Mi is az a pilseni típusú sör?

Sörivó vendégeink gyakorta teszik fel a kérdést, hogy van-e valamilyen pilseni típusú sörünk? Az esetek nagy részében ez nem jelent mást, minthogy a sörfogyasztó kedveli a komló keserűségét, és így olyan sört szeretne fogyasztani, amiben nem a maláta, hanem a komló dominál. De valójában mit is jelent az a fogalom, hogy pilseni típusú sör?

Lássuk a hivatalos forrást, a BJCP-t a Beer Judge Certification Program által a sörfajtákra kiadott leírását. Eszerint a pilseni típusú sör az alsóerjesztésű cseh láger sörök családjába tartozik és azon belül is a cseh prémium világos lágerek egyik típusa. A legfőbb jellemzőjük a friss ízérzet és a fokozott ihatóság, mely annak köszönhető, hogy az egyes alkotórészek jól kiegyensúlyozottak. A maláta jelen van, de nem tolakodó és a komló keserűség is erős, de nem túl harsány. Itt nincs sem vizesség, sem gyümölcsös aroma, maximum egy kis fűszeres buké. A sör színe arany vagy mély arany. Érezhető a sör testessége, kellemesen tartós az utóízérzet. A sörhab kemény és tartós. Az keserűséget jelző IBU 30-45 közötti értékű, az alkoholtartalom pedig 4,2 % és 5,8 % közötti. A BJCP leírása szerint Csehországban a pilseni kifejezést csak és kizárólag a Pilsner Urquellre használják, így elég furán néznének mindenkire, aki pilseniként egy másik fajta sört szeretne inni, ám ez csak régebben volt igaz. Mára nem csak nemzetközi szinten, de Csehországban is széles körben terjedt el a pilseni kifejezés, így a cseh sörök jelentős részét pilseni lágernek hívják.

Mindezek után felmerül a kérdés, hogy milyen sört is kérjen, aki a Jaromírokban pilseni típusút szeretne inni. Nos a strakonicei Dudák sörgyár termékei közül egyértelműen az Otavsky Zlaty-t nevezhetjük pilseninek, de az intenzívebb keserűség hiánya ellenére a 11-es Dudák és a Premium is pilseninek számít. Ugyancsak pilseni jellegű a hidegen komlózott Klostermann, és az üveges Král Šumavy is. A rakovníki Bakalař sörök esetében pilseni típusú a Pražačka, a hidegen komlózott, a 11-es és a világos Černovar. Az üveges változatban kapható Chodovar sörök közül a világos sörök mindegyike pilseni típusú. Igyon nálunk egy jó pilsenit!

Te hányféle sört kóstolnál egy nap?

A hétvégén Budapesten egy évről évre egyre nevesebb nemzetközi sörfesztivál rendeznek meg, ahol a rendezők ígérete szerint 50 sörfőzde, mintegy 200 sörét lehet megkóstolni. Emellett Csehországban is csaknem minden hétvégére jut több olyan sörfesztivál is, ahol szintén a sörök, sörféleségek tucatjai közül lehet válogatni. A választék könnyedén összehozható, hiszen a sörök világa hatalmas. A napjaink erősen kísérletező, világszerte dúló „sörforradalmában” a kisüzemi sörfőzdék a klasszikus lágereken túl vagy éppen a helyett újabb és újabb söröket találnak ki, melyek aztán vagy sikerülnek, vagy nem, de a kis mennyiségnek és az újdonság kereső fogyasztók lelkesedésének köszönhetően elfogynak. Legyen az „trendinek” számító, könnyedebb, de ízében erősen megosztó savanyított (sour) sör, mindenféle gyümölccsel bolondított IPA, APA, session vagy egyéb felsőerjesztésű sör, továbbá a szintén igen népszerű erősen alkoholos (9% feletti) imperial, double imperial variációk, mind fellelhetők egy nagyobbacska sörfesztiválon. Egy ilyen fesztiválnál egyetlen kérdés merül fel. Vajon hányféle sört lehet, érdemes megkóstolni? Ez persze erősen egyéni ízlés és gyomor tűrőképesség kérdése. A lelkes sörgurmék, beergeekek 1-2 decinként igyekeznek minél többféle ízűt megkóstolni, hogy aztán szak- vagy kevésbé szakavatott megállapításokat tehessenek, így sok óra alatt akár 20-30-40 különféle sör elkortyolgatása is belefér, főleg, ha nem kizárólag az erős söröket veszik górcső alá. Ám, hogy ennyi sör iszogatása után mennyire is keverednek az egyének ittas állapotba, vajon örül-e majd az emésztőrendszerük a sokféle sörnek, arról nem szól a fáma. Mi cseh sörös helyként inkább a lágerekben hiszünk, és úgy véljük egy jó sörözéshez nem sokféle sörre, hanem egy-két-három kiválóra van szükség, amelyet a baráti sörözés közepette akár korsószám tudjuk legurítani a kiszáradt torkunkon, de természetesen nem vagyunk egyformák, és ez így van jól.

Zárszóként egy hír egy vendéglátóhelyről, ahol nap, mint „rendeznek” hatalmas sörfesztivált: Hamarosan akár a Guinness Rekordok könyvébe is bekerülhet a nemrégiben Észak-Karolina államban (USA keleti partja) megnyitott söröző, név szerint a Raleigh Beer Garden, ahol a vendéglátóhely földszintjén 144 féle sört csapolnak, mindet a saját államukban működő sörfőzdékből. Ez azonban manapság kevés lenne a világrekordhoz, ezért az emeleten még további 222 sörcsap várja mindazokat, akik az USA más államaiból és világ minden szegletéből érkező söröket szeretnének megkóstolni. Persze a 366 (!) különböző sört nehéz lenne egy-két este megízlelni, még úgy is, hogy a legkisebb kérhető adag a 0,15 liter, így a helyi sörszerető közönségnek akad elég dolga. Az interneten is böngészhető választékban csak egy cseh sör szerepelt, ami azért elég erős hiba az üzemeltetők részéről.

Honnan származik a sörösüveg?

A magunkfajta sörkedvelők kedvenc tárgyai a sörösüvegek. Élvezettel vesszük a kezünkbe „őket”, nézegetjük rajtuk a különféle hasznos információkkal teli címkéiket, s persze ha nem éppen az egyre több helyet elfoglaló gyűjteményünket gazdagítjuk velük, akkor bajlódunk az üzletbe való visszavitelükkel. Sokan a súlyuk, vagy éppen a visszavételük időnkénti macerás volta miatt inkább a dobozos söröket választják, de azért valljuk be őszintén, a sörösüveget, persze teli állapotukban többnyire szívesen cipeljük haza, akár egy igazi trófeát. A sörösüveg igazi gyógyerővel bír, hiszen még a krónikusan fájó derekunk is jól tűri, ha egy rekesz sört kell a kocsinkba beemelnünk.

A varázslatos hatású sörösüveg eredete pontosan nem ismert, így az utókor jobb híján több történetet is kiötlött, melyek közül a legelterjedtebb Dr. Alexander Novellről szól. A nevezett úriember 450 évvel ezelőtt anglikán plébánosként szolgálta az urat az angliai Hertfordshire megyében fekvő Much Hadham falujában. Hivatásának gyakorlásán túl szenvedélyesen horgászott és egy a közeli Ash folyóhoz vezető horgászútja során frissítőként a település helyi sörét vitte magával, mégpedig egy bedugózott üvegpalackban. A horgászás közben a palackot a patak hűvös vizébe tette, ám valamiért megfeledkezett róla és a nap végén ott is felejtette. A „bontatlan” üveg egy jó pár napot várt a sorsára, mikoris a plébános visszatért. Novell megörült a rá várakozó sörnek, de mikor kibontotta a palackot egy hangos dörrenés rémítette meg. A robaj az akkori sűrű, élesztővel teli, s természetesen szűretlen sör másodlagos erjedésének volt köszönhető, melynek során további széndioxid keletkezett a palackban. De a monda szerint a sör maga ennyi idő elteltével is kiváló volt, így megszületett a sörösüveg.

A Jaromír Sörözők üveges sör választékából

Persze mindez csak mese, a sörösüvegeket leginkább valamelyik, vagy éppen több sörfőző egymástól függetlenül „találta fel”, akik a terméküket szerették volna eltarthatóbbá és szállíthatóbbá tenni. Mindez valamikor a XVI. század második felében történhetett, ám a sörös üveg nagyobb léptékű hasznosítása még egy jó évszázaddal később vette kezdetét. Ám ne gondoljuk azt, hogy a sörösüveg használata hamar elterjedt. Maga az üveg gyártása évszázadokon át meglehetősen drága volt, ráadásul a széndioxid miatt fémdrótos biztonsági dugóval kellett lezárni, ami további költségeket jelentett. Emellett sokan a palackozott sör minőségének a romlásától is féltek, szó mi szó nem is alaptalanul. A pasztörizálás felfedezése, új sörfőzési technológiák kidolgozása, s nem utolsó sorban a tömeges és olcsó üveggyártás és a söröskupak kifejlesztése kellett ahhoz, hogy a sörösüveg világuralomra törjön, az I. Világháborút követő időszaktól kezdve. Mára a sörösüveg világszerte elterjedt ám manapság már az említett fémdoboz jelent a számára konkurenciát. Ám a dobozveszély ellenére sem kell félnünk attól, hogy a méltán népszerű sörösüveg a közeljövőben eltűnne. 

Néhány a Manka spájza (www.mankaspajza.hu) üveges sörei közül

Sörözgetés Pest egyik legszebb rejtett szigetén, a (Mészáros) Lőrinc pap téren

Az időjárás ugyan még nem éppen támogatja a kerthelyiségek, szabadtéri teraszok működését, de már így is sokan választják a kültéri sörözgetés kellemes élményét. Az időnkénti hűvösebb idő ellenére is a Jaromír a Templomhoz vendéglátóhelyünkre érkező vendégeink közül egyre többen maradnak kint a téren elhelyezett székeinknél, asztalainknál, s ez nem csoda. A helyszín, a Lőrinc pap tér ugyanis Budapest egyik legszebb rejtett szigete, egy alapvetően kis alapterületű, de rendkívüli nyugalmat árasztó terecske. A nyugalom oka nem csupán az autós forgalom alacsony voltában keresendő, hanem a teret határoló háromszintes bérházak (jobbára múlt század eleji), a templom, a szoborcsoport és a fák harmonikus „együttlétében".

A tér a Mária és a Krúdy Gyula utca találkozásánál fekszik. A karcsú, így a magas tornyaival a térbe szervesen beilleszkedő Jézus Szíve (jezsuita) templommal szemben, a tér túloldalán álló sarokház az ún. „asztalnokház”. Nevét kakucsi Liebner József császári és királyi asztalnokról kapta, aki egy ideig itt lakozott. A ház hagyományosan vendéglátóhelyeknek, pontosabban kocsmának adott helyet, melynek léte és működése nem éppen boldogította akkortájt a helyi papot. A téren áll gróf zicsi és vázsonkeöi Zichy Nándor 1930-ban emelt szobra, előtte két további zászlót és babér „koszorút” tartó alakkal. A szobor Orbán Antal alkotása. A tér kellemes pihenőhely a belvárost járó turisták, vagy akár a nyugodt elmélkedésre vágyó helyiek számára. 

Végezetül egy pár mondat a névadó plébánosról, Lőrinc papról, kinek teljes vezetékneve Mészáros Lőrinc volt. A mai Magyarországon e név említése bizony gyakorta erőteljes érzelmeket vált ki, de erről az egykori neves előd mit sem tehet. Az 1466-ban, Megyaszón született Lőrinc pap ugyanis a Dózsa György-féle felkelés egyik vezetőjeként írta be magát a magyar történelembe. Mészáros Lőrinc pap 1514. július végén esett fogságba és máglyán égették halálra. Emlékezzünk rá is egy jó korsó sörrel a „templomos Jaromír” teraszán!

forrás: Wikimedia