A cseh sörfőzdék helyzete 2024-ben

A Jaromír krónikák követői már jól tudják, hogy minden évben áttekintjük a cseh sörfőzdék helyzetének alakulását és ezt természetesen idén is megtesszük. Az elmúlt pár év nem csupán unalmasnak nem volt tekinthető, de a koronavírus járványnak (emlékszünk még rá?), a szomszédunkban zajló háborúnak és mindezeknek a világ gazdasági és politikai helyzetére való hatásai az életünk számos területén okozott drasztikus változásokat vagy indított el jelentősebb folyamatokat. A többnyire nem feltétlenül pozitív, de legalábbis bizonytalan változások a sörgyártás és a sörfogyasztás területén is jelentkeztek. A csehországi sörfogyasztás, a fogyasztási szokások eléggé szignifikáns megváltozásáról majd egy külön cikkben írunk, most nézzük meg, hogy a sörgyártás és kifejezetten a sörfőzdék vonatkozásában milyen változásokat tapasztalhattunk a tavalyi évhez képest.


Kezdjük a nagyokkal, ahol úgy tűnik egyelőre leállt a szomorú folyamat és az elmúlt esztendőben nem zártak be újabbat a jobbára a multi tulajdonosok. Ám ez sajnos nem jelenti azt, hogy néhányan közülük, jellemzően a regionális szintűek nem szenvednének és nem küzdenének a fennmaradásért. Mindenesetre a nagy sörgyárak száma maradt 42. Az állandó, saját főzdével rendelkező kisüzemi-kézműves-kraft főzdék száma ugyanakkor, ha kis mértékben is, de tovább nőtt a korábbi 510-ről 517-re (ez az adat persze gyorsan változhat, hiszen épp a napokban kaptuk a hírt egy brünni főzde bezárásáról). Az hogy a sörfőzés afféle komoly hobbyként igen népszerű maradt Csehországban, melyből később akár fő munkavégzés is lehet, azt jól mutatja a saját főzdével nem rendelkező gerilla sörfőzők számának további jelentős növekedése. A tavalyi 125-höz képest ma már több, mint 140-en főzik bérbe vett főzdékben a kis mennyiségű sörüket, amelyek ugyanakkor kellőképpen színesítik a rendkívül izgalmas sörválasztékot. Az iskolai tansörfőzdék száma is gyarapodott, immáron 14-re változott, így összességében a csehországi főzdék száma mostanra, azaz 2024 nyarára 715-re emelkedett. A hírek szerint még további 20 sörfőzde megépítése van folyamatban, ám összességében sok-sok év után talán most először érezhető a korábbi bővülési sebesség hanyatlása. Lehet, hogy az árak növekedése, az adóterhek változása, a termelés nehézségeinek fokozódása összességében a cseh sörfőzde gyarapodási hullámnak véget vet? Reméljük, hogy nem, de ezt csak a jövő dönti el. Addig is mindenki támogassa a cseh főzdéket a remek termékeik fogyasztásával!

Sörfogyasztás és az EB

Gőzerővel zajlik a németországi labdarúgó Európa-bajnokság. Ugyan egyelőre a magyar válogatott az előzetes (talán eltúlzott) elvárásokhoz képest alulteljesít, ám sokak számára a helyszíni vagy akár csak a televízió mögötti szurkolás is hatalmas élményt jelent. Ha egy adott ország nemzeti válogatottja részt vesz egy kiemelt foci viadalon az a gazdasági életben, egy egy iparág többletbevételében is igen jelentősen érvényesül. A gazdasági élet szereplői erre természetesen hamar rájöttek ezért sem véletlen folyamat az EB-n résztvevők számának megnövelése az eredeti 4-ről (!) a mai 24-ig! Bizony az EB vagy akár a VB nem csupán a sportkedvelők, hanem a gazdasági szereplők így a söripar számára is nagy jelentőségű események. A statisztikák szerint ugyanis az ilyen nagy tornák idején számottevően megnő a sörfogyasztás világszerte, a sörgyárak eladásai akár 30%-kal is megugorhatnak. A 2018-as oroszországi VB alatt a sörfogyasztás csak Nagy-Britanniában 10 millió pinttel nőtt meg az előző hónaphoz képest. Az UEFA 2020-as Európa-bajnoksága alatt pedig az Egyesült Királyságban 25%-kal emelkedett a sörfogyasztás.

Ez részben annak köszönhető, hogy a szurkolók gyakran vendéglátóhelyeken vagy szabadtéri kivetítőknél nézik a mérkőzéseket, ahol előszeretettel fogyasztanak sört, főleg ha erre a sörgyártók vagy a vendéglátósok valamilyen akcióval is rásegítenek. De a sörfogyasztás növekedését az otthoni, baráti összejövetelek is fokozzák, ahol a mérkőzések megtekintése szinte elmaradhatatlan sörözéssel párosul. A 2014-es brazil VB alatt az USA-ban a sörértékesítés 7%-kal nőtt, ami 960 millió dolláros bevételt jelentett. Németországban, ahol a futball különösen népszerű, a 2016-os EB idején 6 millió hektoliter sör fogyott el, ami rekordnak számított. Magyarországon a sörgyártók idén egy szolidabb 3%-os növekedéssel számolnak a focinak köszönhetően, de ez is mintegy 30 millió korsónyi sört jelent! A nagy futball versenyek és a sörfogyasztás összefüggése tehát szoros és jól dokumentált. Az EB és VB időszakában a sör eladási adatok egyértelműen megugranak, ami rámutat arra, hogy a szurkolók számára a meccsnézés és a sörözés elválaszthatatlan élményt nyújt. Ez a trend valószínűleg a jövőben is folytatódni fog, hiszen a futball és a sör örök klasszikus páros marad.

Foci EB vagy éppen EB mentes menedék? A válasz: Jaromír!

Pár nap és kezdetét veszi a labdarúgás rajongóinak egyik legkiemelkedőbb ünnepe az Európa-bajnokság. Az előttünk álló egy hónap leforgása alatt több, mint félszáz alkalommal indul útjára a bőrlabda. Egy-egy meccsen minden alkalommal legalább kilencven, de manapság a hosszabbításoknak köszönhetően inkább vagy száz percen át borzolják majd a játékosok és játékvezetők a szurkolók idegeit. A különböző hírforrásokból csak úgy áradnak az egyes focista sztárok lábméretéről, barátnőjéről vagy más „fontos” ismérveiről szóló híradások. Embertársaink egy része különböző mélységben ugyan de nyomon követik majd az eseményeket, mások alkalmi „süketséget és vakságot” vállalva igyekeznek elkerülni mindent, ami a focidömpinggel kapcsolatos. Szeretnénk társaságban, sörözgetés mellett meccset nézni? Vagy éppen egy kicsit elmenekülni a foci EB elől és csak átadni magunkat az önfeledt nyári sörös kikapcsolódásnak? A válasz: gyertek a Jaromírokba! De hogy melyikbe, a válasz íme:


Kezdjük a sort a Márvány utca ékességével a Jaromír Sörbisztróval. Itt nem lesz semmi faxni, különlegességet nem tervezünk, azok leszünk, akik eddig is. Az előtérben, ahol a söntés is található a televízión nyomon lehet majd követni (a 10 órás zárásig) a foci EB eseményeit, meccseit, ám a két belső teremben elmenekülhetünk előle és továbbra is meccsmentes baráti csevelyeket ejthetünk meg. (Maximum, ha valakit mégis érdekelne egy-egy gól az egy rövid időre kisettenkedik. 😊) A csengery utcai Jaromír Sörpincében szintén a zárásig lehet majd a televízión mérkőzéseket nézni, ám ezt csak a Európa-bajnokság első felében. Ezt követően a pince nyári szabadságra vonul. A Jaromír a Templomhoz esetében mivel a szabadtérre nem szabad kivetítőt elhelyezni így a pincében, a nagyobb hátsó teremben futnak majd a Foci Eb mérkőzései, ám csak hang nélkül. Pontosabban ez a magyar meccsek alatt természetesen megváltozik, a hangot felerősítjük és hangozzék együtt a Hajrá Magyarország! Aki viszont tényleg bele akar merülni a Labdarúgó Európa-bajnokság eseményeibe annak egyértelműen a B24 Drink & Snack Bár felkeresését ajánljuk a Zichy utcában! Itt ugyanis nem csak a meccseket tudjuk megnézni, de egy különleges akcióban is lehet részünk! Ennek keretében június 14.-től egészen július 14.-ig bármely EB meccs alatt kérhetjük a speciális ajánlatot! És hogy ez mit is tartalmaz? Nem kevesebb, mint 3 óra korlátlan sörfogyasztást és egy választható hamburgert, és mindezt 9900 Ft-ért! Ugye, hogy ez több. mint érdekes lehet a sörkedvelő focirajongók számára? Összességében várunk mindenkit a Jaromírokban, akár a szurkolókról, akár csak a csendes sörözgetés rajongóiról van szó!

2024 nyara: foci-EB, Olimpia és nyári sörök!

Egy pár héttel ezelőtt minden olvasónkat arra bíztattunk, hogy az éppen folyó jéghoki VB-n szurkoljunk együtt a cseh válogatottnak. Kérem szépen a közös szurkolásunk sikerhez vezetett! A svájci hokisok legyőzésével világbajnok lett a cseh csapat, ezúton gratulálunk nekik! Ám a nyári sportözön ezzel éppen csak a kezdetét vette, hiszen egy hét múlva már startol az európai focirajongók nagy fesztiválja a 2024. évi labdarúgó Európa-bajnokság. A június 14. és július 14. között Németországban zajló eseménysorozaton nem kevesebb, mint 51 mérkőzést rendeznek meg, amely már bizony knédliből is soknak számít! Nagy örömünkre idén is szurkolhatunk a magyar válogatottnak, akik az első csoportmérkőzésüket június 15-én játszák a svájci csapat ellen. Reméljük, hogy a csehek után a magyarok is egy kis szomorúságot vagy inkább csak bosszúságot hoznak a helvét szívekbe!


Az egy hónapos viadalt követően (mellyel párhuzamosan a Tour de France kerékpáros viadal nyomon követését is ajánljuk) még csak két hét sem telik el és elkezdődik a sport legnagyobb ünnepe, a 2024. évi olimpiai játékok. A szökő évente, immáron 30. alkalommal sorra kerülő viadal (papíron XXXIII., de három elmaradt a múlt évszázad háborúi miatt) egészen augusztus 11.-ig tartja majd lázban a világot. A helyszín Franciaország, egész pontosan a francia főváros, a gyönyörű Párizs lesz, ahol szerencsére mi is számos sportolónk sikerének drukkolhatunk. A sűrű nyári sportprogram persze nem mindenki számára és nem is mindenkor jelent felhőtlen kikapcsolódást. Embertársaink jelentős részét nem érdekli mondjuk a foci, vagy éppen kikapcsolódásként nem a focinézést szereti választani. Ezért mi igyekszünk már a FOCI EB alatt is a Jaromír Sörözőkben a különféle sportcentrikus vagy kevésbé sportkövető igényeknek egyaránt megfelelni. A részletekről legközelebb írunk! De ha már sport, akkor természetesen sör is, hiszen a kettő (legalábbis szurkolói szinten) csaknem elképzelhetetlen. A nyári sporteseményekhez pedig igazi nyári sörök dukálnak, amelyek hamarosan érkeznek! Részletekkel később tudunk szolgálni!

Sör az irodalomban 2. – Eco, Darida, Bukowski és Flaubert

Ahogyan sorozatunk előző részében is már jeleztük a sör számos közismert és persze kevésbé közismert irodalmi alkotásban kapott a múltban kisebb vagy nagyobb szerepet. Folytassuk hát a sort a modern olasz irodalom egyik legnagyobb alakjával, Umberto Ecoval, aki a hazánkban is nagy népszerűségre szert tett A rózsa neve című regényében imígyen írt a sörről: "…amúgy a sör, amely iránt vendégei tántoríthatatlan hűséggel viseltetnek, tán nem az őszinteség megszentelt itala? tán nem az a főzet, amely minden képmutatást, tetszelgő illemet leleplez? Amely híveit feljogosítja, hogy szemrebbenés nélkül vizeljenek, gyermeki egyszerűséggel eresszenek hájat?" Bizony, bizony a sör elég jelentős kalóriaforrás és sokak, így sajnos a jelen sorok írója is a sörnek köszönheti finoman fogalmazva is „teltebb” alakját.


Persze a magyar irodalom is bővelkedik a sörrel, sörivással kapcsolatos történetekben vagy írásokban és ez nem csak a klasszikusokra igaz. Darida Benedek 2014-ben a Hévíz irodalmi folyóiratban megjelent Főzőórák idősebbeknek és haladóknak című művében Bohumil Hrabal a cseh sör kétségkívül legnagyobb „píárosa” születésének 100 évfordulója alkalmából az alábbiakat írta: „Lapozzunk például bele (Hrabal) gyerekkori emlékeinek egyik dokumentumába, a már emlegetett Capriccioba. Mire a végére érünk, komoly szakértői leszünk a csíráztató szérűk, erjesztőkamrák, a malátázó és a fonnyasztó világának, és álmunkból felverve is tudjuk, hogyan kell hordót kátrányozni, vagy hogy milyen a kicsírázott árpa melege, és hogyan freccsen szét a pörkölt maláta illata. Azzal is tisztában leszünk, hogy egy komoly jégbombár legalább négy emelet magas, és belsejében el kell férnie legalább ezerkétszáz fuvarnyi fagyott folyóvíznek. És megtanuljuk, hogy a vágott sör (más néven muter) felerészt ászoksörből, felerészt pedig fekete gránát típusúból áll, és hogy az ilyen keverék egy dicsérő mozgást idéz elő az egész testben. (Istenem, ennél szebben talán a világon senki nem írta körül a sörrel a szervezetbe kerülő szén-dioxid kiszabadulásának hangját.)”

Charles Bukowski a német származású amerikai költő a Beer azaz a Sör című verse a szerelmi bánat és a sör kapcsolatát fejezi ki. Ebből a versből az utolsó strófa: „a sör kortyolása, folyónyi, tengernyi sör, a rádióból szerelmes dal hallatszik, a telefon továbbra is néma, a falak állnak lent és fent, és sör van mindenhol.”  Végezetül álljon itt egy idézet, amely egyben magyarázat is arra, hogy mi a Jaromírokban miért a stabilabb, lágeres sörválasztékban hiszünk és miért nem élünk a „kézművesnek” mondott napról napra változó minőségű sörök árusításával. Az idézet Gustav Flauberttől származik, Tóth Árpád fordításában: „Újmódi sört fundált ki, árva-tölgyfa leveleiből szűrve, s ezt adta almabor helyett az aratóknak. Gyomrukat fájlalták. A gyerekek sírtak, az asszonyok nyögtek, a férfiak káromkodtak. Fölmondással fenyegetőztek. Bouvard engedett. Hogy azonban bebizonyítsa, mennyire ártalmatlan az ital, szemük láttára több üveggel hajtott föl belőle s mikor émelyegni kezdett, tréfás hányavetiséggel leplezte fájdalmait. Sőt bevitette a kotyvalékot a lakására. Esténként együtt iszogatták Pécuchet-vel, s elkeseredetten próbálták kitűnőnek találni. Különben is, nem lehetett hagyni, hogy kárba vesszen.”