Legtöbbünk, akik a cseh sörök
szerelmesei, jól tudjuk, hogy a csehek toronymagasan vezetik az egy
főre jutó sörfogyasztást, ám talán csak kevesebben tudják
megmondani, hogy ez mit is jelent pontosan. Ugyancsak kevésbé
ismert, hogy tulajdonképpen mennyi cseh sör is készül egy évben,
hány embert is foglalkoztatnak a söriparban és mennyire esik jól
az állami költségvetésnek az eladott sör után nyert adóbevétel.
Ezért mindezek megismerése érdekében most szemezgetünk a The
Brewers of Europe, azaz az Európai Sörfőzdék szövetségének
2016-ról szóló kiadványából. A kiadvány természeténél fogva
csak európai országokkal foglalkozik, de amúgy is számunkra
inkább az öreg kontinens a lényegesebb, mint az amerikai vagy
ázsiai sörfogyasztás.
Kezdjük a sort a sörtermeléssel,
melyben Németország, méretéből, adottságaiból és
hagyományaiból adódóan elsöprő mértékben vezeti a rangsort az
évi majd 95 millió hektoliteres gyártásával. 2016-ban Csehország
fej fej mellett Belgiummal és Franciaországgal „csak” nyolcadik
helyen szerepelt 20,4 millió hektoliterrel. Megjegyeznénk, hogy
Magyarország a 15. helyet 6,2 millió hektoliterrel érte el, amely
a 2015-höz képest emelkedő tendenciát mutat, de nem éri a
2010-es értéket. Természetesen nem csak a sörgyártás, hanem a
sörfogyasztás terén is Németország teljesít legjobban az évi
85 millió literrel. Csehország a hetedik helyen áll 15,8 millió
hektoliterrel, míg Magyarország a 13. 6,7 millió hektoliter
sörrel. Már ezen számokból is jól látszik: amíg Magyarország
sörimportőr, addig Csehország a termelt söreinek egy jelentős
részét továbbítja más országokba. Az elmúlt pár évben
Csehországban és Magyarországon is nőtt a sörfogyasztás,
nálunk, talán a kisüzemi sörfőzdéknek köszönhetően eléggé
dinamikusan.
Ahogyan azt már említettük
Csehország messze vezeti az egy főre jutó sörfogyasztás európai,
sőt világranglistáját. 2016-ban a csecsemőtől az aggastyánig,
kortól, nemtől függetlenül minden cseh lakos 143 liter sört
fogyasztott el! Ez a 286 korsó/fős fogyasztás valóban döbbenetes,
hiszen az európai ranglista második helyezettje, Németország
esetében „csak” 104 literről beszélhetünk. Hazánk a mezőny
hátulsó fertályában ácsorog a szerényebb 62 literrel. Ez a
fogyasztás kisebb növekedést követően a 2011-es szintre tért
vissza a cseheknél, míg nálunk lényegében nem változott.
Csehországban a sörök mintegy 40%-át értékesítik
vendéglátóhelyeken, míg a 60%-át a kereskedelmi egységekben.
Nálunk ez az arány 35-65%, míg például ez az arány 18-82%! Az
otthoni sörivás egyre inkább terjedőben van, s nincs ez másképp
Csehország esetében sem, ahol 2011-es évben még csaknem 50-50%-ot
mutatott. Talán egyedül az írek akiknél ez az arány nem sokat
változott. Ők bizony a jó kis söreik kétharmadát a
vendéglátóhelyeken kortyolgatják el.
A sörimport tekintetében Csehország
– nem túl nagy meglepetésre – a sor végén kullog, hiszen
minek is hoznának be külföldről sört, amikor maguk is képesek
hasonló, vagy még jobb sört főzésére. Magyarország 465 ezer
hektolitert importál, melyben benne vannak a Jaromírokban iható
söröcskék is. Bezzeg a sörexportnál, már Csehország
jeleskedik, az európai ranglista 6. helyét elfoglalva 4,3 millió
hektoliterrel. Ez az export érték növekedést mutat, legalábbis a
gyengébb 2015-ös esztendőhöz képest. Még néhány számszerű
információ, de csak röviden. Csehországban 2016-ban 385 sörfőzde
üzemelt, mára a számuk lassan eléri a 415-öt. Ez elképesztő,
csaknem 400%-os(!) változás 2010-hez képest! A sörgyártásban
közvetlenül dolgozó alkalmazottak száma (6100 fő) ugyanakkor
kisebb, feltehetően az automatizálásoknak köszönhetően.
Magyarországon tavaly 1700 fő dolgozott a söriparban. S végül
még egy adat: 2016-ban Csehországban az állam 170,4 millió euró
bevételre tett szert a sörök után befizetett jövedéki adóból,
míg a magyar állam is 148,5 millió eurót! Ebből is látszik,
hogy egy csöppet nagyobb hazánkban az adókulcs, amely nem éppen
tesz jót a minőségi sörfogyasztás elterjedésének. De hát
félre bú, mi csak iszogassuk tovább lelkesen a finom cseh
söreinket!
Gyönyörű az a vágott sörsor!!!
VálaszTörlés