A túlzásba vitt alkoholfogyasztás káros az egészségre, ezt
mindannyian tudjuk. Ám van, amikor már a kis mennyiségű alkohol is halálos
lehet. Persze itt nem csak a krimikben gyakori, és a valóságban is túl sűrűn előforduló
szándékos mérgezésekről van szó, amikor a gyilkos, vagy merénylő egy adag
mérget helyez el a célpont alkoholos poharába. Emellett mérgezés, főként a múltban,
amikor még az élelmiszer biztonság alacsony fokon állt, a hivatalos minőség-ellenőrzés
még alig vagy egyáltalán nem létezett egy elhibázottan készített alkoholos ital
és elfogyasztása során is előfordulhatott. Ez alól egykor a sör sem volt
kivétel. De nézzünk az esetekre néhány példát:
1932-ben például arról szóltak a hírek, miszerint egy bizonyos Luigi Salvani „nagynevű” (vajon ki lehetett?) olasz tudóst Párkányban állott sörrel itatta meg a helyi szállodás, olyannyira, hogy az úr mérgezési tüneteket mutatott. És ami talán még fájóbb: az bizonyos egyetlen elfogyasztott sör kemény négy pengő volt az óvatlan talján számára. Lehet hogy ez volt a legfájóbb a számára. Sörmérgezések persze minden rossz szándék nélkül is előfordulhattak, de egy-egy esetben időnként voltak furcsa körülmények. Például egy bizonyos Tatarek József első felesége tisztázatlan sörmérgezésben hunyt el. A megözvegyült ember elvette a néhai felesége nővérét, aki azonban érdekes módon 1928-ban szintén mérgezésben (ezúttal azonban a sör- helyett halmérgezésben) elhalálozott.
Mérgezés persze más okok miatt is adódhatott. Erre utal az 1889-ben megjelent Pest Napló cikk melyben a IV. kerületi elöljáróság a lerakódások okozta mérgezési tünetek miatt kötelezi a vendáglátósokat a rézsörcsapjaik ónréteges belső felületű csapokra való lecserélésére. A nem pasztőrözött lejárt, rosszul tárolt vagy más ok miatt megromlott sörök is veszélyesek lehetnek, és sokan ma is úgy vélik, hogy beléjük nem csap a villám se. Tévednek, de szerencsére súlyosan beteg állapotba manapság megromlott sörtől jóformán csak szántszándékkal kerülhetünk.
Mérgező sört azonban egykor a készítése során is előállíthattak. A régmúltban az ok abban rejlett, hogy a házilag összegyűjtött és felhasznált különféle komlópótló növények között mérgezők is kerülhettek a sörbe. 1900-ban pedig Londonban több nagy sörfőzde is mérgezett sört mért ki. A mérgezések alapvetően arzén mérgezéseknek bizonyultak, de a pontos okukra nem derült fény. Ugyan azt gyanították, hogy a főzés során szacharint vagy más édesítőszert tettek a sörbe és valahogy innen adódhatott az arzén bejutása a sörbe, de ezt nem bizonyították. Majd 100 ember vesztette az életét és több, mint 3000 ember betegedett meg súlyosan, de a hatóságoknak sikerült megfékeznie a mérgezési hullámot és a maradék söröket elkobozták, kiöntötték. Arzén mérgezésre később is több példa adódott, például a füstgázzal aszalt malátából főzött sör elfogyasztása vagy más hibás technológiai eljárás révén, de mára már ez szerencsére eltűnt.
Magyarországon talán a legutolsó jelentősebb sörmérgezés 1990-ben volt, amikor valaki feltehetőleg szándékosan lúgot tett az egyik Kőbányán készült sör palackjába, amelyből sajnos egy ember nagy kortyot fogyasztott el, ezzel égési sérüléseket szerezve a nyelőcsövén. A gyár mindenesetre provokációt sejtett a sajnálatos eset mögött. De ennyit a horror hírekről, szerencsére manapság az esély arra, hogy mérgezett sört kapjunk igen csekély. Ám ha mégis rossz szagú, furcsa állagú sörbe botolnánk, akkor véletlenül se fogyasszuk el, inkább küldjük vissza a feladónak!
1932-ben például arról szóltak a hírek, miszerint egy bizonyos Luigi Salvani „nagynevű” (vajon ki lehetett?) olasz tudóst Párkányban állott sörrel itatta meg a helyi szállodás, olyannyira, hogy az úr mérgezési tüneteket mutatott. És ami talán még fájóbb: az bizonyos egyetlen elfogyasztott sör kemény négy pengő volt az óvatlan talján számára. Lehet hogy ez volt a legfájóbb a számára. Sörmérgezések persze minden rossz szándék nélkül is előfordulhattak, de egy-egy esetben időnként voltak furcsa körülmények. Például egy bizonyos Tatarek József első felesége tisztázatlan sörmérgezésben hunyt el. A megözvegyült ember elvette a néhai felesége nővérét, aki azonban érdekes módon 1928-ban szintén mérgezésben (ezúttal azonban a sör- helyett halmérgezésben) elhalálozott.
Mérgezés persze más okok miatt is adódhatott. Erre utal az 1889-ben megjelent Pest Napló cikk melyben a IV. kerületi elöljáróság a lerakódások okozta mérgezési tünetek miatt kötelezi a vendáglátósokat a rézsörcsapjaik ónréteges belső felületű csapokra való lecserélésére. A nem pasztőrözött lejárt, rosszul tárolt vagy más ok miatt megromlott sörök is veszélyesek lehetnek, és sokan ma is úgy vélik, hogy beléjük nem csap a villám se. Tévednek, de szerencsére súlyosan beteg állapotba manapság megromlott sörtől jóformán csak szántszándékkal kerülhetünk.
Mérgező sört azonban egykor a készítése során is előállíthattak. A régmúltban az ok abban rejlett, hogy a házilag összegyűjtött és felhasznált különféle komlópótló növények között mérgezők is kerülhettek a sörbe. 1900-ban pedig Londonban több nagy sörfőzde is mérgezett sört mért ki. A mérgezések alapvetően arzén mérgezéseknek bizonyultak, de a pontos okukra nem derült fény. Ugyan azt gyanították, hogy a főzés során szacharint vagy más édesítőszert tettek a sörbe és valahogy innen adódhatott az arzén bejutása a sörbe, de ezt nem bizonyították. Majd 100 ember vesztette az életét és több, mint 3000 ember betegedett meg súlyosan, de a hatóságoknak sikerült megfékeznie a mérgezési hullámot és a maradék söröket elkobozták, kiöntötték. Arzén mérgezésre később is több példa adódott, például a füstgázzal aszalt malátából főzött sör elfogyasztása vagy más hibás technológiai eljárás révén, de mára már ez szerencsére eltűnt.
Magyarországon talán a legutolsó jelentősebb sörmérgezés 1990-ben volt, amikor valaki feltehetőleg szándékosan lúgot tett az egyik Kőbányán készült sör palackjába, amelyből sajnos egy ember nagy kortyot fogyasztott el, ezzel égési sérüléseket szerezve a nyelőcsövén. A gyár mindenesetre provokációt sejtett a sajnálatos eset mögött. De ennyit a horror hírekről, szerencsére manapság az esély arra, hogy mérgezett sört kapjunk igen csekély. Ám ha mégis rossz szagú, furcsa állagú sörbe botolnánk, akkor véletlenül se fogyasszuk el, inkább küldjük vissza a feladónak!
