A stand-up és a sör!

Napjaink egyik legnépszerűbb szórakoztató műfaja a stand up comedy, amelyet leginkább dumaszínházra szoktak lefordítani. Angolszász területen már vagy 60 éves múltra tekint vissza és hazánkban is már bő húsz éve jelen van. Számos kiváló magyar komikus műveli ezt a látszólag egyszerű, sallang- és kellékmentes nevettetést, amely a valóságban annál nagyobb kihívást jelent a komikus számára. Az előadók általában rövid bensőséges történeteket mesélnek el, melynek szereplői gyakran saját maguk vagy közeli ismerőseik, hozzátartozóik. A stand up comedy előadásokon azonban a témák között az alkoholfogyasztás és azon belül is a sör élvezete is kedvelt, és így az évek során jónéhány stand-upos bon mot, szólás maradt fenn. Most ezekből az amerikai vagy magyar komikusok által elhangzott jópofa szövegekből idézünk néhányat.


„A sör nem csak ital, hanem életstílus” mondta egyszer Drew Carey és nagyon igaza volt. És a sörivás hit kérdése is, vagy ahogy erről W. C. Fields szólt: „Mindenkinek hinnie kell valamiben. Én hiszek abban, hogy kérek még egy sört.”
A sör segít minket az életünk során. Erről szólt így Ricky Gervais: „Miért iszunk? Mert a világ túl komoly hely, és mi nem akarunk komolyan élni.” Ugyanezt egy kis csavarral így fejezte ki Dave Chapelle: „A sör egy ajándék az embereknek, akik túlságosan komolyan veszik magukat.”

A sör jó barátunk, aki mindig velünk van és nem kér tőlünk semmit cserébe. Ellen DeGeneres egyszer azt mondta: „Szeretem a sört. Az alkohol a legjobb társ, hogy könnyebben elviseljük a hétköznapi életet.” Tog Notaro pedig így nyilatkozott egy előadásában: „Valószínűleg azért szeretem a sört, mert végre valami, ami nem kérdezi meg tőlem, hogy mi a problémám.” A sör bátorságot ad és segít a döntéseink meghozatalában, legalábbis ezt jelzi az alábbi idézet: „A sör mindig ott van, hogy segítsen, ha nem vagy biztos a döntéseidben. Mert a sör nem kérdez, csak ad.” (Sarah Silverman). 

A sör léleknyugtató, felejtés elősegítő hatását is sokszor, sokan emlegették: Jim Norton szerint
„A sör olyan, mint a pszichológus, csak gyorsabban működik, és az eszközei mindig a közelben vannak.” Míg Amy Schumer így fejezte ki magát: „Szeretem a sört, mert bármit elfelejtek tőle. És a legjobb, hogy az emlékek soha nem térnek vissza.”

Akár így, akár úgy mi is mindezek miatt szeretjük a sört és ez nem vicc.  😊



Miből igyuk söreinket V. – IPA pohár

Az India Pale Ale (IPA) az utóbbi évek egyik legnépszerűbb sörtípusa szerte a világban. Nem egy új sörtípusról van szó, hiszen már jóval a pilseni láger sörök megjelenése előtt is létezett. Nevét is onnan kapta, hogy a XVIII. század második felében ezeket az erősen komlózva „tartósított” söröket küldték hajón Angliából az Indiai gyarmatra. A XX. század kissé egysíkúbb lágeres korszakát követően az IPA-t intenzív komlóaromái, gyümölcsös, citrusos vagy akár gyantás jegyei, kesernyés utóíze és frissessége miatt újra „felfedezték” és sokak kedvencévé vált. Ehhez persze kellett a technológiai fejlődés és új fajta aromakomlók nemesítése is. Ám ahhoz, hogy az említett karakterjegyek igazán érvényesüljenek, természetesen nem mindegy, miből isszuk a sörünket. Itt jön képbe az IPA-s pohár, amelyet kifejezetten azért terveztek, hogy az IPA sörök minden illatát és ízét a lehető legjobban felerősítse.


Az IPA-s pohár egy új találmány, egy modern formatervezésű, tudatosan megalkotott söröspohár. AZ egyik legismertebb változatát a Spiegelau üveggyártó cég készítette együttműködésben két legendás amerikai sörfőzdével, a Sierra Nevada és a Dogfish Head csapatával. Céljuk az volt, hogy megalkossanak egy olyan poharat, amely minden részletével támogatja az IPA sörfogyasztás élményét – a habképzéstől az illatokig, a szénsavérzeten át az ízek lecsengéséig. A forma különleges: alul bordázott, felfelé keskenyedő alsó részű, majd erősen kiöblösödő, ezt követően pedig befelé szűkülő szájú pohárról van szó. A bordázott talprész nem csupán látványos, hanem praktikus is: ahogy iszunk belőle, a mozdulatok újra és újra enyhén felpezsdítik a sört, habot képeznek, felfrissítve az aromákat. Ezek a sörök általában rendkívül aromásak, így minden korty előtt érdemes kicsit megszagolni őket – ebben is segít az IPA-s pohár kialakítása.

Persze számtalan egyéb IPA-s poharat is kifejlesztettek, de mindegyik úgy lett kialakítva, hogy kiemelje a komló illatjegyeit (legyen az trópusi gyümölcs, citrus, fenyő vagy virágos karakter), megtartsa a kisebb mennyiségű habot, irányítsa az aromákat az orr felé, ezzel fokozva a kóstolás komplexitását; kényelmes legyen tartani és inni belőle, miközben nem melegítjük túl gyorsan a sört. Ahogy a neve is mutatja, ez a pohár kifejezetten IPA-khoz készült, így jellemzően az aromákban gazdag sörökhöz illik. Legyen az klasszikus IPA, New England IPA (ködös-hazy, gyümölcsös IPA), Double IPA / Imperial IPA, West Coast IPA vagy akár egy könnyed session IPA mindnél ez a pohártípus használata javallott. Ahogyan más minőségi poharak esetében is, itt is fontos a tisztaság. Érdemes kézzel mosni, hogy ne maradjon rajta mosogatószermaradvány, amely tönkreteheti a habot vagy elnyomhatja az illatokat. Ne töltsük teljesen tele – az IPA-s pohár is akkor működik jól, ha marad benne hely az illatoknak és a sör „mozgatásának”.

A Zöldcsütörtök hagyománya, zöldüljünk zöld sörrel!

Már benne járunk a virágvasárnaptól nagyszombatig tartó Nagyhétben, melynek egyik különleges napja a Zöldcsütörtök. Egy igazán speciális nap, hiszen ezen a napon mennek Rómába a harangok, és Nagyszombatig vissza se térnek. Az így keletkező csend pótlására járják kereplővel a gyerekek az utcákat, kiűzve az ott lévő gonoszt. Persze ezzel a népszokással már csak nagy ritkán találkozhatunk. Van, ahol a templomi oltárt ilyenkor letakarítják és az egész templomban csak egy égő gyertyát hagynak. Ezt hívják oltárfosztásnak. A reformátusoknál pedig a nagyhétre fekete terítővel borítják le az úr asztalát. Brit földön a XIX. század elején a király Zöldcsütörtökön arany és ezüstpénzeket, posztót, harisnyákat és ételt osztatott ki a szegény öreg férfiaknak és asszonyoknak (alamizsnaosztás), méghozzá a király korának megfelelően, így ünnepelvén meg az uralkodó korosodását.


A Zöldcsütörtök ugyanakkor az utolsó vacsora emlékének ünnepe. Krisztus utolsó közös vacsoráját a tanítványaival, Júdás általi elárultatását, elfogatását és szenvedéseinek kezdetét idézi, és a katolikus egyházban pedig ez az oltáriszentség szerzésének emléknapja. A zöld színe egyes feltételezések szerint a 12. század végéig használt zöld miseruhára utalhat. Mások szerint pedig azért zöld, mert Krisztus ekkor indult a „zöld olajfák” hegyére. Akár így, akár úgy a néphagyomány szerint ezen a napon zöldeket javasolt ennünk az egészségünk megőrzése végett. Régen Zöldcsütörtökön spenótot, salátát ettek, sőt csalánt is főztek, hiszen ezek voltak az első tavaszi növények, de ma már ennél jóval változatosabban kiválaszthatjuk a fogunkra való zöld elemózsiát. És ha már egyszer zöldet eszünk akkor igyunk is zöldet. Az elmúlt évek során minden húsvétkor megemlékezünk a csehek „zöld söréről” melyet számos sörgyár ilyenkor lefőz a húsvéti ünnep teljessége kedvéért. A Jaromírok fő partnere, a Strakonicei Sörgyár is minden évben lefőzi a maga zöldjét, amely idén az alkalmazott új módszernek köszönhetően ugyan kevésbé zöldre sikeredett, ám ízében és természetességében annál tökéletesebb lett. Mindenkit szeretnénk bíztatni arra, hogy akár Zöldcsütörtökön akár már most, vagy a készlet erejéig bármikor, de kóstolják meg a Zöld Dudákot!



Sörmérgezések, „mérges” sörök

A túlzásba vitt alkoholfogyasztás káros az egészségre, ezt mindannyian tudjuk. Ám van, amikor már a kis mennyiségű alkohol is halálos lehet. Persze itt nem csak a krimikben gyakori, és a valóságban is túl sűrűn előforduló szándékos mérgezésekről van szó, amikor a gyilkos, vagy merénylő egy adag mérget helyez el a célpont alkoholos poharába. Emellett mérgezés, főként a múltban, amikor még az élelmiszer biztonság alacsony fokon állt, a hivatalos minőség-ellenőrzés még alig vagy egyáltalán nem létezett egy elhibázottan készített alkoholos ital és elfogyasztása során is előfordulhatott. Ez alól egykor a sör sem volt kivétel. De nézzünk az esetekre néhány példát:


1932-ben például arról szóltak a hírek, miszerint egy bizonyos Luigi Salvani „nagynevű” (vajon ki lehetett?) olasz tudóst Párkányban állott sörrel itatta meg a helyi szállodás, olyannyira, hogy az úr mérgezési tüneteket mutatott. És ami talán még fájóbb: az bizonyos egyetlen elfogyasztott sör kemény négy pengő volt az óvatlan talján számára. Lehet hogy ez volt a legfájóbb a számára. Sörmérgezések persze minden rossz szándék nélkül is előfordulhattak, de egy-egy esetben időnként voltak furcsa körülmények. Például egy bizonyos Tatarek József első felesége tisztázatlan sörmérgezésben hunyt el. A megözvegyült ember elvette a néhai felesége nővérét, aki azonban érdekes módon 1928-ban szintén mérgezésben (ezúttal azonban a sör- helyett halmérgezésben) elhalálozott.
Mérgezés persze más okok miatt is adódhatott. Erre utal az 1889-ben megjelent Pest Napló cikk melyben a IV. kerületi elöljáróság a lerakódások okozta mérgezési tünetek miatt kötelezi a vendáglátósokat a rézsörcsapjaik ónréteges belső felületű csapokra való lecserélésére. A nem pasztőrözött lejárt, rosszul tárolt vagy más ok miatt megromlott sörök is veszélyesek lehetnek, és sokan ma is úgy vélik, hogy beléjük nem csap a villám se. Tévednek, de szerencsére súlyosan beteg állapotba manapság megromlott sörtől jóformán csak szántszándékkal kerülhetünk.


Mérgező sört azonban egykor a készítése során is előállíthattak. A régmúltban az ok abban rejlett, hogy a házilag összegyűjtött és felhasznált különféle komlópótló növények között mérgezők is kerülhettek a sörbe. 1900-ban pedig Londonban több nagy sörfőzde is mérgezett sört mért ki. A mérgezések alapvetően arzén mérgezéseknek bizonyultak, de a pontos okukra nem derült fény. Ugyan azt gyanították, hogy a főzés során szacharint vagy más édesítőszert tettek a sörbe és valahogy innen adódhatott az arzén bejutása a sörbe, de ezt nem bizonyították. Majd 100 ember vesztette az életét és több, mint 3000 ember betegedett meg súlyosan, de a hatóságoknak sikerült megfékeznie a mérgezési hullámot és a maradék söröket elkobozták, kiöntötték. Arzén mérgezésre később is több példa adódott, például a füstgázzal aszalt malátából főzött sör elfogyasztása vagy más hibás technológiai eljárás révén, de mára már ez szerencsére eltűnt.

Magyarországon talán a legutolsó jelentősebb sörmérgezés 1990-ben volt, amikor valaki feltehetőleg szándékosan lúgot tett az egyik Kőbányán készült sör palackjába, amelyből sajnos egy ember nagy kortyot fogyasztott el, ezzel égési sérüléseket szerezve a nyelőcsövén. A gyár mindenesetre provokációt sejtett a sajnálatos eset mögött. De ennyit a horror hírekről, szerencsére manapság az esély arra, hogy mérgezett sört kapjunk igen csekély. Ám ha mégis rossz szagú, furcsa állagú sörbe botolnánk, akkor véletlenül se fogyasszuk el, inkább küldjük vissza a feladónak!