Napjaink élelmiszeripara nem létezne néhány korszakalkotó elme
és felfedezéseik nélkül. Közülük is kiemelkedik Louis Pasteur francia vegyész illetve
a nevéről elkeresztelt eljárás, a mindenki által jól ismert pasztörizálás
(pasztőrözés). Ez az elsőként 1862-ben sikeresen alkalmazott technika gyökeres
változást hozott az élelmiszerek eltarthatósága, az élelmiszerbiztonság
területén. A sörfőzdék Pasteur felfedezése után szinte azonnal elkezdték alkalmazni
az eljárást, hiszen ennek révén a söreik eltarthatósága a korábbiak
sokszorosára megnövekedett. De mit is jelent a pasztörizálás a sörök esetében?
Nos ez lényegében egy egyszerű lépés: magának a palackozásra / hordóba töltésre
váró sörnek vagy más esetben a már palackozott / bedobozolt sörnek 60 illetve 70
Celsius fokra való felmelegítése, persze csak egy rövid időre (pár percre). Ez
utóbbit alagút, vagy más néven pillanat pasztörizálásnak is hívják. A rövid
folyamat során a főzés, erjesztés, érlelés után a sörben még kis mennyiségben meglévő
élő organizmusok túlnyomó része elpusztul, így a palackban, hordóban
elszaporodva már nem tudják a sört rövid idő alatt tönkre tenni. Ám ennek a
felettébb hasznos technikának a sörök szakértői és a sört szerető fogyasztók
szerint is jelentős ára van. Az így kezelt sörök minősége ugyanis már rosszabb,
mint a pasztőrözés előtti állapotában, ezért a söreik minőségére kifejezetten
kényes, jellemzően kisüzemi sörfőzdék és pl. a Dudák sörfőzde sem alkalmazza ezt
a lépést.
A minőségi cseh sörök és kiváló étkek, azaz a Jaromír sörözők, éttermek kedvelőinek!
Dudák, a pasztörizálatlan!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése