Mi fán terem a malátagyár?

Mint ahogyan azt jól tudjuk, a sör egyik fő alapanyaga a jellemzően árpa, vagy búza, esetenként más gabonaféle magjának kezelésével nyert maláta. Ahhoz hogy kiváló minőségű malátához juthassunk a sörfőzést megelőzően több speciális lépést is el kell követni a gabonaszemekkel. Az összetett eljárás során a gabonaszemeket beáztatják, csíráztatni kezdik, majd a csírázást a magvak keményítő tartalmát cukorrá bontani képes enzimek megjelenését követően leállítják. Az így nyert zöld malátát magas hőfokon megszárítják, aszalják, egészen a cefrézéshez szükséges aszalt malátához jutva. 


Ezt a gyakorlatban a leírtakhoz képest jóval összetettebb folyamatot hívják malátázásnak, melyre régebben a sörgyárak speciális épületében, épületrészében, a malátázójában került sor. Ma már csak néhány országban, pár sörgyár, köztük több csehországi rendelkezik saját malátázóval, máshol a malátagyártás már elkülönült a sör főzésétől. Ez utóbbi, jellemzően a nagy kapacitású üzemeket hívják malátagyáraknak, ahonnan a világ megannyi kisebb-nagyobb sörfőzdéjét, sörgyárát ellátják alapanyaggal. Magyarországon ma már csak Dunaújvárosban bukkanhatunk malátagyárra, de régebben több is üzemelt belőlük hazánkban. Egészen 1994-ig a Dreher Sörgyárnak is volt saját malátázója, de a 2000-es évek elején még az épületet is lebontották. Míg egy sörgyár-sörfőzde lelke a sörfőzőmester, addig malátázó vagy éppen malátagyár fő embere a malátamester (csehül sladmistr). Az ő feladata és komoly felelőssége a megfelelő maláta elkészítése, amelyet igen nagyra kell becsülnünk!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése