Sördalok Magyarországon 1.

„Ábrányi „bordala” olyan tűztelen, hogy „sördal” lehetne.” Így hangzik 1865-ben egy zenekritikus epés megjegyzése, melyben a Pestbudai dalárda egyik előadásával kapcsolatban fogalmazta meg a véleményét. De mi is, hogy is? Létezett olyan, hogy sördal? És kik, mikor, hogyan énekelték? És ha volt akkor tényleg „tűztelen” volt? Ennek járunk egy kicsit most utána.

Nos, az alapfeltevés, miszerint létezett-e sördal nem igényel semmilyen bizonyítékot. Amióta világ a világ, bármely alkoholos ital elfogyasztása erős késztetést jelentett egyes ivótársak számára, hogy létező vagy éppen sajnálatosan nem létező énektudásával szórakoztatni próbálja magát és a környezetét. Jobb esetben egy zenei tehetséggel megáldott sör-, bor-, pálinka- vagy akármi issza mutatta be a tudását, máskor pedig a már elfogyasztott alkoholmennyiség miatt ez úgy sem számított. Bordalokról mindannyian hallottunk, de ha már egyszer létezett bordal, akkor nyilván létezett sördal is. Az viszont más kérdés, hogy melyik országban, mennyire terjedt el ez a műfaj, és milyen körében. A sördalok egyik fő hazájának leginkább a mai Németországot hívhatnánk. Ez nem meglepő, hiszen maga a sörfőzés is itt vált mindennapi szokássá (persze a Cseh földeket se hagyhatjuk ki). Magyarországot viszont kevéssé.

„Egy sördalt is énekeltek — természetesen az egész kávéház tisztelt publikuma hallatára és gaudiumára — a dal röfögések, erőltetett csuklások, füttyentésekből áll, legkevesebb benne az énekelni való, de a „burschok” nagyon szeretik, vagy tízszer »csinálták« egymásután.” - írnak így a Pesti Napló 1876. egyik márciusi számában és ez már el is árul egy-két infót a sördalról és annak művelőiről. Ugyanis a burschok, azok az ifjú (sörivó) diákok voltak, akik úgynevezett Burschenschaftokba, avagy diákegyletekbe tömörülve élvezték, gyakorta a sörcsarnokokban, néha túlságosan is az életet. Ám valódi dalok, akár népiek, vagy művik ekkortájt Magyarországon nemigazán léteztek ezért is adtak ki sördalként a diákok mindenféle mókásnak szánt hangokat, szinte összefüggés nélkül.

Pontosabban létezgettek, de meglehetősen szerény minőségben. Erre egy példa a következő: „Oh, adj, oh, adj nekem, Hűs cseppet, hű csehem! Nem iszom én szódafröccsöt Se híg likőrt, de fölhajtok töménytelen Krigli sört. Sörért hévül s attól lehűl Alborák. Bámuljátok az árpalé Dalnokát!”

Valóban, ez nem éppen nevezhető sem könnyű sem hangulatos darabnak. Ehhez képest a Friedrich von Flotow nevezetű egy darabos német zeneszerző „A Márta, avagy a richmondi vásár” című 1847. november 25-én bemutatott négyfelvonásos operájának Sördala (Lasst mich euch fragen) valóságos irodalmi remekmű: „Miért olyan bátrak és erősek Anglia harcosai? Azért, mert az italuk sör. Az angolok vödrökből isszák, amikor Anglia harcát vívják, közel és távol, nappal vagy éjszaka. Ha egy angol fiú, aki megéri a sóját, angol komlót és malátát választva él! Éljen a komló, éljen a maláta, mert ők az élet fűszere és sója! Hurrá! Trallala!” – Ugye milyen remek egy dalszöveg? 😊 Nem is csoda, hogy szinte valamennyi magyarországi bemutatója nagy sikerrel zajlott. De ennyit mostanra, a sördalos cikkünket hamarosan folytatjuk.

Növekvő sörgyártás, csökkenő sörfogyasztás 2024-ben, változó fogyasztási szokások

A cseh sörgyártás a korábbi évek viszontagságait követően 2024-ben újabb lendületet kapott. Az éves termelés közel 20,9 millió hektoliterre nőtt, ami 2023-hoz képest 4,2%-os emelkedést jelentett. A növekedés fő hajtóereje a nemzetközi export bővülése (éljen a magyarországi cseh sörfogyasztás is!) és a belföldi kereslet erősödése volt. Ez utóbbi azonban nem az alkoholos, hanem a mentes sörök iránti igény növekedését jelentette, hiszen a gyártásuk soha nem látott szintet ért el. Nem kevesebb, mint 1,6 millió hektoliter alkoholmentes sör került ki a gyárakból, beleértve az ízesített változatokat is. A mentes italok, így a sörök iránti kereslet már több mint egy évtizede folyamatosan nő, és mára a teljes csehországi söreladás közel 10%-át teszik ki.

Tomáš Slunečko, a Cseh Sörfőzők és Malátagyártók Szövetségének ügyvezető igazgatója által közreadott információk szerint ugyanakkor az egy főre jutó alkoholos sörfogyasztás Csehországban tovább csökkent. 2024-ben egy átlagos cseh állampolgár már „csak” 126 liter sört ivott, ami 16 literrel kevesebb, mint 2019-ben. Azaz egyre kevesebb sört isznak a csehek és abból is nagyobb arányban alkoholmentes vagy ízesített sört.

A sörfogyasztás helyszíne is követi az elmúlt évek változó trendjét. Tovább csökkent a vendéglátóhelyeken történő fogyasztás aránya (29%), miközben otthoni sörfogyasztás tovább nőtt. Így könnyű fejszámolással megállapítható, hogy 2024-ben már a sörfogyasztás 71%-a az otthoni fogyasztáshoz kapcsolódott, ami történelmi rekord. Ez alól csak az I. világháború előtti időszak lógott ki, de ez az időszak így a 2020-as években nem éppen nevezhető relevánsnak.

 A tavalyi évben az export ugyanakkor kiemelkedően teljesített, hiszen több mint 15%-kal nőtt, elérve a 5,9 millió hektolitert. Ez a legmagasabb érték, amióta csak rögzítik az export adatokat. A növekedés 90%-a az Európai Unió országaiból származik, különösen Németországba és Szlovákiába exportálnak több sört. A csomagolások terén ugyancsak változás figyelhető meg: bár az üvegpalack továbbra is vezet (39%), a dobozos sörök népszerűsége évről évre jelentősen jelentősen nő, és 2024-ben már az összes eladás 23%-át tették ki. A PET-palackos sörök iránti kereslet ezzel szemben tovább csökkent. A csehek kedvenc sörtípusa továbbra is a 11–12%-os eredeti extrakttartalmú világos láger, amelynek aránya 58,3%-ra nőtt. Ezzel párhuzamosan visszaesett a gyengébb, 7–10%-os sörök iránti érdeklődés, melyek aránya 36,9%-ra csökkent. Az egyéb sörtípusok iránti kereslet pedig stabilan 4–5% között mozog már több mint 15 éve.

A cseh sörfőzdék helyzete 2025-ben

Ahogyan az már sok-sok éve szokás idén is áttekintjük a cseh sörfőzdék helyzetének alakulását. Az elmúlt évben volt egy olyan félelmünk, hogy a már több mint egy évtizede zajló intenzív sörfőzde bővülési hullámnak végeszakad. Ezt a félelmet erősítette az is, hogy az év elején több, korábban jelentős tőkebefektetéssel alapított kisüzemi sörfőzde, mint például a třebiči is befejezte működését. Valóban, a rezsiárak növekedése, a termelési nehézségek sok főzde esetében az előállított és értékesített sörmennyiség csökkenéséhez és ezáltal a rentábilis üzemelés kockázatosabbá válásához vezetett. Ám mindezek ellenére a sörfőzdék számának növekedése a tavalyi évhez képest sem áll le. Nézzük is meg, hogy mit is mutatnak a számok.

Kezdjük azzal, ami nem változott és ez egyrészt a nagyipari sörgyárak valamint az iskolai sörfőzdék száma. Az előbbi maradt 42 és ez felettébb örömteli. Egyrészt azt jelenti, hogy a nagy multicégek egyelőre feladták a további „racionalizálási” elképzeléseiket, azaz nem zártak be egy-egy kevésbé hatékonyan működő regionális gyárat. Másrészt a független kisebbeknek is sikerült túlélniük ezt az évet is, amelynek még inkább örülünk. Ezért is igyanak a magyarok sok sok strakonicei Dudákot-Klostermannt és rakovníki Bakalářt, segítsük együtt a fennmaradásukat. Ahogyan említettük, az iskolai főzdék száma sem változott, maradt a 14, de ez nem olyan nagy csoda, hiszen a bővülés, csak egy új iskola alapításával lehetne, ami valljuk be őszintén elég nehézkes feladat. De haladjunk tovább. A kisüzemi sörfőzdék száma, ha már nem is nagyon nagy lendülettel, de még mindig tovább bővült. A tavalyi 517-ről a számuk 528-ra változott, de nekünk még mindig az az érzésünk, hogy a csehországi sörfőzde gyarapodási lendület alábbhagyott. A gerilla sörfőzdék száma is még nőtt 2024-hez képest, de már csak 5-6 vállalkozással, amely szintén a hullám csillapodását jelzi. A hírek szerint még közel 20 főzde nyitása várható a jövőben, de ezek a számok már végképp óvatossággal kezelendők, mert van köztük olyan is, amely már évek óta vár, vagy talán már nem is vár a megnyitásra. Összességében jelenleg 730 sörfőzde lehet az országban és ez még enyhe növekedést jelez, de azért érezhető egy nagyobb bizonytalanság is a jövőt illetően. Mit is mondhatnánk, majd meglátjuk! Addig is támogassuk a főzdéket, sok-sok finom cseh sör fogyasztásával!

Híres sörivók 5. - Charles Bukowski

Talán mi magyarok kevésbé ismerjük Charles Bukowski, az amerikai underground irodalom fenegyerekének alakját és műveit, de ha híres sörivókról beszélünk őt mindenképpen meg kell említenünk. Bukowski szenvedélyesen kötődött az alkoholhoz és azon belül kivált a sörhöz, és ezt a kötődését, mondjuk ki őszintén az alkoholizmusát szász százalékig felvállalta. És nem csak felvállalta, hanem egyenesen a maga oldalára igyekezett állítani. Az ital Bukowskinak ugyanis nem csak ital volt, hanem életfilozófia. Szerves részét képezte irodalmi stílusának, személyiségének, mindennapi életének, alkotói munkásságának.

A sör neki mint „kisembernek” menedéket jelentett a nyomasztó valóság elöl. Írógépével és mindennapi sörével alkotott véleményt a modern társadalom képmutatásáról. A sör volt a pszichológusa, a szabadságának szimbóluma, a sokszor önirónikus, humoros vagy éppen drámai, tragikus verseinek inspirálója. Alkoholos önpusztítása egyúttal magát az életet is jelentette a számára ezért nem csoda, hogy a „sörköltő” névvel is illették. A sörivás Bukowskinál nem destruktív, hanem alkotó energiaforrásként működött. Érzése szerint a sör adta a bátorságot ahhoz, hogy őszinte legyen, a hányattatott múlt, vagy a pillanatnyi öröm feldolgozásában.

Charles Bukowski 1920-ban született Németországban és 73 éves korában Los Angelesben hunyt el, de talán némi „meglepetésre” nem alkohol okozta betegségben. Életében könyvek tucatjait, novellák százait és versek seregeit alkotta, melyekből most néhány sörvonatkozású idézetet adunk most közre egy csokorban:

„A sör az írás kenőolaja.” // „A sör nem ítélkezik.” // „Az emberek elhagyhatnak, de a sör mindig ott van.” // „Az élet elég szar tud lenni. De ha van egy söröd, és valami olcsó cigarettád, már nem olyan vészes.” // „Van valami különös dolog abban, amikor hajnali háromkor egyedül iszod a söröd, és rájössz, hogy így vagy a legőszintébb önmagaddal.” // „Szeretem a sört. Szeretem a hideg sört. És ha egy nő hozza nekem, még jobb.” // „Sör nélkül az élet nem volna olyan komoly.”

és végezetül részletek a Sör (Beer) című verséből, Fenyvesi Ottó fordításában:

„nem tudom, hány üveg sört ittam meg
arra várva, hogy a dolgok jobbra forduljanak
nem tudom, mennyi bor és whisky
és sör fogyott,
főleg sör,
azután hogy szakítottam a nőmmel,
vártam, hogy csörögjön a telefon,
vártam, hogy halljam a lépteit,
hogy csörögjön a telefon, (…)

(…) a sör kortyolása,
folyónyi, tengernyi sör,
a rádióból szerelmes dal hallatszik,
a telefon továbbra is néma,
a falak állnak
lent és fent,
és sör van mindenhol.”