Ludas Matyi és a sör

Talán még sokan emlékeznek a Ludas Matyi nevet viselő nívós karikatúrákkal ékített hetilapra, mely 1945 és 1992 között az ország kizárólagos vicclapjaként afféle társadalmi feszültségszelep szerepét is betöltötte. Persze csak a megszokott módon, az uralkodó párt által meghatározott szabályok között. A Ludas Matyi egykori számait nézegetve feltűnik, hogy milyen sok írás és rajz foglalkozik a sörkérdéssel, mint mondhatni sorsdöntő kérdéssel. Igen sok nyári időszakban jelent meg valamiféle élcelődés az aktuális sörhiánnyal kapcsolatosan, de fontos, visszatérő témát jelentett a sör habmérete vagy az agyafúrt vendéglátósok trükkjei is. „A sör általában barna és hogy nem lehet kapni az világos.” – így kezdődik az egyik élcelődő cikkecske, amely később ekképpen folytatódik: „Hazánkban SER néven tűnik fel először, ez a hihetetlenül ritka ital és csak, amikor a szögediek is felkutatják érte az országot, akkor lesz belőle SÖR.

1985-ben Trunkó Barnabás a Ludas Matyi egyik számában írt a ma már nem üzemelő budapesti Svejk sörözőről: „Á hangulatos söröző igazi prágai miliőt idéz. Cseh ételek, pilzeni sör, még a berendezés minden darabját is északi szomszédaink szállították. Egyedül az a bizonyos légypiszok hazai származású, bizonyítva, hogy alapvető cikkekben azért már nem szorulunk behozatalira.”  Cseh sör a Kádárista - szocialista érában is szerencsére akadt (ha nem is mindig), sőt 1960-ban az alábbi bökvers jelent meg a Ludas Matyiban:

Ahogyan említettük, remek vicctéma volt és maradt a mai napig is a sörcsapolás mikéntje és a sör ára is, melyről valahogy majd minden évben megemlékeztek.

Eddig a vicc, de ami nem az! A Jaromír Sörbisztrónk még kitart! Aki akár elvitelre egy finom ebédhez szeretne jutni, vagy szeretné a fogyó otthoni sörkészletét feltölteni az nem habozzon, térjen be hozzánk! Persze ha hazaérnek irány a mosdó és első az alapos kézmosás!