Figyelem! Jaromír a Rómain!

Törzsvendégeink jól ismernek minket így tudják, mi folyton keressük az újdonságokat. Ez lehet egy új étlap, egy-egy szezonális sörkülönlegesség de akár egy új helyszín is, ahol a megszokott szolgáltatásainkat tudjuk nyújtani. Pár héttel ezelőtt írtunk egy cikket Budapest egyik legfelkapottabb kiránduló-pihenőhelyéről, nevezetesen a Római partról, de akkor még nem árultuk el, hogy mitől is vált oly érdekessé a számunkra. Most egyre erősödő dobpergést követően lerántjuk a leplet a titokról! Igen, igen, igen! Június második hetétől megnyílik a Jaromír a Rómain!

F: Merész Márton 

Bizony ám, idén amolyan teszt jelleggel egészen a hűvösebb ősz beköszöntéig kitelepülünk a Dunához és már ott is várjuk a cseh sörök valamint más finomságok híveit. A pontos címünk a Nánási út 67., de hogy könnyebben megtaláljatok minket, keressetek a Dunakavics Bowling Club és az Evezős Sörkert között. A Jaromír a Rómain egy igazi szabadtéri söröző lesz, ahol egyszerre mintegy száz ember tud helyet foglalni. Az öt plusz egy csapon a Jaromírok legnépszerűbb sörei fognak csordogálni és éhünket remek street foodos ételekkel tudjuk majd csillapítani. A söreinket természetesen üvegkorsókban kapjuk meg, de ha valaki séta közben akarja elfogyasztani akkor műanyag pohárba is kérheti. A vendégek pultnál történő kiszolgálását a törzsvendégeink számára oly ismerős arcok végzik majd, ezzel is garantálva az otthonosságot. Az új Jaromír délelőtt 11 órától egészen este 11 óráig várja majd a vendégeket! Egy dolgot azonban ne feledjünk el, a Duna part természetesen nem nélkülözi az életünket gyakorta megkeserítő zümmögő szörnyetegeket és a bosszantó szúnyogok ellen mi sem sokat tehetünk. Ezért a Római felkeresését érdemes egy jó kis szúnyogriasztó spray vagy krém társaságában elkövetnünk. 😊 A Jaromír a Rómain szezonális működése ideje alatt a csengery utcai Jaromír Sörpince átmenetileg nyári álomra hajtja a fejét, így mindenkit bíztatunk az új, szabadtéri vendéglátóhelyünk felkeresésére! Jertek, jertek vár rátok a Jaromír a Rómain!

Tejben, vajban, ugyan már! Sörben az igazi! – Bakalář sörkozmetikumok

A sörnek a belsőnkben kifejtett jótékony hatásait már jól ismerjük, de csak kevesen tudják, hogy a sör illetve alapanyagai a külsőnkre is szépítőleg hathat. Már a régmúltban felismerték, hogy mind a sörélesztőből, mind a komlóból kinyert extraktumok kozmetikumként hasznosítva igazi természetes haj-, bőr, testápolószerek. Mind a sörélesztő (Saccharromyces Cerevisiae) és komló (Humulus Lupulus) kiváló hidratáló hatású, antiszeptikus és enyhén gyulladáscsökkentő. A kozmetikai ipar így kellemes alapanyagra lelt bennük és ezt az alapanyagot hol is lehetne legkönnyebben előállítani, mint a sörgyárakban. A rakovníki Bakalář is meglátta a lehetőséget a kozmetikumok gyártásában. Előbb más kozmetikum gyártóknak szolgáltatott élesztő- és komlókivonatot, majd saját márkás sörkozmetikumok elkészíttetése mellett döntött.

A különféle finom illatú sörkozmetikumok különféle proteineket, lipoidokat, vitaminokat tartalmaznak, amelyek szem, szájnak, pontosabban bőrnek, hajnak szükségesek és kellemesek. A vitaminok közül a riboflavin elősegíti a bőr regenerációját, a hajtüszők egészségét; a B6 vitamin  - piroxidoxin, amely fontos a máj, az idegrendszer és a bőr szöveti anyagcseréjéhez; a B5 vitamin  - pantoténsav, pedig elősegíti a hajnövekedést. Jelenleg az alábbi sörkozmetikumok kaphatók: Sörsampon, hajbalzsam, tusfürdő (1890 Ft) / Habfürdő (2790 Ft) /Sampon és tusfürdő ajándékcsomag (3790 Ft) / Sampon, tusfürdő, fürdősó (4290 Ft). A Bakalář kozmetikumokat a Mediabox spol. sro készíti. A sörkozmetikumokat a Jaromír Sörbisztróban, Sörpincében és a Jaromír a Sörtemplomban egyaránt kapható.

A cseh sörfőzdék helyzete 2023-ban

Már több mint egy évvel ezelőtt, hogy kitört az orosz-ukrán háború, ami a két éven át tartó fárasztó Covid 19 járvány miatti korlátozásokkal teli időszak után pihenés nélkül esett neki az embereknek. Hatása eltekintve az áldozatok, a közvetlen pusztítás, a milliónyi emberi sors átírása mellett is hatalmas, hiszen elég akár csak az energiaárak robbanásszerű megemelkedésére, a különösen Magyarországon tapasztalt óriási inflációra gondolni. A rezsiköltségek emelkedése természetesen az energiaigényesebb iparágakat így a sörgyártást is sokkolóan érintette s emiatt a csehországi sörgyárak sörfőzdék is nehéz helyzetbe kerültek. Lássuk, hogy a korábban rendkívül dinamikusan bővülő számú sörfőzdével büszkélkedő Csehországban mi is történt egy év leforgása alatt, mennyire is viselte meg az elmúlt már bő egy éves időszak a cseh sörfőzdéket.

Kezdjük a helyzet értékelését egy rossz hírrel. A regionális szintű sörgyárak száma tovább csökkent. Előbb a Žateci Sörgyárat zárták be, majd idén tavasszal a pardubicei Pernštejn Sörgyár működését szüntette meg a multi tulajdonosa. Emellett a háború következtében volt olyan sörgyár is melynek termelése annyira visszaesett, hogy ismét kisüzemi szintű lett. A sörgyárak száma így 45-ről 42-re csökkent, ami nem csak sör, hanem a sörkultúra, történelem szempontjából is komoly veszteség. Ám ennyit a rosszról nézzük a pozitívabb képet. Ugyanis az említett 45 sörgyár mellett az állandó, saját főzdével rendelkező kisüzemi-kézműves-kraft főzdék száma 510-re nőtt, ami azt jelenti, hogy a nehzéségek ellenére is 20-al több kis főzde üzemel, mint tavaly ilyenkor. Mindezeken túl még több, mint 125 gerilla vagy néven projekt főzde is dolgozik serényen. Ezek a főzdék nem rendelkeznek saját berendezéssel így melyek más főzdénél bérfőzésben állítják elő a söreit. Összességében a tucatnyi élelmiszer-ipari középiskolai, egyetemei tanfőzdével együtt jelenleg mintegy 690 helyen készítenek Csehországban sört, azaz a bezárások ellenére is közel 30 főzdével nőtt a számuk. Már ennek a bővületnek a bejárása is komoly feladatot jelenthet egy mezei sörrajongó számára. De hogy mi lesz a jövőben? Egyrészt örvendetes, hogy jelenleg is nem kevesebb, mint 28 új sörfőzde épül, ám kérdés, hogy lesz-e erre még fogadó és méginkább fizetőkész piac. Az elszállt energiaáraknál nem várhat a közel jövőben visszarendeződés, maximum a helyzet romlása veszíthet az üteméből. Ezen kívül Csehországban hamarosan döntenek a sör ÁFA értékének erőteljes növeléséről is, amely negatív hathat a sörfogyasztásra, és vele együtt a sérülékenyebb helyi kisüzemi sörfőzdékre. Ám minden baljóslat ellenére mi továbbra is bízunk abban, hogy a cseh sörfőzés továbbra is megőrzi valamennyi értékét! Na zdraví!
 

Miből igyuk söreinket? II. rész: A lágerek és a füles korsó

Pár hónappal ezelőtt megjelent egy bevezető cikkünk, amely egyben egy pici sorozat első tagja is volt. A beharangozott cikksorozat egy érdekes és egyben felettébb praktikus kérdést igyekszik boncolgatni, mégpedig azt, hogy miből is igyuk mindennapi söreinket. „Mindegy miből iszunk, csak legyen mit” – mondhatnánk elhamarkodottan, ám a valóság más. Egy adott sörfajtának meg van a maga ideális fogyasztási „előírása”, melyben nem csak mondjuk a hőfok szerepel, hanem a sörös korsó, pohár alakja is. Más kell egy lágernek, más egy búzának és megint más mondjuk egy jó IPA-nak. 

De kezdjünk is a sort a világ legnépszerűbb és legnagyobb mennyiségben fogyasztott sörtípusával, a lágerrel. Egy jó lágert magán a sörön kívül a kemény, tartós sörhab jellemzi. Ez a hab óvja meg a sörünket többek között a gyors felmelegedéstől is, a látvány maga pedig szemet gyönyörködtető. Ám igazán megfelelő sörhabot csak az annak megfelelő láger korsókba, poharakba lehet varázsolni és persze onnan elfogyasztani. Napjainkban már óriási választék van belőlük ám egy dolog közös bennük. Mivel a láger sör esetében az illat-, és aroma viszonylag szolidabb, mondhatni kevésbé intenzív ezért a megtartása sem elsőrendű feladat. A korsó, poharak falai többnyire egyenesek (kivéve a gömbölyű korsókat), és a jellemzően széles szájuk nem tart se össze, se szét. Összességében az aroma és illatanyagok ezekből a korsókból gyorsan szabadulnak fel és persze az említett széles szájnak is köszönhetően jobban, gyorsabban gurul belőlük le a torkunkon a sör. A lágerfogyasztásra alkalmas „edényzetek” közül a hagyományosabbak a füles korsók, melyeknél a fül megóvja a sört a felesleges „kézmelegítéstől”, a vastagabb fallal párosulva pedig ideálissá teszi koccintásra, vagy az asztalhoz való koppantásra. A gömbölyű fülesek között a legismertebb a Tübinger, melynek márkázott példányait akár a legtöbb nagyobb cseh sörgyártól is beszerezhetjük. Ám ezeken a steinnek, vagy kriglinek is hívott füles korsókon kívül más lágeres poharak is léteznek, melyek egy picit átmeneti jellegűek is. Róluk és a pilseni sörös poharakról szól majd sorozatunk következő tagja.

Tavasztól késő őszig, irány a Római-part!

A Római-part csodás fővárosunk egyik leghangulatosabb szeletkéje. A Duna mentén elterülő Budapesten ugyanis csak nagyon kevés olyan terület van, ahol a folyó és az ember közvetlen kapcsolatba kerülhet egymással és nem egy árvízvédelmi műtárgy választja el tőle. Az Újpesti vasúti hídtól északi irányba, lényegében a város határáig tartó partszakasz már az ókorban, a rómaiak idejében is látogatott terület volt és erre utal a mai neve is. Ugyanis anno Pannonia északkeleti csücskének kiváltságosabb lakosai a parttól beljebb fekvő Rómaifürdőt előszeretettel látogatták az itt felszínre bukkanó gyógyvizei miatt. A rómaiakat követően a Római-part évszázadokon át csöndes, a várostól távolabb eső terület maradt. A mai napig tartó népszerűségét a dunai vízisport születésével és persze a főváros méretének növekedésével kezdte elnyerni.

F: Hölvényi Kristóf

A Széchenyi István és Wesselényi Miklós által erősen támogatott evezőssport fővárosi bázisává vált, ahol a XIX. század végére már 23 csónakház létesült (napjainkban ezek közül öt maradt fenn) és emellett már három strand valamint öt csárda is üzemelt. Érdekességként megemlíthető, hogy az itt rendezett első evezősversenyt 1842-ben Clark Ádám a Lánchíd tervezője nyerte. A Római-part hírneve és látogatottsága a XX. század folyamán egészen a 70-es évekig tovább nőtt. Ekkortájt a part mentén már vállalati üdülők, villák és más épületek is sorra épültek. A század utolsó évtizedei azonban már hosszabb időre hanyatlásra ítélték a partot. Az immáron súlyosan szennyezett Dunában betiltották a fürdőzést, a vízisport pedig erős hanyatlásnak indult. A rendszerváltást követően a helyzet tovább romlott. A magán kézbe került üdülők, csónakházak jelentős részét lebontották és helyükre ilyen-olyan stílusú magán épületet húztak fel, sokakat már állandó lakhelynek. A Római-part egy új funkcióra váró erős átalakulásba kezdő településrész lett, távol a zajos belvárostól. Végül erre az új, vagy inkább újjászülető szerepre az új évezredben lelt rá, pontosabban a főváros lakosai leltek rá erre a kissé elfeledett gyöngyszemre. A Római-part így a budapestiek egyik népszerű kiránduló-, pihenőhelyévé vált, ahol akár a Duna homokos strandján is élvezhetjük a hekkünket, kolbászunkat, lángosunkat és persze a söreinket. És hogy ez a cikk miért is született meg a Jaromír krónikákban? Vajon mitől is válik hamarosan fontossá a számunkra a Római-part? Ezt hamarosan eláruljuk, bízván abban, hogy sokan fognak velünk együtt örvendezni!

Bakalář sikerek a XXXIII. Nemzetközi Sörpecsét Versenyen

2023. április 18-22. között a korábbi évekhez képest megváltozott helyszínen rendezték meg immáron harmincharmadik alkalommal Csehország legnagyobb sörminősítő versenyét a Sörpecsétet. A viadal idén Dél-Csehországból átköltözött északra, egész pontosan Litoměrice városába, amely maga is büszkélkedik néhány remek kisüzemi sörfőzdével. A 255 sörfőzde-sörgyárból idén is 1200-nál több sör vetélkedett egymással majd 40 kategóriában, ahol sorrendet hirdettek. Így választották meg a kategóriák arany, ezüst és bronzérmeseit, melyeket a végén összevetve kihirdették az Világ Arany Sörpecsét idei büszke tulajdonosát.

A Jaromír sörözőinkben forgalmazott söröket alkotó sörgyárak egyike-másika vagy éppen az összes részt szokott venni ezen a Sörpecsét viadalon és csak ritkán éri csalódás. Ez ebben az évben sincs másként. 2023-ban a Bakalář örülhetett a szép eredményeknek hiszen a világos prémium sörök kategóriáját megnyerte olyan versenyzők előtt mint például a Dalešice 12-ese, a Bohemia Regent Premiumja vagy éppen a poličkai Záviš előtt. De a rakovníkiak nem érték be ennyivel, hiszen a könnyed barna tízesek és a barna ležákok között szintén diadalmaskodtak! És még itt se volt megállás, hiszen a tizes Pražacka a kategóriájában a negyedik lett, Itt egyebek mellett a nymburki barnát, a černa horai granátot és a poličkai barnát előzte meg. A strakonicei Dudák Sörgyár is részt vett néhány sörével a sörminősítő versenyen, ahol a könnyű világosok között ötödik helyet szerezte meg a számos versenytársa előtt. A már említett összetett győzelmet 2023-ban némi meglepetésre egy prágai kisüzemi sörfőzde a Trilobit világos söre érdemelte ki. Gratulálunk a győzteseknek és helyezetteknek!
 

Csehországi sörhelyzet 2023

Csehországban a napokban nyilvánosság elé tárt statisztikai adatok nagyrészt örömteli folyamatokról adtak tanúbizonyságot: rendeződni látszik a sörhelyzet. 2019-ben a söreiről méltán büszke ország rendkívül szép eredményeket tudott felmutatni mind a sörtermelés, mind a sörfogyasztás terén. Ám eme utolsó „békeévet” követően jött a koronavírus járvány és vele együtt megérkeztek az ellenintézkedések, mint például a vendéglátóhelyek hosszú távú bezárása, a kijárási korlátozások és minden más. Ráadásul amint megenyhültek a koronavírus miatt korlátozások kirobbant az orosz-ukrán háború, mely rögtön óriási energiaár-robbanást hozott magával. Ez utóbbi pedig kifejezetten érzékenyen érintette az energiaigényes söripart, nem kis áremelkedést hozva magával. Mondani se kell, hogy mindezek a történések ugyan alaposan átalakították a sörpiacot, ám összességében nem roppantották meg a sörpiacot. Sőt a helyzet újból javulásnak indult!

2022-ben 950 ezer hektoliterrel több sört termeltek a sörforrások meghaladva a 20,5 millió hektolitert (20,55). Ez ugyan még mintegy 1 millió hektoliterrel alulmarad a 2019-es év mögött, de a növekedés felettébb biztató.
Emellett kifejezetten örömteli, hogy a megelőző két évben visszaesett egy főre jutó sörfogyasztás 129-ről 136 literre emelkedett. Tegyük hozzá, hogy ez azért nagyban az ismét visszatérő turistáknak köszönhető.

De a háttérben más folyamatok is zajlanak, melyek egy része sajnos elszomorító. Lássuk őket:

Jelentősen, 13%-al nőtt az alkoholmentes sörök mennyisége (1,3 millió hektoliter). Ez persze nem elszomorító, inkább csak érdekes.
Ám aggasztó, hogy drasztikusan csökkent a vendéglátóhelyi sörértékesítés. Már Csehországban is inkább otthon söröznek az emberek, részben a koronavírus járvány „átnevelő” hatása, és még inkább a megnövekedett sörözői sörárak miatt. Amíg 2009-ben még a termelt sörök közel felét fogyasztották el vendéglátóhelyeken, addig 2022-ben már csak alig több, mint 31%-át. Ez az arány a várható ÁFA emelés miatt sajnos a jövőben továbbcsökken!
Az előállított sörből 15,6 millió hektoliter maradt az országban, a többit exportálták.
A sörök 39%-át palackozták, 31%-a KEG hordókba került, a dobozos sörök aránya elérte a 19%-ot, a PET palackos sörök pedig szerencsére 2%-al visszaestek, 10-ről 8%-ra.
 Összességében az emelkedő sörárak és ennek köszönhetően megváltozó fogyasztási szokások elsősorban a kisebb falvakban, városokban járnak tragikus hatással, hisz itt maga a sör hozta eddig a bevétel legnagyobb részét. Ettől függetlenül nem szabad eltemetni sem a cseh sörkultúrát, sem a cseh sörözők nagy részét hiszen Csehországban a sör a nemzeti kincstár dicső darabját jelentette a múltban és jelenti a jövőben is!

Sörből pálinkát? A sörpárlatról dióhéjban.

Az alkoholok hatalmas birodalmában létezik egy olyan söralapú ital, amely jóllehet Európa sok országában nagy népszerűségnek örvend, ám hazánkban csak bő egy évtizede jelent meg ám még nem tudott igazán gyökeret verni. Ez az égetett szeszek közé sorolható tömény itóka a sörpárlat. Ha párlatról szólunk Magyarországon miről másról is beszélhetnénk, mint a gyümölcspálinkáról és némileg meglepő módon ez a világ egy főre jutó sörfogyasztásában élen álló Csehországban sincs másként. Persze a legtöbb nagyobb cseh sörgyár készít sörpárlatot avagy pivní pálenkát is, ám a gyümölcspálinkák uralkodása elvitathatatlan. Ezért is ajánljuk szíves figyelmükbe a Jaromír sörözőkben kínált magyar és cseh (Žufánek) gyümölcspálinkákat (  pálenicákat). Ám mindezektől függetlenül, már csak a sörök és abból készülő italok világának jobb megismerése érdekében is érdemes egy kis információval gazdagítani magunkat a sörpárlatról, mint ital különlegességről.

Mi is az a sörpárlat? Először is oszlassunk el egy tévhitet. Sörpárlatot vagy kellemesebb nevén nevezve sörpálinkát nem a sörgyár nyakán maradt, vagy éppen a nem túl jóra sikeredett sörből főzik. Nem bizony, hiszen akár egy jó pálinka készítésénél alapvető fontosságú az alapanyag (a cefre itt maga a sör) minősége. Rossz sörből nem lehet jó sörpárlatot készíteni, hiszen a párlatnál az ízlelt aromákat természetesen a sörből nyeri. Ám nem kell azt képzelnünk, hogy a már hordókba töltött kész, pasztőrözött sörökből készítik a sörpárlatot. Nem, a sörpárlat „anyasöre” már eredendően különbözik és a sorsa a sörfőzés során eltér a normális sörtársaitól. A pilseni-, müncheni- és karamellmaláta közös eredőjével és a szokásosnál kevesebb komló hozzáadásával főzött alapsörhöz jobbára felső erjesztésű élesztőt adnak. Így zajlik le az erjesztés folyamata és az élesztőt csak a desztilláció, a lepárlás előtt nyerik vissza. A készülő sört csak rövid ideig érlelik, mert a sör széndioxid tartalmának fokozása a sörpárlat készítésénél nem cél, sőt ami képződik azt is megfékezik a desztilláció során némi habzásgátló anyag segítségével. A kész, legalább 38 fokos sörpárlat így kristálytisztán áttetsző, de az alapsörtől függően más-más színárnyalatú és persze ízű lesz. Ahogyan a pálinkákat is, úgy a sörpárlatokat is a közel szobahőmérsékleten (16-19 Celsius) célszerű fogyasztani a legkiválóbb ízek érzékelése érdekében. Nos ez a sörpárlat, de aki úgy gondolja, hogy a sört inkább a maga valójában és nem ebben a „zsugorított” változatában szereti fogyasztani, azt mélységesen megértjük! Hiszen miért is áldoznánk fel egy rekesz finom cseh sört egy kis üveg sörpárlat kedvéért! 😊

Jön a húsvét, ismét zöld sörre fel!

Gyorsan közeledik a húsvét, az egyik legkedvesebb ünnepünk, amely a vallásos jelentőségén túl a tavasz eljövetelét, a tél búcsúját is jelenti a számunkra. A húsvétot megelőző nagyhét negyedik, azaz csütörtöki napját Csehországban zöld csütörtöknek (Zeleny čtvrtek) is hívják, amikor a hagyomány szerint zöld színben pompázó ételek és italok fogyasztásával kell bebiztosítanunk egész éven át tartó jó egészségünket. A zöld italok választéka Csehországban az 1990-es évek végével bővült ki a zöld sörrel (a prágai Pivovarsky Dum sörfőzde leleményességének köszönhetően), amely egyszerre vált megosztóvá és kellően népszerűvé. Bírálói elsősorban magán a színen „akadnak ki”, egyszerűen nem éreznek bizodalmat egy ilyen színű sör elfogyasztása iránt. Ez adódhat onnan is, hogy a zöld szín nem csak a természetesség, frissesség jelképe, de akár az éretlenségé is. Bohumil Hrabal a cseh irodalom nagy betűs Mestere egykor így fogalmazott a saját munkájáról: „Mindig arról írok, ami csodálatra méltó történik velem, ami irigylésre méltó történt másokkal…De az emberben levő játékosság nem engedi, hogy bizonyos képzelőerővel ne másítsam meg az események menetét, hogy az autentikusságba ne szórjam a pontosító fantázia élesztőgombáját, ahogy a must borrá, a zöld sör érett sörré változik.”

Hrabalnál a zöld sör kifejezés még az érlelés előtti nyers sörre utal, ám a napjaink zöld sörei bizony már kellően érettek, kellően aromásak, annyi különbséggel, hogy zöldek. Ahogyan azt már régebben megírtuk, zöld színű sört sokféleképpen lehet előállítani. A Jaromírokban ettől a héttől kezdve kapható húsvéti zöld Dudák esetében egy Nettle tea alapot használnak és a sörhöz némi természetes aromát, valamint csalán levélből nyert klorofill rézkomplexet adnak. Tehát semmi mesterséges festék, minden természetes és az így készített „zöldikék” magukban hordozzák a strakonicei sörök minden értékét. Szárazanyagtartalma 11,8%, alkoholtartalma 4,8%, a keserűségét jelző IBU értéke 35. Azaz kellemes komló keserű érzetű prémium kategóriájú söröcske. A zöld sör, mint ünnepi sör természetesen csak igen korlátozott mennyiségben készül és ebből még korlátozottabb mennyiség jut el hazánkba, pontosabban a Jaromírokba. Emiatt könnyen belátható, hogy érdemes minél hamarabb eljönni hozzánk, megkóstolni az idei főzetet. Tegyünk együtt az egészségünkért! 😊

Kocsmajátékok, kocsmasportok 1.

A sör valamint a sport, mint önmagunk vagy mások legyőzésére irányuló, szabályok mentén zajló tevékenység születésük és első „találkozásuk” óta szoros kapcsolatban állnak egymással. A sörivók egy része több kevesebb rendszerességgel maga is sportol, hiszen egyáltalán nem ördögtől való, ha pl. egy kis önfeledt focizás, kerékpározás, teniszezés vagy más sport amatőr szintű mívelése után legördítünk egy-két korsó sört. Jót tesz nem csak a léleknek, hanem a testnek is. Sőt még csak azzal sincs nagy gond, ha évente egy-egy alkalommal részt veszünk egy egész napos sörtúrán, pontosabban jó pár sörrel kiegészített túrázáson. A sport és az aktív élet szerves kiegészítője lehet a mérsékelt sörfogyasztás a maga számos jótékony hatásával. De a sportokat gyakorta űzők mellett a kevésbé aktív sörimádók túlnyomó többsége is gyakorta ápol különleges viszonyt a sportokkal. Ők meccsekre járnak, szurkolnak kedvenc sportolójuknak vagy csapatuknak, sörözőkben vagy otthon követik a televízión keresztül a különféle sporteseményeket. Egy focimeccsre szinte nem is kerülhet sor anélkül, hogy a szurkolók nagy része ne alapozzon meg rá, vagy éppen nem használja a sört a győzelem hangulatának fokozására, vagy éppen a vereség okozta szomorúság csökkentésére. De mindezeken túl van egy olyan része a sörivóknak (a kategóriák közötti erős átfedéssel), akik magát a sportot a sör fogyasztásával párhuzamosan szeretik űzni, persze nem akármilyen sportot, hanem kifejezetten kocsmasportot. Amióta világ a világ a kocsmasportok népszerűek voltak és talán lesznek is. De milyen tevékenységeket takar is az a kocsmasport, és melyek a legnépszerűek napjainkban is? Sőt egyáltalán milyen kocsmai játékok léteztek és léteznek? Ennek járunk utána kis sorozatunkban.

A téma körbejárását kezdjük néhány alap megállapítással. Először is nem minden kocsmai játékot hívhatunk kocsmasportnak, habár sokszor nincsenek éles határok a sportok és a játékok között. A vendéglátóhelyeken ősidők óta folytatott játékok közül például a különféle kártyajátékokat (még ha egy-két típusának versenyei előszeretettel képezik a különféle sporttelevíziók műsorválasztékának részét), az egy időben szinte kocsma kötelező darabját jelentő, de azóta szerencsére hazánkban betiltott szerencsejáték-automatákat, félkarú rablókat, vagy pl. a különféle kockajátékokat nem szoktuk sportnak hívni. Ezek inkább a játékhoz, a szerencséhez állnak közelebb. Másodszor is vannak olyan játékok, melyeket ugyan eredetileg kocsmákban űztek és amatőr szinten még ma is sokszor különféle vendéglátóhelyeken vagy szalonokban űznek, ám hivatalos komoly sporttá fejlődtek. Ilyenek a biliárd jellegű sportágak egyike-másika (pool, snooker, de a kihaló félben levő rex nem), illetve a különféle dobó, gurító sportok, mint pl. a teke, bowling és társaik. Hogy mennyire is komolyodtak meg ezek a sportok arra jó példa egy 1948-as cikk, melyben a szabadkai szakszervezeti tekesportbizottság kijelentették: „Minden sportszerűtlenül viselkedő vagy ittas tekézőt…illetve akik még mindig kocsmasportnak tekintik a tekézést, azokat eltávolítják a körükből, bármilyen jó játékosok is!” Harmadszor vannak olyan kocsmai játékok is melyek felett eljárt az idő és már csak legritkább esetben találkozhatunk velük, mondhatni kihaló félben vannak, vagy már ki is haltak. De ha még léteznek is akkor sem egy vendéglátóhelyen lelhetjük őket. Ilyenek pl. a lengőteke, a rex, a flipperezés és még sorolhatnánk. Ám mindezeken túl azért maradtak még olyan kocsmai játékok melyeket ma is előszeretettel művelnek és kifejezetten kocsmasportnak nevezhetők! Ám ennyit mostanra, a következő cikkeinkben tovább merülünk a kocsmai játékok, kocsmasportok világába. 

Sörözz otthon (is)! Vidd magaddal haza a „fél kocsmát”! – 2. rész

Előző cikkünkben ott tartottunk, hogy igyekeztünk mindenkit meggyőzni: az otthoni „kocsmánk” üveges sörkészletének beszerzését oldja meg a Jaromírokban! Tegyük ezt azért is, mert egy félbarna vagy hidegkomlós Klostermannal, egy ugyancsak hidegkomlós Bakalářral, egy remek Černovar barnával vagy akár egy jó kis Prémium Dudákkal bármikor, bárhol boldogan eltölthetünk pár boldog órát, otthon meg pláne. (Amúgy zárójelesen megjegyeznénk, hogy Csehország túlnyomó részén egyáltalán nem hozzáférhető a Dudák, vagy akár a Bakalář sör így bátran mondhatjuk, igencsak szerencsés helyzetben vannak a hazai cseh sör rajongók!) De térjünk vissza az otthoni sörözésre!

A Jaromírokban azonban nem csupán üveges sört vehetünk, még rekesz számra is, de ha ez nem lenne lég akár egy-egy méretes hordóval is beszerezhetünk! Ha egy remek kerti partit szeretnénk otthon rendezni, vagy egy nagyobb családi esemény hangulatát kívánnánk alaposan feldobni, nívóját megemelni nincs is más teendőnk, mint a Jaromírban kapható sörök választékából rendeljünk meg egy (két) hordóval és ehhez természetesen egy kis sörcsapot is kapunk. Ezzel a hordó és csap bérléssel a kertünkben, vagy házunkban, egy-egy esemény színhelyén, sőt egy családi, baráti lakodalomban is megteremthetjük az igazi cseh sörös hangulatot. Gondoljunk csak bele, hogy mennyire királyi érzés magunknak és szeretteinknek a saját kezünkkel csapolni egy-egy korsó, pohár szomjoltó söröcskét. Ám felhívnánk a figyelmet arra, hogy a csapjaink mennyisége nem korlátlan, így érdemes legalább egy héttel korábban jelezni nekünk ebbéli szándékotokat! Ha valaki úgy ítélné meg hogy a 20-30 liter söröcske elfogyasztására nincs otthon elegendő kapacitás, ám mégiscsak szeretné átélni a saját csapolás élményét, akkor arra is van megoldásunk. Az öt literes party hordókat pont erre a célra fejlesztették ki és mi számos sörből tudunk efféle megoldással is szolgálni.

Összességében akár üveges, frissen csapolt elviteles, party hordós, díszdobozos, vagy akár hordós cseh sörre is támad kedvünk irány a Jaromír! Hívjatok minket az alábbi telefonszámokon vagy gyertek be hozzánk személyesen, ahol egy kis előzetes sörtesztelést is végre tudtok hajtani! 😊

Jaromír Sörpince: +36 1 720 4620 // Jaromír Sörbisztró: +36 1 355 0819 // Jaromír a Templomhoz: +36 70 277 2435

Sörözz otthon (is)! Vidd magaddal haza a „fél kocsmát”! – 1. rész

Na jó, rendben, a cikkünk címe némileg kattintásvadász jellegűre sikeredett és emellett mindenképp magyarázatra vár. Nem, nem szeretnénk senkit arra buzdítani, hogy szó szerint „magával ragadó” élmény szerzése keretében valóban elvigye bármely szegény vendéglátóhely berendezéseit, székeit, asztalait, korsóit, tányérjait stb. Ez egyrészt igencsak törvénybe ütközne, másrészt a többi embertársunk igen szomorúan venné tudomásul, ha a kedvenc sörözőjükben a továbbiakban már nem találná az ő kellemes kikapcsolódását is szolgáló eszközöket. Szóval kedves vendégeink, ne ezekre a tárgyakra koncentráljanak, hanem jóval inkább arra, ami egy jó kis otthoni kocsmázás alapfeltétele, mégpedig a sör! Napjaink inflációs őrületében sajnos egyre kevesebben engedhetik meg maguknak a rendszeres sörözőbe járást, ám nekik sem kell feltétlenül lemondaniuk a remek cseh sörök élvezetéről. Emellett hamarosan beköszönt a kellemes tavaszi időjárás, amely az otthoni, kerti sörözést is újból sikerprogrammá teszi. Így nincs is más teendő, minthogy beszerezzük a kedvenc söreinket. Egyik módszer szerint megpróbálhatunk a legolcsóbbra, a nagyáruházi sörakciókra rámenni, amely kétségkívüli előnyei mellett azért némi hátulütőket is magába foglal. Ugyanis egy áruház efféle meglátogatása során arra döbbenhetünk, hogy a kiszemelt terméket már lerabolták. Vagy ha mégis sikerült a vadászat, akkor pedig hazaérve jövünk rá, hogy mennyi minden egyéb megvételére vett rá minket az így már nem is annyira „jó árú” sör. Így mi ehelyett egy stabil, mindenkor elérhető, célorientált és egyben pénztárca kímélőbb megoldást ajánlanánk, mégpedig magunkat! 😊

Bizony magunkat, mert sokan még mindig nem tudják (ejnye-bejnye), hogy a Jaromír sörözők nem csak helyben fogyasztásra kínálja a söreit, de elvitelre is! Legyen szó a mi közkedvelt Templomosunkról, a budai Sörbisztrónkról vagy a hangulatos Sörpincénkről mindenhol beszerezhetjük a Jaromírok által kínált sörök szinte teljes palettáját. Palackozott formában vihetjük el elsősorban a strakonicei Dudák valamint a rakovníki Bakalář sörök igen széles választékát, de ezek mellett számos humpoleci Bernard vagy náchodi Primátor sört is. Ám a hazavihető sörök nem korlátozódnak az üvegesekre, de nem ám, hiszen a frissen csapra vert söreinket palackban is hazavihetjük! Itt is szólunk már jó előre, hogy április 6-tól az egyik legkedveltebb sörünket, a húsvéti zöld sört ismét csapra verjük és ezt akár haza is vihetik vendégeink! És hogy mi még az előnye a Jaromíros „sörboltjainkból” való sörbeszerzésnek? Természetesen a sörök árai, melyek a helybeni fogyasztáshoz képest jóval kedvezőbbek, sőt a Facebook oldalainkon beharangozásra kerülő havi akcióink keretében akár rendkívül alacsonyak is lehetnek. Most például éppen jó kis Dudák tizenegyes sört vehetünk magunknak csupán 390 Ft + visszaváltható üvegdíj áron. Ugye, hogy jól hangzik? De ezzel még nem ért véget a Jaromír termékek és szolgáltatások felsorolása, melyekkel beindíthatjuk az otthoni „sörözőnket”, így cikkünket hamarosan folytatjuk!

Addig is, ha valaki akár rekesz számra szeretné megrendelni meg söreit 😊 ezeken a számokon is kereshetnek minket!
Jaromír Sörpince: +36 1 720 4620 // Jaromír Sörbisztró: +36 1 355 0819 // Jaromír a Templomhoz: +36 70 277 2435

A nők és a sörfőzés III.: feltámadás

A boszorkány-vadászattal terhes, a női sörfőzés visszaszorulásához vezető szomorú múlt után folytassuk sorozatunkat immáron optimistább hangvétellel. Tehetjük ezt azért, mert a XX. század második felének utolsó évtizedeitől kezdve, ha nem is rögtön és azonnal, de újból eljött a hölgyek ideje. Keményen harcolva az előítéletekkel, végre valahára újra megjelenhettek a nők a sörfőző üstök mellett. Némileg meglepő módon a nők "újrafelfedezése" a volt szocialista országokban (így pl. hazánkban) hamarabb is megvalósult, mint máshol, hiszen a rendszer által „megálmodott” szocialista női ideál támogatása mentén a hagyományos férfiszerepek női betöltését is szorgalmazták. Nők tanulták ki a nagyüzemi sörfőzés csínját-bínját és ennek köszönhetően 1977-ben nem kevesebb, mint 4 (!) sörfőző nő dolgozott egyedül a Kőbányai Sörgyárban. Ám Magyarországon a rendszerváltást követően, sőt a napjaink kisüzemi „sörforradalma” során sem gyarapodott számottevő mértékben a sörfőző hölgyek száma. Ma is csak mintegy tucatnyian foglalkoznak sörfőzéssel (ebből öt-hat a kisüzemi főzdéknél), mert ha már nem is lehetetlen, de még mindig igen nehéz feladat ebben a férfidomináns világban teljesíteniük. Pedig egy jó sört nem csak egy pocakos, „bozontos szakállas” úr tud ám megalkotni, lefőzni! 😊

A női sörfőzés a világ más országaiban sincs más helyzetben, mondhatni van még hova fejlődni. Madees Khourynak hívják azt a palesztin hölgyet, aki nem csak az első palesztin, hanem az egész Közel-Kelet egyetlen női sörfőzője. A tanulmányait az Egyesült Államokban elvégző Madees egy sörfőző dinasztia első női családtagja, aki maga is sört főz. A Föld más térségeiben is csak az 1970-es, vagy inkább a 80-as évektől jelentek meg nők a sörgyártó cégek közép-és felsővezetésében, a vállalatok irányításában, ám konkrétan sörfőzéssel még mindig csak elenyésző mértékben foglalkoznak. Ám a helyzet lassan ugyan, de biztosan változik. Ezt mutatja a tavaly már ötödik alkalommal megrendezésre került Beers with(out) Beards, azaz Sör szakáll nélkül sokatmondó elnevezésű sörfesztivál is, ahol Portlandben olyan sörfőzdék tucatjai gyűltek össze, melyeket női sörfőző mesterek fémjeleznek. Ugyancsak örvendetes, hogy számos olyan nagynevű angliai sörfőzde is foglalkoztatott már női sörfőzőt, mint a Fuller’s. sőt a Beavertown sörfőzdénél nem is egy, hanem három hölgy főzi a söröket. Neves női sörmesterek vannak a Dél-Afrikai köztársaságban, Japánban, Dél-Amerikában és a világ számos más országában, így Csehországban is. De erről majd egyszer egy külön cikkben írunk. Mi most a magunk részéről megemeljük a kalapunkat az üstök mellett tevékenykedő hölgyek előtt, és bízunk benne, hogy egyre többen követik példájukat.

A nők és a sörfőzés II.: a női sörfőzés visszaszorulása

Folytassuk a női sörfőzést és a sörfőző nőket bemutató sorozatunkat. Amint azt a korábbi cikkünkből is láthattuk a nők sörfőzése túlzás nélkül állítható, hogy évezredeken át dívott és szinte csak a kolostorokban végezték el a férfiak a sörfőzés feladatát (érthető okokból). Ám ez a hagyományos női tevékenység az újkor hajnalán olyannyira veszélybe került, hogy egyenesen a kipusztulás szélére jutott. A női sörfőzők elleni egyik első támadás még nem az ész, hanem a babonásság irányából érkezett. A XVI. században ugyanis a sörfőző nőket gyakorta illették boszorkányság vádjával, amely vádaskodás a frusztrált, bigott „erkölcsőrök” egyik kedvenc elfoglaltsága volt. Érdekességként megemlítenénk, hogy a női sörfőzők adták a mintát a ma is ismert „bosziképhez”, többek között ők viselték a „boszorkányok” sztereotíp fejfedőjét, a magas, csúcsos kalapot is. Ez a fejfedő ugyanis afféle jelzőzászló szerepét töltötte be náluk, hiszen a sört a bográcsaikból kimérő nőket így lehetett könnyebben fellelni a piac forgatagában. A házaik előtt a sörfőző nők gyakorta egy seprűszerű sörpóznával jelezték az új sör elkészültét. A sörhöz való gabona egerektől való távoltartását gyakran egy ebből a célból felettébb hasznos háziállattal oldották meg. Ennek köszönhetően a boszorkány mítosz kialakulása során a szegény macskák is fontos üldözendő kellékké váltak. Összességében tehát minden adott volt az ideális boszorkánykép megalkotásához.

De térjünk vissza a női sörfőzés visszaszorulásához. A légből kapott, ám felettébb népszerű boszorkányvádak mellett további érvek alakultak a nőknek a főzőüsttől való eltiltása mellett. Ezek között szerepelt a sörfőzés időigényessége, amely a férfiak szerint elvette az időt a nőktől egyéb „kötelességek” teljesítésétől, akár a gyermekek „megfelelő” nevelésétől. Az erkölcsöt oly „konzekvensen” őrző egyházfiak, városvezetők és egyéb önjelölt alfahímek egyenesen erkölcstelennek találták a hölgyek sörfőzését, sőt ez a „erkölcscsőszködés” egy-egy városban a női sörfőzés teljes betiltását is eredményezte. A vallási, erkölcsi érvek mellett persze egyéb, gazdasági okok is hozzájárultak a női sörfőzés időleges eltűnéséhez. Ezek között szerepel az is, hogy a városi sörfőzés a XVII. századtól kezdve erős központosításra került. Egy-egy városban a korábban önállóan működő családi sörfőzdék részben gazdaságossági szempontok, részben a házisörfőzés tűzveszélyessége miatt összefogtak és közös, nagyobb sörgyárakat alapítottak. Ezekben, illetve a királyi vagy uradalmi sörfőzdékben a nagyobb mennyiségű sör termelése ugyanakkor már valóban fokozottabb fizikai terhelést követelt meg, és az „ember próbáló” munkákból – gépek hiányában - a sörfőző mester sem maradhatott ki. Így a nők a fizikailag kevésbé megterhelő munkakörökbe, vagy a fogadók, kocsmák kiszolgálói szerepkörébe szorultak. Lényegében a sör főzése a XVIII. századtól kezdve a „fejlettebb” világban a férfiak privilégiumává vált (néhány hely, mint pl. az észak-amerikai új gyarmatok, országok kivételével) és ez a helyzet döbbenetes módon egészen a XX. század második feléig nem is igen változott.

A nők és a sörfőzés I.: a dicső kezdetek

Közeledik március 8., a nemzetközi nőnap, amely szinte „hihetetlen” de nem az évente egyszer „kötelezően” megvásárlandó, majd az azt követő pár napi vázában állás után hamarosan a kukában landoló virág átadásának rítusáról szól. És nem is azt a szerepet tölti be, hogy csak ezen a napon adjuk meg mi férfiak a kellő tiszteletet a hölgyeknek, vagy hogy csak ezen a napon fejezzük ki szeretetünket, elismerésünket a nők felé. Nem, ez az a nap, amikor férfiaknak és nőknek egyaránt tudatosítani kell magunkban és másokban a „gyengébb” nem teljes egyenjogúságát az alapvetően még mindig, vagy talán örökké patriarchálisnak maradó társadalmunkban. De kérdezhetnénk, hogy mi köze van ennek a sörhöz? Nos talán első ránézésre bármennyire is furcsának tűnhet a sörissza férfitársaink számára, a nők a kedves italunk előállításában alapvető, mondhatni elengedhetetlen szerepet töltöttek be a múltban és ez a szerep megmaradt a jelenben is. Sőt, ez a betöltött szerep korántsem csak az alapanyagok termesztésében, a komló szüretelésében, a sörgyárak palackozó, töltősorain végzett munkában vagy a szívünket megdobogtató, torkunkat lehűtő végeredmény csapolásában, kitöltésében merül ki. Nem bizony, a nők (ha nem is mindig ugyanolyan mértékben) a történelem során közvetlenül részt vettek a sör elkészítésében is. Mi most a közelgő nőnap apropóján (meg amúgy is a hölgyek iránti tiszteletünk jeléül) néhány a nők és a sörkészítés kapcsolatával foglalkozó cikkel lepjük meg kedves (nem csak női!) olvasóinkat.

 

Egyiptomi sörfőző nő

Kezdjük a sort a női sörfőzés múltjával, amely valószínűleg az első sör „megszületésével” lehet egyidős. A klasszikus férfi-női szerepből adódóan a férfiak alapvetően „vadászok” voltak, és eme tevékenység során szerezték be a mindennapi élelmiszert. Mindeközben a nők ezernyi feladata közül az egyik az ételek és bizony az italok, köztük a sörök házi előállítása is volt. Úgy ám, más étkek főzése mellett a sör főzése is évezredeken át kifejezetten női feladatnak számított. A nőknek a sör főzésében betöltött szerepét jól mutatja az is, hogy egy bizonyos bingeni Szent Hildegard bencés apáca volt az első, aki a sörfőzés során komló hozzáadását szorgalmazta. A nők gyakorta az otthon lefőzött házi söreik árusításával tettek szert legális vagy éppen nem legális családi pótjövedelemre. Így volt ez már akár az Ókori Mezopotámiában, ahol még az is megtörtént, hogy vízbefojtottak egy sörfőző nőt, mert túl sokat kért a söréért. Az Ókori Egyiptomban a sörfőzés „házimunkának” számított és Hathor istennő védelmét élvezte. Észak és Dél-Amerika törzseinél kaktuszból vagy kukoricából főzték a nők a sört, melyeket vallási, törzsi szertartások során is előszeretettel fogyasztottak. Burkina Fasoban (Afrika) már 5500 éve állítottak elő a nők sört az ott rendelkezésre álló cirok erjesztésével, és Európában is a nők álltak a sörfőzés hátterében. Az Eddában, a germánok eposzában is női előjogként írják le a sörfőzést, míg a finn Kalevalában is tesznek említést a női sörkészítésről. De sok-sok idő elteltével a női sörfőzésnek egy időre leáldozott, ám erről majd a következő cikkünkben írunk!

Cseh sörös szólások

Egy korábbi cikkünkben a rakovníki sörgyár híres latin nyelvű jelmondatával („Unus papa Romae, unus portus Anconae, una turris Cremonae, una ceres Raconae”) foglalkoztunk tüzetesebben, most pedig lássunk még néhányat a csehek sörökkel kapcsolatos gazdag szólás-mondás tárházából. Tesszük ezt úgy, hogy olvasóink a cseh nyelvbe is egy kis betekintést tehetnek az eredeti szólásokat is olvasván. Kezdjük mindjárt a sort a cseh sörfőzők általános jelmondatával, melyet a Jaromír sörözők falain is felfedezhetjük. Ez pedig nem más, mint a Dej Bůh štěstí ami nem jelent mást, minthogy Adjon Isten jó szerencsét (boldogságot)! Néhány cseh sörfőzdében látható az alábbi felirat is: Dej si ješte piva sklenku, kdo vi, co tě čeká venku! Ez a mondat nem más, mint egy laza ösztökélés egy újabb sör elfogyasztására, hiszen ki tudja, hogy mi is vár ránk a kinti világban. Jobb a sör a bendőben, mint víz a tüdőben (Lepší pivo v žaludku, nežli voda na plících), így szól a következő aranyköpés, melynek igazságtartalmával nehéz lenne vitatkozni.

Ugyancsak vitathatatlanul igaz „A sör melegít, de nem éget (Pivo hřeje, ale nepálí.)” megállapítás ám sajnos ennek másik változata is, miszerint „A sör melegít, de nem öltöztet (Pivo hřeje, ale nešatí)”. A sörfogyasztást, mint sok minden mást túlzásba is vihetjük és bizony úgy járhatunk, hogy nem marad egy új öltözet megvásárlására. Az hogy „a sörnek köszönhetően szép lesz a testünk” (Pivo dělá hezká těla) a kor ízlése szerint nem éppen helytálló mondat, ám annál több igazság van abban hogy „a habos folyadék leginkább az ágyban való lustálkodásra serkent minket” (Kdo pije mok pěnivý v posteli je lenivý). Ám mindez véletlenül se rettentsen el minket a kellő (de nem túlzott) mennyiségű jó cseh sör elfogyasztásától, hiszen egyrészt „Csak a sör szépíti meg a szomjúságot (Teprve pivo udělá žízeň krásnou)”, másrészt „Ahol sört isznak ott remek az élet! (Kde se pivo pije, tam se dobře žije.) Végezetül álljon itt az a mondat, melyet mindenkinek meg kell tanulnia, aki egy csehországi vagy akár csehes sörözőbe betér: Na zdraví, azaz egészségedre!

Jaromír Jágr 1099!

Vendéglátóhelyeink törzsközönsége számára nem újdonság, hogy a Jaromír sörözők neve az egyik, sőt szerintünk egyenesen a legnagyobb cseh jéghoki játékos legenda, Jaromír Jágr keresztnevéből származik. Attól a Jaromír Jágrtól kölcsönöztük, aki csodálatos módon még mindig aktív, s gyakorta maga is játszik a tulajdonában lévő és a cseh Extraligában szereplő Rytíři Kladno (Kladnói lovagok) nevezetű csapatban.

Négy ellen is sikerrel! Az 1099. gól.

Az ifjú játékosok közé korántsem tartozó Jágr pár nap múlva, egész pontosan február 15-én ünnepli 51. születésnapját, ám a kor egyáltalán nem fogott még ki rajta. Már eddig is számtalan sportági rekordot döntött meg ám legutóbb, mindössze néhány nappal ezelőtt egy olyan rekordot ért el, mely eddig elérhetetlennek tűnt. A cseh örökifjú ugyanis a Třinec ellen vívott meccsen ugyanis belőtte profi pályafutásának 1099. gólját! 1099 gól, szinte elképzelni is nehéz, hogy miként lehet ennyiszer éles mérkőzésen az ellenfél kapujába betalálni. Így vélhette az eddigi csúcstartó, a világ egyik legkiválóbb játékosa, Wayne Gretzky is, aki 1978 és 1999 között lőtte 1098 alkalommal a pakkot a hálóba. Ám Jágr köszönhetően a csöppet hosszabbra nyújt pályafutásának és persze nem mellesleg a zsenialitásának ezt a világrekordot adta át most a történelemnek. Hogy lesz-e 1100 vagy még több lőtt gól, az még a jövő rejtélye, de az biztos, hogy ez a rekord pár évtizedig nem lesz veszélyben. Ezúton gratulálunk a cseh fenoménnek és továbbra is Hajrá Jaromír Jágr, a világ leghíresebb 68-as mezszámú játékosa!

„Una ceres Raconae”– Egyetlen a rakovníki sör

„Unus papa Romae, unus portus Anconae, una turris Cremonae, una ceres Raconae” - így szól a Bakalář sörök szülőhelyének, a Rakovníki Sörgyárnak a középkorból származó egyik jelmondata. Mindazok számára, akik valamilyen „nehezen megmagyarázható” ok miatt nem értik a latin nyelvű szövegeket íme a hevenyészett fordítás: „Egyetlen a római pápa, egyetlen az anconai kikötő, egyetlen a cremonai torony, egyetlen a rakovníki sör.” Egyetlen, azaz unikális vagyis a legkiválóbb.

Sajnos nem találtunk a szólás szerzőjére, vagy eredetére utaló további információkat, de az biztos, hogy ez a mondat sok száz évvel ezelőtt születhetett. A hosszú múltjára utal az 1896-ban megjelent „Az Osztrák – Magyar Monarchia írásban és képben” című sok kötetes alapmű is, melyben már szintén szerepel ez a „régi” mondás. De hogy mi is a pontosabb értelme? Álljon itt egy kis magyarázat. „Egyetlen a római pápa.” Ez valószínűleg a nagy nyugati egyházszakadásnak hívott történelmi időszakra utal, amikor 1378 és 1415/1417 között az egymás ellen küzdő európai hatalmasságok a Rómában és vele szemben Avignonban is választottak egy pápát. Ezek alapján valószínűsíthető, hogy a mondás legkorábban a XV. század elején születhetett. „Egyetlen az anconai kikötő.” Ancona az Adriai-tenger partján fekvő kikötő évszázadokon át, egész pontosan 774-től egészen 1860-ig, annak fennmaradásáig állt a Pápai Állam birtokában. A kellően mély vizű anconai kikötő az egyházi állam számára mind hadi, mind kereskedelmi szempontból egyaránt kiemelt fontosságú helyszín volt. „Egyetlen a cremonai torony.” Cremona, az észak-itáliai város katedrálisának harangtornya méltán kerül a pápával és az anconai kikötővel egy sorba, hiszen az „ún” Torrazzo a maga 112,54 méteres magasságával bronzérmes a világ legmagasabb téglatornyai sorában. És végül a felsorolás utolsó tagja szól a rakovníki sör egyedülállóságáról, amely nem véletlen, hiszen a Bohemia (avagy a cseh földek) a legjobb komló és sörárpaföldek birtokában már a középkorban is a sörgyártás egyik virágzó központjának számított, ahonnan előszeretettel szállították a finom söröket még akár a pápa udvarába is. És ha már kiváló cseh sörökről beszélünk természetes, hogy Rakovník neve rögvest felmerült a múltban ahogy manapság is. Így születhetett meg a máig fennmaradt szólás.

A sörhabról dióhéjban

A sört sok habbal, kevéssel vagy hab nélkül csapolják nekünk? Erre a rendszeresen felmerülő kérdésre már honlapunkon is próbáltunk választ adni a cseh sörcsapolási típusok ismertetésével. Ám egyáltalán mit tudunk magáról a sörhabról, hogyan is keletkezik és miből is áll össze? A fő sör alkotóelemek közül a maláta (és kisebb mértékben a komló) számos fehérjét tartalmaz. A sörkészítés folyamatának egyik fontos lépése, nevezetesen a főzés során a nagyobb molekulájú fehérjék rendszerint nem bírják elviselni a magas hőmérsékletet és kicsapódnak, ám a kisebbek egy része fennmarad. Nos pont ezek kellenek ahhoz, hogy a sörhabunk kis buborékokból álljon, és egyáltalán tartós, jó szerkezetű legyen. Ezek a fehérjék ugyanis lipideket szállító, úgy nevezett LTP1-ek, melyek hidrofóbok, azaz a vízmolekulát taszítják, pedig abból a sörben bizony elég sok van. Ám a sör erjesztése során keletkező széndioxiddal összetalálkozva a kis fehérjék körülveszik a gázt és buborékot képeznek velük. A sör érlelése során ezek a piciny buborékok a sör különálló, ám mégis benne teljesen elegyedett részét képezik, amely jobb esetben csak a csapolás, illetve az üvegből, dobozból való kitöltése során próbál végérvényesen felszabadulni. Eme szökése során kerül a sörünk felszínére és képez egy rövid ideig sörhabot melynek vagy örülünk vagy nem! Ám a habból a gáz hamarosan felszabadul. 😊

Otthon, az ideális sörhab eléréséhez néhány szabályt érdemes betartanunk. Először is mindig mossuk és öblítsük el rendesen a korsónkat, poharunkat mert sem a zsír (ujjlenyomat), sem a mosogatószer maradvány nem tesz jót a habunknak. Ha nem teszünk így akkor csak nagy puha vizes buborékok éktelenkednek a sűrű, kemény hab helyett. Emellett ügyeljünk arra, hogy a sörünket a sör típusának megfelelő hőmérsékleten töltsük ki, különben szappanosabb jellegű, felszakadozott habhoz jutunk.

Összességében a jó hab aprószemű, sűrű, kemény, amely a sör kortyolása során feltapad a korsónk falára, csipkét képezve rajta. Színe a sör típusától függ. A láger sörök esetében fehér, de nem hófehér (az gyanús!), míg a barna sörök, stoutok esetében barnás színű. Az alacsonyabb alkoholtartalmú sörök általában habosabbak, mint az „ütősebb” társaik. És mi a helyzet a búzasörökkel? Nos ebben a témában egy bizonyos Dr. Arnd Leike „Ig Nobel” díjat is kapott. Igaz, hogy ezt az „elismerést” olyan tudományos eredményért adják, amelyet nem lehet vagy nem érdemes megismételni, azaz mondhatni a Nobel díj citrom változata. 😊 De a lényeg, hogy Leike doktor "Az exponenciális bomlástörvény igazolása sörhabbal" címet viselő tanulmányában megállapította, hogy a különböző sörök habja más-más ütemben bomlik le, tűnik el, és a vizsgált három sör közül a búzasör habja bizonyult legtartósabbnak. Ezt ugyan tanulmány nélkül is tudja bárki, aki valaha ivott már búzasört, de ettől a „szimpla” tapasztalástól tekintsünk el, hisz a tudomány az mégiscsak tudomány. A lényeg pedig úgyis csak annyi, hogy sok sörhabbal, kevéssel vagy anélkül, de élvezzük ki a sör minden pozitív hatását!

Jaromír 68 Gastro Gmbh, avagy Jaromír az osztrák sógoroknál is!

Az elmúlt év utolsó hónapjai nem csupán a karácsonyi ünnepekre készülődés és az évvégi szorgos vendéglátás jegyében teltek a Jaromírok háza tájékán. Egy első nézésre sokak számára minden bizonnyal meglepő lépés előkészületei zajlottak. Megalapítottuk a Jaromír 68 Gastro Gmbh-t, avagy az „osztrák” Jaromírt! Ugye, hogy meglepő fejlemény? Bizony, Jaromír menni Ausztria, lenni mostantól nemzetközi! 😊

De még mielőtt bárki Ausztriában járva is szeretné az itthon megszokott vendéglátást élvezni, szólnunk kell! Az új ausztriai cég (legalábbis első lépésként) nem vendéglátóhely nyitását célozta meg, hanem a sógoroknál is méltán népszerű cseh sörök (online) kereskedelmét. Amint az köztudott, a Jaromír sokéves, sőt mondhatni lassacskán már évtizedes kapcsolatokat ápol cseh sörgyárakkal. Ezek közül kivált a strakonicei Dudák és a rakovníki Bakalář sörfőzdék egyaránt hosszú távú stratégiai partnereink, akikkel a kialakult szoros kapcsolatnak köszönhetően már számos közös üzleti lépést sikerült a közelmúltban meglépnünk. A sörgyáraknak alapvetően fontos új piacok szerzése, és ez különösen igaz a mai kaotikus világban. Így egyáltalán nem csoda, hogy megtörtént a „bolygók együttállása”, azaz a Jaromír „osztrák leánycége” alapításának vágya találkozott a cseh sörfőzdék érdekeivel. A cég székhelye Ausztria egyik legvarázslatosabb vidékén, a Voralberg tartományban található Svájchoz, Liechtensteinhez és Németországhoz egyaránt közel. Az Alpok valamint a közeli Boden-tó látványa mellé már tényleg csak egy jó kis cseh sörre van szükség ahhoz, hogy az élet királyainak érezhessük magunkat. Az ausztriai Jaromír ezt az élményt kívánja biztosítani a szűkebb-tágabb környéken élők, köztük sok-sok honfitársunk számára, az alábbiakat hirdetve: „Zeit für ein neues Abenteuer” azaz Itt az ideje egy új kalandnak! És tényleg itt az ideje, mind a részünkről, mind a jövőbeni cseh sörért rajongók számára! A frissen alapított cég fokról fokra kíván kiteljesedni. Tevékenységéről a szintén egyre bővülő honlapon kaphatunk most és a jövőben információt (www.jaromir68.com). A munka csak most kezdődik, de mi a magunk részéről erősen bízunk a sikerben! Kedves vendégeinket is kérjük, hogy szurkoljanak nekünk! Na zdraví! – Zum wohl! – Egészségünkre!