évben immáron nem kevesebb, mint 10 éves lett!


A születésnap alkalmából nézzük meg, hogy mit is írtunk róla indulásakor és mennyi minden is történt az elmúlt évtized folyamán. „A tegnapi nap folyamán fogadtuk első vendégeinket a Déli Pályaudvar közelében, a Márvány utca 29. szám alatt megnyitott legújabb cseh sörözőnkben, a Jaromír Sörbisztróban. Már az első este is jól mutatta, hogy a minőségi kiszolgálásra, a kiváló cseh sörökre, sörkorcsolyákra és a barátságos környezetre igenis van igény a város ezen részén is. Számos helybélinek okoztunk kellemes csalódást azzal, hogy a korábbi retró borozó helyén egy kinézetében is több, mint előnyére változott vendéglátóhely nyílott. Első vendégeink között akadt olyan is, aki már több, mint 10 éve az utca lakója, de csak most tért be először ezen szám alatt működő egységbe, majd záráskor elégedetten távozott.” – Első olvasatra talán túlságosan is büszkélkedő és optimista mondatokat fogalmaztunk meg, ám a későbbiek meggyőztek minket arról, hogy igenis jó úton járunk!



Az idők folyamán a konyha teljes átépítésre került és így színvonalas csehes étkekek tudtunk és tudunk a vendégeink gyomrába juttatni. A csapolt és üveges sörök száma is megnőtt, és ugyan sajnos az árak is jelentősen változtak, ám még így is törekedtünk a megfizethetőség maximális figyelembe vételére. A személyzet persze az évek során, ha nem is gyors ütemben, de változott, ám nagy szerencsénkre minden új belépő munkatársunkra büszkék lehettünk. A Jaromír Sörbisztró az addigra már minket megszerető vendégkörünk segítségével, ha nem is könnyedén, de túlélte a COVID pandémia lezárásait. És nem csak túlélte, hanem szinte azonnal újra felvette a fonalat és így az újra vendéglátóhelyre vágyó közönségét ki tudta szolgálni. A még most is tartó, szinte végeláthatatlan háború a szomszédban a maga gazdagsági hatásaival, áremelkedésével újabb kihívások elé állította a Sörbisztrót, de ezt is túlélte és a söröző-éttermünk, ha lehet még inkább népszerű a remek cseh sörök, a csehes kocsmahangulat és az ízletes csehes étkek kedvelői között. Mi most nem is tehetünk mást, mint, hogy megköszönjük az elmúlt 10 évet a velünk egy közösséggé váló vendégeinknek!

Árpa, árpa de rövid a szára…

„Árpa, árpa, de rövid a szára,
Ez a kislány, jaj, de nagyon árva,
Megmutatom, nem soká lesz árva,
Szüret után én leszek a párja.”

Így szól ez a Dsupin Pál által Noszvajon gyűjtött dal kezdő strófája, melynek ismeretlen szerzője nem tudni miért, de éppen az árpát választotta, abból a célból, hogy rövid figyelmeztetést adjon az aktuális szárvastagságára vonatkozóan. 😊 Ám miért is fontos eme növény külalakja és mi köze van az árpának a mi blogunk fő témájához? Nos szóljunk róla itt röviden. 

Kezdjük azzal, hogy mióta is élvezhetjük az árpa növény adta hasznokat? Az árpát, ezt a pázsitfűfélék családját gazdagító egyszikű, zárvatermő gabonafélét nem éppen mostanában, mondjuk úgy 8-10 ezer évvel ezelőtt kezdte el termeszteni az emberiség. Mezopotámiában már ekkor felismerték jelentőségét, mint kiváló állati és emberi táplálékforrás, majd idővel elindult világszerte a hódító útjára. Amúgy éppen napjainkban vadárpát még a Kaukázus környékén és Perzsiában is találtak. Mindenesetre az ókorban már egyiptomiak, zsidók, görögök egyaránt termesztették az árpát és a kétféle árpa. az ún. kétsoros és a hatsoros közül az előbbi a rómaiknál vált általánosabbá. Árpából készítettek a búzához képest persze silányabb minőségű, de legalább ehető kenyeret továbbá kásák és más ételek készítéséhez is felhasználták. Az árpa a rövid tenyészideje és kis vízigénye miatt az Egyenlítőtől az északi szélesség 70°-ig, valamint a tengerszint felett több ezer méter magasságban is termeszthető, ez is hozzájárult népszerűségéhez. A Kárpát-medencében feltehetően a búzával együtt már 6000 éve megjelenhetett, a honfoglaló magyarok már jól ismerték és termesztették.

Az árpa a természetgyógyászat egyik fontos eszköze volt, a népi gyógyászatban, vízkórság", köszvény, nátha, lázas állapot és elhúzódó havi vérzés gyógyítására egyaránt alkalmazták. Magas B-vitamin és foszfortartalma miatt az érzékelést és koncentrációt segítő hatást tulajdonítottak neki. Emellett az árpakenyér többek között a székrekedés természetes gyógyhatású szere. Emberi étekként a liszten kívül nyersen csíráztatva, durvára törve párolva, főzve kásaként, levesbetétként és még sokféleképpen használhatjuk. OK, eddig rendben minden, de mi köze is van az árpának egy sörközpontú blog témájához? Ez a kérdés, nem kérdés egy tapasztaltabb sörkedvelőnek, ám ha valaki még nem tudná: az árpa már az ókor óta az emberiség legfőbb élvezeti itala és „erőforrása”, a sör meghatározó alapanyaga. De erről, az árpa sörként való felhasználásáról egy következő cikkben értekezünk.

Új ősz, új szezon kezdődik!

Itt van újból az ősz, a már hőségriadó-mentes önfeledt kerti, majd egyre inkább beltéri sörözések évszaka. A nyári szabadságunkat követően mi is nekifogunk új évadunknak, tovább folytatva a Jaromír krónikák hosszú sorát. Kezdésként nézzünk körül a saját házunk tájékán, majd tekintsünk egy kicsit a jövőre, milyen cikkeket is tervezünk az előttünk álló időszakban.

Nos miközben a Márvány utcában a Sörbisztró, a Lőrinc pap téren a Jaromír a Templomhoz, továbbá az osztrák egységünk is szorgalmasan szolgálja ki az igényes étkezés és italfogyasztás rajongóit, addig a Csengery utca Sörpincéje is hamarosan felébred nyári álmából. Mindenkinek csak javasolni tudjuk, hogy töltsenek el nálunk néhány önfeledt órát, akár baráti társaságban, akár a kollegákkal, vagy éppen egyedül. Eközben sörfőzde partnereinknél is zajlik a szorgos munka. A Bakalář a napokban tartotta meg éves rendes nyílt napját, privát fesztiválját Rakovníkban. Immár hagyományosan ilyenkor főzik le a félbarna specialitásukat, amellyel megörvendeztetik a rajongóikat. Az elmúlt hetekben pedig újból Strakonicén jártunk és meg kellett állapítanunk, az itt készült Dudák-Klostermann-Otavsky zlaty stb. sörök igen nagy népszerűségnek örvendenek. A sörgyár bejáratánál lévő kis boltnál sorra álltak meg az egy-két rekesz sörért érkezők és igen lelkesen szerezték be a mindennapi folyékony betevőjüket.

És hogy mi itt a Jaromír Krónikákban milyen cikkeket is tervezünk írni, leközölni? Nos folytatjuk a híres sörisszák bemutatását, befejezzük a sörös poharakról készült sorozatunkat. Jobban elmélyedünk a sörivási szokásokban és azok változásában. Megnézzük, hogy miről is árulkodnak az egyes sörös palackok, dobozok, milyen alapvető cseh szavakat, kifejezéseket érdemes megtanulni azoknak, akik Csehországba szeretnének utazni vagy akár csak itthon, helyesen használni. Igyekszünk néhány rövid interjút készíteni azokkal, akiknek fontos szerepe van a Jaromírok működésében, illetve a nálunk kapható italok előállításában, forgalmazásában. Felfrissítve, kiegészítve újra közlünk néhány sok-sok évvel ezelőtt írt cikkünket. És így tovább, így tovább…De addig is kívánunk mindenkinek csodaszép koraőszt és várunk mindenkit szeretettel!