Erős, mint a sör

A sör, csakúgy mint a legtöbb alkohol egy bizonyos mennyiség elfogyasztása után már nem csak kellemes állapotba kerít minket, hanem egyes, amúgy is magukat erősnek gondoló embereket még „erősebbé” varázsolja. És ha már valaki „túlerős”, eme állapotát gyakorta másnak is megkívánja mutatni. Ez a fajta erőfitogtatás azonban nem merül ki holmi szkanderozásban és véletlenül se fekvőtámasz rekord döntögetésben, jóval inkább egy klasszikus kötözködésben, kocsmai verekedésben. Erről szól a Nógrád megyei Hírlap alábbi tárgyalótermi jelentése a 80-as évek elejéről.

A cselekmény helyszíne egy nógrádi falu volt, de a történet az ország bármely szegletében játszódhatott volna. A történet főhőse Rinézer József huszonegy éves gépkocsivezető, aki a drégelypalánki Szondi KSZ gépkocsivezetőjeként dolgozott, és a szülőfalujában jutott el az említett túlerős állapotba, persze nem rögtön, hanem kemény kocsmai munkaórák „ledolgozásával”. Az említett úriember minden bizonnyal egy „frontosabb” napon betért a helyi kocsmába, ahol előbb csak néhány sört rendelt. Ám a sör nem hatott elég gyorsan ezért némi gyorsítót is muszáj volt használnia, amely egy jó olcsó konyak formájában állt rendelkezésére. Ezután ismét sört döntött le egészen a tizedik korsóig jutva el! A részegség fokozatai követték egymást miként a sörök. Az egyre kevésbé úri ember hamarosan a tettek mezejére lépett. Előbb az egyik vendégbe mindenáron bele akart kapacitálni egy kólát, s mivel az nem kívánta, hát lökdöséssel adott nyomatékot barátkozó kedvének. Ez a „barátszerzési kísérlet” azonban kudarcba fulladt, így nem maradt más, mint újabb sörök elfogyasztása, majd egy Nagy János nevezetű kocsmatársához fordulván, állát megfogván nem épp barátságosan azt kérdezte tőle: — Kivágjalak innen? Már megbocsásson az olvasó, hogy Rinézer szavait szalonképes formába öntöttem, de amit akkor ő mondott, azt még a modern regényekben is csak pirulva írják le a szerzők, (na jó, manapság már nem). Nagy János nem akarta, hogy kivágják inkább odébb állt. Hősünk ekkor az asztalkendőkbe kötött bele: földre rángatott néhányat, de azok nem voltak hajlandók visszaütni. Holtrészeg hősünk hát újabb ellenfelet keresett, és az udvaron elkapta Szabó Istvánt és háromszor úgy állon vágta, hogy az még józanon is komoly fegyverténynek számított volna az alvilágban. Szabó egy ajtónak vágódott, betörte az üveget, de szerencsére komolyabb baja nem történt. „Semmire nem emlékszem, kérem szépen, de lehet, hogy úgy történt” — bólogatott bűnbánóan dr. Szabó József tanácsa előtt a Rétsági Járásbíróságon Rinézer. A bírákat természetesen nem hatotta meg a nagy „sörerejű” garázda. Nyolchónapi javító-nevelő munkát akasztottak a nyakába, bérét tizenöt százalékkal csökkentették. Alighanem erre már jó ideig emlékezett. Szerencsére a cseh sörök rajongói, vendégeink körében nem akad ilyen „túlerősre” söröző emberke, itt mindenki megmarad a békés sörözés nagykövetének.

„Sörös állatok”

A sör, pontosabban a sörfőzés és az állatvilág egyes jeles tagjai már a kezdet kezdetek óta szoros kapcsolatban álltak egymással és nincs ez másképp napjainkban sem. Ha a régmúltra tekintünk vissza egyből eszünkbe juthatnak a középkori sörfőző nők és a macskáik. Ugyanis a hölgyek a nyávogó, doromboló négylábú társaik nélkül a sörhöz való gabonát is nehezebben védték volna meg az egerektől, így már csak ezért is igényelték jelenlétüket. Ez a „macskásság” később afféle elitélendő „boszorkány szimbólumnak” is számított, de ez már más kérdés. Erről egy kis további információ ITT olvasható! Később, a már férfidominált sörfőzésben a macska helyett a kutya lépett elő, mint rágcsálóvadász, őrzővédő élőlény. A kutya nem csupán a sörfőző mester legjobb barátja, hű társa lett, de egyúttal számos sörfőzde címerállatává is „felküzdötte” magát. Erre napjainkban példa a Chodovar cseh sörfőzde logója is, amely a tulajdonos kutyájának (Albi) alakját, ábrázatát is magába foglalja. Emellett számos sörfesztiválnak meg van a maga sörös kutyája, sőt Ausztráliában már kifejezetten kutyáknak való sört is főztek már.

De az idők folyamán más állatok is szoros kapcsolatba kerültek a sörfőzéssel, a sörökkel. A kecske például egy sörtípus (Bock sörök) afféle címerállata lett, ennek okát egy külön cikkünkbe fedjük majd fel. A különféle söröscímkéken ugyanakkor még olyan állatokat is megjelenítenek, ritkábban vagy gyakrabban, mint a rénszarvas, a különféle halak, az elefánt (pl. Delírium tremens), az oroszlán (pl. Löwenbrau), a medvék, a birkák vagy éppen a madarak. Végezetül szóljunk egy olyan állatról, amely ténylegesen részt vett a kedvelt italunk előállításában. Ő pedig nem más, mint a ló, a sörösló! Bizony ezen mérhetetlenül hasznos, rendkívüli módon terhelhető és bizony sokszor mértéktelenül kihasznált állatok nélkül évszázadokon át szinte elképzelhetetlen lett volna a súlyos malátás zsákok vagy más sörfőzési kellékek mozgatása. Ugyancsak kulcsszerepet töltöttek be a söröslovak a már kész sörrel teli hordók, vagy éppen visszafelé az üres hordócskák szállításában. A söröslovak húzta szekerek egy-egy településre érkezése akár a városka örömünnepét is jelenthette. A lófajták közül a sörfőzésnél a mokány, erős, felettébb kitartó munkáslovakat részesítették előnyben, akik több, mint megdolgoztak a mindennapi élelmükért. A fent említetteken kívül még számos más állatfajra is bukkanhatunk a világ söröscímkéin, a tevétől a zsiráfig, de mi most nem folytatjuk a felsorolásukat! Éljenek a sörök, éljenek a „sörös állatok”!

Híres sörivók 1. – Gustave Courbet

Most induló sorozatunkban a világ leghíresebb sörivóiról, pontosabban sört előszeretettel fogyasztó hírességekről emlékezünk meg röviden. Olyan emberekről szólnak majd cikkeink, akik amellett, hogy örök időkre emlékezetes tettetek követtek el, műveket alkottak, a sörivás terén is derekasan tevékenykedtek. Számunkra a cseh sört szerető magyarok számára persze rögtön Bohumil Hrabal neve jutna az eszünkbe, ám sorozatunkat mégis kezdjük egy kevésbé ismert francia festőművésszel Gustave Courbettel, a modern festészet úttörőjével. Courbet 1819-ben született Ornansban egy kis svájci határ menti faluban. 20 éves korában szülei Párizsba küldték jogot tanulni, ám ő a festészetet választotta a felmenői nagy szomorúságára. A termékeny, igen szókimondó, sokszor nyers de mindezek mellett egyedülálló stílusú festő enyhén szólva is bohém életet élt. Nőcsábászsága mellett gyermeke született az egyik modelljétől és egy tízéven át tartó kapcsolaton kívül a rövid kapcsolatokat kereste. Saját bevallása szerint: „A szerelem azért van, hogy vándoroljunk a világban, és nem azért, hogy bezárkózzunk a házasságba, mint egy vénember a házába, gyapjú hálósapkával a fején”.

1849-ben aratta az első nagyobb sikerét, de már a következő évben is magára haragította a kritikusokat. Műveiben ugyanis egyszerű témákat dolgozott fel „túl patetikusan”, túl sok személyes elemet mutatott be és túlzott realizmussal. Mindezek az adott kor szellemével ellentétesek voltak. A Fürdőzők, a Birkózók, a Találkozás című képei híressé tették, de egyúttal szembe szegültek a klasszicista iskolával, így rebellisnek számítottak. Courbet elsősorban a vadászjelenetek, tengeri témájú képek és legfőképp az emberi alakok festője volt. Az utóbbi témát egészen az erotikus képek megalkotása szintjéig elvitte. A stílusa idővel túlhaladt a realizmuson és így hatással bírt az impresszionisták nemzedékeire is. A Kommün idején kifejtett aktivitása (a császárság egyik jelképe, a Vendom diadaloszlop lerombolásának kezdeményezése) miatt annak bukását követően fél évre börtönbe került, és utána kárpótlásként a vagyonától is meg akarták fosztani, de a festést utána sem hagyta abba. 1877-ben hunyt el svájci otthonában, halálához elsősorban a mértéktelen evés és ivás is vezetett. Bizony, az ital, ugyanis Courbet hatalmas híve volt az alkoholos italoknak és azon belül a sörnek is. A sörivás szokását olyannyira gyakorolta, hogy annak egy esete még a magyar lapokba is eljutott. Így írtak róla a Budapesti Hírlap egy cikkében: „1869-ben Courbet, aki legalább is olyan, derék sörivó volt, mint amilyen művész, Németországban utazgatott. Münchenben a festők nagy ünnepséget rendeztek tiszteletére, melyen a jókedv annyira megnövekedett, hogy az ünnepség sörivó-versennyel végződött. A nagy ivás első napján, hatvan versenyző ülte körül az asztalokat, mind München sörivó tekintélyes, ami pedig nagy szó a híres barnanedű hazájában. Másnap már csak tizenöt versenyző maradt, harmadnapra tíz és a negyedik napon hárman ültek ott: egy porosz, egy bajor és Courbet, a festő. De aznap délután öt órakor már az utolsó két rivális is kidőlt a harcban és Courbet egyedül maradt, még akkor is vitézül hangoztatva, hogy őrült mód szomjas.”

Újra nyílik a Sörpince és sörös sikerek!

Kezdjük a legörömtelibb hírrel! A mai napon újból megkezdi működését a Jaromír Sörpince, a felújított Csengery utca kedvelt cseh sörforrása! A pincénket a nyári időszakban alapban zárva szoktuk tartani, ám ezúttal a szünet egy kicsivel tovább tartotta magát. Az ok gyönyörű fővárosunk adottságaiban is keresendő. Ugyan büszkeséggel tölt el mindenkit, hogy Budapest belső kerületeinek nagy részét száz évnél öregebb házak sokasága alkotja, ám ezek a vénülő házak számos rejtett „aknával” is rendelkeznek. Így van ez a Jaromír Sörpincének helyet adó ház esetében is. A nyár folyamán amikor elkezdtük a pince felújítását sejtettük, hogy sok-sok javításra lesz szükség, de csak a munka megkezdését követően derült ki, hogy igazából mennyi technikai akadály vár ránk. Nem részleteznénk a menet közben felmerülő bajforrásokat, inkább annak örülünk, hogy újra eljutottunk a megnyitásig! Így mindenki jegyezze meg, ma délután 4-től ismét várunk minden eddigi vendégünket és persze az újak sokaságát is! A cseh sörök választéka ismerős lesz, de igyekszünk mindig valami meglepetéssel is kedveskednünk a csehes söröző hangulatot szeretők számára.

A Cseh Sörfőzdék és malátázók szövetségének éves versenyén a strakonicei sörfőzde remekei ismét rangos elismerésben részesültek. Már az Otavsky zlaty nevezető kiváló pilseni sörük is komoly elismerésben részesült (5. helyezett lett) a 12-es ležákok között, de az alkoholmentes citromos radler egyenesen kategóriájának negyedik helyét is megszerezte! A nem gyümölcsös alkoholmentes kategóriában pedig a Bakalář hidegkomlós söre ért el remek helyezést. Gratulálunk nekik!

Az ittasság stádiumai – a részegség fokozatai

Kedves olvasó, a cikkíró nem azért adta ezt az első ránézésre önmagát ismétlő címet mert saját maga is valamely stádiumban, fokozatban leledzik. Inkább azért, mert így igyekezett ezt a témát két irányból is érinteni. Először következzenek az ittasság stádiumai, ami a részegséget a komoly oldaláról közelíti meg, majd jöjjön mindennek a viccesebb megközelítése, amely egy ismeretlen szerző elméjét dicséri. Kezdjük a nagyon is komolyan veendő orvosi megközelítéssel:

1. Józanság, vagy enyhe ittasság (0–0,5 ezrelék véralkoholszint): a viselkedés normális, nincsenek látható jelei az alkoholos befolyásoltságnak.
2. Eufória (0,3–1,2 ezrelék): az önbizalom fokozódása, a gátlások oldódása a szótlanabb emberek beszédesebbé válnak, a reakcióidő már erősen lecsökken.
3. Izgatottság (0,9–2,5 ezrelék véralkoholszint): fokozódó beszédesség és érzelmi instabilitás, az ítélőképesség jelentős romlása, álmosság. A „részegség” látható, látási- és egyensúlyproblémák.
4. Zavarodottság (1,8–3,0 ezrelék véralkoholszint): heves érzelmi kitörések és a koordináció csaknem teljes elvesztése jellemzi. Előfordulhat, hogy a személy nem tud felkelni, tántorog, beszéde egyre zavarosabbá válik. Az alany jellemzően elfelejti a vele és körülötte történteket. A fájdalomérzet elmúlása miatt gyakori a sérülés vagy baleset.
5. Kábulat (2,5–4,0 ezrelék véralkoholszint): a hétköznapi értelemben vett alkoholmérgezés. A körülötte zajló eseményekre az ember nem reagál, elveszítheti az eszméletét, a bőre sápadt, légzése szabálytalanná és lassúvá válik stb.
6. Kóma (3,5–4,5 ezrelék véralkoholszint): a légzés és keringése elégtelenné válik.

De hogyan is néznek ki a részegség fokozatai komolytalanabb változatban:

1. fok – BÖLCS // Hirtelen szakértője leszel minden témának, ami felvetődhet az egész Univerzumban. Tudod, hogy mindent tudsz, és azt a tudást át akarod adni mindenkinek, aki meghallgat. Ilyenkor mindig IGAZAD van. Természetes, mindenki, akivel beszélsz, TÉVED. Ez érdekes vitához vezet olyan esetekben, amikor mindkét vitapartner BÖLCS.

2. fok – JÓKÉPŰ // Ilyenkor döbbensz rá, hogy Te vagy a LEGJÓKÉPŰBB személy az egész kocsmában és tetszel az embereknek. Odamehetsz minden vadidegenhez, mert tudod, hogy tetszel neki, és beszélgetni akar veled. Tartsd eszedben, hogy még mindig BÖLCS vagy, és így ezzel az idegennel bármiről el tudsz beszélgetni.

3. fok – GAZDAG // Hirtelen tudatára ébredsz, hogy te vagy a világ LEGGAZDAGABB embere. Meghívhatod egy italra az egész kocsmát, mert egy páncélautó, tele pénzzel vár rád a parkolóban. Fogadhatsz is, mert még mindig BÖLCS vagy, így minden fogadást megnyersz. Bármilyen összegben fogadhatsz, mert Te vagy a LEGGAZDAGABB.

4. fok – GOLYÓÁLLÓ // Kész vagy megküzdeni akárkivel, különösen azokkal, akikkel fogadtál vagy vitatkozol. Senki sem tud megsebezni. Odamehetsz bárkihez, akik természetesen, szeretnek Téged, és kihívhatod őket, akár tudáspróbára, akár fogadásra, akár verekedésre. Nem kell félned, hogy veszítesz, mert BÖLCS vagy, mert GAZDAG vagy, mint Dáriusz, és mert JÓKÉPŰBB vagy bárki másnál.

5. fok – LÁTHATATLAN // Ez a részegség utolsó foka. Ilyenkor bármit megtehetsz, mert egyszerűen SENKI SEM LÁT. Táncolhatsz az asztalok tetején, hogy lenyűgözd azokat, akik tetszenek neked, mert a többiek úgysem látnak. Láthatatlan vagy azzal szemben is, aki meg akar Téged verni. Sétálhatsz az utcán, és énekelhetsz torkodszakadtából, mert senki nem lát és hall, és mert még mindig Te vagy a LEGBÖLCSEBB a világon.

Az árvíz és a sör

A hosszan tartó kánikulát meredek váltással egy késő őszi időjárás váltotta fel, mely a hirtelen hideg mellett itt a közép-európai térségben rendkívül intenzív esőzésben és viharokban csúcsosodott ki. Helyenként több havi vagy akár egy egész évnyi csapadék ért földet és ez komoly árvizekhez vezetett Csehországban, Ausztriában, Németországban, Lengyelországban. Hamarosan pedig hazánk is sorra kerül, ahol az árvízvédelmi intézkedések már javában zajlanak. De mi köze ennek a sörhöz?

A vízben úszó Krnov városa

Az árvizek elsősorban a múltban átmenetileg komoly hatással voltak egy-egy térség sörfőzésére is. Ez egyrészt megnyilvánulhatott abban, hogy az áradat olyan földeket borított be, ahol a malátának szánt gabonát, pl. sörárpát vagy éppen komlót termesztettek. Volt arra példa, hogy a múltban, a vezetékes ivóvíz ellátás hiányában, a sörfőzéshez is szánt vízforrás, patak vize szennyeződött el. A háznál történő sörfőzés korszakában egy-egy települést elárasztó árvíz természetesen a sörfőzést is meggátolta, akár a pincében tárolt söröket is tönkretéve. A főzdék, gyárak a hatalmas vízigény miatt a folyókhoz közel épültek fel (akár a strakonicei Dudák sörgyár), így történetük során végig ki voltak téve az árvizeknek is. Az 1872-es óriási cseh árvízkor így írnak a cseh komló fővárosa, Žatec környéki károkról: „Micholupba a sörfőzde s a malom lerontatott, s 7 ember veszett el…A komló termésre minden kilátás elenyészett; e vidéken a nyomor határtalan.” De az árvíz nem csak a sör termelésében, hanem a sör forrásaiban is hatalmas károkat okozott, hiszen egy-egy katasztrófa sújtotta területen a vendéglátás is megszűnt. Voltak, akiknek a jégkamráját, sörpincéjét öntötte el a víz, máskor akár maga a kocsma épülete is megrongálódhatott, vagy akár össze is dőlhetett. A korszerűbb, stabilabb és biztonságosabb építkezéseknek köszönhetően ez utóbbi már aligha fordul elő, ám a víz, akárcsak egy hirtelen felhőszakadás okozta villámárvíz ma is óriási károkat okozhat egy-egy vendéglátóhelyben. Mindezek miatt szurkoljunk annak, hogy minket és másokat is kerüljön el az árvíz és akit napjainkban már ért csapás azért mormoljunk el egy imát vagy valami hasonlót, ha másképp segíteni nem is tudunk.

Indul az őszi szezon, sikerekkel!

A mai nappal az időjárás is úgy döntött, hogy immáron évszakot váltunk és a szokatlanul forró és főként száraz nyarat követően a változatosabb, csapadékban gazdagabb, hűvösebb ősz veszi kezdetét. Ám az őszi idő beköszönte egyáltalán nem a sörözés végét jelenti, sőt! Immáron jöhetnek a különféle fesztiválok, sör és egyéb gasztroesemények. Most már nem csak esténként tudunk a szabadtéren megmaradni, nyílhatnak a pincék is és mindent beleadhatunk a különféle családi, baráti piknikek, sörözések szervezésébe! Azaz most jön még csak a java!

Az elmúlt időszakban a sörgyári partnereinknél a stakonicei és a rakovníki sörgyárnál is számos kellemes történésnek lehettünk tanui. Ezek közül az utolsó a múlt hétvégén megrendezett žateci sörminősítő verseny a Dočesná, ahol összesen 25 nagyobb sörfőzde mérte össze söreit (több, mint 200-at). A viadal során a strakoniceiek új büszkesége, a citromos radler sör a kategóriájában a második, míg a mindannyiunk kedvence a félbarna Klostermann a harmadik helyezést érte el. A rakovníki Bakalář sörgyár idén se hagyta ezt az eseményt, mind a tízes világosa, mind a barnája aranyérmet szerzett és a hidegkomlós sörül ezüst érmet szerzett. Ugyancsak a hidegkomlós söreivel pedig még augusztus elején nyert arany és ezüstérmet a neves The World Beer Awards 2024 vetélkedőn. Továbbá a Bakalář sörgyár augusztus 31-én tartotta meg a szokásos sörszentelő ünnepét, ahol egy csak erre az alkalomra lefőzött félbarna finomsággal ismerkedhetett meg a szomjas közönség. Akik szerettek volna, azok sörgyárlátogatáson vehettek részt és más, kisérő programok is szórakoztatták a sörgyár udvarára ellátogató közönséget. Itthon ugyan a tervezettnél tovább tart a Sörpince műszaki felújítása, de az augusztusi rövid szünet után újra felvette a megszokott tempót a márvány utcai Jaromír Sörbisztró és továbbra is népszerű a Jaromír a Templomhoz. Várunk mindenkit szeretettel az ősz folyamán is!

Nyári szünetre vonulás előtt

Lassan kezdetét veszi az augusztus, az utolsó nyári hónap és ahogyan azt már az eltelt sok – sok év folyamán az olvasóink megszokhatták ismét egy rövid szünidőre elvonul a Jaromír Krónikák írója, (csak hogy jóízűen egyes szám harmadik személyben beszéljek magamról!) 😊 De mielőtt ezt megtenném álljon itt egy kis rövid visszatekintés. Az elmúlt félév ugyanis a Jaromírok házatáján ismét sűrűre és felettébb tartalmasra sikeredett ahogyan ez várhatóan a jövőben sem lesz másként. Voltak nagy sikereink, mint például az ausztriai vendéglátóhelyünk megnyitása Hohenems városában, amely tele volt és van remek tapasztalásokkal, de volt szomorkás esemény is, mint a legfiatalabb egységünk, a B24 kényszerű bezárása. Sajnos Magyarország napjainkban egy nagyon rögös helyszín, nehéz feladat egy új vendéglátóhelyet gyorsan felfuttatni és rentálbilisan működtetni. De félre bú, vár ránk a tervekkel teli szebb jövő.

A Magyarországon általunk képviselt cseh sörgyáraknál is kiemelt fontosságú volt eddig ez az esztendő. Rakovníkban a Bakalář sörgyár idén a városi főzés kezdetének 570. évfordulóját ünnepli. Ennek alkalmából számos esemény, akció fogadja az év során a sörszerető népeket. A nemzetközi sörpecsét versenyen mind a strakonicei, mind a rakovníki sörgyár termékei remekül teljesítettek, fényesebbnél fényesebb érmeket szerezve. Kiváló húsvéti és nyári sörök születtek, ez utóbbiakat éppen mostanában kóstolhatják meg vendégeink. Vendéglátóhelyeinken együtt szurkolhattunk a jéghoki VB-n a végül diadalmaskodó cseh válogatottnak, az EB-n a magyar csapatnak és még csak most veszi kezdetét a legnagyobb sportfesztivál, az Olimpia, reményeink szerint tele izgalommal és magyar sikerekkel. Összességében még ez a nyár sok-sok élménnyel és remélhetően kikapcsolódással kecsegtet mindenkit, amihez a Jaromírokok akár a vendéglátóhelyeikkel, akár az elviteles üveges, dobozos, vagy akár hordós söreivel hozzá tud járulni. A Sörpince ugyan szokás szerint őszig zárva tart, de a Jaromír a templomhoz vagy augusztus nagyobb részében a Jaromír Sörbisztró a kedves vendégeink szolgálatára áll. Ezúton kívánok még egyszer mindenkinek remek nyarat és reményeink szerint szeptemberben folytatjuk! Üdvözlettel, Munkácsi Zsolt

Az új visszaváltási rendszerről

Magyarországon új korszak köszöntött be a hulladék feldolgozásában…szóltak erről a hangzatos hírek. Ez mit is jelent és mennyiben érint minket és a vásárlóinkat? Erről szól kis cikkünk: Nos 2024 január elsejétől a 0,1 litertől a 3 literig terjedő űrtartalmú műanyag, fém vagy üveg alapanyagú italtermék egyutas csomagolásáért 50 forintos betétdíjat kell fizetni, így szólt a tavaly meghozott rendelet. Ám a rendszer kialakítására és a termékek regisztrálására még biztosítottak egy fél éves határidőt, amelyet a gyártócégek (is) igyekeztek maximálisan kihasználni, így a valóságban csak július elsejétől lépett életbe a rendszer. Ebben a kezdeti időszakban még mindig vannak kérdések a részletekkel kapcsolatban, amelyek még megválaszolásra várnak, de a rendszer mindenesetre beindult. Már lehet látni a belvárosi hulladékgyűjtő edényzetek tartalmát feltáró, majd a közeli élelmiszerboltban az automatáknál sorban álló csapatokat és a mezei lakosság is kezd rászokni a visszaváltó automaták használatára. Ugyan az applikáció működése és így a visszatérített pénz bankszámlára való visszautalása még elég nagy hibaszázalékkal működik, ám a helybeni lehetőség az összeg levásárlására már olajozottan szokott menni. Persze vannak olyan vidéki honfitársaink, akinek akár 30-40 km-et is el kell utazniuk a visszaváltáshoz, de reméljük a rendszer később még tökéletesedik.

De mi közünk nekünk ehhez? Nos ahogyan azt a vendégeink jól tudják, a Jaromírokban elvitelre is lehet söröket vásárolni. A strakonicei sörgyár termékei (és még pár sörféleség) eddig is visszaválthatóak voltak, melyek betétdíját akár magunk fizettük vissza. Ez a továbbiakban sem változik. A rakovníkiak sörei viszont eddig nem voltak visszaválthatóak. Ám az új rendszer beindulásával ennek is vége szakadt és így a palackokra a MOHU által előírtaknak megfelelően új EAN- (vonal-) kóddal és az előírt logókkal is ellátott címkék kerülnek. Ugyanakkor ez egyelőre nem vonatkozik feltétlenül minden termékre, hiszen a július 1. előtt importált sörök esetében nem volt kötelező az új címke, és így még sok új címke nélküli sör maradt a raktárban. Azaz a teljes átállásig még eltelik egy kis idő.
Összességében mi bízunk benne, hogy ez nem csupán egy extra díjat jelent a lakosság számára, amely összeg eltűnik az államháztartást fenntartó bevételek halandó emberek által nem éppen átlátható tengerében. Reméljük, hogy ez az extra lépés tényleg fokozza az eddig maximum a szelektív hulladékgyűjtő edényzetekbe jutó fém-, üveg- és műanyag csomagolóanyagok visszakerülését az újrafeldolgozás rendszerébe.

Túl a csúcson? Csökkenő sörfogyasztás Csehországban.

A közelmúltban jelentek meg a legújabb statisztikai adatok a csehországi sörfogyasztás alakulásáról és ezek riasztó képet mutatnak. A cseh egy főre jutó sörfogyasztás, amely hosszú ideje a világon az első, méghozzá utca hosszal vezetve a többi ország előtt, most erős hanyatlásnak indult. Persze a csecsemőket is beleértve immáron „csak” 128 liter sör, azaz 256 korsónyi ital fejenkénti elpusztítása sem egy megvetendő mennyiség, ám hol vagyunk már a 2005. évi rekordtól, a 327 (!) korsónyi sörtől. Ez a mostani adat minden idők legalacsonyabb értéke és félő, hogy a csökkenési tendencia ezzel nem ért véget. De mi is vezetett ehhez a szomorú állapothoz és vajon van-e kiút belőle? Lássuk tehát a feltételezhető okokat.

Kezdjük azzal, hogy a 2020. évi koronavírus járvány, a vele járó korlátozó intézkedések, a vendéglátóhelyek hosszú ideig történő zárva tartása, valamint az, hogy az óvatosabb fogyasztók ezt követően sem tértek vissza teljesen a kocsmákba csökkentette elsősorban a csapolt sörök fogyasztásának mennyiségét. (Emellett a turisták időszakos elmaradása is érzékeny veszteséget okozott.) Ugyancsak az otthonivás felé tolták el a fogyasztást a sörárak, különös tekintettel a vendéglátóhelyi árak drasztikus emelkedése, amely a mostani háborús viszonyok okozta rezsiköltség növekedéseknek, az általánosan igen magas inflációnak és a csapolt sör Áfája visszaállításának volt köszönhető. Csak 2023-ban 30%-al esett vissza a kocsmai sörözés mértéke, amely elsősorban falusi, kisvárosi sörözők százainak megszűnéséhez és a sörözés, mint társasági tevékenység visszaeséséhez vezetett.

Persze az emberek továbbra is isznak, ám a sörözők, kocsmák helyet inkább a boltok polcairól és ami fontos, sokkal olcsóbban szerzik be a mindennapi szomjoltó italukat. Az otthoni sörözés pedig bármennyire is azt gondolná az ember, de nem olyan mértékű, mint a jó kis vendéglátóhelyi, társasági sörözés, de közel sem. Ám mindezek még így sem voltak elegek a sörfogyasztás visszaeséséhez. Kellet hozzá az is hogy egész Európában, sőt talán a világon is beindult egy változás, melynek köszönhetően mind az alkoholos, mind az alkoholmentes italok választékban hatalmas bővülés állt be. A kiszélesedett választékban pedig a fiatalok, sőt már az idősebb korosztályok tagjai is fordultak el legalább részben a sörtől más innivalók felé. A sörgyárak persze a szortiment bővítésével, különféle ízesített, kevert sörök készítésével próbálják több-kevesebb sikerrel megtartani, visszahódítani a fogyasztókat és ez a küzdelem továbbra is folytatódik. De a klasszikus sörök fogyasztása várhatóan továbbzuhan. Összességében a jövőben tovább várható az egy főre jutó csehországi sörfogyasztás csökkenése, sőt félő, hogy egyszer, a nem is távoli jövőben még a képzeletbeli dobogó első fokáról is leszorulnak a csehek.

Nyári sörök a Jaromírban!

A vendégeink már megszokhatták, hogy ha eljön a nyár, akkor vendégcsapjainkra megérkezik a nyári sör, amelyet alapvetően alacsonyabb alkoholtartalmával, aromásságával, könnyedségével kiváló szomjoltást jelent a kánikulában is. Idén mind a strakonicei sörfőzde, mind a rakovníki sörgyár is előrukkolt a nyári specialitásával, amely bizton mondhatjuk, hogy hamar népszerűségre tett szert. A Jaromír sörözőkben már hamarosan a csapokból csordogál a Dudák Letní (Nyári) speciál ez a kiváló frissítő ital. Alkoholtartalma ugyan „csak” 3 %, de ez pont elég egy kis folyadékpótlással kombinált relaxációhoz. Szárazanyag tartalma: 8,5%. A szűretlen sör készítésekor 4 féle komlót is felhasználtak (Enigma, Fuggles, Mandarina Bavaria és Amarillo). Ezek összessége adja a jellegzetesen finom komlósabb ízvilágát s vele párhuzamosan a könnyed citrusosságát.

A nyári Dudák csak korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre, érdemes rástartolni. Ám ha kiürülnek a hordók, akkor sem kell szomorkodnunk, mert érkezik helyette a rakovníki Bakalář sörgyár nyári itókája. A városi sörfőzés 570. évfordulóját ünneplő sörgyár idén egy 11%-os extraktú, 4,2 %-os alkoholtartalmú specialitással rukkolt elő. A szűrt, de enyhe opálossággal kisért sör ugyancsak a kellemes citrusos ízvilágot képviseli, melyet az alap žateci komlón kívül az érlelésnél hozzáadott amerikai Citra komlótobozokkal érik el. Azaz egy igazi hidegkomlós specialitás, és mint tudjuk a Bakalářék alapban is kiváló hidegkomlós söröket, hoplágereket készítenek. Bármelyik sörről is van szó, bátran ihatunk meg belőlük több korsóval is anélkül, hogy megütne minket a nyári hőségben az ital és kellemesen felfrissülhetünk tőlük. Keressétek őket (előbb a Dudákot, utána feltehetőleg július végétől) a Bakalářt és élvezzük együtt a nyarat.

A cseh sörfőzdék helyzete 2024-ben

A Jaromír krónikák követői már jól tudják, hogy minden évben áttekintjük a cseh sörfőzdék helyzetének alakulását és ezt természetesen idén is megtesszük. Az elmúlt pár év nem csupán unalmasnak nem volt tekinthető, de a koronavírus járványnak (emlékszünk még rá?), a szomszédunkban zajló háborúnak és mindezeknek a világ gazdasági és politikai helyzetére való hatásai az életünk számos területén okozott drasztikus változásokat vagy indított el jelentősebb folyamatokat. A többnyire nem feltétlenül pozitív, de legalábbis bizonytalan változások a sörgyártás és a sörfogyasztás területén is jelentkeztek. A csehországi sörfogyasztás, a fogyasztási szokások eléggé szignifikáns megváltozásáról majd egy külön cikkben írunk, most nézzük meg, hogy a sörgyártás és kifejezetten a sörfőzdék vonatkozásában milyen változásokat tapasztalhattunk a tavalyi évhez képest.

Kezdjük a nagyokkal, ahol úgy tűnik egyelőre leállt a szomorú folyamat és az elmúlt esztendőben nem zártak be újabbat a jobbára a multi tulajdonosok. Ám ez sajnos nem jelenti azt, hogy néhányan közülük, jellemzően a regionális szintűek nem szenvednének és nem küzdenének a fennmaradásért. Mindenesetre a nagy sörgyárak száma maradt 42. Az állandó, saját főzdével rendelkező kisüzemi-kézműves-kraft főzdék száma ugyanakkor, ha kis mértékben is, de tovább nőtt a korábbi 510-ről 517-re (ez az adat persze gyorsan változhat, hiszen épp a napokban kaptuk a hírt egy brünni főzde bezárásáról). Az hogy a sörfőzés afféle komoly hobbyként igen népszerű maradt Csehországban, melyből később akár fő munkavégzés is lehet, azt jól mutatja a saját főzdével nem rendelkező gerilla sörfőzők számának további jelentős növekedése. A tavalyi 125-höz képest ma már több, mint 140-en főzik bérbe vett főzdékben a kis mennyiségű sörüket, amelyek ugyanakkor kellőképpen színesítik a rendkívül izgalmas sörválasztékot. Az iskolai tansörfőzdék száma is gyarapodott, immáron 14-re változott, így összességében a csehországi főzdék száma mostanra, azaz 2024 nyarára 715-re emelkedett. A hírek szerint még további 20 sörfőzde megépítése van folyamatban, ám összességében sok-sok év után talán most először érezhető a korábbi bővülési sebesség hanyatlása. Lehet, hogy az árak növekedése, az adóterhek változása, a termelés nehézségeinek fokozódása összességében a cseh sörfőzde gyarapodási hullámnak véget vet? Reméljük, hogy nem, de ezt csak a jövő dönti el. Addig is mindenki támogassa a cseh főzdéket a remek termékeik fogyasztásával!

Sörfogyasztás és az EB

Gőzerővel zajlik a németországi labdarúgó Európa-bajnokság. Ugyan egyelőre a magyar válogatott az előzetes (talán eltúlzott) elvárásokhoz képest alulteljesít, ám sokak számára a helyszíni vagy akár csak a televízió mögötti szurkolás is hatalmas élményt jelent. Ha egy adott ország nemzeti válogatottja részt vesz egy kiemelt foci viadalon az a gazdasági életben, egy egy iparág többletbevételében is igen jelentősen érvényesül. A gazdasági élet szereplői erre természetesen hamar rájöttek ezért sem véletlen folyamat az EB-n résztvevők számának megnövelése az eredeti 4-ről (!) a mai 24-ig! Bizony az EB vagy akár a VB nem csupán a sportkedvelők, hanem a gazdasági szereplők így a söripar számára is nagy jelentőségű események. A statisztikák szerint ugyanis az ilyen nagy tornák idején számottevően megnő a sörfogyasztás világszerte, a sörgyárak eladásai akár 30%-kal is megugorhatnak. A 2018-as oroszországi VB alatt a sörfogyasztás csak Nagy-Britanniában 10 millió pinttel nőtt meg az előző hónaphoz képest. Az UEFA 2020-as Európa-bajnoksága alatt pedig az Egyesült Királyságban 25%-kal emelkedett a sörfogyasztás.

Ez részben annak köszönhető, hogy a szurkolók gyakran vendéglátóhelyeken vagy szabadtéri kivetítőknél nézik a mérkőzéseket, ahol előszeretettel fogyasztanak sört, főleg ha erre a sörgyártók vagy a vendéglátósok valamilyen akcióval is rásegítenek. De a sörfogyasztás növekedését az otthoni, baráti összejövetelek is fokozzák, ahol a mérkőzések megtekintése szinte elmaradhatatlan sörözéssel párosul. A 2014-es brazil VB alatt az USA-ban a sörértékesítés 7%-kal nőtt, ami 960 millió dolláros bevételt jelentett. Németországban, ahol a futball különösen népszerű, a 2016-os EB idején 6 millió hektoliter sör fogyott el, ami rekordnak számított. Magyarországon a sörgyártók idén egy szolidabb 3%-os növekedéssel számolnak a focinak köszönhetően, de ez is mintegy 30 millió korsónyi sört jelent! A nagy futball versenyek és a sörfogyasztás összefüggése tehát szoros és jól dokumentált. Az EB és VB időszakában a sör eladási adatok egyértelműen megugranak, ami rámutat arra, hogy a szurkolók számára a meccsnézés és a sörözés elválaszthatatlan élményt nyújt. Ez a trend valószínűleg a jövőben is folytatódni fog, hiszen a futball és a sör örök klasszikus páros marad.

Foci EB vagy éppen EB mentes menedék? A válasz: Jaromír!

Pár nap és kezdetét veszi a labdarúgás rajongóinak egyik legkiemelkedőbb ünnepe az Európa-bajnokság. Az előttünk álló egy hónap leforgása alatt több, mint félszáz alkalommal indul útjára a bőrlabda. Egy-egy meccsen minden alkalommal legalább kilencven, de manapság a hosszabbításoknak köszönhetően inkább vagy száz percen át borzolják majd a játékosok és játékvezetők a szurkolók idegeit. A különböző hírforrásokból csak úgy áradnak az egyes focista sztárok lábméretéről, barátnőjéről vagy más „fontos” ismérveiről szóló híradások. Embertársaink egy része különböző mélységben ugyan de nyomon követik majd az eseményeket, mások alkalmi „süketséget és vakságot” vállalva igyekeznek elkerülni mindent, ami a focidömpinggel kapcsolatos. Szeretnénk társaságban, sörözgetés mellett meccset nézni? Vagy éppen egy kicsit elmenekülni a foci EB elől és csak átadni magunkat az önfeledt nyári sörös kikapcsolódásnak? A válasz: gyertek a Jaromírokba! De hogy melyikbe, a válasz íme:

Kezdjük a sort a Márvány utca ékességével a Jaromír Sörbisztróval. Itt nem lesz semmi faxni, különlegességet nem tervezünk, azok leszünk, akik eddig is. Az előtérben, ahol a söntés is található a televízión nyomon lehet majd követni (a 10 órás zárásig) a foci EB eseményeit, meccseit, ám a két belső teremben elmenekülhetünk előle és továbbra is meccsmentes baráti csevelyeket ejthetünk meg. (Maximum, ha valakit mégis érdekelne egy-egy gól az egy rövid időre kisettenkedik. 😊) A csengery utcai Jaromír Sörpincében szintén a zárásig lehet majd a televízión mérkőzéseket nézni, ám ezt csak a Európa-bajnokság első felében. Ezt követően a pince nyári szabadságra vonul. A Jaromír a Templomhoz esetében mivel a szabadtérre nem szabad kivetítőt elhelyezni így a pincében, a nagyobb hátsó teremben futnak majd a Foci Eb mérkőzései, ám csak hang nélkül. Pontosabban ez a magyar meccsek alatt természetesen megváltozik, a hangot felerősítjük és hangozzék együtt a Hajrá Magyarország! Aki viszont tényleg bele akar merülni a Labdarúgó Európa-bajnokság eseményeibe annak egyértelműen a B24 Drink & Snack Bár felkeresését ajánljuk a Zichy utcában! Itt ugyanis nem csak a meccseket tudjuk megnézni, de egy különleges akcióban is lehet részünk! Ennek keretében június 14.-től egészen július 14.-ig bármely EB meccs alatt kérhetjük a speciális ajánlatot! És hogy ez mit is tartalmaz? Nem kevesebb, mint 3 óra korlátlan sörfogyasztást és egy választható hamburgert, és mindezt 9900 Ft-ért! Ugye, hogy ez több. mint érdekes lehet a sörkedvelő focirajongók számára? Összességében várunk mindenkit a Jaromírokban, akár a szurkolókról, akár csak a csendes sörözgetés rajongóiról van szó!

2024 nyara: foci-EB, Olimpia és nyári sörök!

Egy pár héttel ezelőtt minden olvasónkat arra bíztattunk, hogy az éppen folyó jéghoki VB-n szurkoljunk együtt a cseh válogatottnak. Kérem szépen a közös szurkolásunk sikerhez vezetett! A svájci hokisok legyőzésével világbajnok lett a cseh csapat, ezúton gratulálunk nekik! Ám a nyári sportözön ezzel éppen csak a kezdetét vette, hiszen egy hét múlva már startol az európai focirajongók nagy fesztiválja a 2024. évi labdarúgó Európa-bajnokság. A június 14. és július 14. között Németországban zajló eseménysorozaton nem kevesebb, mint 51 mérkőzést rendeznek meg, amely már bizony knédliből is soknak számít! Nagy örömünkre idén is szurkolhatunk a magyar válogatottnak, akik az első csoportmérkőzésüket június 15-én játszák a svájci csapat ellen. Reméljük, hogy a csehek után a magyarok is egy kis szomorúságot vagy inkább csak bosszúságot hoznak a helvét szívekbe!

Az egy hónapos viadalt követően (mellyel párhuzamosan a Tour de France kerékpáros viadal nyomon követését is ajánljuk) még csak két hét sem telik el és elkezdődik a sport legnagyobb ünnepe, a 2024. évi olimpiai játékok. A szökő évente, immáron 30. alkalommal sorra kerülő viadal (papíron XXXIII., de három elmaradt a múlt évszázad háborúi miatt) egészen augusztus 11.-ig tartja majd lázban a világot. A helyszín Franciaország, egész pontosan a francia főváros, a gyönyörű Párizs lesz, ahol szerencsére mi is számos sportolónk sikerének drukkolhatunk. A sűrű nyári sportprogram persze nem mindenki számára és nem is mindenkor jelent felhőtlen kikapcsolódást. Embertársaink jelentős részét nem érdekli mondjuk a foci, vagy éppen kikapcsolódásként nem a focinézést szereti választani. Ezért mi igyekszünk már a FOCI EB alatt is a Jaromír Sörözőkben a különféle sportcentrikus vagy kevésbé sportkövető igényeknek egyaránt megfelelni. A részletekről legközelebb írunk! De ha már sport, akkor természetesen sör is, hiszen a kettő (legalábbis szurkolói szinten) csaknem elképzelhetetlen. A nyári sporteseményekhez pedig igazi nyári sörök dukálnak, amelyek hamarosan érkeznek! Részletekkel később tudunk szolgálni!

Sör az irodalomban 2. – Eco, Darida, Bukowski és Flaubert

Ahogyan sorozatunk előző részében is már jeleztük a sör számos közismert és persze kevésbé közismert irodalmi alkotásban kapott a múltban kisebb vagy nagyobb szerepet. Folytassuk hát a sort a modern olasz irodalom egyik legnagyobb alakjával, Umberto Ecoval, aki a hazánkban is nagy népszerűségre szert tett A rózsa neve című regényében imígyen írt a sörről: "…amúgy a sör, amely iránt vendégei tántoríthatatlan hűséggel viseltetnek, tán nem az őszinteség megszentelt itala? tán nem az a főzet, amely minden képmutatást, tetszelgő illemet leleplez? Amely híveit feljogosítja, hogy szemrebbenés nélkül vizeljenek, gyermeki egyszerűséggel eresszenek hájat?" Bizony, bizony a sör elég jelentős kalóriaforrás és sokak, így sajnos a jelen sorok írója is a sörnek köszönheti finoman fogalmazva is „teltebb” alakját.

Persze a magyar irodalom is bővelkedik a sörrel, sörivással kapcsolatos történetekben vagy írásokban és ez nem csak a klasszikusokra igaz. Darida Benedek 2014-ben a Hévíz irodalmi folyóiratban megjelent Főzőórák idősebbeknek és haladóknak című művében Bohumil Hrabal a cseh sör kétségkívül legnagyobb „píárosa” születésének 100 évfordulója alkalmából az alábbiakat írta: „Lapozzunk például bele (Hrabal) gyerekkori emlékeinek egyik dokumentumába, a már emlegetett Capriccioba. Mire a végére érünk, komoly szakértői leszünk a csíráztató szérűk, erjesztőkamrák, a malátázó és a fonnyasztó világának, és álmunkból felverve is tudjuk, hogyan kell hordót kátrányozni, vagy hogy milyen a kicsírázott árpa melege, és hogyan freccsen szét a pörkölt maláta illata. Azzal is tisztában leszünk, hogy egy komoly jégbombár legalább négy emelet magas, és belsejében el kell férnie legalább ezerkétszáz fuvarnyi fagyott folyóvíznek. És megtanuljuk, hogy a vágott sör (más néven muter) felerészt ászoksörből, felerészt pedig fekete gránát típusúból áll, és hogy az ilyen keverék egy dicsérő mozgást idéz elő az egész testben. (Istenem, ennél szebben talán a világon senki nem írta körül a sörrel a szervezetbe kerülő szén-dioxid kiszabadulásának hangját.)”

Charles Bukowski a német származású amerikai költő a Beer azaz a Sör című verse a szerelmi bánat és a sör kapcsolatát fejezi ki. Ebből a versből az utolsó strófa: „a sör kortyolása, folyónyi, tengernyi sör, a rádióból szerelmes dal hallatszik, a telefon továbbra is néma, a falak állnak lent és fent, és sör van mindenhol.”  Végezetül álljon itt egy idézet, amely egyben magyarázat is arra, hogy mi a Jaromírokban miért a stabilabb, lágeres sörválasztékban hiszünk és miért nem élünk a „kézművesnek” mondott napról napra változó minőségű sörök árusításával. Az idézet Gustav Flauberttől származik, Tóth Árpád fordításában: „Újmódi sört fundált ki, árva-tölgyfa leveleiből szűrve, s ezt adta almabor helyett az aratóknak. Gyomrukat fájlalták. A gyerekek sírtak, az asszonyok nyögtek, a férfiak káromkodtak. Fölmondással fenyegetőztek. Bouvard engedett. Hogy azonban bebizonyítsa, mennyire ártalmatlan az ital, szemük láttára több üveggel hajtott föl belőle s mikor émelyegni kezdett, tréfás hányavetiséggel leplezte fájdalmait. Sőt bevitette a kotyvalékot a lakására. Esténként együtt iszogatták Pécuchet-vel, s elkeseredetten próbálták kitűnőnek találni. Különben is, nem lehetett hagyni, hogy kárba vesszen.”

A változatosság vagy az állandóság gyönyörködtet?

A sörök világa rendkívül széles, melyet gyakorta egy fa lombozatához vagy inkább a terméseihez is hasonlítanak. Az alap törzsről, azaz a sörélesztő, a víz és a különféle növényből (túlnyomó többségében persze gabonából) nyert maláta/cukor hármasából (majd a legtöbb ágán a komlóval alkotott négyeséből) számos nagyobb, majd kisebb ág ágazik el, egészen addig, míg az adott sörhöz el nem érkezünk. Ez a fa nem egy holmi kis csenevész fácska, inkább egy bőtermő cseresznyefához hasonlatos, melynek vannak satnyább és szebb, pirosabb és kevéssé piros termései is.

Napjainkban egy rendkívül érdekes és izgalmas korszakban élünk, amikor ez a bizonyos fa a „sörforradalomnak” is hívott mozgalomnak köszönhetően elképesztő módon kezdte el a különféle új ágait növeszteni és a korábbi jóval egyszerűbb fánk így egy hatalmassággá gyarapodott. Míg korábban a stabilitás kapott főszerepet a sörfőzés során, azaz a megbízható, mindig ugyanolyan minőség előállítása, addig mára elsősorban a kisüzemi sörfőzdék esetében a minél változatosabb íz-, aroma- és színvilágú, összetételű sörök főzése került előtérbe. A kicsik példáját alapul véve, a fogyasztói igényekhez igazodva pedig a nagyobb sörgyárak is elkezdték kibővíteni vagy felújítani a repertoárjukat. A változatosság gyönyörködtet mondja a szólás, de valóban így van a sörök esetében is? Nos a vélemények erősen megoszlanak. A fogyasztók egy vaskos hányada továbbra is szinte csak a hagyományos alsóerjesztésű söröket, mondhatni a stabilitást keresi és csak korlátozottan enged teret az új ízélményeknek, új sörfajtáknak. Kevés kiválasztott sört szeretnek, bennük bíznak és elégedtettek a megszokott ízekkel és a hozzá társult élményekkel. Egy szűkebb réteg pedig szinte már nem, vagy nem túl szívesen fogyaszt mondjuk hagyományosabb láger söröket és inkább csak az új söröket keresi, legyen az gose, sour, IPA féleségek stb. vagy még extrémebb italok. Ők a kísérletező főzdék legkedvesebb vendégei, hiszen bármely, esetleg hibásra is sikeredett sört is el lehet náluk „sütni”. És persze vannak azok a sörisszák is, akik ugyan láger vagy valamilyen alap ale sör pártiak, de időnként teret engednek más, különlegesebb söröknek is.

Összességében a sörfogyasztási szokások terén is sokfélék vagyunk és egyikünk se előrébb való, ám mindentől függetlenül azért érdemes néha a sörfánk tőlünk eddig távol álló terméséből is fogyasztani mert ez egy olyan csoda gyümölcsfa, ahol szinte minden termés egy új gyümölcs. Hamarosan például jönnek a Jaromírokba a szezonális nyári sörök, amiket később részletesebben is a vendégeink figyelmébe ajánljuk!

Knédli, az isteni knédli

Ha a cseh konyháról, cseh ételekről esik a szó, egy étekről, pontosabban köretről sohasem feledkezhetünk meg és ez pedig a csodálatos knédli. A knédli ugyanis megkerülhetetlen a csehek étkezésében, egy olyan stabil alap, amelyre nap mint nap építkeznek. A knédli már sok-sok évszázados múltra tekint vissza és számos más országban is ismerik, készítik és fogyasztják (pl. Ausztria, Németország). Egy igazi közép-európai találmány, ám Csehországban valóban igazi kultusza van. Amellett, hogy valamennyi élelmiszerüzlet elmaradhatatlan része az ország számos pontján speciális Knedlárnákban azaz knédli boltokban is megvásárolhatjuk mindenféle változatukat. Mert a knédli nem csak egyféle változatban létezik, de nem ám!

És mik ezek a változatok? Először is van az egyes számú alapknédli, a zsemlés knédli, amely kenyérszerű és puha. Akkor igazán jó, ha képes magába szívni a húsos feltétek illatos, finom szaftját. Afféle kenyérpótló, amellyel jókat tunkolhatunk az ételünkből. A másik alapknédli a tömör burgonyás knédli, melyet inkább sültek mellé szolgálnak fel. A harmadik gyakori knédli típus a Karlovy Vary-i, azaz Karlsbadi knédli, ami a pirított zsemlekockáknak köszönhető barna színéről és homogénnek nem nevezhető belsejéről ismerhető fel. Sokan ezt tartják a legfenségesebb knédlinek. A negyedik, kevésbé ismert knédli fajta a szőrös knédli, amelynél a nyers, lereszelt burgonyához tojást és lisztet adnak, majd kanállal forró vízbe szaggatják és viszonylag rövid ideig főzik, majd forró zsírban forgatják meg őket, és a tetejükre pirított hagymát tesznek. Párolt káposztával vagy pluszban sertéspecsenyével fogyasztják.

Ezeken kívül vannak a pirított szalonnákkal, petrezselyemmel, majoránnával, szerecsendióval, pirított vagy száraz zsemlével, kiflivel dúsított változatok is: szalonnás knédli, tiroli knédli, bécsi knédli, gombás knédli. Ezeket gombóc vagy rúd alakúra formázzák, szeletelik vagy egészben tálalják, némelyiket levesbetétként is fogyasztják. Vannak persze töltött knédlik, köztük a füstölt hússal töltött knédli vagy a különféle desszert knédlik, mint gyümölcsös knédlik, melyek tésztája természetesen kelesztett, belsejük pedig az áfonya, barack, szilva, eper lekvárt vagy magát a gyümölcsöt rejtik el, és gyümölcs öntetekkel, olvasztott vajjal meglocsolva tálalják. Ugye milyen gazdag a knédlik világa? Ideje megkóstolni őket a Jaromírok egyikében, másikában!

Jéghoki VB 2024 és az örök Jaromír!

Ahogyan törzsvendégeink jól tudják a Jaromír Sörözők – Éttermek névadója Jaromír Jágr, a valaha volt legsikeresebb és legismertebb cseh jégkorongozó, aki nem csak hazájában, de az egész világban számos rekorddal büszkélkedhet. Mivel még továbbra se akarja végleg szögre akasztani a korcsolyáját így szinte nem is csoda, hogy évről évre dönt meg újabb és újabb csúcsokat. A legutóbb azzal lepte meg a rajongóit és a jéghoki sport szerelmeseit, hogy csapata, a Kladnói Lovagok mezében immáron 52 évesen és 63 naposan lépett pályára a Vsetín elleni cseh elsőosztályú meccsen. De ez nem ám csak egy „nyugdíjas” ember reklámértékű megjelenése volt, egyáltalán nem! Jaromír remek játékkal és egy góllal vette ki részét csapata győzelméből! Ezzel ő lett a profi meccsen valaha pályára lépett legidősebb jéghoki játékos és egyben a világ legidősebb profi jégkorongozója, aki gólt szerzett! Gratulálunk neki és még sok-sok aktív esztendőt kívánunk mindannyiunk nagy örömére!

De a jéghoki híreknek nincs ezzel vége, hiszen május 10. és 26. között 2015 után újból Csehországban rendezik a jégkorong világbajnokságot! Idén a magyarok nem szerepelnek a világ legjobb 16 nemzeti válogatottja között ezért is mindenkit arra bíztatunk, hogy szurkoljon a cseh csapatnak, amely péntek este egy nehéznek ígérkező Finnország elleni meccsel kezdi meg szereplését. Csehországban a jégkorong a legnépszerűbb sportág, így nem csoda, hogy felfokozott a várakozás a mérkőzésekkel kapcsolatban. A találkozókat Prágában és Ostravában rendezik meg, ahol ingyenes kivetítőkön szurkolói zónákban is meg lehet tekinteni, ezzel csaknem átélve a helyszíni szurkolás tökéletes hangulatát. A sörök itt, a zónákban ugyan egy csöppet drágábbak lesznek, de a meccsek mellett koncertekben, vetélkedőkben és persze fergeteges hangulatban lehet részünk! A jó kis rangadók után pedig érdemes egy kis cseh sörrel kielemezni az eredményeket és itthon mi is lenne más jobb helyszín, mint a Jaromír Sörözők egyike, másika! Várunk minden jégkorong rajongót a VB alatt és persze utána is!

A pálinkafőzés kezdete Magyarországon és Csehországban

A Jaromír Sörözőink italválasztékának szerves részét alkotják a tömény italok, azon belül is a magyar és cseh gyümölcspárlatok, Ez utóbbiakat ugyan, ha „de jure” nem is hívhatjuk pálinkának (hiszen csak a magyar változat hívható ezen a néven) ám „de facto” mégiscsak azok. Így bocsátassék meg nekünk, hogy most a cseh földön készült szőlő- és gyümölcspárlatokat is pálinkának nevezzük. A pálinkafőzés története mindkét országban sok-sok évszázadra tekint vissza, de a párlatokról szóló első írásos bizonyíték még ennél is jóval régebben, valamikor időszámításunk előtt a XII. századból maradt ránk, mégpedig némileg meglepő módon Indiából. A szeszfőzés technikája ezt követően hamarosan megjelent Kínában is, ám csak jóval később, vélhetően arab utazók (egyes kutatók szerint egy bizonyos Abul Khasim orvos) segítségével jutott el Európába is, ahol addigra már szintén hozzákezdtek, saját technikák alkalmazása révén a szeszfőzéshez. Ám egészen a XIII. századig a korszerűbb lepárló eszközökkel az arabok rendelkeztek Európában, ami kicsit ellentmondásos, lévén, hogy hitbéli okok miatt nem is ihattak alkoholt.

A szeszfőzés a középkorban folyamatosan terjedt országról országra, városról városra és az akkortájt égő víznek is hívott ital a pestisjárványok korában, mint védőital (az „élet vizének” hitték és hívták) kifejezett népszerűségre tett szert. A pálinkaivás a XV. századra olyan szintűvé vált, hogy számos városban már tiltani is kellett. Csehországban a pálinkafőzés is ekkortájt, IV. Károly német-római császár uralkodása alatt vette kezdetét. Egy az 1420-as évekből származó kódexben pedig egy korabeli prágai desztillálót ábrázoló rajz is látható. Ebben az évszázadban alapozta meg a hírét a ma napig nevezetes vizovicei pálinkafőzés, amely ebben a korszakban még csak szőlő alapú volt. Magyarországon szintén a XV. században vette kezdetét az ekkortájt még nem pálinkának, hanem „égettbornak” hívott ital készítése. Korábban már ugyan tettek említést Károly Róbert felesége köszvényének borpárlatos kezeléséről, de ez még elég egyedi használat lehetett. Az első magyar párlatfőzésekre Pozsony környékén került leginkább sor, ám a szeszfőzés hamarosan tovaterjedt az országban még a török hódítás ellenére is. A XVI. században ugyanakkor Csehországban már nem csak szőlő vagy borpárlatokat főztek, de már igazi gabona- és gyümölcspálinkákat is. Persze maga párlás igen kezdetleges technikával történt így a végeredmény is sokszor gyalázatosra sikerült. Magyarországon a pálinka szó használata a szlovák palenka szó átvételével 1630-ban vette kezdetét, de ekkor még a gabona-, bor- és gyümölcspárlatokat egy kalap vették, pontosabban egy néven hívták. Ennyit a pálinkafőzés kezdetéről és ezúton rebegünk hálát mindazoknak, akiknek köszönhetően ma ezt a remek italt élvezhetjük.