Az evés öröme, avagy irány a „templomos” Jaromír!

Jean Anthem Brillat-Savarin, a francia konyhaművészet egyik nagy alakja valamikor a XIX. század első fertályában ekképp szólott: „Az evés öröme minden koré, minden társadalmi osztályé, minden napé. Megfér a többi örömökkel együtt és utolsónak marad meg hogy vigasztaljon bennünket, miután a többieket elvesztettük.” Bizony, bizony legyen akár egy minket hirtelen érő nagy bosszúság, vállunkat terhelő gond, ólmos fáradtság, szörnyű nekikeseredés, amíg le tudunk ülni egy tál illatozó étel elé és a kanalat – villát – késünket a szájunkhoz tudjuk emelni, már egy kicsi, de fontos lépést meg is teszünk háborgó lelkünk megnyugtatása végett. Ahogy azt szokták mondani, tele gyomorral a világ is gömbölyűbb lesz. Enni jó, az evés örömet okoz, de ehhez természetesen az is kell, hogy étkünk finom és kívánatos legyen. A Jaromír a templomhoz sörházunkban, éttermünkben ezért is kapnak kiemelt figyelmet a konyha alkotásai, az étkek, melyeket még a söröket kevéssé szerető vendégeink is rendszerint nagyra értékelnek.

Az étlapot a legsikeresebb ételek megtartása mellett igyekszünk rendszeresen megújítani, így még a változatosságra vágyó törzsvendégeinknek sem kell csalódniuk. Egy cseh húsos fazék, egy fahéjas szilvaleves derelyével vagy a napi leveseink egyikével kezdődhet a lakománk. Csehes főételeink sorából nem hiányozhat a csülök, a kolbászkák és a marhapofa, melyeket akár egy kétszemélyes tálra vegyesen is megkóstolhatunk. Megismerkedhetünk a különféle loksákkal, a finom kenyérlepényeinkkel, vagy az egyedi burgereink egyikével, másikával. Az étkezésünket pedig akár Kučerova mama kalácsával, akár egy csokipralinés palacsintával vagy éppen kemencében sütött barackos túrógombóccal zárhatjuk. Szerintem nem is kell mást mondanunk. Akár örömünkben, akár szomorúságunkban de vessük bele magunkat a Jaromír szakácsai által megalkotott finomságokba. Megéri!

Csapolt Dudákot, otthonra!

Immáron hamarosan véget ér a koronavírus miatti hivatalos veszélyhelyzet, de a korlátozások jelentős része (pl. maszk viselése, kötelező távolságtartás) továbbiakban is érvényben lesz. A jelenlegi igen kedvező helyzet ellenére a járvány okozta aggódás, mondhatni pánik sokakban benne maradt, mint egy hatalmas ütés. Mind a korlátozásoknak, mind az aggodalomnak köszönhetően az elmúlt hónapok alatt jelentősen átalakult a sörfogyasztásunk, és ez várhatóan nem csak egy gyorsan elmúló hullám lesz. Az emberek egyre inkább otthon, vagy baráti-rokoni körben fogyasztják el söreiket, melyre a munka utáni bevásárlásnál tesznek szert. Ám természetesen nagyon nem mindegy, hogy a mindennapi söröcskénk miféle. Lehet az egy nagy multi sörgyár olcsósított, és ennek megfelelően vacak minőségre silányított alkoholos itala, vagy akár egy több évszázados tapasztalatokkal bíró cseh sörfőzde finomsága!

Bizony van különbség, főként, ha ez a finom láger nem más, mint a Dudák sörgyár tizenegyese. A 11-es az a szám (szárazanyag tartalom, a sör testessége), amit a multik jellemzően még feltüntetni sem nagyon mernek. A Dudák 11, ez a remek söröcske a Mini Gardenben, a Sörbisztróba és a Jaromír a templomhoz sörházunkban nem csupán üvegben, vagy a helyszínen korsóba csapolva, hanem a frissen bontott hordóból műanyag palackba átfejtve, elvitelre is kapható. Sokak számára talán a műanyag palack és az elvitel gondolata riasztó lehet, de csak addig amíg egyszer ki nem próbálják. Vigyenek haza egy frissen csapolt sörrel teli literes palackot és fogyasszák el még a nap folyamán és rájönnek maguk is, ez a megoldás igazán remek. Várunk mindenkit a Jaromírokban, kérjenek elvitelre finom Dudák 11-est!

Mi is az a nyári sör?

Május derekán a strakonicei Dudák sörgyár egy új, nyári sört főzött le, mely a tervek szerint a következő napfordulókor, azaz június 20-án látja meg a napvilágot, pontosabban az üvegkorsók falát. A Dudák nyári söre amerikai (El Dorado), német (Mandarina Bavaria) és angol (Fuggles) komlók keverékével készül, hidegen komlózva. Ugyan itthon nem biztos, hogy meg tudjuk majd kóstolni, de rögtön felvetődik a kérdés: mi is az a nyári sör? Vannak olyan embertársaink, akiknek a sörfogyasztás alapfeltétele maga a nyár, és el nem tudják képzelni, hogy 20 fokos külső hőmérséklet alatt is lehet sört iszogatni. Számukra minden sör nyári sör. Ám a sörfőzők szerencséjére a sörivók túlnyomó többsége nem évszakoktól függően fogyasztja kedvenc italát, ősztől tavaszig maximum a sörök fajtájában és mennyiségében tér el a nyártól. 

Mert milyen is egy igazi nyári sör? Először is nem túl magas alkoholtartalmú (leginkább 3-4%, de lehet ennél kevesebb is), hiszen a nyári napközbeni folyadékveszteségünket nagyobb mennyiségű, alkoholosabb sörrel pótolva igen könnyen kiütnénk magunkat. Persze sokfélék vagyunk, és vannak köztünk megrögzött imperial függők, akik akár 40 fokban is egy erős IPA-val vagy porterrel hűtik magukat, de azért ők alkotják a kisebbséget. Nyári sörként kiválóak a különféle gyümölcsös sörök, de egy konzervatívabb sörrajongó gyümölcsöt ilyetén módon a szájába biztos, hogy nem vesz. Nyári sörnek remek választások a különféle búzasör variációk (hefeweizen, witbier, weizenbock), vagy egy saison, könnyed ale, vagy lájtos IPA, ám mint tudjuk sokan nem rajonganak a búzákért, rozsokért, kevert-, illetve felsőerjesztésű sörökért. De szerencsére a sörfogyasztók többségét alkotó láger fanatikusoknak sem kell nyári sör nélkül maradni. A nyári láger a Dudákhoz hasonlóan finom illatos komlóváltozatokban gazdag, de mennyiségben mérsékelt, mondjuk 25-30 IBU értéket mutató, ahogyan már említettük alacsony alkoholtartalmú, könnyen iható. De végeredményben egy jó nyári sör az, amit jóízűen tudunk elfogyasztani, amitől nem részegedünk le könnyedén, ami nem okoz másnaposságot, ami egyszerűen egy jó sör! Egészségére mindenkinek!