Jó sör, rossz sör, avagy mindenki „sörszakértő”?

Vendéglátósként abban a megtiszteltetésben van részünk, hogy számtalan alkalmunk van összefutni egy-egy területen valódi szakértőnek számító, professzionális szakemberrel, legyen ő akár szívsebész vagy éppen atomfizikus. És még több lehetőségünk van megismerkedni egy olyan terület seregnyi szakértőjével, amely láthatóan nem küzd a napjainkat sújtó szakember hiánnyal. Ez pedig nem más, mint a sörök világa, melynek hazánkban is tíz vagy akár százezernyi „szakértője” van. Az ételek és italok megítélése persze afféle elemi ösztönnek is tekinthető, hiszen az ember alapvető vágya a különféle ételekben, italokban rejlő új ízvilágok keresése, megítélése, majd a kritikai vénánkon átfuttatva az általunk tapasztaltak továbbadása. 


A sör esetén sincs ez másként, csak annyival súlyosbítva, hogy az alkohol fogyasztása nem kevéssé módosítja a tudatot, és olykor igen markáns fogalmazásra gerjeszt. „A Dudák egy rossz sör”, halljuk egy vendégünktől, miközben éppen a strakonicei Dudák sörgyár Klostermann félbarnáját szürcsölgeti nagy élvezettel. Ez a testes pilseni típusú sör kiváló, - mondja egy másik vendég, nem mellesleg egy 11-es standard cseh lágert tartva a kezében, - „de a barnák mind vacakok”, hangzik el másik „szakértői vélemény”. A sörszakértelem persze nem csak a sörözőkben nyilvánul meg, hanem az interneten írásban is. Számos sörblogger értékeli a söröket, a különféle közösségi oldalakon gyakran akár „vérre menően” szidják-dicsérik a különféle söröket, sörfőzdéket, nem ritkán alapvető sörre vonatkozó ismeretek nélkül. Igazán kiválóan elkészített mobil applikációkon adhatjuk le értékelő pontjainkat, fejthetjük ki véleményünket a nagyvilág számára, ezzel is éreztetve a vélt – valós igazunkat. Mindez természetesen rendjén való, teljesen normális, legalábbis egy bizonyos pontig (a stílus sokat számít !), ám akár véleményt alkotunk, akár véleményt olvasunk legyünk azzal tisztában, hogy a megannyi „sörszakértő” külön-külön, eltérő ízléssel, sörtapasztalattal, sörismerettel bír, így a „szakértői” bírálatuk (legalábbis egyesével nézve) a számunkra nem biztos, hogy sokat ér. Persze ha száz emberből kilencven számára az adott sör nem túl kellemes, akkor érdemes megfontolni, hogy adjunk ki-e rá egy bizonyos összeget, ám még ekkor is előfordulhat, hogy mi a kisebbség részei vagyunk. Tanulság? Talán annyi, hogy érdemes sokféle sört kóstolgatni, megtanulni legalább a legalapvetőbb információkat a sörgyártásról, a sörök világáról és ne vegyük készpénznek a még olyannyira is „szakértőnek” tűnő sörissza emberkék tanácsát. Próbáljuk ki magunk, keressük meg a számunkra kellemeset, de ne feledjük: attól még, hogy nekünk nem ízlik az a sör nem feltétlenül rossz, és ha véleményt formálunk róla érdemes a „szerintem” szócskával kezdeni a még oly sommás ítéletünket is. Hiszen az ízlések és sörízlések bizony különböznek!


Zárógondolat: Még nem jártunk utána, de kíváncsiak lennénk, hogy vajon létezik-e hazánkban sörszakértői képzés, vannak-e valóban szakavatott sörítészek, vagy pusztán az kell a sörszakértelemhez, hogy sokat-sokfélét igyunk, legyen valamennyi szakmai anyag a fejünkben, vagy fejlettebb szinten akár magunk is főzzünk sört, majd a végén megfogalmazzuk a szubjektív véleményünket?

Jöhet egy bögre forralt sör?!

November közepe van, megjött a nem feltétlenül várva várt hideg, közeledik a Karácsony, a belvárosi utcákon járva óhatatlanul is elér a szaglószervünkhöz a különféle forró téli italok jellegzetesen fűszeres illata. Forralt bor, forró tea, boros tea, puncs, tüzes bólé, forró csokoládé...minden ami édes és markánsan aromás. A mezei sörfogyasztó számára persze rögtön felmerül a kérdés, hogy a sör miért marad ki ebből a jellegzetes téli választékból? Természetesen a sörök hívei számára a hideg sör, a SÖR, de vajon tényleg annyira elvetemült gondolat a maláta-komló levünket forrón elfogyasztani? És ha nem, akkor vajon hogyan is kellene elkészíteni? Ennek jártunk egy kicsit utána.


A külföldi weboldalakat, irodalmat átböngészve arra jöhetünk rá, hogy manapság igenis terjed a sör melegített (forralt) formában történő fogyasztása. Az angolszász területeken a „mulled beer”, azaz forralt sör ha nem is tömeges mértékben, de jelen van a téli időszak sörkínálatában. A receptek többsége egy vonalat követ. Végy egy kis sört (mondjuk 1 litert), tegyél bele egy kis mézet, fahéjat, szegfűszeget, gyömbért, csillagánizst, esetleg kardamont és szerecsendiót, majd az egészet melegítsük fel. Arra azonban figyeljünk, hogy ne forraljuk fel, hiszen nem baj ha egy kis alkohol is marad benne! Vannak akik egy szelet naranccsal is feldobják, mások a méz helyett pl. málna szirupot tesznek a sörbe. A forralt sör hívei esküsznek arra, hogy finomabb, mint a forralt bor és valóságos gyógyhatású szer.


Ennél az alap forralt sör receptnél a lengyel barátaink egy jóval bizarabb és alkoholmentesebb változatot eszeltek ki és grzane piwo-nak nevezik. Itt a sört felforralják, majd a forrni kezdő sörhöz egy tojás sárgájából, tejszínből, porcukorból, szegfűszegből álló keveréket adnak, majd újból felforralják. Ekkor egy kis rumot adnak hozzá, majd meghintik leheletnyi fahéjjal. Sőt van mikor még citrom vagy narancskarikával is tovább ízesítik. Őszintén szólva, első hallásra eme egyveleg már eléggé meghökkentőnek tűnik, és nem hiszem, hogy hosszú tömött sorok állnának a pultunk előtt, ha éppen ezzel szolgálnánk, de mint tudjuk az ízlések és pofonok terén vannak ám különbségek. Mi Jaromírosok, kellően nyitottak vagyunk az újdonságok, a kísérletezés felé, így senki se csodálkozzon, ha a közel jövőben esetleg valami egészen egyedi forralt sör megoldással lepjük meg vendégeinket! Ha erre sor kerül kérjük legyenek Önök is bátrak és vállalkozó szelleműek, terjesszük együtt majd a forralt sör kultuszát! :) Legfeljebb ha nem ízlik, akkor kísérjük le egy jó korsó hideg sörrel! :)

Márton napi vigadalom a Jaromír Sörbisztróban, avagy tömjünk meg a bendőnket libával!

Szinte hihetetlen, hogy rohan az idő! Alig múlt el a nyár, és immáron újból itt állunk a tél kezdeténél. Elkerülhetetlen megérkeznek a fagyos éjszakák, a hideg nappalok, s ezzel együtt az ember szervezete is egyre inkább a kalóriadús ételekre kezd el vágyakozni. A saláták, könnyed levesek és fitnesz grillek eszegetése helyett eljön az idő, hogy immáron újból a tartalmas, szaftos, uram bocsá zsírban bővelkedő ételek domináljanak az étrendünkben. Ugyan még távolabb vár csak ránk a karácsonyi eszem-iszom dínom-dánom, de már akár soron következő hétvégén is tesztelhetjük bendőnk ételfelvevő kapacitását és szervezetünk raktározó képességét. Tehetjük ezt abból az apropóból is, hogy november 11-én ismét Szent Márton napját ünnepeljük, s amint azt a jól ismerjük mondás állítja „aki ezen a napon libát nem eszik, az egész évben éhezik”.

Hát nem ennivaló?
A magyarországi libafogyasztás igen alacsony fokú, személyenként jó ha fél-egy kiló libát eszünk meg egy évben, de ezzel szemben a Szent Márton napi libalakomázás napjainkban újból a reneszánszát éli. Mi Jaromírosok magunk is szeretnénk legalább ezen jeles nap idején a liba falatozás örömeire felhívni a vendégeink figyelmét, ezért idén is megrendezzük a Márton napi vigadalmat, természetesen finom libaságokkal! A Jaromír Sörbisztró megújult konyhája november 10. és 12. között libalevessel, libamáj pástétommal, libazúza pörkölttel, grillezett libakolbásszal, libamájjal töltött récefivel, valamint jó csehes ételként knédlivel és párolt lila káposztával körített konfitált libasülttel várja éhes vendégeit. Azok számára, akik a liba finomságokat nem kedvelik erdei gombával, áfonyával és burgonya gombóccal kísért trebonyi vaddisznópörkölt felszolgálásával igyekszünk az örömteli falatozásról gondoskodni. Várunk mindenkit szeretettel a Sörbisztróban, vigadjunk együtt Szent Márton ünnepén!


České pivo 2017 – a Černovar legjobbak között!

2017. szeptember 26-án, két nappal a cseh államalapítás napja (Szent Vencel halála) előtt adták át immáron tizenhetedik alkalommal a České pivo díjakat. A hagyományos minősítő versenyen az egyes sörminták öt kategóriában mérkőztek meg egymással. Idén a benevezett minták száma rekordot döntött, hiszen összesen 75 sört kellett az ítészeknek egymással összevetniük. Csehországban jelenleg 412 sörfőzde található, így ebből is könnyen megfejthető, hogy a versenyen csak a nagyobb, multinacionális, illetve regionális sörgyárak (melyekből az országban összesen 43 van) egy része képviseltette magát. Mindettől függetlenül az itt nyertes sörök a maguk nagy mennyiségben előállított sör szintjén valóban minőséget képviselnek. Lássuk hát az egyes kategóriákat és a díjazottakat:

A győztes barna
A 10-es, mondhatni ivósörök közül 2017-ben a Litovel sörgyár Moravan sörét ítélték a legjobbra. A második helyen a 10-es Bernard, a harmadikon pedig a Zubr Classic található. A 11-es Balling fokos világos sörök kategóriájában idén az első helyet a Zubr Grand szerezte meg, őt követi a Starobrno Mediumja, a Gambrinus Excelentje, valamint vele holtversenyben a Březňák 11-ese. Az erősebb világosok között az első helyen a Zubr Mediumja végzett. A második hely a Starobrno Drak söre, míg a harmadik hely a Radegast Ryze Hořkát illette meg. Az alkoholmentesek között a Birell söreit idén megelőzte a Zlatopramen söre. És végül következzék az utolsó kategória, amelyre egy kicsit mi is büszkék lehetünk, ez pedig a barna sörök világa. Ebben a csoportban az arany érmet a rakovníki sörgyár Černovar Černe nevű barnája nyerte el, amelyet a vendégeink időszakonként a Jaromír Sörbisztróban is megkóstolhatnak, illetve üveges formában el is vihetnek magukkal. Ezúton gratulálunk a sikerhez!
 
Felirat hozzáadása