Az alkoholok hatalmas birodalmában létezik egy olyan
söralapú ital, amely jóllehet Európa sok országában nagy népszerűségnek örvend,
ám hazánkban csak bő egy évtizede jelent meg ám még nem tudott igazán gyökeret
verni. Ez az égetett szeszek közé sorolható tömény itóka a sörpárlat. Ha
párlatról szólunk Magyarországon miről másról is beszélhetnénk, mint a gyümölcspálinkáról
és némileg meglepő módon ez a világ egy főre jutó sörfogyasztásában élen álló
Csehországban sincs másként. Persze a legtöbb nagyobb cseh sörgyár készít sörpárlatot
avagy pivní pálenkát is, ám a gyümölcspálinkák uralkodása elvitathatatlan. Ezért
is ajánljuk szíves figyelmükbe a Jaromír sörözőkben kínált magyar és cseh (Žufánek)
gyümölcspálinkákat ( pálenicákat). Ám mindezektől függetlenül, már csak a sörök
és abból készülő italok világának jobb megismerése érdekében is érdemes egy kis
információval gazdagítani magunkat a sörpárlatról, mint ital különlegességről.
Mi is az a sörpárlat? Először is oszlassunk el
egy tévhitet. Sörpárlatot vagy kellemesebb nevén nevezve sörpálinkát nem a sörgyár
nyakán maradt, vagy éppen a nem túl jóra sikeredett sörből főzik. Nem bizony,
hiszen akár egy jó pálinka készítésénél alapvető fontosságú az alapanyag (a
cefre itt maga a sör) minősége. Rossz sörből nem lehet jó sörpárlatot készíteni,
hiszen a párlatnál az ízlelt aromákat természetesen a sörből nyeri. Ám nem
kell azt képzelnünk, hogy a már hordókba töltött kész, pasztőrözött sörökből
készítik a sörpárlatot. Nem, a sörpárlat „anyasöre” már eredendően különbözik
és a sorsa a sörfőzés során eltér a normális sörtársaitól. A pilseni-,
müncheni- és karamellmaláta közös eredőjével és a szokásosnál kevesebb komló
hozzáadásával főzött alapsörhöz jobbára felső erjesztésű élesztőt adnak. Így
zajlik le az erjesztés folyamata és az élesztőt csak a desztilláció, a lepárlás
előtt nyerik vissza. A készülő sört csak rövid ideig érlelik, mert a sör
széndioxid tartalmának fokozása a sörpárlat készítésénél nem cél, sőt ami
képződik azt is megfékezik a desztilláció során némi habzásgátló anyag
segítségével. A kész, legalább 38 fokos sörpárlat így kristálytisztán áttetsző,
de az alapsörtől függően más-más színárnyalatú és persze ízű lesz. Ahogyan a
pálinkákat is, úgy a sörpárlatokat is a közel szobahőmérsékleten (16-19
Celsius) célszerű fogyasztani a legkiválóbb ízek érzékelése érdekében. Nos ez a
sörpárlat, de aki úgy gondolja, hogy a sört inkább a maga valójában és nem
ebben a „zsugorított” változatában szereti fogyasztani, azt mélységesen
megértjük! Hiszen miért is áldoznánk fel egy rekesz finom cseh sört egy kis
üveg sörpárlat kedvéért! 😊
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése